Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-12-02 / 129. szám
Sátorai] a-Uj My, 1902. december 2 129. (2259.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat tste. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula űr. Szirmay István dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. fömunkatárs, Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre .1 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. mus, a léleknek magasabb ger- jedelme, szeplőtlenül tiszta lelkesedés: nemcsak ott tombol, ahol a seregek összeütköznek, hanem szilaj daccal és szomorú lemondással benne vibrál azokban a dolgokban is, amelyek a kuruc nóta révén a szenvedő magyar lélek indulatait a népek műélvezetének közös kincsévé tették.- Fejedelemben, vagy államférfiu- bau, aki ennyire lefogja népe képzeletét, aki ilyen lelkesedést és rajongó tiszteletet szuggerál nemzetének, minden magyar ember, tartozzék bármely hitvalláshoz, politikai felekezethez, vagy társadalmi osztályhoz, megtalálja a maga rokonszenvét. Elfogódott lélekkel állunk meg két évszázad távlatán Rákóczy történelmi egyénisége előtt! Nemzete szabadságának zászlaja, pajzsa volt és itt hagyott rangot, fényt, pompát és a mai fogalmak szerint egy milliárd értékű vagyont, mindent a nemzetért. Hősiessége ihleti a mai nemzedéket, a martyr szenvedése szítja az önzetlen lelkesedést. Valami művészi kegyelet költözik'lelkünkbe! Érezzük, hogy ilyen fejedelemnek tisztelete nem lehet pártos érzés. Érezzük, hogy a Rákóczy- kultusz a magyar lélek virtuális ereje, amelyet istennek, királyunknak és hazánknak közös üdvére szítani és ápolni kell. Elkövetett nagy tettek emléke és az újabb nagy tettekre való akarat : ez a nemzetek elpusztitha* tatlan összetartó ereje. Elkövetett nagy tettek emléke előtt állunk és mélyen érezzük szükségét annak, hogy újabb nagy tettekre akaratot merítsünk belőle, mert ma tespedt egész közéletünk és tevékenységünk. Ma nem az uralja képzeletünket, ami kétszáz évvel ezelőtt. Talán ha furor Rakocziauus, az az átöröklött, igaz magyar érzület, mely kétszáz év előtt a csatatéren hőstettekkel tündökölt, talán a ez költöznék bele politikánkba, művészetünkbe, gazdasági és társadalmi életünkbe: az átalakult energia ma kulturális tevékenységben hőstettekre képesítene. A franciák néhány év előtt nagy fénynyel ünnepelték meg Napoleon dicsőségének száz éves emlékezetét. Kiállítást is rendeztek és a szellemi megnyilvánulás Jubics Zsigmond Rákóczyért. — dec. 2. A political élet sivár láthatára, a mindennapi kicsinyes torzsalkodások, a párt harcok és személyi összekülömbözések egészen háttérbe vonulnak annak az ünnepnek a jelentősége mellett, melyet vasárnap délután 4 órakor a Kassán rendezendő Rákóczy kiállítás és az ő emlékezetére tervbe vett egyéb ünnepélyek tárgyában Bu- bics Zsigmond kassai püspök és gróf Zichy Jenő meghívására a m. tudományos Akadémia heti ülés termében a magyar társadalom legkiválóbb tagjai tartottak. Messze kimagasló világitó tornya ennek az értekezletnek az a beszéd, amelyben Bubics Zsigmond meghajtottazászlóját Rákóczy emléke előtt. Olyan ritka politikai éles látás s kiváló történetírói Ítélet nyilatkozik meg ebben a beszédben, hogy nagy hiba volna annak bármely szavát egyetlen egy commen- táló megjegyzéssel is illetni. Teljes szövegében ide igtatjuk tehát ezt a beszédet, mint az igazi hazafiságnak evangéliumát. A ZEMPLÉN TARCZAJA. Fénysugár. (Történeti elbeszélés Hunyady János korából.) Irta és a Kazinczy-kör 1902. évi nov. 22-én tartott estélyén felolvasta : Gál Lajos. Titus a táborba érvén, rögtön felkereste a fővezért. — Harcolni akarok én is a pogány ellen. Hunyady gyönyörrel nézett végig a daliás ifjún. Azután atyai hangon szólította meg: — Zsoldért, vagy magad jószántából, ingyenesen, fiam? Titus arca elvörösödött: — Dicső vezér! Én sohasem harcolok zsoldért, ha hazámnak szüksége van reám. — Jól van kedves fiam. Felfogadlak. Vannak még szülőid, rokonaid, kedvesed ? — Van szeretett feleségem, van egy öreg beteges édes anyám, van egy kis fiam, ezeknek én vagyok védője, gyámok. S te ezeket mind el tudod hagyni fiam ? — Igen, mert hazám veszélyben forog. .N — De gondold meg jól: senki nvm kényszerit, hogy elhagyd őket. ők nehezen nélkülöznek téged, a haza pedig csak egy vitézt nyer benned. Ha elhullsz, rájuk nézve elvész az egész világ, a haza pedig csak egy embert vészit benned. Fiam gondold meg ! — Hős vezé,r ! válaszolt Titus türelmetlenül. — Én harcolni akarok. Anyám és feleségem maguk küldeMaga a beszéd igy hangzik: Esztendőre érjük meg két százados évfordulóját a Rákóezy-féle kuruc szabadságharcnak. Jelentőségét a mozgalomnak, mely alig másfél évtizeddel a török kitaka- rodása után tört ki és közel nyolc esztendeig tartott, talán fölösleges fejtegetnem. Buda visszafoglalása után úgy érezte magát a magyar nemzet, mint a rab, akit földalatti sötét zárkájából világosságra hoztak. A magyar léleknek szabadság felé törő vágyát a történetírók és a költők ma furor Rako- czianusnak nevezik. Tehát furor Rakocziauus a kétszáz év előtt való magyar tömegérzés, mely nemcsak az akkori politikai magyar nemzetet, vagyis a nemességet hatotta át, hanem kiesik a kapa a magyar, a tót, a ruthéu és az oláh jobbágy kezéből és le- boruluak imádkozni, amikor meghallják, hogy Rákóczy átlépte a Beszkideket. Rákóczy egyénisége úgy uralta akkor a magyar képzeletet, mint a legnagyobb hősök és hóditók, a legtökéletesebb fejedelmek a maguk korát. A Rákóczy-érzés nemcsak harci tűz, hanem nemes idealiznek a harcba, s szivük szakadna meg, ha én vonakodnám attól. — Hős Hunyady 1 Én Dugovics Andrásnak fia vagyok ! E nevet az ifjú büszke hangsúllyal ejtette ki. A hatás nem is maradt el. — Jer szivemre fiú! Erről ismerek rád! Apádnak méltó fia leszesz. Jer ... és homlokon csókolta az ifjút a hős Hunyady. Mily óriásnak érezte magát Titus e csók után . . . Konstantinápolyban már fel volt szerelve a hatalmas szultán hadserege, hogy útnak induljon a magyarok elleni hadjáratra. Ahmet basa is, egy csapat vezére, éppen készült már távozni palotájából. De előbb maga elé hivatván kedvencét, Ferhád béget, igy szólította meg: — Ferhád fiam 1 Én téged szeretlek. De még nem hiszek neked. Én téged szerencséssé akarlak tenni, de addig nem, amig meg nem győződöm róla, vájjon nem vonzódol-e már azokhoz a kutya gyaurokhoz (keresztényekhez.) Hogy igazán mozlim érzelmű vagy-e már. Ferhád fiam 1 most rátörünk a gyaurokra, akik egykoron testvéreid voltak. Mutasd meg hát az ütközetben, hogy igazi mozlim lettél. Légy hős I barnítsd meg handzsárodat testvéreid vérével, akkor aztán érdemes leszesz a jutalomra. Es ezzel Ahmet basa félre vonva a nehéz perzsa szőnyegajtót, Ferhád elé egy lefátyolozott női alakot vezetett, s fölemelvén annak fátyoiát, szólt: — lm, ez lesz jutalmad. Ferhád bég hátratántorodott. Fatima 1 . . . kiáltá. — Igen, Fatima, egyetlen leányom, akit titokban rég szeretsz. Nos, ne félj. Kikutattam ugyan a dolgot, de nem lesz bajod miatta. Nem is kell már tagadnod szerelmedet, tied lesz Fatima, ha jól viseled magadat a harcban. Ferhád bég odatapasztotta szemeit annak a légies tündérnek hófehér arcára. Fölkereste tekintetével azokat a sötéttüzű ragyogó szemeket, melyek e tekintetre a hosszú selyem pillák árnyába rejtőztek. Az arc havára pedig hajnalpir vonult. Majd szivére tette kezét és mondá: — Hatalmas basa! Esküszöm a dicső Próféta szakállára, esküszöm szerelmem végtelen mélységére, mely felülmúl keblemben minden más érzelmet, hogy leányodat meg fogom érdemelni. — Majd meglátom Ferhád fiam. Figyelni fogok rád, mondá a basa. Azután leányához fordult. — Fatima! csókold meg leendő férjedet! Milyen édes volt az a csók! Milyen tulvilági üdv rejlett abban . . . Oh, a török nagyon jól tudta, hogy keli a szenvedélyt csalétkül használni, s feledtetni avval a magyarral, hogy magyar. — Hadd öljék egymást a gyám- kutyák 1 Legalább mi ránk kevesebb jut! — gondolta magában kárörömmel a basa. # Nándorfehérvár ostrománál különösen két vitéz tüntette ki magát, az egyik á török táborban, a másik a magyar seregben; az egyik Ferhád bég volt, a másik Dugovics Titusz. Mikor a magyar naszádok a Dunán már tönkre verték a török gályákat, szabad volt a közlekedés a sereg és a város között. Ekkor Hunyady a fegyveresek egy részét, köztük Dugovics Tituszt is a várba rendelte, a másik részét pedig ziraonyi táborában gyakoroltatta. Julius 21-én a felbőszült szultán általános ostromot parancsolt seregeinek. A magyarok a külsáncok előtt levő téren fogadták az ellenséget. Hunyady, s a jámbor Kapisztrán, valamint egyes vitézeknek buzdító példái annyira föllelkesítették a magyarokat, hogy a betörő pogányokat kétszer verték ki a városból. Du- govics az elsők között harcolt. Érezte még a hű hitves, a szerető anya édes csókját is, még fülében hangzottak az anya buzdító szavai. „A szeretet eszménye, a haza szeretet, s a hazáért való önfeláldozás az erények eszményképe!“ De a törökök sem tágítottak. A gőgős Mohamed fölötte fontosnak tartotta a vár elfoglalását, s az elfáradt csapatokat újabb és újabbak váltották fel. Nekik könnyű volt. Olcsók voltak az emberek nagyon, nem úgy mint a mi szegény hazánkban. Ferhád bég oroszlánként harcolt, megakarta érdemelni Fatima szerelmét. Az ő példája a többieket is felbuzdi- totta. A törökök már-már erőt vettek a keresztényeken. Több oldalról a városba törtek s hosszú, véres útcai harc után el is foglalták azt. A keresztények részint a város külső bástyáira, részint a várba menekültek, melyet a török már szintén vívni kezdett. Á magyarok közül sokan aggódni legolcsóbb karácsonyi és újévi ajándék. ^B8 Fénykép nagyítások életnagyságig, avagy eredeti felvételek után. Darabja remek platin kivitelben 20 kor. Párja 32 kor. passepartouval együtt. Igazolványokhoz szükséges vizit meílképek Platin (matt) kivitelben, a mely nem karezolódik, 2 nap alatt készít el a rendes fénykép árban MAGAZINER AN TAL S.-A.-U J H E LY.
