Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-11-15 / 122. szám
November 15. ZEMPLÉN. 5. oldal Horny ay Béla dr., Péter Mihály (Gál- szécs) és Székely Albert dr. — kiknek részéről feljogosittattunk kérni mindazokat, kik a történeti régészet iránt érdeklődnek, hogy csatlakozzanak hozzájok, lépjenek be a „Ka- zinczy-Kör“ tagjai sorába és ebbéli elhatározásukat akár egyiköknek, akár másikuknak, szóval vagy levélben juttassák tudomására. A magyar birodalom története. (Acsády Ignác müve. Megjelenik 2 kötetben, 40 füzetben. Kiadja az ,Athenaeum.*) A magyar nemzet ezer éves életének forduló ját%nálunk páratlan munkával ünnepelte meg az Athenaeum, kiadván a Szilágyi Sándor szerkesztette tiz kötetes történetet. A nagy nemzeti ünnephez méltó vállalkozás volt ez: legjelesebb történetíróink szövetkeztek arra, hogy az ezer éves múlt lehető hű képét állitaák a nemzet elé. Ez a nagyszabású munka ma minden köz- és mindeu valamire való könyvtárnak legértékesebb kincse, a történeti tudat, a nemzeti büszkeség állandó táplálója. Ám bármily nagybecsű is ez a mű, már megjelenésekor önkéntelenül merült fel a közóhajtás, hogy a magyar nemzet története írassák meg egy kisebb szabású műben is, mely a hiteles források lelkiismeretes felhasználása tekintetében nem marad mögötte a tiz kötetes munkának, de kisebb tetjedelmével, előadásának egységes hangjával lehetővé teszi, hogy az úgynevezett »nagy közönség« is olvassa nemzetének dicső múltját. Egy ilyen történeti munka meg- iratására egyike a leghivatottabbaknak Acsády Ignác, kinek a tiz kötetes történeti műből a XVI. és XVII. század történetének megírása jutott s ki e korszak közállapotainak eleven szinü és alapos megrajzolásával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Hogy Aesády nemcsak e korszaknak alapos ismerője, de nemzetünk ezer éves történetének is, a kezdet-kezdetétől a mai napig, azt régóta tudjuk róla. Köz- és magánlevéltáraink ő a legborzalmasabb kutatója s nagy előnye, hogy benne az alapos kutató, a kritikus szemmel néző tudós s az eleven tollú iró igazi harmóniában egyesül. Egy kipróbált hitelű történetiró vezet minket, egy igaz hazafi gyújt nekünk tüzet, melynek fényénél látjuk a hatalmas, az erős Magyar-birodalmat s eltölti lelkünket, szivünket a magyar nemzet történeti hivatásának fölemelő érzete, a gyáva csüggetegséget elűző büszke tudata. A történetiró igazságot szolgáltat a névtelen hősöknek. A történetíró megmutatja nekünk, hogy nemcsak a kard védte és tartotta meg e földet számunkra ezer éven át, de szorgalmas kezek iparkodása, a nemzet művelődésén dolgozó elmék fáradozása is. így együtt látva, olvasva a nemzet egészének munkáját, múltúnk dicsőségesebb fényben ragyog s önként jelölődik meg az ut, melyen haladnunk kell, hogy a Magyar-birodalom való igazság, ennek a nevezetnek teste és lelke legyen. Acsády — igen helyesen — két íőkorra osztja nemzetünk történetét: a nemzeti királyok és a Habsburgok korára: amaz a honfoglalástól 1540-ig terjed, vagyis az utolsó nemzeti király, Szapolyai János haláláig, a másik a jelen korig. E két főkorszak keretében tárgyalja, több kisebb korszakra osztva, nemzetünk történetét. A kiadó Athenaeum régi híréhez méltó külsőt adott a nagyot Ígérő könyvnek. Papiros és nyomás az újkori nyomásművészet dicsérője, nemkülömben a színes képmellékletek is. Úgy tetszik nekünk, a Magyar- birodalom története az utóbbi évek legkedvesebb könyve lesz. Azt a szakadékot tölti ki ez a könyv, mely bántóan tátongott előttünk: nem volt történeti könyvünk, mely terjedelmével az arany középutat foglalja el. Nem oly kis terjedelmű, hogy e miatt a műveltebb olvasóközönség igényeit ki nem elégítheti s viszont nem oly nagy terjedelmű, hogy e miatt ne olvashassa végig az élet gondjaival küzdő sokaság. Mindenképpen szerencsés gondolat volt tehát az Athenaeumtól, hogy a közszükséget így eltalálta, mert a művelt, de szegényebbrendü ember is megkapja ez utón a maga történeti könyvét: oly könyvet, melyet végig is olvashat. A Magyar-birodalom története — a tervezet szerint — 80 ívnyi terjedelemben, 40 két ives füzetben jelenik meg. Egy-egy füzet ára 60 fillér. Elő is lehet rá fizetni hat füzetenként 3 korona 60 fillérrel, tizenkét füzetenként 7 korona 20 fillérrel, tiz füzetenként 6 koronával, vagyis a 40 füzetes, két kötetes munka ára 24 korona. Az Athenaeum biztosítja az előfizetőket, hogy a tervezett 40 fűzetnél sem több, sem kevesebb nem lesz e füzetek száma s végezetül díszes és jutányos áru bekötési táblákról is gondoskodik, tehát e füzetes kiadás vevői a teljes munkát nyugodtan megrendelhetik. Oly kiadóról van szó, hogy mi is mondhatjuk : nyugodtan megrendelhetik. Nyugodtan és örömmel. Mi érdekeljen minket, ha saját nemzetünk története nem érdekel ? TANÜGY. Az Eötvös-alap érdekében. (Zemplénvúrmegye tanítóihoz.) — nov. 14. Az anyagi jólét megteremtésének egyik legbiztosabb eszköze az önsegély. Erre alapítva jött létre 1875. évben az Eötvös-alap intézménye, mely 27 évi fennállása óta sok tanítónak nyújtott már segélyt arra nézve, hogy gyermekét taníttathassa s annak jövőjét ez által biztosítsa, s a nyomorban és szükségben hátrahagyott tanitók özvegyei közül soknak nyújtott már segítséget a végső szükségben. Az Eötvös-alap a magyarországi tanitók tulajdona. Rajta kell lennünk, hogy ez alap nevéhez és a tanitók tekintélyes nagy számához méltó is legyen ! De ezt csak akkor érjük el, ha minden tanító felkarolja az Eötvös- alap eszméjét, ha mind a néptanítók tagjaivá válva, magukévá teszik e szent ügyet. Hisz az egész évi járulék oly csekély összeg, — 3 korona — melyet még a legszegényebb is megvonhat magától. És ha alaposabban vizsgájuk a megvonásnak a módját úgy találjuk, hogy biz’ az nem egyéb dúsan kamatozó tőkénél. Mily jól esik majd aztán, ha a fővárosban tanuló gyermekeink a Tanitók Házában teljes ellátásban szészesülnek. Alig két éve annak, hogy az üdvös intézmény fennáll és ma már száznál több tanító gyermeke részint ingyen, részint csekély havidijért élvezi annak hasznosságát. lm, itt az eredmény 1 Kartársak ! csak rajtunk áll, hogy az Eötvös-alap nemes intézménye minél nagyobb és szélesebb körben terjedvén, mindig fokozottabban fényes eredményeket mutasson fel. Én e vármegyében, azt hiszem az Eötvös-alapnak legrégibb tagja vagyok. Azért bátorkodom a vármegyei tanítóegyesületnek e hó 20-án váró- sunkban tartandó közgyűlése alkalmából őszinte bizalommal és szeretettel azon kérelemmel fordulni t. kartársaimhoz, hogy karolják fel a jótékony célú intézményt. Azt hallottam, hogy a gyűlés napján egyesületünk érdemes elnökénél lesznek az aláírási- és gyüjtőivek. Ne restelje egyikötök se a fáradságot, hisz saját gyermekeitek érdekében teszitek. Az egyesület minden tagja lépjen be az Eötvös-alapba, vegyen mindenki gyüj- tőivet magához és gyűjtsön otthon is buzgón és hozzá méltóan ! Oda kell törekednünk, hogy Zem- plénvármegye minden tanítója tagja legyen az Eötvös-alapnak! Kuoptter Sáudor. = Kinevezés. A vallás- és közokt. miniszter Gurszki Anna oki. tanítónőt a t.-terebesi áll. népiskolához tanítónővé kinevezte. = A nagymihályi magángimnázium ügye. Polányi Géza kir. közjegyző elnöklete alatt f. hó 9-én d. u. 4 órakor népes értekezlet volt Nagy- Mihályban az ott létesítendő magán- gimnázium ügyében. Az elnök ismertette a helyzetet, reá mutatott arra, hogy a szomszéd középiskolák túlzsúfoltak és nem képesek a tömegesen jelentkezőket befogadni, ez által nemzeti kultúránk hátrányára számos tanuló elmarad évenként a középiskolából. Ezen visszás állapot megszüntetésére és a culturális jövő iránti érdeklődés indította őt és dr. Glück Samut arra, hogy a mai értekezleteit egybehívják s hivatkozva az előadottakra, kérdi az értekezletet,hajlandók-e a megjelent tagok egy Nagymihályon létesítendő nyilvánossági joggal felruházandó gimnázium felállítása céljából társasággá alakulni. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel fogadta a felhívást, mire az értekezlet nyomban közgyűléssé alakult át, melynek elnökévé Polányi Géza, jegyzőjévé dr. Eperjessy Lajos választatott meg. Dr. Glück Samu részletesen ismerteti a felállítani tervezett gimnáziumra vonatkozó adatokat és jelenti, miszerint az 1903/904. iskolai évre eddigelé 26 tanuló jelentkezett és miután az ezek által fizetendő tandíj 5000 koronát tesz ki, a kiadások teljesen fedezve lesznek. Ugyanis két tanári állás létesítése 4000 koronába, lakbér, világítás, fűtés és egyébb kiadások pedig 1000 koronára rúghatnak. De miután az egyesek által évenként biztosított hozzájárulás és a város, mint erkölcsi testület által megszavazandó összeg is legalább 1000 koronát fog kitenni, a kiadások bőséges fedezetet fognak nyerni. Jelzi továbbá, hogy a tervezett gimnázium fokozatosan négy osztályúvá egészittetnék ki. Ezen adatok előterjesztése után ajánlja, hogy a létesítendő gimnázium védnökéül gróf Sztáray Sándor választassák és indítványozza, miszerint egy bizottság küldessék ki, amely a grófot ezen tisztség elfogadására és ez ügy támogatására felkérje s ugyancsak egy küldöttség keresse fel gróf Hadik-Bar- kóczy Endre képviselőt azon kérelemmel, hogy a gimnázium részére a nyilvánossági jog megadása iránt a kormánynál közben járjon. Többek hozzászólása után az indítvány elfogadtatván és gróf Sztáray Sándor a létesítendő gimnázium védnökéül megválasztatott. A további teendők intézésére egy bizottság alakult, melynek elnöke dr. Glück Samu, társelnöke Oppitz Sándor, jegyzője dr. Eperjessy Lajos ügyvéd lett. Mint értesülünk legközelebb egy bizottság Sztáray Sándor és Hadik- Barkóczy Endre grófoknál fog tisztelegni és támogatásúkat kikérni, ugyancsak kérni fogja ezen bizottság vármegyénk főispánjának, gróf Hadik Bélának is jóakaratu támogatását. KÖZGAZDASÁG. * A kötelező állatbiztosítás. A földmivelésügyi minisztériumban már elkészültek az általános kötelező állat- biztosításról szóló törvényjavaslat kidolgozásával s azt a miniszter a mostani országgyűlési ülésszak folyamán szándékozik előterjeszteni. A törvény- javaslat a régi Miklós-féle tervezet alapján készült, azonban rendkívüli módo- sitáson ment keresztül s már körülbelül teljesen elkészült. Alapelve a kölcsönösség, mely szerint az ugyanegy községbe, illetőleg a megállapítandó kerületbe tartozó gazdák szolidárisán az előforduló károkat, tehát egy mind- anyiért és mindannyi egyért. A kártérítés módjára nézve a jelenleg érvényben levő állami kártalanítási szabályok lesznek irányadók, a melyek a ragadós tűdőlob kiirtása körül teljesen beváltak. A minisztériumban úgy tervezik, hogy a törvényjavaslat lehetőleg 1902. év végén életbe lépjen, miután már időközben az állategészségügyi államosítás is kimondatott az 1002. évi törvényben. Közönség köréből. Köszönetnyilvánítás. Családomat ért súlyos csapás alkalmából oly számos oldalról nyilatkozott meg irántunk az őszinte meleg részvét, hogy jelen helyzetemben — érette mindenkinek külön-külön hálánkat és köszönetünket kifejezni magamat képtelennek érzem. Azért fogadják kedves barátaink és jó ismerőseink a tanúsított részvétükért úgy a magam, mint szeretett családom részéről hálás köszönetemet. Sátoraljaújhely, 1902. évi nov. 12. Kozma Mihály. A SZERKESZTŐSÉG) ÜZENETE. R. Oy. Budapest. Nagyon köszönjük az ügyes, hangulatos versecskét s örömmel vesz- szük, ha gyakran fel fog keresni minket egy- egy közölni valóval. D. B. Megyasszó. Más nevére kiállított útlevelet átruházni nem lehet. K. Ilonka A versecske jó volna csak a formája ne lenne olyan kezdetleges. A- Gy. Helyben. Nem. A .Néptanítók lapja* az állam költségén van nyomva s ingyen küldik szét. Nem közölhető. Dal Emmához, (vors.) Makáma. Kiadó tulajdonos : Éhlart Gyula HIRDETÉSEK. Árverezés. A s -a. újhelyi népbank házának javításából kikerült ajtók, ajtófelek, faragott kő s másnemű építkezési anyagok nov. hó 17-én d. e. V212 órakor az intézet udvarán el fognak árve- reztetni, miről az érdeklődők ezennel értesittetnek. S.-A.-Ujhely, 1902. okt. 8. A s.-a.-ujhelyi Népbank mint takarékpénztár igazgatósága. Árverési hirdetmény. A sajóládi vallás-alap. uradalom részéről közhirré tétetik, miszerint Zemplénmegye Sajó- Köröm község határában, a Sajó folyón levő komp átjáró kikötő jog 1903. évi január 1-től 1908. évi deczember 31-ig vagyis hat évi bértartamra Sajóládon a közalap. ispánsági irodában nyilvános szóbeli árverés utján 1902. évi november hó 27-én délelőtt 9 órakor haszonbérbe fog adatni. Versenyezni szándékozók az árverésre raeghivatnak. A bérleti feltételek Sajóládon (Borsodmegye) a közalap, ispán- sági irodában a hivatalos órák alatt betekinthetők. Oly felek, kik az uradalommal peres viszonyban állanak, a versenyből kizáratnak. Kelt Sajóládon, 1902. évi november 8-án. Kir. közalap, ispánság. ^Utánnyomás nem dijaztatik.)
