Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-13 / 121. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN

November 13.

ilyenek még előfordulhatnak. Esdve kéri a közig, bizottságot minden magyar ember, hogy necsak azzal elégedjék meg, hogy az ilyen visszaéléseket üldözze, de kövessen el mindent, a hatalmában levő eszközök felhasználásával, hogy ilyen, a magyar nemzeti érzés ellen irányuló merényletek is lehetetlenekké tétessenek.

Ha azok, akik letéteményesei a törvényes hatalomnak, nem fogják engedni, hogy a pánszlávok folyton arcul verjék legszentebb érzéseinket, de alaposan megtanítják őket móresre, sok tisztességes magyar iparos talál becsületes, szorgalmas munkája után kenyeret saját hazájában és bizony egy igen nagy lépés történik ezzel a kivándorlók számának csökkentésére.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( A közigazgatási bizottság tegnap tartotta rendes havi ülését Hadik Béla gróf íőispán elnöklete mellett a vármegyei székház nagytermében, a csaknem teljes számban egybegyülekezett közig, bizottsági tagok részvételével. Ad. e. 9 órakor kezdődött ülés d. u. 1-kor végződött.

)( Az alispán időszaki jelentéséből hozzuk köztudomásra, hogy Tolcsva községben öt paraszt suhanc a f. évi okt. 18-án »vérszövetségc-et kötött, mégpedig egész szertartásos módon és akként, hogy karjaikon ereiket fel metszették, kiserkedt véreiket egybe folyatták, abból mind az öten ittanak is. Ugyanakkor fogadást tettek, hogy ók, most már a tolcsvai legényhad vezérei, személyváloga'ás nélkül mindenkit, legyen az kaputrokkos, vagy köd- menes magyar, aki nekik illendően nem köszön és őket utton-utfélen meg nem süvegeli, megkéselik. A tolcsvai vérszövetségnek ez az öt futóbolond alakja azután — diktum-faktum — amint határozott úgy teve. Kivált pedig vasárnap esténként rémitgették a községnek belső békességét, sőt már véres áldozataik is vannak egy kocsis meg egy napazámos képében, akiken kisebb-nagyobb testi sérelmezést követtek el. Tolcsva község elöljárósága állandóan portyázó csendőr-jelenlétért folyamodott a »vérszövetségc ellen a közig, bizottsághoz, aki gondoskodott is, hogy a vérszövetségbe cimborásodott atyafiak a nagyzás hóbortjából alaposan kiábrándittassanak.

)( Amerikába kivándorolt a múlt hó folyamán vármegyénkből 265 egyén, visszajöttek 108-an.

X Galíciába visszatoloncolt a csendőrség vármegyénknek felső határszéli járásaiból 5 izraelita egyént, a kik foglalkozás nélkül találtattak.

)( Rablétszám. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszéki börtönben volt az okt. havi rablétszám 246. ebből elitéit 217 egyén.

)( Új posta. Rád község gyalogjáratú postát kapott, mely a postaküldeményeket Szomotor és a helység között viszi-hozza.

)( Az emberegószség állapota jónak épen nem mondható. A vörheny, mely miatt az iskolákat is bezárták, járványos betegséggé fajult. Eddig 8400 betegedés közül 143 eset halállal végződött.

)( Lomna község tanítója, ki magyarul nem tud és tanítói képesittetés- sel sem bir, arra indította a közig, bizottságot, hogy a tanító elmozdítása iránt megkeresse az egyházi főhatóságot.

)( Az állategészség állapota várme- gyeszerte kielégítő. A ragadós száj- és körömfájás eseteinek száma is mindenütt csökkenő irányzatot mutat.

)( Egyenesadó befizettetet, okt. hó folyamán 436,224 K. 95 1. most több, mint a múlt év okt. havában, 63,525 K. 15 f.-el. A januártól októberig terjedő tiz hó folyásán beszállittatott: 1,727,205 K. 17 f. most kevesebb 12,384 K. 51 f.-el, mint a múlt évnek tiz hónapján át,

)( Kivételes nősülés megengedéséért folyamodtak Rudas István szinyéri, Szabó János szegi-longi, Bodnár Sándor

kis-czigándi, Rusznák Miklós alsó-reg- raeczi, Kovács János szerencsi, Bachura János tót-krivai, Cz. Juhász András m.-zombori, Varga Mihály sátoraljaújhelyi, Pacsuta István monoki, Zubkó János dávidvágási, Szakács László nagy- tárkányi, Grünfeld Izidor n.-géresi, Ko- reny János sámogyi, Zakutni Mihály mernyiki, Gamrát János kohányi, Ralyuka János morvái és Zselenkó János bekecsi lakos hadköteles egyének. Folyamodásaikat pártfogása alá vette és úgy terjesztette fel közig, bizottságunk a honv. kir. miniszterhez.

hírek.

Egy király házassága . . .

— nov. 11.

Nem tudom, mi igaz a hírből 1 A kósza fáma életre keltette a felső tízezer e pikáns szenzációját és a hir nyomán lázas izgatottsággal fogadja az európai közvélemény. Hát hogyne kérem 1 II. Lipót érdekes egyénisége immár kiformálódott a párisi orfeumok füsthomályából és a modern társadalom az operettekbe illő maliciá- val mosolyog a vidám király históriájának fejezetei fölött.

Érdekes fejezetek ám azok! Az ékes belga trón ura ki-ki kívánkozik olykor-olykor az arisztokrácia levegőjéből, melybe a szigorú udvari etikette merevségei burkolják, És lenn a nép fiai között aranyos kedélylyel, elegáns fesztelenséggel mulat olykor néhanapján. Elfelejti, hogy ereiben kék vér csörgedez, elfelejti, hogy fejedelmi egyénisége kalandjait a világ közvéleménye mohó érdeklődéssel szemléli ... és megfeledkezve ezekről az arisztokratikus nüance-okról, könnyed bohémséggel dobja oda önmagát a dorbézolás nemtőjének ölelő karjai közzé.

Ennyit a gyarló emberről! Most pedig néhány vonással rajzoljuk meg azt a keretet, melynek korlátjai közzé szorul II. Lipótnak alakja a magyar közvélemény szemében. Az ékes cirá- dáju trónus hermelinjeiből kormányozó király lovagiasságáról már megalkotta nemzetünk a maga egyéni véleményét. Az olykor a párisi Boulevard vidám emberáradattól tarkáló korzóján dzsen- tryméneskedő Lipót eljátszotta nemes érzületét, lovagias gondolkozását mi előttünk. Oh, hisz Lónyay grófné megindító esete még élénk emlékezetünkben van.

A bohém-király képes volt elfojtani atyai érzületét, képes volt elszakítani a szülői szeretet kapcsát.. Miért? Azért az érzésért, mely perzselő hevével ép úgy vonja be a fejedelmi palotát, mint a düledező pórkunyhót, mely boldoggá tudja tenni úgy a szegényt, a nyomorultat, mint a gazdagot, a hatalmast. És midőn kitaszított leánya, egy magyar mágnás neje, az édes anya, a feleség holtteteménél a gyermeki kegyelet záporkönnyeivel akarta szive fájdalmait könnyíteni, durván távolította el a halottas szobából. S igy lett Lipót, a könnyelmű ember — II. Lipóttá, a rideg uralkodóvá.

íme a vidám derű igy lesz — fád pesszimismussá, a rózsaszín esti- pir — koromsötét éjjé. Lipót, ki nem átallotta a párisi chambre particuliérék pezsgő-durrogásai közt saját histori- cumának comicus lapjait megírni, kit nem veszélyeztetett a Cleó de Meróde féle história, az, kitagadja édes leányát mésallians miatt. Pedig hát Lónyay Elemér gról egy patriarkális ösnemes magyar család méltó utóda.

És most, im a táviró vékony dróthuzalai Lipót házasságáról adnak hirt. Az öreg ur megunva az egynéhány napos özvegység dermesztő egyhangúságát, szerető feleség, boldog családi tűzhely után vágyódik.

Minket magyarokat csak annyiban érdekel II. Lipót eme újabb manővere, hogy ezzel mintegy dokumentálja a közvéleménynek Stefánia ügyében alkotott véleményét.

Nem tudjuk mésallians, vagy egyenrangú lesz a belga király házassága. De mindenesetre fölkorbácsolja szenzációkra éhes századeleji idegeinket és fölrajzik emlékünkben ama bájos melódiáju operette-finále, hogy csakugyan „jobb egy ifjú pásztor, egy öreg királynál!“

Regan.

— Uj bank Budapesten. E címen több napilapban s lapunk legutóbbi számában is egy hir jelent meg, hogy t. i. Budapesten egy uj pénzintézet van alakulóban, melynek alapitói között vannak Mailáth József gróf és ’Sennyey István báró megyénkbeli földbirtokosok is — mint illetékes helyről értesülünk — ezen hir a valóságnak meg nem felel.

— Hymen-hir. Fehér Kálmán helybeli hentes folyó hó 15-én vált jegyet Vonatovics Mariskával, Vona- tovics László máv. gépgyári csoport- vezető szép leányával.

— Nagy tűz városunkban. E hó 11-én éjjel 11 óra tájban Malártsik József helybeli hentesnek Széehényi- téri házában a Csaszlovszky-örökösök tulajdonát képező melléképület ki- gyuladt. Kevés idő múlva a tűzoltóőrtoronyban ügyeletesi szolgálatot teljesítő tűzoltó figyelmessé lett a sűrű füstre s időnként fel-felbukkanó lángokra és nyomban megadta a tűzjelt, mire a tűzoltók csakhamar megjelentek a veszedelem színhelyén. A gyújtogatásból keletkezett tüzet a Schön Miksa helyettes főparancsnok vezénylete alatt kivonult tűzoltók minden nagyobb veszedelem nélkül beoltották. A tűz az istálókat és fatartókat hamvasztotta el s igy nagy kárt nem okozott.

— A tűz állítólag gyújtogatásból keletkezett és a tettes még a tűz színhelyén lelkifurdalásoktól ösztönözve, bevallotta Schmidt Lajos rendőrkapitánynak bűnét, ki letartóztatta s a nyomozati iratokkal a kir. ügyészségnek átadta.

— Úri szélhámos. Nem közönséges alak Scholtz Ödön Kornél sátoraljaújhelyi születésű, 34 éves nyelvtanitó. Urias kinézésű ember, aki a mellett intelligens is. Érti csaknem az összes művelt nyelveket. Beszél magyarul, németül, franciául és olaszul. Ez a nyelvismerete teszi lehetővé, hogy mindenütt megfordul, ahol a maga számára biztosítva látja megélhetését. Már bejárta a félvilágot s mindenütt otthon találja magát. Sok jó tulajdonai mellett azonban van egy rossz szokása: nem dolgozik és csak szélhámosságból él. Emiatt gyakran gyűlik meg a baja a hatósággal. Legutóbb is a fő- és székvárosi állam- rendőrséggel különbözött össze. Nézeteltérésüket azután úgy intézte el a rendőrség fogház- és toloneügyosz- tálya, hogy a szélhámos Scholtz-ot kényszerútlevéllel hazaküldte Ujhelybe

— irataival együtt. Ezek az iratok derítették ki Scholtz szélhámosságait. Francia, olasz, német ajánlatai vannak különböző tanintézetekből, melyeknek mindegyike „dr. Erdey Ödön urnák“ szólanak. Ezen a néven szerepel Scholtz nem csak a külföldön, de Magyarországon is. És ez a doktori titulus sokszor nagy előnyöket biztosított számára. A doktori cim révén jutott be több előkelőséghez is, ahol könnyen jutott segélyhez, vagy növelői állásra tett szert. De mivel sehol nincs maradása, — rövid ideig való tartózkodás után legjobb és legbiztosabb pozícióit is képes elhagyni. Az ál-doktor Ujhelyben sem hagyott fel rossz szokásával. Alig ért haza, benyitott a legelőkelőbb helyekre s mint „dr. Erdey“ mutatkozott be s folytatta tovább népbolonditó üzelmeit. A szélhámost itt is feljelentették s átadták a rendőrségnek.

— Jogász-estély. A sárospataki főiskola jogász-egylete folyó évi november hó 22-én, szombaton Sárospatakon, a városháza összes termeiben saját alaptőkéje javára jogászestélyt tart személyenkint 2 korona és családonkint 5 korona belépő-dij mellett. Az estély, melyre a jegyek Eperjesy József és Trócsányi Bertalan sárospataki könyvkereskedéseiben előre válthatók, este fél 8 órakor kezdődik. A felolvasásból, szavalatokból stb. álló műsort, tánc követi.

— Szüret a Hegyalján. A szüret a Hegyalján már bevégződött. A szőlősgazdák általában, nem nagy reményeket fűztek hozzá, de ez a kevés reménység sem vált he mindenütt. A bor-mennyiség tekintetében nem nagyon csalódtak, de annál inkább a minőség tekintetében. A szőlő sem ki nem fejlődött, sem meg nem érett teljesen. Sokat ártott az október hó elején volt fagy is, úgy, hogy a fagyos szőlőből taposott must cukortartalma 13 foknál nem több. A többi borok cukortartalma 17 és 21 fok közt váltakozik. Legjobban jártak azok, kik a szüretet november elejére hagyták. A szép idő, az éjjeli hidegek asszút is hoztak nekik, úgy, hogy ezen borok cukortartalmukkal itt-ott a 24 fokot is meghaladják. Vevők a borokra eddig nem igen jelentkeztek. Az október elején szüretelt úgynevezett paraszt borokért gönczi hordón- kint, (140 liter) 22—25 forintot fizettek.

— Mikor a cigány a cigányt lopja meg. Dancsó Sándor a jobb módú cigányok közöl való. Becsületes foglalkozása: zenész. Hegedűjét a minap megirigyelte két vilyi cigányasszony, Demeter Teréz és Demeter Róza és mert más módon nem tudtak hozzájutni, Dancsó lakását, mialatt hazulról távol volt, feltörték és a hegedűkön kívül még mintegy 400 korona értékű ruhaneműit és egyéb holmiját magukhoz véve, Mikóháza felé menekültek. Mikor a károsultak a lopást észrevették, a két asszonyt üldözőbe vették s a mikóházai korcsmában rájuk is találtak — a lopott tárgyak nélkül. A két Demeter-test- vér nem várt fogadtásban részesítette üldözőit, különösen Dancsónét, a mint kérdőre vonta őket, úgy helybenhagyták, hogy alig volt képes ép kéz-láb a korcsmából elmenekülni. A meglopott és megvert Dancsóék a két betörő-tolvaj cigányasszonyt feljelentették.

— Veszedelmes szomszédok. Pikor János napszámosnak dühös ellensége, szomszédja Szilva Józsefnó. Pikort és feleségét uton-utfélen szidja, rágalmazza, sőt néha tettlegességre is vetemedik. Legutóbb ismét elmondta minden rossznak békés természetű szomszédnőj ót, aki piszkolódásait nem tudta szó nélkül hagyni. Több se kellett szegénynek. Szilva Józsefné pisz- kolódása közben fogott egy jókora követ s azt Pikorné felé suhintotta olyan erővel, hogy a szegény asz- szonyt karján megsebesítette. A sérült Pikorné följelentést tett veszedelmes szomszédja ellen és magával hozta a kilónyi súlyú követ is. Az esetnek a kir. járásbíróságnál lesz folytatása.

— Gyilkos apa. Undok szívtelenséggel oltotta ki Kanalik Mihály mihalyii lakos 2 hónapos kis gyermeke életét e hó 7-én. Ittas állapotban tért éjjel lakására. Felesége, ki ismerve férje kötekedő természetét, nagyobbik gyermekével ki ment a házból azon reményben, hogy férje igy hamarább tér nyugalomra. Kis idő múlva az asszony vissza tért a szobába s ott borzasztó kép tárult elé. 2 hónapos kis gyermeke ott feküdt bölcsőjében megfojtva. Tulajdon édes atyja ölte meg a kis ártatlan csecsemőt. A tett elkövetése után Kanalik magához vette feleségének gondosan őrzött 50 forintról szoL takarékpénztári könyvét s még az éj folyamán megszökött. Nem sokáig szívhatta azonban a szabad levegőt, mert másnap reggel a szomszéd község határában a mihalyii csendőrség elfogta, és bekísérte az ügyészség fogházába.

— Olcsóbb lett az ezüst. Az ezüstnek újabban nagyon leszállott az ára. A pénzügyminiszter f. évi 87211. sz. rendeletével a magántulajdont képező, hazai adományozott bányákban a szubvenció mellett bevált-