Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-11-11 / 120. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. november 11 120. (2250.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. iíj. Meczner Gyula dr. Hám Sándor Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. felelős szerkesztő. főmunkatárs. gazdasági kultúránk. — nov. 10. Aminthogy a nemzet reputációjának emelésére, a nemzet szellemi kultúrájának okosan csoportosított forrásaira nagy gondot kell fordítanunk, éppenugy a nemzeti erők egyik legfőbb biztosítékát, az anyagi megerősödést, gazdasági fejlődést is erősen a szivünkön kell viselnünk. E kettőnek harmóniája: a szellemben és anyagban erős nemzet fejlesztheti kultúránkat, a nemzeti lét biztos és megingathatatlan útját. Zemplénvármegye kormányzása, az a liberális szellem, mely ily irányban minden nemzeti erőforrás bölcs kihasználására irányitja a megye politikáját, harmóniát igyekszik teremteni e kettős, fontos érdekünk együttes fejlesztésére. De erről majd bővebben. Most pedig, mikor a földmivelésügyi miniszter működési jelentését a múlt szám óta közöljük, ezúttal annak kommentárjai is érdeklődést igényelnek. Mert Darányi földmivelésügyi miniszter sok irányú tevékenysége Magyarország minden rendű polgárának elismerésében részesül, mert az ország mezőgazdaságának fejlesztése érdekében mélyreható reformokat kezdett és részben már alkotott. Darányi egy vaskos kötetben számol be tevékenységéről, amelynek a cime: Magyarország föld- mivelésügye 1397—1902. A 200 lapra terjedő kötet felöleli a földmivelésügyi minisztérium egész tevékenységi körét s kimerítően tárgyalja azon törvények hatását, melyek 1897-től 1901-ig végrehajtattak; továbbá ismerteti a miniszter által létesített gazdasági és szociális intézményeket s azokat az alkotásokat, intézkedéseket, amelyek egyes vidékek gazdasági érdekeinek előmozdítása céljából kezdeményeztettek. A kötet teljes tartalmát egy cikk keretében, ismertetni nem lehet. Általánosságban csak annyit mondhatunk, hogy a könyv minden lapján láthatjuk, tapasztalhatjuk, minden újabb intézmény ismertetéséből meggyőződhetünk, hogy Magyarország földmÍvelésének előmozdítása, fellendítése érdekében szakadatlan és céltudatos munka folyik és hogy a haladásnak az a folyamata, amelyet a világ gazdasági élete megenged, nem szünetelt az utolsó években, sőt fokozottabb mértékben igyekszik előre a nemzet legnépszerűbb miniszterének, Darányi Ignácnak bölcs vezetése alatt. A miniszter által kiadott kötetből ezúttal az állattenyésztésre és tejgazdaságra vonatkozó fejezet egyes részeit ismertetjük, hogy buzdításul szolgáljanak különösen a kisgazdáknak az állattenyésztés minél intensivebb felkarolására. Bár régente az álattenyésztés volt hazai mezőgazdaságunk alapja, az a múlt század azon időszakában, mely mezőgazdasági kultúránk fejlődésével összeesik, a ga- bonanemüek és olajnövények termesztésének volt kénytelen az első helyet átengedni, mit egyébként ennek jövedelmezősége akkor kellően indokolt. De legutóbbi évtized elején már élénken lehetett tapasztalni, hogy ép úgy, mint a nyugati államokban régebben észlelték, nálunk is az állattenyésztésnek egyre növekedik a jelentősége. E tapasztalat helyességét eléggé igazolja egyebek közt külkereskedelmi forgalmunknak az a tendenciája, hogy a gabonakivetelnek azelőtt évtizedeken át domináló szerepét az állatok és állati termékek kivitele rohamos lépésben mindinkább közelítette, sőt a kilencvenes évek közepén, mielőtt a sertéskivitelben a vész folytán beállott óriási hanyatlás bekövetkezett, túl is szárnyalta. Ennek az a nagy fontossága is van, hogy azokban a milliókban, amelyek állatok és állati termékek kiviteléért országunkba folynak, a kisgazdák és földmivesek százezeréi is osztozkodnak. Az 1895-ik év végén megejtett országos állatszámlálás eredményében a juh kivitelével minden állatnemben a korábbi, vagyis 1884-ik évi állatszámlálás adataihoz képest tetemes szaporodást mutatott, mely a szarvasmarhánál közel húsz százalék. Az állattenyésztés emelésével szoros összefüggésben van a tejgazdaság is, amely hazánkban ma már annyira elterjedt, hogy arról legalább általánosságban még azok a gazdák is tájékozottak, kiknek még nem volt módjukban gazdasági üzemekbe ezt az ágazatot bevonni. A tejgazdaságnak a kisgazda udvarában való meghonosítása a falusi tejszövetkezeteknek és a velük kapcsolatos vajtermelésnek és kivételnek vetette meg alapját. — nov. 7. A pozsonyi átirat sorsa Kolozsvárit. Aktualitással bir a pozsonyi átirat sorsa országszerte, de különösen vármegyénkben, ebben az erősen nemzetiségi megyében, mely tudvalevőleg külön átiratot intézett ez ügyben a kormányhoz a pozsonyi átirat pártolásával. A pozsonyi átirat kedvezőtlen fogadtatásáról magában Pozsony vármegyében megemlékeztünk márlapunk régebbi számában, most pedig az átirat kedvezőtlen fogadtatásáról Kolozsvárról kapunk értesítést. Ez értesítés szerint Kolozsmegye e hó 9-én tartott közgyűlése, amelyen gróf Béldy főispán elnökölt, Pozsonymegyének a nemzetiségi törvény módosítására vonatkozó átiratával foglalkozott. Az állandó választmány azt javasolta, hogy az átiratot egyszerűen vegyék tudomásul. Gyalai Farkas és Bernát Albert hasonló fölirat küldését indítványozták. Indre László oláh ügyvéd azt bizonyítgatta, hogy az állam elég erős az izgatok fékentartására, nincs szükség tehát a törvény megváltoztatására. — Több felszólalás után, melynek során Bernát Albert kifejtette, hogy szükség van a revízióra, mert a lelketlen izgatók felhasználják a hiszékeny oláh népet hazug tanaik hirdetésére és folyton izgatnak a magyar állam ellen, a közgyűlés az állandó választmány javaslatát tette magáévá, azaz elhatározták, hogy Pozsonymegyének a nemzetiségi törvény módosítására vonatkozó átiratát egyszerűen tudomásul vették. Feladatunk: Ungvár, nov. 4. „A hazát, a nemzetet nem csapán fenyegető, de létében megtámadó veszedelmet hárítsunk el“ mondja gróf Apponyi Albert a pozsonyi közönséghez intézett felhívásában. Nagy jelentőséggel bir ez az ő ajkairól elhangzott riadó. Ő oly húrt pendített meg, mely minden e hazában élő igaz hazafi lelkében mély aggodalmat kelt, — ez a kép, melyet feltárt, oly színekkel van festve, hogy megdöbben minden érző szív, mely hazájáért lüktet és hazájáért lelkesül. Hogyha ily általánosan elismert, a legmagasabb nivón álló politikus meghúzza a vészharangot, akkor biztosra vehetjük, hogy ütött a tizenkettedik óra, hogy nem elegendő a készülőben levő aknamunkát csak figyelemmel kisérni, hanem róv egyszersmind nagy kötelességet e haza minden egyes magas érzelmű polgárra. Tömörülésre, összműködésre van szükség, hogy elejét vehessük minden nagyobb bajnak és csirájában elfojthassuk. Igaz ugyan, hogy mi nékünk — zemplénieknek — nem szólhat a nemes gróf felhívása, mi nálunk, hála az Égnek, a hazafiság érzése erős gyökeret vert és a nem magyar ajkú polgárság is büszkén vallja magát magyarnak, — mindazonáltal nem szabad megfelejtkeznünk, hogy „ex- empla trahunt“ és hogy a lelketlen apostolok — a nagy izgatók — nagy száma, mint a polypok, a haza minden részére kiterjeszti működését és ravaszságukkal még a mi éber és buzgó tisztviselőkarunkat is képesek kijátszani. Kétséget nem szenvedhet, hogy a nemes gróf szózata visszhangra fog találni a társadalom minden rétegében és hogy ki-ki kötelességének fogja ismerni a haza érdekében tehetsége szerint közreműködni. Jól tudjuk, hogy irigyeink — tehát ellenségeink — növekvőben vannak — egy oknál tehát több, hogy éberségre és soha nem lankadó tevékenységre serkentsen. Dr. Tkomán Dávid. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Az újhelyi vármegyei közkórház építésének ügye, mint tudjuk, hosszas vajúdás során végre eljutott abba az állapotba, hogy a belügyminiszter jóváhagyását várja. Mint értesülünk, a szóba hozott közkórház terveinek felülvizsgálásával a minisztériumokban már annyira előrehaladtak, hogy a belügyminisztériumban a közegészségi, a kereskedelemügyi kir. minisztériumhan pedig a műszaki és számvevőségi ügyosztályok vezetői arról biztosító kijelentéseket tettek, miként a jóváhagyott tervek a lehető leghamarább le fognak küldetni a vármegye alispánjához. így hát re- ményök lehet az újhelyi vállalkozni készülő szakiparosoknak, hogy az építésre, valamint a közkórház berendezésére vonatkozó versenytárgyalás e hó vége táján, vagy a jövő hó elején meg fog tartatni. Minden esetre pedig itt az alkalom, hogy szakiparosaink érdekcsoportokba szervezkedve már most készítsék elő magukat a versenytárgyaláson történendő megjelenésre és a versenyképességre. )( A vármegye 1903. évi költségvetése, melyből a főpénztáros, ellenőr, könyvelő, főszámvevő és alszámvevők fizetése és lakáspénze címén 20,720 K.-nyi szükséglet a jövő év jan. hó 1-től már a pénzügyminiszter tárcájára hárul át, némi átdolgozás után ismét felterjesztett a belügyminiszterhez. Ez az átdolgozás a vármegyei napidija- sok felemelt dijainak költségvetésbeli biztosítására vonatkozott. )( Képviselő-testületi gyűlés. Ho- monna nagyközség képviselőtestülete nov. hó 4-én tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Napirendre került az 1903. évi költségelőirányzat tárgyalása, melyet a képviselőtestület a gazdasági bizottságban eszközölt ama módosítással fogadott el, hogy a személyi kiadások tételénél, a 6 tanácsosi állás ellátására 75 koronával felvett 450 korona helyett 4 tanácsosi állás után felveendő 500 korona beillesztését kívánta, miáltal 150 korona megtakarítás volt elérhető. A választók névjegyzékének összeállítására kiküldött választmány tagjaiul megválasztattak; Persenszky Lajos, Dr. Moskovics Ervin, Kovács József képviselőtestületi tagok: az igazoló választmányba s képviselőtestület részéről Frimmer József és Jakubovits Dávid ; a főszolgabíró kinevezettjei; Lukovits Géza és Kelemen Kálmán. A közgyűlés — miután a kitűzött elvégezendőket mind letárgyalták — véget ért. )( Ut-átadás. A Homonna-Olyka Havaj között épített új utat e hó 3-án vette át, illetve vizsgálta félül Púm műszaki tanácsos élén egy e célra kiküldött bizottság. )( Nagy-Mihály által kérelmezett Labore part védelmi munkálatok engedélyezése tárgyában vármegyénk alispánjának f. évi 24308 szám alatt kelt határozata és a munkálatra vonatkozó tervezet és költségvetés a község házánál f. évi november 1-étől dec. 1-éig közszemlére van kitéve. )( A nagyráska vajáni ált- kiépítése serényen fo'yik s a úttest még ez év folyamán úgy, hogy tavaszra ír' pozási és ,'" radn-’ fűd?" Lupánk »ul iiípa 4 oldal
