Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-10-23 / 112. szám
Október 23. Z E M P L E N. 3. oldal. löket, réteket; elöntvén a köz- és mezei útakat, melyeken a közlekedés a legjobb igavonó állatokkal is kínos vergődés, mely Hannibálnak az Alpokon a hótengerbnn való elakadását juttatja eszünkbe. így volt az hosszú időn át. Jeles szakférfiak tanulmányozva a külföld vívmányait, igyekeztek meghonosítani azokat nálunk is. A Bodrog- Tiszaszabályozó társulat megfelelő helyeken csatornákat, zsilipeket, szivattyútelepeket létesít, melyek csodálatos játékszerüséggel vonják el a belvizeket, munkájukkal hirdetvén a kultúra áldásait, a vezető szakférfiú sok tudásával tervezett mű megvalósulását. Íme az említett hang hallatszik a Bodrogközről. Az elismerés helyett a társulat főmérnökét, Révy Géza Yictort, ki hosszú idő óta tevékeny munkát fejtett ki, alatta a Bodrogköz vízrajzi térképe megváltozott : bántó megjegyzésekkel illetik. A nagy költséggel felállított F.-Be- reckii szivattyútelep munkájára vonatkozó állítás vagy azt akarja elhitetni velünk, hogy az alkotás egész lényegében nem felel meg céljának, vagy az anyag megválasztásával és a beállítási munkálatok vezetésével megbízott szakférfiak felügyelete volt fogyatékos. Utóvégre annak megítéléséhez, hogy a F.-Bereczkii szivattyú- telep mennyi munkát végez haszonnal, műszaki ismeret kell, ez pedig nincs mindenütt raktáron! Voltak egyének, kik Jókait is hazaárulónak kiáltották ki. Azokban a közönség oly hálátlan és feledékeny, hogy a jelesek neveit nem őrizte meg az utókor számára 1 A nemzeti jólét előmozdító, nagy felelőséggel járó munkában folyó ember jellemének tisztasága, becsülete szilárd alapokra van fektetve, melyet megingatni nem lehet. Az ő terveik szerint készült remek építmények emlékszobrokként őrzik emlékeiket az utókor számára. A F.-Bereczkii szivattyútelep csak folytassa munkáját; hatalmas morajával elnémítván az ilyen hangokat. — Uj kedvezményes vasúti jegyek. Az 1903. évre kiadandó kedvezményes áru vasútjegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok kiállítása immár megkezdődik. Szükséges ennélfogva, hogy az utazási kedvezményre jogosultak közül a tényleges szolgálatban állók, az uj igazolványok kiállítását hivatali felsőbbségek utján, a nyugdíjasok pedig közvetlenül a m. kir. államvasutak igazgatóságától (Andrássy-ut 73—75. sz.) az eddigi eljárás szerint már most kérelmezzék. Minthogy pedig az 1903. évre egészen uj igazolványok adatnak ki s igy a jelenleg érvényben levő igazolványokba kapcsolt arcképek nem használhatók, szükséges, hogy minden egyes igényjogosult uj arcképet terjesszen be. Az arckép előlapjának alsó szélére az illető tulajdonos neve tisztán és olvashatóan rávezetendő. Kezelési illeték fejében ezentúl is igazolványonként egy korona fizetendő készpénzben, ami helyett bélyegjegyek nem fogadtatnak el. Ezen illetéket legcélszerűbb rendeltetésének pontos megjelölése mellett, postautalványnyal a m. kir. államvasutak főpénztára címére (Budapest, Andrássy-ut 15. szám) beküldeni. — Köszönet. Legyes-Bénye r. k. templomépitő-bizottsága alattvalói hálás köszönetét nyilvánítja Őfelségének azon kegyességéért, hogy templomunk építési költségeinek fedezésére 400 kor. azaz négyszáz koronát méltózta- tott adományozni. — Hirtelen halál. Egyik előző számunkban megírtuk, hogy az úgynevezett Nyomárkay-tanyán egy nyit- ramegyei születésű leány hirtelen elhunyt. Most ugyanott ismét hirtelen haláleset történt. Az elhunyt leánynak testvére, Petrás Anna rövid rosszullét után meghalt. Hulláját a köztemető halottas kamarájába szállították és onnan fogják eltemetni. — Szüret. Hol esik, hol pedig verőfényes nap sugár-özöne tölti be szőlőhegyeinket. így megy ez nehány hót óta fölváltva. Az eső elmossa a gazdák szüretelő kedvét, a meleg nap pedig meghozza ; ki-ki siet a kedvező időjárást fölhasználni és szüretel. Nehány nap óta szőlőhegyeinken megkezdték a szüretelést. Egy esztendő drága munkájának gyümölcsét szedik le szorgalmas kezek. Az idei szüret azonban nem szerez nagy örömet a szőlőbirtokosnak, mert a szőlő a múlt havi kedvezőtlen időjárás miatt teljesen nem érthetett meg. Bor azért lesz bőven, ha savanyu is. Régen bizony minden szebb, minden jobb volt. Derűsebb, vígabb hangulat uralta a hegyeken szüretelőket. Ma már csak minden halvány utánzata a réginek. Nincs meg többé a szüret gyönyörű poézisa. — Inséginunka. A képviselőház pénzügyi bizottságának legutóbb tartott ülésén foglalkoztak az egyes vármegyék részére adandó útépítési segélyekről. Az erről szóló jelentést a Ház október 18-iki ülésén mutatta be Neményi Ambrus előadó. Ebben a kereskedelemügyi miniszter által elrendelt és részben már végrehajtott közmunkákat jóváhagyni, az igénybe vett 750.000 koronát tevő összeget megszavazni és a javasolt elszámolási módozatot helybenhagyni kérik. A megszavazandó összegen kívül a törvényjavaslatban jelzett célra még a közúti rendes hitelből is 14.000 kor. lett igénybe véve. Rendelkezésére áll tehát ily címen a kereskedelemügyi miniszternek összesen 764.000 kor. Ebből az összegből Zemplénvármegye útépítési segély gyanánt ötvenezer koronát kap. — Uj iparvállalat. A mogyoróskai cémentgyár tulajdonosai Benczúr és Fia, cémentárub feldolgozását határozták el és e végből Nagy- Mihály-ban egy gyár felállítását tervezik. Ezen ügyben f. hó 13-án Czibur Bertalan elnöklete alatt a nagy- mihályi takarékpénztárban értekezlet volt, melyen többen vettek részt. Az értekezlet elhatározta hogy mielőtt ezen ügyben állást foglalna, az eszmét a város és vidék közönségével ismerteti és a viszonyok felől alapos tájékozást szerez. — A gazda és a cseléd. A köz- igazgatási bíróság fontos határozatot hozott arról, hogy milyen kötelessége van a gazdának beteg cselédjével szemben. Kimondta ugyanis a bíróság, hogy a gazda cselédje után még abban az esetben is tartozik harminc napon át kórházi költséget fizetni, ha a cselédjét a kórházba jutás előtt közvetlenül már lakásán gyógy itatta. E döntést a bíróság igy okolja meg: Az 1898. évi XXI. t.-c. 5. §. a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Tehát az a körülmény, hogy a cseléd már előzőleg a rendes orvosi ápolásban részesült, de nem a kórházban — a törvényben foglalt kötelezettség alól a gazdát nem menti föl. — Orfeum Uj helyben. Nehogy valaki közülünk ezeken az unalmas, egyhangú őszi estéken unatkozzék: Friss vendéglős gondoskodott róla. Fölment Budapestre és hozott magával egy 15 tagból álló orfeum-társulatot, mely e hó 22-én tartotta első előadását a színházi étteremben. A társulat iránt már az első estén élénk érdeklődés mutatkozott. A terem szépen megtelt mulatni vágyó közönséggel, hölgyekkel és urakkal vegyest, akik jól mulattak a társulat bemutató előadásán. Az orfeum-.társulat 8—10 napig marad Ujhelyben. — Sertés-zárlat Borsiban. Előfordult sertésvész esete miatt a szomszédos Borsi községben a zárlatot elrendelték és a sertések behozatalát betiltották. IRODALOM. Önkópzőköri gyűlés. E hó 18-án tartotta főgimnáziumunk Kazinczy- önképzőköre 2-ik rendes gyűlését. A múlt gyűlés lefolyásáról felvett jegyzőkönyvnek felolvasása után Hornyák Ferenc VIII. o. t. és Szeniczey Ödön VIII. o. t. elvetették a „Tenger“ cimü leírást. Majd „Október 6.“ c. költeményt bírálta Bendik István Vili. o. t. és Matolay Viktor VII. o. t. A két bíráló különböző javaslata folytán a kör a művet Balázs Andor VIII. o. tanulónak ellenbirálatra adta ki. Pe- rényi Edo VIII. o. t. Vörösmarthy Mihály „Vén cigány“ c. költeményét szavalta. Ecker Mihály VIII. o. t. és Bányai Gyula VII. o. t. bírálatai és Dubay Mihály VII. o. t., br. Huszár László VIII. o. t., Grünvald Herman VIII. o. t. hozzászólásai után a vezető-tanár ur dicséretes jelzővel illette a szavalatot. Dubay István VII. o. t. Heine „Két gránátos“ c. költeményét adta elő. Bírálóinak Szaller Dezső VIII., Sznniczey Ödön VIII., Péchy Dezső VIII., br. Huszár László VIII. és Kerekes Béla VII. o. tanulók hozzászólásainak alapján a vezető-tanár ur hazafias szellemű beszédében sikerült jelzőre érdemesítette a szavalatot. Rónai Károly VI. o. t. Petőfinek „Hazáról“ c. költeményét szavalta. Neuwirth Lajos VIII. o. t., Feldman Jakab VII. o. t. bírálatai és több hozzászólás után jól sikerült jelzőben állapodott meg a kör. Majd a halottak napján tartandó ünnepély és a jövő gyűlés műsorának megállapítása után jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a kör Hornyák Ferenc VIII. o. t. indítványára a Jap ajándékozóknak. A névsor felolvasása után véget ért a gyűlés. TANÜGY. A népnevelés ügyében. V. — okt. 22. (y.) Kifejtettem dióhéjba szorítva nézeteimet, — előadtam miket vélek a népnevelés terén intenzivebb módon fejlesztendőknek azon célból, hogy a népnevelés ügye feladatának magaslatára való emelkedhetéséhez pár lépéssel közelebb juthasson. — Nem vindikálok csalhatatlanságot nézete- teimnek, de hiszen egy nagy tanácskozó testületben is annyi pro-és contra vélemény, annyi mindenféle indítvány és eszme merül fel, hogy a köznek feladata azután a sok közül a legjobbat kiválasztani, esetleg egyiknek hiányait a másiknak részecskéjével pótolva idomítani ki a chaoszból a tökéletes egészet. Nehány szavam a testi nevelést illetően van még. Elismerem, hogy akár az egészségtan elméleti, akár a tornászat gyakorlati tanítása, valamint test edző játékok behozatala által a közoktatásügyi kormány Wlas- sics miniszter ideje óta igen sokat tett e téren. Kiegészitendőnek vélem még ezt azzal, hogy az I. elemi osztálytól kezdve, a beszéd és értelem gyakorlatok órái alatt, — e célra szakavatott tanférfiak által összeállítandó vezér-könyv alapján adjon a néptanító helyes oktatást a gyermekeknek a tárgyban, mily szükséges és mennyire fontos a test tisztán, rendben tartása, s mik a test ápolásának, az egészség fentartásának legfőbb kellékei. Csak ne történjék ez is akadémikus okoskodással, de olyan népies nyelven, oly annyira kerülve minden nehézkes és érthetetlen kifejezést, hogy megértse ám a falusi gyermek tanítójának előadását, s megértvén meg is szeresse az előadandó kát. Ezzel az iskola tartozik nemcsak a gyermek értelmi és fizikai fejlődésének, de tartozik a társadalomnak is. Mert amidőn az iskola gondot fordít arra, hogy testileg is ép, egészséges, jól konzervált embereket neveljen, akkor nem csak az egyessel teszen jót, de olyan nemzetgazdasági eszmét kultivál, mely igen nagy kihatással bir egész nemzeti életünk és fejlődésünkre. Ép, egészséges, élet- vidor emberekből álló nemzet úgy szellemi, mint gazdasági téren vezér szerepre van hivatva. Satnya, lomha nép lassanként elpusztul, egész élete kínos vergődés csak. A tanítók igen nagy szolgálatot tesznek a közügynek, ha a testileg szennyes nebulót éppoly szorgalommal iparkodnak jobb útra terelni, mint midőn lelkileg, erkölcsileg igyekeznek tisztává és egészségesekké tenni őket, rossz hajlamaik, vétkes cselekményekről való leszokta- tás, erkölcsi nevelés által. A tanító hivatása a mily nehéz, épp oly magasztos is. A nemzet zömét ők nevelik, országunk jövője az ő kezükbe van letéve. —A jó tanító, aki hivatásának embertől telhetőén megfelel, isten-áldás arra a körre, melyben ő neveli a jövő nemzedéket. — A könnyelmű, felületes ember ellenben átok ezen a pályán, mert oly erkölcsi és anyagi károkat okoz az ifjú nemzedék nevelése és helyes irányú tanításának elhanyagolása által, melyet pótolni soha semmivel nem lehet. A kiknek kezébe tehát e magasztos ügy tétetett le, s akik hivatásuknak meg is felelnek, mindig hálás elismerésben részesülnek úgy a felsőség, mint a társadalom részéről. A tanító ma igen szép társadalmi pozíciót foglal el. Tartsa is ezt meg. A jó tanító mindig szeretettel körülvéve fogja magát látni az emberek közt, — ami derék magyar tanítóink érdemesek is erre. Kisérje isten áldása, és az emberek hálás elismerése nemes működésűk utain őket! KÖZGAZDASÁG. Vetőmag a hegyvidéki kisgazdáknak. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Kazy József min. osztály- tanácsos, miniszteri megbízott előter- tesztésére a hegyvidék több részén azon kisgazdáknak, kik a folyó évben elemi károkat szenvedtek, vagy anyagi erejükben oly mérvben gyöngültek meg, hogy a vetésre szükséges őszi vetőmagot önerejükből beszerezni képtelenek, vagy ahol az aratás a ráfordított munkát csak azért nem fizetheti vissza, mert a vetőmagul felhasznált gabona degenerálódott részint segélyezésül, részint a gabonaközter- melés megjavítására nagyobb mennyiségű őszi vetőmagot és pedig mind- összesen 70.000 kg. búzát és 17.000 kg. rozsot engedélyezett kedvezményes áron. Minthogy pedig az északkeleti hegyvidék aratása az idén abnormi- san gyenge volt, a hüvelyeseket, gumósokat, tengerit és szőlőt pedig a szeptember elején beállott korai őszi fagyok tették tönkre, gondja van a miniszteri megbízottnak arra is, hogy kivételes és különösen indokolt esetekben a mutatkozó ínség kenyér termények kiosztása által is eryhit- tessék. E végből a min. megüzott személyesen járja be a vezetése álló hegyvidéki min. kirendeltség működési körébe tartozó vármegyéket s szerzett tapasztalatai, valamint a most folyó jelentkezések alapján a szükséges tavaszi vetőmag és vetőgumó engedélyezése iránt a földm. miniszternek előterjesztést fog tenni. * Szüret. Középhegyaljáu a szüret e héten veszi kezdetét. Az e hónapban beállott hosszas eső a szőlőt részben megpuhitotta ugyan, de ezáltal erős rohadásba is hozta. A termés elég bőnek mutatkozik, de finomságára a múlt évi terméshez képest meg sem közelíthető s igy a bor ára nagyon is alacsony lesz, mig ellenben az uj hordó túldrága. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. G. F. H'lyben. Mindkét kéziratot köszönettől vettük, jövő számunkban hozzuk az .Észrevételeknek B. E. Pcsolina. Megkaptuk és az audiatur et altera pars elvénél fogva szombati számtól kezdve leközöljük. R. L. Bánócz. Tegye meg a szükséges lépéseket. Nem közölhető: Dóra. (Elbeszélés.) Kiadó tulajdonos: Éhtart Gyula,
