Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-10-21 / 111. szám

Sátoralja-Ujholy, 1902. október 2í. 111« (22410

Harmincharmadik évfolyam.

Megjelen minden második napon

kedd, csütörtök és szombat tste.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TJjhely, főtér 9. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill.

Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill.

POLITIKAI HÍRLAP.

ifj. Meczner Gyula Biró Pál dr. Hám Sándor

főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor.

—- Egyes szám ára 8 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény.

állami tisztviselők szövetkezése.

— október 19.

Egy régi magyar közmondás tartja, hogy:

, Segíts magadon, az Isten is megsegit !*

Ezt a közmondást szem előtt tartva igyekeznek a különböző társadalmi osztályok hasonló sorsú tagjai egymással egyesülni, vállvetett erővel, közös munkálkodással sorsukon javítani. A mindennapi éleiben láthatjuk, hogy az ilyen célra egyesült szervezetek rendszerint eredménynyel is működnek. A kereskedők kereskedelmi egyesületekben tömörülnek. A gazdasággal foglalkozók szintén társas szervezetet alkotnak. Az iparosok társulás utján boldogulnak. Csak az állami tisztviselők viseltetnek még mindig hideg közönynyel a saját sorsuk iránt. Mintha nem is érdekelné őket anyagi javulásuk.

Mintha a közönyösség sötét árnya kisérné őket minden tettükben, minden gondolatukban. Nem kell vitatnom, hogy ez a közöny bűn önmagunk iránt. Ez a nembánomság megbocsáthatatlan hiba, amelylyel végre szakítanunk kell.

Az állami tisztviselők óriási testületet alkothatnak olyan erővel, olyan hatalommal, amelylyel mindent kivihetnének, amit sorsukra jónak és célszerűnek tartanának.

Csak akarni és tenni kell. íme, amidőn felrázva hideg közönyünkből férfiasán tömörülve, testületi szellemmel kértük jogainkat az egész ország rokonszenvét nyertük meg. Amikor az országos kongresszus egységes határozatban hozta meg Ítéletét, az előtt nem tért ki többé a kormány és az államhatalom. A fizetésjavitás kérdése már a megoldás küszöbén van. De ezzel nem fejeztük be munkánkat. Tovább kell küzdenünk. Az állami tisztviselőknek minden városban egyesülni kell, hogy jogaikat kivívják, s hogy ne csak a testületi szellemet ápolják, hanem élénk figyelemmel kisérjenek minden mozzanatot, ami az állami hivatalnoki kar javára válhatik.

Az osztrák államtisztviselők már régen megalkották, szövetkezeteiket, s azok hatalmas és imponáló testületté szervezkedtek, amely éber őre az állami tisztviselők erkölcsi és anyagi érdekeinek.

Ez a magasztos cél vezette az országos kongresszust akkor, amidőn alapját vetette meg a magyar „Állami Tisztviselők Egyesületéinek.

Sajnos, mindeddig ez az egyesület csak tervben van meg, mert létesítését mggátolta a tisztviselők közönye.

Pedig ez az egyesület volna hivatva szolgálni az állami tisztviselők érdekeit. Ez vezetné, irányítaná a

tisztviselők helyzetének javítására célzó különféle törekvéseket. Ez mozdítaná elő jogos igényeinket.

Egyik célja lenne ennek az egyesületnek a vidéki fiók egyesületeket (alakulatokat) a szövetség rendes szerveként magába fölvenni, hogy igy a fővárosi és vidéki tisztviselők együttes és közös akcióra képesítve a hivatalnoki kar helyzetét javíthatnák.

Ezért szólok most az újhelyi állami tisztviselőkhöz s kérem mindegyiküket : ne feledjék el azt a magyar közmondást, „Segíts magadon, az Isten is megsegít!“ Tömörüljünk. Alkossuk meg helyben is a vidéki fiókot, hogy bejelenthessük a központba való belépésünket.

E napokban kaptam meg erre nézve az „Országos egyesület“ alapszabályainak tervezetét. Mellékelve küldtek nehány belépési nyilatkozatot is. Tag lehet minden állami tisztviselő csekély 2 korona évi díjjal. Barátaim! Magyar állami tisztviselő urak 1 Kérem önöket 1 ne hagyjuk elaludni szent ügyünket. A fizetés javítással csak egy kis részét kapjuk meg jogos kívánságainknak. Ne legyünk közönyösek saját nyomorúságunk iránt. Emelkedjünk fel végre az önérzet, a tett és testvéries egyetértés piedesztáljára. Tömörüljünk, hogy erősek legyünk. Az erős győz, a gyenge elpusztul. Hiszen ösmerik önök azt a mesét, amikor az apa vi- szálkodó fiait egyetértésre akarva serkenteni, egy köteg vesszőt tett elibük, amelyet összekötve egyikük sem birt eltörni, feloldva pedig szálanként törte össze az apa a vesszőket. Jó lesz ezt a példát szem előtt tartani nekünk is. Egyenként csak gyönge vesszők vagyunk. Együttesen pedig olyan hatalom, olyan erő van kezeinkben, amelylyel szemben bennünket elnyomni, megalázni senkinek nem lehet.

Kérem önöket, adják értésemre, hogy kik óhajtanak belépni az országos egyesületbe, s illetve, hogy ki- vánják-e megalkotni a helybeli fiókegyesületet. (Ez nem kerül többe személyenként évi két koronánál.) Ha majd ezen túl leszünk, bátor leszek egy helyben létesítendő fogyasztási szövetkezet, esetleg egy segély egylet alakítása iránt indítványomat előterjeszteni. E tárgyban már öt hete teszek tanulmányokat, de az összes adatok még nincsenek birtokomban. Annyit jelezhetek, hogy tervem szerint, ha sikerülne egy fogyasztási szövetkezetei létrehoznunk, élelmi szereinket és más fűszer anyagot (cukor, kávé) legalább 25°/'o-al olcsóbban szerezhetnők be, nem is számítva a minőség jóságát — mint eddig 1

Ez is nagy anyagi előny lenne; főképpen, ha előre bocsátom, hogy

úgyszólván semmi néven-nevezendő anyagi kockázattal nem járna a dolog. Kérem, gondolkozzanak az eszme fölött. Azt hiszem megérdemli a fáradságot.

Gál Lajos.

— okt. 21.

Bartók Lajos indítványa. Az

ország fővárosában e hó 19-én az Akadémiában felolvasó ülése volt a Petőfi társaságnak. A felolvasó ülést zárt ülés követte, és itt ezen a zárt ülésen tette Bartók Lajos, az ünnepelt poéta — aki városunkban is egy csapásra meghódította a sziveket — azt a minket annyira érdeklő fontos indítványt, amelyről első helyen kell megemlékeznünk. Nem kevesebbet indítványozott társaságának Bartók Lajos, mint azt, hogy kívánatosnak tartaná, ha a Petőfi Társaság a Zem- plénvár megyei Kazinczy körrel együtt irodalmi ünnepet rendezne esetleg a jövő évben, de minél előbb. Már most .mikor még az inditvány sorsáról nem szólanak tudósításaink —• szívből jövő köszönetét mondunk Bartók Lajosnak, ki körünk, az újonnan megalakult kör ügyét szivén viselve irántunk érzett nemes ro- konszenvétől vezéreltetve ily nemes terv kivitelével akar hasznára lenni a Zemplénvármegyei Kazinczy Körnek, városunknak és a megyének. Midőn Bartók Lajosnak indítványáért hálás köszönetünket újra tolmácsolnánk, részünkről azon leszünk, hogy e szép terv zátonyra ne juthasson. Reméljük és bizalommal hiszsziik, hogy ezen elhatározásunkban a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör és a megye közönsége segíteni fog, illetve a terv létesítésének szép munkáját diadalra vinni főkötelességének fogja tekinteni.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS

Galánthai Fekete Emil. ] Vármegyénk egyik legöregebb szolgájáról kell adnunk szomorú hirt: Fekete Emil haláláról. A vármegye kiadója, a messzi földön hírhedt vadász, a felső és alsó régiókban nemcsak befogadott, hanem kedvelt, sok élményü, jó humoru, vicces cimbora, akiből az élet viharaitól edzett vasegészségnek szinte elpusztíthatatlan ereje látszott, mert magas koráig beteg sohasem volt: meghalt. — Szinte megdöbbentünk az erős ember halála hírén, mert habár tudtuk, hogy hosszabb idő óta belső baj emészti szerveit, mindig hittük, hogy nehéz baját lefogja küzdeni, s Emil bátyánk megint talpra áll. Sajnos, végzete másként határozott. A nyáron hiába keresett Karlsbadban gyógyulást, mert még betegebben tért haza s azóta állapota egyre hanyatlott, mig végre tegnapelőtt este, hosszú haláltusa után szerető felesége karjai közt kiszenvedett. Kezelő- orvosai véleménye szerint halálát máj-rák okozta. A boldogult 1861 évtől kezdve állott a vármegye szolgálatában. Ezt megelőzőleg katona volt és részt vett az 59-es évek közepén Olaszországban lezajlott háborúkban, a honnan mint obsitos altisztet bocsátották szülőföldjére. Nemesi származása, előkelő rokonsága és összeköttetései révén, a ritka jó tulajdonságokkal megáldott fiatal ember mihamar méltó pozíciót teremtett magának a társaságban, s épen eme kiváló tulajdonainál fogva élte fogytáig kedves tagja volt. Szóval ha hírhedt vadász létére is, néha mégis túllőtt a célon, azért mindig szerettük Emil bátyánkat és őszinte részvéttel tesszük sirhalmára a megemlékezés örökzöld koszorúját. Mert emlékezése ezen páratlanul tipikus jó cimborának, tisztviselőnek és vadásznak még hosszú időn át fennmarad, gyakran fölemlegetik majd vadász- társaságokban a nem rég múltak kedves alkalmait, a pajzán vadászkalandokat, amelynek hőseként szegény Emil bátyánk oly gyakran szerepelt. Különben hisszük, hogy itt maradt öregedő barátai közül lesz olyan, aki hivatott tollal megirt bőséges és érdekes visszaemlékezést fog közölni erről a valóban érdekes férfiúról, az örök-ifjú Emil bácsiról. — Halála hírére a vármegye székházára kitűzték a gyászlobogót, tiszttársai pedig külön jelentést adtak ki a szomorú esetről és díszes koszorút helyeztek ravatalára. Temetése a Jókai-utcai halottasházból e hó 21 én 3 órakor ment végbe.

)( Az 1902. évi törvényhatósági útadók előírását tartalmazó lajstromok időnyerés tekintetéből közvetlenül fognak megküldetni a jegyzőségekhez vármegyénk számvevőségétől. Két járás és pedig : a bodrogközi és a gálszécsi járások jegyzőségei már e napokban kézhez veszik szóban levő lajstromaikat.

)( Pályázatok. A gálszécsi járáshoz tartozó szécskereszturi körjegyző- ség, úgyszintén a sókuti körjegyzőségben rendszeresített segédjegyzői állás megüresedvén, vonatkozó pályázati hirdetményeket a vármegyei »Hivatalos Lap* legközelebbi száma hozni fogja.

)( Az 1903. évi községi költségvetések beküldése s még a f. évi törv. hatósági közgyűlés elé vihetése érdekéből sürgősen felhívja az alispán a járások főszolgabiráit és szigorúan kö- telességökké tette, hogy az 1903- évi szóban levő költségvetéseknek a f. évi nov. hó végéig megtörténendő bemutatásáról múlhatatlanul gondoskodjanak.

)( A vármegyei közegészségügyi bizottság f. hó 23-án d. e. 11 órakor ülést tart, melynek egyedüli tárgya a

n.-mihályi kórházi főorvosi állásért beadott kérvények feletti véleményadás.

HÍREK.

— Felelős szerkesztőnk távolló- tében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős.

— Személyi hírek. Firczák Gyula, a munkácsi görög katolikus egyházmegye püspöke Windisch-Orätz Lajos herceg látogatása . céljából ma Sárospatakon időzött. — Jekelfalussy Lajos altábornagy, közös hadügymi- niszteri osztályfőnök Juhász Jenő ügyvéd látogatására Sátoraljaújhelybe érkezett. — Arnóthfalvy István ezredes, a m. kir. miskolczi 10-ik honvédgyalogezred parancsnoka a helybeli zászlóalj megszemlélése céljából városunkban tartózkodik. — Lengyel

Lapnak mai Máma 4 oldal. "