Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-09-25 / 100. szám
Sátorai]a-Ujholy, 1902. szeptember 25. 100. (2230.) Harmincharmadik évfolyam. Zemplén ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Bíró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre ÍJ kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatals ,. Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. t ------Kéziratokat nem adunk vissza. Apróhirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. fi szabadelvűség ereje. — szept. 25. A napi politikánál sokkal mélyebbre ható gyökere van annak j történeti igazságnak, hogy a magyar szabadelvűség szárnyain emelkedett politikai magaslatra a nemzeti függetlenités eszméje is. És ez az igazság talán sehol olyan egyöntetű tömörséggel nem jelentkezik, mint épen Kossuth Lajos életének és működésének szelle- > méhen. Hogy pedig annak az ünnepnek magasztossága, amely Zem- plénvármegye és az egész magyar haza földjéről szállt fel a megdi- csőült szellem emlékéhez, épen most idézi fel bennünk ezeket a gondolatokat, hogy minderre nemzeti büszkeséggel mutassunk és világitó oszlopot állítsunk egy olyan korszak elé, amelyben apró Titánok a „magyar szabadelvüség“ fogalmát, a magyar nemzeti függetlenités fogalmával mint agyarkodó ellenséggel szeretik szembeállítani. Nézünk csak egy futó tekintettel a magyar história lapjaira. Világosan látjuk abból, hogy abban az időben, a mikor a szabadelvűség zászlóit rongyokra lehetett tépni, mily hamar szárnya szegődött a magyar nemzeti függetlenités ideáinak is. Hiszen csak a legveszedelmesebb nemzeti küzdelmekre , kell utalnunk, arra, a- mikor a felekezeti villongás felszításával sötét fellegek borították a haza egét és porban látjuk a nemzeti szabadelvüség zászlaját, együtt a nemzeti függetlenség zászlajával. Hogy felvetett kérdésünket még tisztábban lássuk, vetítsünk ismét egy pillantást az imént lefolyt magasztos Kossuth-ünnepekre. Ha itt-ott valami dogmatikus félreértés vagy apró elfogultság fel is merült, elhomályosította ezt fényességével az a magasan lángoló lelkesedés, amely minden egyház híveit, a magyar nemzet összes fiait — tekintet nélkül osztály kü- lömbségre — egygyé forrasztotta a hazafias kegyelet legszebb megnyilatkozásában. — Zemplén vármegye földjén mintha Rákóczi és Andrássy szelleme ölelkezett volna a kegyeletes emlékezés ég felé emelkedő sugarával, oly boldog és megható hitet ébreszt bennünk az a meggyőződés, hogy a felekezetek és osztályok békés együtt működésének gyökerei itt a szabadelvüség ősi földjén olyan terebélyes fákat fognak növeszteni mindenkor, amely alatt a nemzeti boldogulás legbiztosabb létét élvezhetjük. — Mint minden idejében a magyar nemzeti fejlődésnek, csakúgy ma is a különböző hitfelekezeteknek és osztályoknak békés együtt működése teremtheti meg e nemzet testében azt az erőt, a melylyel nemzetünk boldogulását, az objektiv politikai küzdelmek mes- gyéin át a legbiztosabban előkészíthetjük. Azok az ideális jelszavak, a melyeket Rákóczi irt zászlajára, a „szabadság, egyenlőség és testvériség“ eszméivel és azok az ideális törekvések, amelyek Kossuth korszakának fellobbanó hazafiui erényeit világszerte a csodálat tárgyává tették, csakis a magyar tradíciókból sarjadzó szabadelvüség utján, a külömböző vallásfelekezetek híveinek gyűlölködést és agyarkodást nem ismerő és minden osztályt és társadalmi réteget ösz- szekapcsoló lelkesedésével voltak harcba vihetők. És ebben a szellemben domborodik ki ismét teljes fénynyel az a meggyőződés, hogy akár mint ideálokat, akár mint a napi politika érveit, a nemzet boldogságára törekvő minden eszmét, a szabadelvüség levegőjében ápolhatjuk és mindaz a politikai megértés, amely Deák Ferencet egybeforrasztotta Kossuth szabadelvű szellemével és mind az a törekvés, amely Andrássy Gyula politikai karrierjében mint a szabadelvüség tűz-oszlopai világítanak a nemzet felett, a legintenzivebb sugarakat ide felénk, zempléniekre vetítik. Ez a tiszta szabadelvű politika, amely vármegyénk nagy szülöttjeinek: Rákóczinak, Kossuthnak és Andrássy- nak hagyományait őrzi, természetesen mindenkor respektálta a vármegyénkben élő függetlenségi politikának tisztes és objektiv megnyilatkozását. Ott, ahol a közős politikai érdekeknek egy közös nemzeti cél elérésében találkozniok kell, mindig feltudott emelkedni a hazafiui kötelességek által diktált lelki magaslatra. És épen ezért kívánjuk mi, hogy az a szabadelvű politika, a mely ma a vármegyénkben lefolyt magasztos Kossuth ünnepségeken is fényesen igazolta a felekezetek békés egyetértésének és a különböző osztályoknak harmonikus lelkesedését, erősödjék és fejlődjön. Mert csak ily irányban fejlődve lehetünk igazán méltóak dicső elődeinkhez és csak igy készíthetjük elő ezt a sok küzdelmet átélt nemzetet azon ideálok majdan bekövetkezhető megteremtésére, amelynek htjául Rákóczi, Kossuth és Andrássy szellemei a szabadelvüség mesgyé- jét világítják be. Heccelődni sokat lehet, a papiros türelmes, a hangzatos frázisok néha hatnak is. E frázisok csillogása azonban hideg fény, amely néha szikrát mutat ugyan, de fel- melegiteni nem képes. Dicső nagyjaink leikéhez, szívünk igaz melegével kell felemelkednünk, hogy az azokban rejlő tanításokat őszinte sugalattal, bölcs átlátással tudjuk hazánk boldogitá- sára felhasználni és a magyar nemzeti törekvésekben harmonikusan érvényesíteni. ifj- Meczner Gyula. — Szept. 25. A Zemplénvármegyei Kazinczy irodalmi Kör megalapítását itt a magyar kultúra egyik határbástyájában a hazafias kötelességérzet őszinte sugallata vetette fel. Mulasztás terheli e vármegye közönségét, hogy előkelő nívón álló hírnevéhez mindeddig nem kereste a legméltóbb érvényesülési terrénumot: az irodalmi kört. Most hi- vatásérzétének fellángolásában őszinte hazafias melegséggel üdvözöljük, hogy az irodalmi kör alapításának eszméjét megvalósítja. Szűk ma a keretünk arra, hogy ez irodalmi körnek rendkívül üdvös hatását úgy nemzeti, mint közművelődési és társadalmi szempontból megvilágítsuk. Egyelőre a magyar sajtó hivatásából átérzett legnagyobb örömmel vesszük tudomásul hogy az irodalmi kör e hó huszonnyolcadikén vasárnapon délután 4 órakor Sátoraljaújhelyben a vármegyeház nagytermében tartja alakuló közgyűlését, a melyre a kiküldött bizottság a város és a vármegye egész érdeklődő közönségét meghívja. A közgyűlésen, a melyre a szomszédos városok és vármegyék közművelődési és irodalmi körei is képviselőket küldenek, a Magyar Tudományos Akadémiát Ballagj Géza orsz. képviselő a Petőfí Társaságot pedig Bartók Lajos, a nagynevű költő fogja képviselni. A közgyűlés napján este 8 órakor a Magyar Király vendéglő helyiségeiben a vendégek tiszteletére rendezett közvacsora lesz, amelyet esetleg táncestély követ. Az alakuló közgyűlés iránt mint tudósítóink Írják, megyeszerte igen élénk és lelkes érdeklődés nyilvánul. Kossuth-ünnep. — szept. 25. Még egyre érkeznek zemplénvár- megye községeiből lelkes hangú tudósításaink, amelyek a magasztosan lefolyt Kossuth-emlékezés ünnepeiről adnak hirt. Monok, Nagymihály, Sztropkó, Nagy-Toronya, Varannó, Bánócz tudósításai után tokaji, ho- monnai, gálszécsi, sárospataki, szerencsi, tállyai saját tudósításainkról ma a következőkben referálunk: Tokaj ünnepe — szept. 22. Kossuth nagyságához méltó módon, szent lelkesedéssel ülte meg Tokaj város közönsége nagy hazánkfia születésének 100-ik évfordulóját. Az ünnepséget a városi képviselőtestület kebeléből kiküldött és a város polgársága köréből kiegészitet bizottság rendezte a nagy szellem emlékéhez minden tekintetben méltó módont Szeptember 21-e (vasárnap) tűzetet. ki az ünnepség idejéül, hogy a munkaszünet folytán minél szélesebb körű, a társadalom minden rétegére kiterjedő lehessen a részvétel. A polgárság házai már 19-én lobogó díszt öltöttek, vasárnap reggelre pedig az egész város valódi ünnepi disz képét mutatta: nemzetiszinü szőnyegek a házak falain, erkélyein; megkoszorúzott Kossuth-képek az üzletek kirakataiban, apró és nagy zászlók erdeje a szent házak tornyain, a háztetőkön, ablakokban, állami hivatalos épületeken, sőt még az utcák két oldalán álló akácfákon is, mind mutatta: hogy Tokaj nagy ünnepre készül, a szabadság nagy prófétájának emlékünnepére. Megszólalt 10 órakor a ref. templom hivogató harangja. És láttunk óriási nagy közönséget a nép minden osztályából, láttuk az összes állami hivatalok, (bíróság, adó-, sóhivatal, pénzügyőrség, csendőrség), közigazgatás, városi képviselőtestület, elöljáróság testületi felvonulását. Ott voltak az összes körök, testületek; nevezetesen a Casino, a nagy- és kis-tokaji polg. kör, tűzoltó-testület, a polgári énekkar; megjelentek az áll. kosárfonó iskola növendékei is. A polgári énekkar megnyitó éneke után megjelent a szószéken Horváth János ref. lelkész, ki mély érzésű, magasan szárnyaló imában emelte fel a hallgatóság lelkét az Ur zsámolyához; őt Varga Márton ág. hitv. lelkész váltotta fel, fordulatokban gazdag, lebilincselő lelkes beszédben méltatva halhatatlan hazánkfia érdemeit; a lelkesen előadott beszéd mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét s lelkesedésre hangolta szivét. — A beszéd után az egész közönség felállva énekelte a Hym- nuszt s ugy. vonult a tennispályára, hol Füzesséry Ödön főszolgabíró elnöklése alatt a városi képviselő testület ünnepi diszgyűlést tartott; elnök megnyitó beszéde után, Székely Károly ügyvéd tartotta meg eszmékben gazdag emlékbeszédét, mely egész terjedelmében a diszülésről felvett jkvhöz csatolva, elnöklő főszolgabiró indítványára, irattárba tétetni határozta- tott. A jkv. hitelesítése után feloszlott diszgyűlés végével az összes jelenvoltak a Szózatot, Hymnuszt, Kos- suth-nótát elénekelvén a programm délelőtti része ki volt meritve. Délután fél 4 órakor az összes testületek a tűzoltó-gyakorló téren gyülekeztek, honnan zeneszó mellett lassú menetben vonultak fel a főtérre; a menetben resztvettek s az ünnepi közönség érdeklődésének társai voltak a 48. évi nemzetőrség zászlaja alatt a városunkban életben levő 48-as honvédek is: Zakó Soma, Kernáts Gusztáv és Weisz Farkas. A főtéren Honétzy Géza joghallgató saját szerzeményű ódáját, Kozlik István tisztviselő pedig Ábrányi Emil „Glória“ cimü költeményét szavalta; Engl Jakab dr. szabadon előadott beszédben dicsőítette Kossuth hervadhatatlan érdemeit s méltatta a mai nagy ünnep jelentőségét. Beszéde végén rámutatott a felszögezett jeltáblácskákra, s tudatta a közönséggel, hogy ez a tér, melyen a szabadság ünnepnapjain annyi sok szép hazafias szellemű szó és dal hangzott el, amelyen Kossuth nagy előde, a feledhetetlen emlékű nagy szabadsághős, Rákóczi is villogtatta pro jfjiy Lapunk mai «láma 4 oldal.
