Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-25 / 100. szám

Sátorai]a-Ujholy, 1902. szeptember 25. 100. (2230.) Harmincharmadik évfolyam. Zemplén ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Bíró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre ÍJ kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatals ,. Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. t ------­Kéziratokat nem adunk vissza. Apróhirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. fi szabadelvűség ereje. — szept. 25. A napi politikánál sokkal mé­lyebbre ható gyökere van annak j történeti igazságnak, hogy a ma­gyar szabadelvűség szárnyain emelkedett politikai magaslatra a nemzeti függetlenités eszméje is. És ez az igazság talán sehol olyan egyöntetű tömörséggel nem jelent­kezik, mint épen Kossuth Lajos életének és működésének szelle- > méhen. Hogy pedig annak az ünnep­nek magasztossága, amely Zem- plénvármegye és az egész magyar haza földjéről szállt fel a megdi- csőült szellem emlékéhez, épen most idézi fel bennünk ezeket a gondolatokat, hogy minderre nem­zeti büszkeséggel mutassunk és vilá­gitó oszlopot állítsunk egy olyan korszak elé, amelyben apró Titánok a „magyar szabadelvüség“ fogal­mát, a magyar nemzeti függet­lenités fogalmával mint agyarkodó ellenséggel szeretik szembeállítani. Nézünk csak egy futó tekin­tettel a magyar história lapjaira. Világosan látjuk abból, hogy abban az időben, a mikor a sza­badelvűség zászlóit rongyokra le­hetett tépni, mily hamar szárnya szegődött a magyar nemzeti füg­getlenités ideáinak is. Hiszen csak a legveszedelmesebb nemzeti küz­delmekre , kell utalnunk, arra, a- mikor a felekezeti villongás felszí­tásával sötét fellegek borították a haza egét és porban látjuk a nem­zeti szabadelvüség zászlaját, együtt a nemzeti függetlenség zászlajával. Hogy felvetett kérdésünket még tisztábban lássuk, vetítsünk ismét egy pillantást az imént lefolyt magasztos Kossuth-ünnepekre. Ha itt-ott valami dogmatikus félreér­tés vagy apró elfogultság fel is merült, elhomályosította ezt fé­nyességével az a magasan lángoló lelkesedés, amely minden egyház híveit, a magyar nemzet összes fiait — tekintet nélkül osztály kü- lömbségre — egygyé forrasztotta a hazafias kegyelet legszebb meg­nyilatkozásában. — Zemplén vár­megye földjén mintha Rákóczi és Andrássy szelleme ölelkezett volna a kegyeletes emlékezés ég felé emelkedő sugarával, oly boldog és megható hitet ébreszt bennünk az a meggyőződés, hogy a fele­kezetek és osztályok békés együtt működésének gyökerei itt a szabad­elvüség ősi földjén olyan terebélyes fákat fognak növeszteni minden­kor, amely alatt a nemzeti boldo­gulás legbiztosabb létét élvezhet­jük. — Mint minden idejében a magyar nemzeti fejlődésnek, csak­úgy ma is a különböző hitfelekeze­teknek és osztályoknak békés együtt működése teremtheti meg e nemzet testében azt az erőt, a melylyel nemzetünk boldogulását, az ob­jektiv politikai küzdelmek mes- gyéin át a legbiztosabban előké­szíthetjük. Azok az ideális jelszavak, a melyeket Rákóczi irt zászlajára, a „szabadság, egyenlőség és test­vériség“ eszméivel és azok az ide­ális törekvések, amelyek Kossuth korszakának fellobbanó hazafiui erényeit világszerte a csodálat tár­gyává tették, csakis a magyar tra­díciókból sarjadzó szabadelvüség utján, a külömböző vallásfelekeze­tek híveinek gyűlölködést és agyar­kodást nem ismerő és minden osz­tályt és társadalmi réteget ösz- szekapcsoló lelkesedésével voltak harcba vihetők. És ebben a szellemben dombo­rodik ki ismét teljes fénynyel az a meggyőződés, hogy akár mint ideál­okat, akár mint a napi politika érveit, a nemzet boldogságára törekvő min­den eszmét, a szabadelvüség leve­gőjében ápolhatjuk és mindaz a po­litikai megértés, amely Deák Fe­rencet egybeforrasztotta Kossuth szabadelvű szellemével és mind az a törekvés, amely Andrássy Gyula politikai karrierjében mint a szabadelvüség tűz-oszlopai világí­tanak a nemzet felett, a legin­tenzivebb sugarakat ide felénk, zempléniekre vetítik. Ez a tiszta szabadelvű politika, amely várme­gyénk nagy szülöttjeinek: Rákó­czinak, Kossuthnak és Andrássy- nak hagyományait őrzi, természe­tesen mindenkor respektálta a vár­megyénkben élő függetlenségi po­litikának tisztes és objektiv meg­nyilatkozását. Ott, ahol a közős politikai ér­dekeknek egy közös nemzeti cél elérésében találkozniok kell, min­dig feltudott emelkedni a hazafiui kötelességek által diktált lelki ma­gaslatra. És épen ezért kívánjuk mi, hogy az a szabadelvű politika, a mely ma a vármegyénkben lefolyt magasztos Kossuth ünnepségeken is fényesen igazolta a felekezetek békés egyetértésének és a külön­böző osztályoknak harmonikus lel­kesedését, erősödjék és fejlődjön. Mert csak ily irányban fejlődve lehe­tünk igazán méltóak dicső elődeink­hez és csak igy készíthetjük elő ezt a sok küzdelmet átélt nemzetet azon ideálok majdan bekövetkez­hető megteremtésére, amelynek ht­jául Rákóczi, Kossuth és Andrássy szellemei a szabadelvüség mesgyé- jét világítják be. Heccelődni sokat lehet, a papi­ros türelmes, a hangzatos frázisok néha hatnak is. E frázisok csillo­gása azonban hideg fény, amely néha szikrát mutat ugyan, de fel- melegiteni nem képes. Dicső nagyjaink leikéhez, szí­vünk igaz melegével kell felemel­kednünk, hogy az azokban rejlő tanításokat őszinte sugalattal, bölcs átlátással tudjuk hazánk boldogitá- sára felhasználni és a magyar nem­zeti törekvésekben harmonikusan érvényesíteni. ifj- Meczner Gyula. — Szept. 25. A Zemplénvármegyei Kazinczy irodalmi Kör megalapítását itt a ma­gyar kultúra egyik határbástyájában a hazafias kötelességérzet őszinte su­gallata vetette fel. Mulasztás terheli e vármegye közönségét, hogy előkelő nívón álló hírnevéhez mindeddig nem kereste a legméltóbb érvényesülési terrénumot: az irodalmi kört. Most hi- vatásérzétének fellángolásában őszinte hazafias melegséggel üdvözöljük, hogy az irodalmi kör alapításának eszmé­jét megvalósítja. Szűk ma a keretünk arra, hogy ez irodalmi körnek rend­kívül üdvös hatását úgy nemzeti, mint közművelődési és társadalmi szempontból megvilágítsuk. Egyelőre a magyar sajtó hivatásából átérzett legnagyobb örömmel vesszük tudo­másul hogy az irodalmi kör e hó huszonnyolcadikén vasárnapon dél­után 4 órakor Sátoraljaújhelyben a vármegyeház nagytermében tartja ala­kuló közgyűlését, a melyre a kikül­dött bizottság a város és a vármegye egész érdeklődő közönségét meghívja. A közgyűlésen, a melyre a szomszé­dos városok és vármegyék közműve­lődési és irodalmi körei is képviselő­ket küldenek, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát Ballagj Géza orsz. képviselő a Petőfí Társaságot pedig Bartók Lajos, a nagynevű költő fogja képviselni. A közgyűlés napján este 8 órakor a Magyar Király vendéglő helyiségeiben a vendégek tiszteletére rendezett közvacsora lesz, amelyet esetleg táncestély követ. Az alakuló közgyűlés iránt mint tudósítóink Ír­ják, megyeszerte igen élénk és lelkes érdeklődés nyilvánul. Kossuth-ünnep. — szept. 25. Még egyre érkeznek zemplénvár- megye községeiből lelkes hangú tu­dósításaink, amelyek a magasztosan lefolyt Kossuth-emlékezés ünnepeiről adnak hirt. Monok, Nagymihály, Sztropkó, Nagy-Toronya, Varannó, Bánócz tudósításai után tokaji, ho- monnai, gálszécsi, sárospataki, sze­rencsi, tállyai saját tudósításainkról ma a következőkben referálunk: Tokaj ünnepe — szept. 22. Kossuth nagyságához méltó mó­don, szent lelkesedéssel ülte meg Tokaj város közönsége nagy hazánk­fia születésének 100-ik évfordulóját. Az ünnepséget a városi képviselőtes­tület kebeléből kiküldött és a város polgársága köréből kiegészitet bizott­ság rendezte a nagy szellem emléké­hez minden tekintetben méltó módont Szeptember 21-e (vasárnap) tűzetet. ki az ünnepség idejéül, hogy a mun­kaszünet folytán minél szélesebb körű, a társadalom minden rétegére kiterjedő lehessen a részvétel. A pol­gárság házai már 19-én lobogó díszt öltöttek, vasárnap reggelre pedig az egész város valódi ünnepi disz képét mutatta: nemzetiszinü szőnyegek a házak falain, erkélyein; megkoszorú­zott Kossuth-képek az üzletek kira­kataiban, apró és nagy zászlók erdeje a szent házak tornyain, a háztetőkön, ablakokban, állami hivatalos épülete­ken, sőt még az utcák két oldalán álló akácfákon is, mind mutatta: hogy Tokaj nagy ünnepre készül, a sza­badság nagy prófétájának emlékün­nepére. Megszólalt 10 órakor a ref. tem­plom hivogató harangja. És láttunk óriási nagy közönséget a nép minden osztályából, láttuk az összes állami hivatalok, (bíróság, adó-, sóhivatal, pénzügyőrség, csendőrség), közigaz­gatás, városi képviselőtestület, elöl­járóság testületi felvonulását. Ott voltak az összes körök, testületek; nevezetesen a Casino, a nagy- és kis-tokaji polg. kör, tűzoltó-testület, a polgári énekkar; megjelentek az áll. kosárfonó iskola növendékei is. A polgári énekkar megnyitó éneke után megjelent a szószéken Horváth János ref. lelkész, ki mély érzésű, magasan szárnyaló imában emelte fel a hallgatóság lelkét az Ur zsá­molyához; őt Varga Márton ág. hitv. lelkész váltotta fel, fordulatok­ban gazdag, lebilincselő lelkes be­szédben méltatva halhatatlan hazánk­fia érdemeit; a lelkesen előadott be­széd mindvégig lekötötte a hallgató­ság figyelmét s lelkesedésre hangolta szivét. — A beszéd után az egész közönség felállva énekelte a Hym- nuszt s ugy. vonult a tennispályára, hol Füzesséry Ödön főszolgabíró elnök­lése alatt a városi képviselő testület ünnepi diszgyűlést tartott; elnök meg­nyitó beszéde után, Székely Károly ügyvéd tartotta meg eszmékben gaz­dag emlékbeszédét, mely egész terje­delmében a diszülésről felvett jkvhöz csatolva, elnöklő főszolgabiró indít­ványára, irattárba tétetni határozta- tott. A jkv. hitelesítése után felosz­lott diszgyűlés végével az összes je­lenvoltak a Szózatot, Hymnuszt, Kos- suth-nótát elénekelvén a programm délelőtti része ki volt meritve. Délután fél 4 órakor az összes testületek a tűzoltó-gyakorló téren gyülekeztek, honnan zeneszó mellett lassú menetben vonultak fel a főtérre; a menetben resztvettek s az ünnepi közönség érdeklődésének társai vol­tak a 48. évi nemzetőrség zászlaja alatt a városunkban életben levő 48-as honvédek is: Zakó Soma, Kernáts Gusztáv és Weisz Farkas. A főtéren Honétzy Géza joghall­gató saját szerzeményű ódáját, Kozlik István tisztviselő pedig Ábrányi Emil „Glória“ cimü költeményét szavalta; Engl Jakab dr. szabadon előadott beszédben dicsőítette Kossuth her­vadhatatlan érdemeit s méltatta a mai nagy ünnep jelentőségét. Beszéde végén rámutatott a felszögezett jel­táblácskákra, s tudatta a közönség­gel, hogy ez a tér, melyen a szabad­ság ünnepnapjain annyi sok szép hazafias szellemű szó és dal hang­zott el, amelyen Kossuth nagy előde, a feledhetetlen emlékű nagy szabad­sághős, Rákóczi is villogtatta pro jfjiy Lapunk mai «láma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom