Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-09-18 / 97. szám

Szeptember 18.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

o

rkélyéröl számolt be a küldöttség bécsi eljárásáról és sikeréről. Én akkor egy magyarúl nem tudó német polgár asszony szobáját béreltem harmad magammal, és midőn estére hazamentünk, a német asszony bejött hozzánk zokogva, sírva, a meghatottságtól, a lelkesültségtől. „Hát értette — kérdem — mit mondott Kossuth Lajos?“ — „Nem értettem én egy szót sem Uram! de mikor oly gyönyörűen beszélt!“

Az imént említett márciusi napokban Bécsben németül beszélt a németekhez és azokra is oly hatással volt, hogyha akkor egy szóval biztatja őket, készek voltak még a Burgot is megostromolni, de ő csillapító, az impozáns nyugodtság megóvására inté őket.

A fegyverletétel után Törökországba menekülvén, pár hónap múlva a törökök lelkesültek török beszédein. És volt birtokomban egy angol könyv, amelyben Angolországban mondott beszédei voltak — szóról-szóra — még azon különös kifejezésekkel is, amelyek bár nem hibásak, de mégis olyanok voltak, amilyeneket a született angol nem használ. E könyv kiadója az előszóban különösen kiemeli a nagy hatást, melyet hallgatóira gyakorolt; azután névszerint felsorol mintegy 6—7 legjobb parlamenti angol szónokot — kiket ő beszélni hallott — és Kossuth Lajost mindezeknek felébe helyezi és hozzáteszi: „Ha már most meggondoljuk, hogy ő itt idegen földön, idegenekhez szólva, reá nézve idegen nyelven, és pedig olyanon, a melyet más nemzetek igen nehéznek tartanak, mégis ily hatást tudott előidézni: milyen hatásuk lehetett az ő beszédeinek otthon, saját anyanyelvén, azokhoz szólva, akiknek anyanyelvükön szólt, akiknek ugyanaz fájt, ami neki, akiknek érzelmeik, vágyaik, óhajaik ugyanazok: milyen hatása lehetett beszédeinek 1“

Bocsánatot kérek tisztelt polgártársak, hogy talán már visszaéltem becses türelmükkel, de engedjék meg, hogy nehány szót szóljak még 48-as bajtársaim nevében is. Kossuth Lajos nem vezetett minket diadalokra, nem volt a nii hadvezérünk, de ő reánk nézve több volt annál, mert ha ő nincs, honvéd sereg sincs. Egyedül az ő lángoló hazaszeretetének, a nemzetben való bizodalmának, lelkesítő lángszavának köszönhető, hogy a nemzet, amely akkor hadsereggel nem rendelkezett, úgy állott, mint a fegyvertelen ember a talpig felíegyvere- zett katonával szemben, mégis felvette a küzdelmet; holott még azt sem tudhatta, vájjon a saját fiaiból álló, de a feketesárga zászló alá esketett ezredeknem ellene harcolnak-ó majd. Hiszen az alatt, mig zempléni önkénytes zászlóaljunk alakúlóban volt Patakon, két magyar ezred jött be Gácsország felől, még akkor nem szökve, de rendeletre, egy huszár és egy gyalog ezred. Mi bár még fegyvertelenül, katonai tisztelgéssel fogadtuk őket és én mind a kettőre fájdalmas szemmel néztem, mert azt hivém, hogy néhány hét múlva szembe kell egymással szállnunk és megverekednünk. A huszárezred fényesen megcáfolta balvéleményemet, vitézül és hűségesen küzdött ügyünkért a legvégsőig; de ama gyalog ezred csakugyan ellenünk forditá fegyverét 1

Ily körülmények közt nem lett volna csuda, ha a nemzet lemondott volna az ellenállásról, de Kossuth Lajos lángelméje érzó egy részről, hogy ekkor létünkről is lemondunk, és ma már csakugyan nem tudna a világ Magyarországról és a magyar nemzetről; más részről bízott a nemzet önálló erejében és haza szerete- tében, megszavaztatta a 200000 újoncot, aminek folytán mindenek előtt megalakult az első 12. honvédzászlóalj, ezek közt a 9-ik, 3-ik, 11-ik és ezek legendaszerü hőstettein a többi uj zászlóaljak és régi ezredek is fellelkesülten harcoltak szabóságunkért. És habár hadjáratunk katonai szempontból Ítélve, nem végződött győzelemmel : küzdelmünk nem volt hiába 1 Most már a világ is tud felőlünk, számol velünk és még az a hatalom, amely akkor egy még nagyobbnak segítségével minket eltiport: utóbb mégis szükségesnek találta a magyar nemzettel kiegyezni.

Mi tehát a régi honvéd sereg még életben lézengő romjai, méltán, sőt még inkább nevezhetjük Kossuth Lajost — mint nevezi az egész nép — apánknak, mert neki köszönhetjük létünket.

Él még bennünk — kedves honfitársaim — akik őt beszélni hallottuk, akik az ő lángszavára a magyar nemzet eszméiért fegyverrel küzdöttünk — él még az ő szelleme, él vágyunk a független hazáért, amely nemcsak névleg, de valóban ország, — állam legyen, annak minden lényeges kellékével bírjon. Oh! ne adjanak helyt kebleikben azon tévtan- nak, hogy ez elérhetetlen, tehát mondjunk le róla, sőt küzdjünk ellene, mint fájdalom a mai hivatalos többség teszi, de legyenek róla meggyőződve, hogy amit egy egész nemzet állhatatosan akar, az előbb-utóbb meg is valósul, a független magyar hazának tehát meg kell lennie, és meg is lesz!

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Zemplénvármegye őszi közgyűlése. Mint lapunk előző számában jeleztük, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága e hó huszonkilence- dikén tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai a következők: Közmivelődési célokral°/0 törvényhatósági pótadónak megszavazása. Sorozási költségekre egy negyed °/o törvényhatósági pótadónak megszavazása. A nyugdíjazás folytán megüresedett sztropkói főszolgabírói állásnak és az ezen választás folytán megüresedő többi tiszti állásoknak választás utjáni betöltése. A Bukovin- szky-féle alapítványra ügyelő választmányba egy üresedésben levő helynek választás utjáni betöltése. A rendelkezési alapra ügyelő választmányba 6 tagnak választása. A vármegye köz- igazgatási, árva- és gyámhatósági 1902. évi költségelőirányzat tárgyalása. Az 1903—1904. évi közúti költségelőirányzat. A m. kir- igazságügyi minisztériumnak a kir. törvényszéki fogház és törvényszéki épület átengedése tárgyában hozott közgyűlési határozatára 22,193. szám alatt kelt válasza.

Ezután több miniszteri leirat és törvényhatósági átirat után kerül tárgyalásra : Grünbaum Simon és társai, Szeghy Gyula és társai, Halász József és társai sátoraljaújhelyi lakosok kérvényei az igazságügyi palota elhelyezése tárgyában. A szomotor—páczin —cigándi törvényhatósági közút kiépítése tárgyában beadott tiszti ügyészi vélemény. A községi és körjegyzők nyugdíj szabályrendelete tárgyában beadott javaslatok. A községek költség- előirányzatai és zárszámadásai. A már eddig beérkezett és még beérkezendő, a közgyűlés intézési hatáskörébe tartozó ügyek.

Egy pótkörlevél továbbá arról ad értesítést, hogy a nyugdíjaztatás folytán megüresedett szinnai főszolgabírói állás és ennek betöltése folytán netán üresedésbe jövő többi állásokat is ez alkalommal fogják választás utján betölteni.

)( A sztropkói főszolgabírói állásra pályáznak ifj. Bajusz József árvaszéki jegyző és Malonyay Tamás szolgabiró. Természetesen nem szokás, hogy újság akár az egyik, akár a másik mellett állást foglaljon. Az azonban egyenesen a sajtó hivatásával való legocsmányabb visszaélés, hogy a megyei tisztviselők választásába politikát csempészszenek. Nem csodálkozunk ugyan, hogy a Felsőmagyarországi Hírlap ezt is megcselekszi. Aki a politikai sikereit, immár homlokán a

hazudozás bélyegével viseli, az nem idegenkedhetik az ily sikerektől sem. Hisz persze a politikai szenzációhaj- hászat malmára ez is alkalmas. Azt írja ugyanis mindkét jelöltről: „ami pedig az érzelmeiket illeti, hát mind a kettő egyformán a Kossuth-ünnep ellen szavazott. És igy közigazgatási, meg nemzeti szempontból is egész mindegy, akármelyik lesz megválasztva. “ Úgy a vármegye, mint a két főszolgabiró-jelölt egyénisége, a vasárnapi ünnepen a leghazafiasabb érzéssel rótta le a nagy halott iránt kegyeletét. Mégis — csupán a politikai atrakció kedvéért — ilyen módon próbálna e választásba politikai üszköt hajítani és ismételten is a Kos- suth-név szentségét ártaná bele ilyen dolgokba. E közleménye után pedig egyenesen minden józan ész azt következteti, hogy szerinte a saját külön politikai hecceit támogató közigazgatási tisztviselő volna a megfelelő és üdvös a közigazgatásra, egyébként akármilyen csapni való rossz tisztviselő, gézengúz, lator ember is — lehetne ő kelme. Ezt a következtetést pedig nem meglepetéssel vontuk le — csak éppen leszögeztük, hogy az utókor ösmerje meg majd minden oldaláról, az onnan szivárgó finom Ízlés átható — illatát.

)( Hivatalos hirdetmény. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú közönsége ezennel értesittetik, hogy az 1902. évre szerkesztett pótköltségvetés az 1886. évi XXII. t. cikk 125. §-a értelmében ez évi szeptember hó

18-iknapjának reggeli 8 órájától 15 napon át a városháza tanácstermében közszemlére ki van téve. Felhívom a közönséget, hogy netaláni észrevételeit a kitett 15 napon belől adja be. Sátoraljaújhelyt, 1902. évi szeptember hó 17-én. Székely Elek polgármester.

)( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselő-testülete ez évi szeptember hó 27-én délután közgyűlést tart. A gyűlés tárgysorozatát jövő számunkban fogjuk közölni.

HÍREK.

Lapunk vidéki tudósítóit e helyütt felkérjük, szíveskedjenek a Kossuth- ünnepekről részletes tudósításaikat a lehető legrövidebb idő alatt be küldeni.

— Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Kristóf Béla helybeli pénzügyi számgyakornokot a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatósághoz tartozó számvevőséghez számtisztté — Kocsák Béla pécsi lakost pedig ugyanide számgyakornokká kinevezte.

— Eljegyzés. Győry Dániel helybeli máv. távirda-felvigyázó eljegyezte Kerekes Emíliát, Kerekes Kálmán miskolczi színházi gépész leányát— Népfölkelési szemle. Az ez évi időszaki népfölkelési szemle ez évi október hó 23-án és 24-én fog Sátoraljaújhelyben megtartatni. Jelentkezni tartoznak mindazon katonailag kiképzett egyének, akik a közös hadsereghez és honvédséghez már nem tartoznak és mindazon katonailag ki nem képzettek, akik valamely hadiszolgálatra be vannak osztva és ajánlati lappal bírnak. — A honvédségi ellenőrzési szemle — mint már jeleztük — október 2-án délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Mindkét szemlét a rendőrkapitányi hivatal udvarán tartják meg.

— A sátoraljaújhelyi dalárda az

ősz beálltával ismét megkezdi működését. A dalpróbákat hetenként háromszor fogják tartani az állami elemi

iskolának e célra átengedett termében Mihályíy József karnagy szakavatott vezetése alatt. A dalárda nyilvánosan a városi kaszinónak legközelebbi, november havi, énekkel és élőképekkel egybekötött műkedvelői színi előadásán fog szerepelni.

— Erdöégés. E hó 15-én á Magashegy felől nagy füstfelhő szállott az ég felé. Délután fél 2 óra tájban meggyuladt a hegynek Ruda-Bányács- kával szemben eső része, és a tűz oly hirtelen terjedt, hogy már a város felőli hegyoldalba is átcsapott. Az erdőkerülő jelentésére a városi tűzoltók és seprűsök a helyszínére siettek, akiknek több órai megfeszített munka után sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. így is mintegy 5—6 holdnyi terület pusztult el; a sűrű bokrokon kívül a három óv előtt kivágott fiatal fák is elégtek. Ha a tüzet idejében észre nem veszik, a Magashegy felső részén ültetett szőlők is megsemmisültek volna. A város a tűz következtében tetemes kárt szenved. Az erdőégés valószínűleg gyújtogatásból eredt.

— Öngyilkos lelkész. Hétfőn délben egy ismeretlen úriember a Szerencs — Debreczen közötti vonalon a robogó vonat egy másodosztályú kupéjának kinyitotta az ajtaját s vi- vigyázatlanságból oly szerencsétlenül bukott a kocsi kerekei közé, hogy nyomban meghalt. Mint újabban értesülünk az illető öngyilkossági szándékkal ugrott le a robogó vonatról éppen akkor, a midőn a vonat a Tokaj — Rakamaz közt lévő Tisza-hidon haladt át. — A kalauz utána kapott az öngyilkosnak, de az úgy ütödött bele a hid vasoszlopaiba, hogy a kerekek közé esett és szörnyet halt. Az öngyilkos Kovácsy Gyula, sóskúti ág. ev. lelkész. Rendezetlen viszonyok kergették a halálba.

— A kultuszminiszter rendeletéi. Két körrendeletét közölnek velünk. Wlassics Gyula vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek az 1902 — 1903. iskolai évet megnyitó körrendeletéi ezek. Az egyik a kisdedóvó, elemi népiskola, gazdasági ismétlő iskola szerves kapcsolatára, a nemzeti népoktatás összehangzó fejlesztésére, a magyar nyelvtanítás szigorú ellenőrzésére és az iskolalátogatás pontos és lelkiismeretes teljesítésére szólítja föl a királyi tanfelügyelőket. A másikat a királyi tanfelügyelőkhöz, köz- igazgatási bizottsághoz és egyházmegyei főhatóságokhoz intézi a miniszter és főcélja, hogy a népoktatási törvényben kötelezett tárgyaknak hat évfolyamra fölosztva való tanítását és ezzel a népoktatás intenzív fejlődését biztosítsa.

— Uj utak a Magas-Tátrában.

Lőcséről Írják lapunknak: A magyar- országi Kárpátegyesület ez évben a turisztika föllenditése érdekében és a Magas-Tátra feltárása céljából nagy akciót fejtett ki. Részben egész uj utakat létesített, részben pedig a sziklás, élet- veszélyes utakat járhatóvá tette. Tátra- fúredről újonnan fövenyezett ut vezet a tarpataki völgyön keresztül egészen a Tarajkáig. A Rózca-szállodától egészen a Zerge-szál!odáig a vízesések mentén kényelmes sétaút készült. A felkai völgyben szintén uj ut vezet a Kereszthalomig, Matlárházáról a Zöldtóhoz, valamint a Grajnerra is uj ut épült. A batizfalvi tóhoz vezető utat a sziléziai Kárpát-Osztály építette, azonkívül a szállóépitkezés is szépen fejlődött.

— Két csinosan bútorozott külön bejáratú utcai szoba kiadó. Bővebbet a kiadóhivatalban.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

Tudósító. A fő- és felelős szerkesztő és kiadó szívesen vették a meghívást és ott lesznek a jelzett napon.

Jogász Bpest A Kossuth ünep leírását tartalmazó számokat ma postára tette a ki- adóhivatal.

Nem közölhető : Már sohasem ? (Költemény)

Kiadó tulajdonos: Ebiért Gyula,