Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-09-13 / 95. szám
Sátcralja-Ujhely, 1502. szeptember Í4. 95. (2225.) Harmincharmadik évfolyam. egjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal s átoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. pró hirdetéseknél minden garmond szó á fill., vastagabb betűkkel 8 fill. jilttérhen minden garmond sor 30 fill.-------■ EMPLEN Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Kossuth szelleme. Szeptember 13. Mint mikor a csillagsugaras égboltozatról az éjszaka világitó fénye a sötétséget áttörve szűrődik le a ringó kalásztenger hullámzó áradatára, olyan hatalmas erővel, oly fenséges lángolással világit közzénk az emlékezet magasztos fényében Kossuth Lajos megdicsőült szelleme. Azok, akik Kossuth nevével Zemplénvármegye székvárosában krajcáros uzsoraüzletet folytatnak és most az emlékezés ünnepi fényét is a piszkolkodó és személyeskedő hangmodorukkal gyalázzák: úgy rendezték a csatájukat, hogy nekünk éppen az ünnepi színünkben kellene erre a gyalázatos hangra megfelelni. Ám ez egyszer nem nyújthatjuk nekik az élvezetet és bármennyire is azon voltak, hogy ez ünneplés fényét az ő ilyetén politikai üzérkedésükkel is homályositsák, mai számunkat meg kell óvnunk ettől a légkörtől és e számításuk elé gátat vetünk azzal, hogy ez alkalommal a heccekre és politikai attrakciókra számitó passziójukat ki nem elégítjük. Sokkal nemesebb, sokkalta dicsőbb, mérhetetlenül fenségesebb a mai emlékezésből kisugárzó szellem fényben úszó nagyszerű alakja, semhogy az ilyen apró és politikai heccekkel üzérkedő epigonokat észrevenni lehetne. Holnap Kossuth Lajos születésének százados emlékére az első ünnepi aktus szikrája innen szülő- vármegyéje székvárosából fog kipattanni, hogy széles ez országban felgyújtva az emlékezés lángját, e vármegye ege felől vezesse végig megdicsőült szellemét az oltártüzekhez, ahonnan ez emlékezés napján feléje száll egy mindig dicsőséggel küzdő és reménykedő nemzet hálaimája. Hálaima azért, hogy láncaitól szabadított fel egy nemzet-államot alkotó népsereget, hálaima azért, hogy a szabadelviiség tiszta és szeplőtlen zászlaját ? magyar nemzeti fejlődés lobogó jelvényévé szentesitette. És ha a politikai hitelvek külömböző mesgyéjén, de mindenkor a nemzeti fejlődés érdekében külömböznek a módok, melyek egyetlen cél felé törekszenek: e mai szellem leikéből sugárzott ki a hit, hogy mindez csak a szabadelviiség tisztes, szabad mezében, sem korlátokat, sem semmiféle egyéni vagy kasztszerü korlátoltságot, sem politikai elfogultságot, sem az elvadult türelmetlenséget nem ismerő politikai hitelvek jegyében vezethet egészséges fejlődésre. Holnap reggel büszkébb lesz ez a város, mint a triumfussal övezett hadvezér fogadásakor a nagy Róma, a világ legbüszkébb polgárainak világot hóditó városa. Ugyan hol van az emberi képzeletnek az a mértéke, amely a csaták dúló zaján győzedelmeskedő hadvezér triumfusát összemérni tudná azzal a győzelemmel, amelynek fegyverét az eszme, erejét a szív, gyújtó lángját a hazaszeretet és győzelmét a nemzeti ébredés hatalmas áradata sodorta egy jövőt, korszakot és életet változtató haladás felé. Ez a győzelmi babér ékesítette Kossuth Lajos nemes homlokát mindvégig, amint az ébredő nemzetet a feltámadási processzusán végigvezette, a nemzeti fejlődés útjára terelte és a nyugoti haladás útját egy hatalmas politikai renésszanszszal megnyitotta. Az eszme, a szív és a hazaszeretet gyökeréből sarjadzottak e babérlevelek és ma e babérlevelek fényén át, a nemzeti ébredés dicső emlékezésével együtt ünnepeljük azt a napot, amelyen a monoki bölcsőből világosság borult ez uj világra. Ez uj világnak egyik szerény kis állomása volt az a ház, amelyben Kossuth Lajos itt iigyvéd- kedett e város falai közt és amelyet holnaptól kezdve emléktábla diszit. Ez az emléktábla e napnak márványba vésett emléke lesz. Az a fellángoló emlékezés pedig amelylyel Kossuth sátoraljaújhelyi szereplésének minden szinteréről ég felé fog szárnyalni az ünnepi szózat’ minden szivbe bele fogja égetni e napnak gyönyörűségét. Velők: a negyvennyolcas napok viharedzett katonáival, a régi honvédek tiszteletetparancsoló ősz csapatával vonul ki erre a napra Zemplénvármegye, a testületek, egyletek, a város és megye társadalma hogy ez ünnepi szinpompa nagyszerűségét fehér hajuk tiszta színével vonják körül. A tiszta érzésnek ez a poétikusan megtestesített fehér jelképe vonja körül ezen a napon Kossuth megdicsőült szellemét, a hazaszeretet vörös lángjával csókolódzva és a természet zöld reményével ékitve: a nemzeti szin hármas szent jegyében. És ez a szinpompa, a nemzet minden igaz fiának e szent jelvénye, legyen hű jelképe ez ünneplésben annak, hogy Kossuth szelleme a hazafias érzés tiszta sziliével hatja át szivünket és lelkünket. Aki pedig ma is heccelődni akar, az várjon egy kevéssé. Ezt a napot mi nemesebb érzéssel tiszteljük, semhogy ilyes vágyakat ezúttal kielégíthessünk.
