Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-09-11 / 94. szám
Szeptember 11. ZEMPLÉN. 3. oldal. )( Az adófelszólamló bizottság ülését e ho 9-én kezdette meg id. Meczner Gyula biz. elnök elnöklete mellett. Jelenleg a gálszécsi járás felszólamlásait tárgyalják. A kincstár képviselője dr. Kiss Géza p. ü. fogalmazó, — E hét végén tárgyalják a szerencsi járásból beérkezett felszólamlásokat. A zemplénvármegyei községi és körjegyzők közgyűlése. Ünnepnapja volt Gálszécsnek szept. 8-áii; ekkor tartották a zemplénvármegyei községi és körjegyzők évi közgyűlésöket. A város és a vidék részéről igen élénk volt az érdeklődés a közgyűlés iránt; sajnos azonban, hogy a mintegy 100 tagból álló jegyzői testületből alig 30-an jelentek meg, pedig a többi között egy nagyon fontos tárgy volt szőnyegén, t. i. a jegyzői nyugdíj szabályzat tárgyalása. A közgyűlésről, mely a városháza nagy termében tartatott meg, a következő tudósítást adjuk : Gálszécs, szept. 9. Az egylet régi szokásához híven a közgyűlésre ez alkalommal a járási főszolgabírót Nemes Sándort hívta meg s Fodor Jenő egyleti elnök által üdvözöltetett. Fodor Jenő egyleti elnök előterjeszti gondosan kidolgozott elnöki jelentését. Ennek felolvasása után elhatározta a közgyűlés az elnöki előterjesztések alapján, hogy a központi egylethez felír s azt a jegyzői érdekeket támogatni hivatott napilap felkarolása eszméjéért üdvözli s ezen megindítandó napilapot erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti. A jegyzői magán munkálati dijak megállapítása ügyében előterjesztést tesz a vármegyéhez. A központi egylet múlt évi működését tudomásul veszi. Kemechey János elhunyt kartárs halálesete alkalmából az özvegyhez és családhoz részvét iratot intéz s emlékét jegyzőkönyvében megörökíti. — Br. Waldbott Frigyesnek, mert a múlt évi közgyűlés alkalmával az erdőbényei gyógyfürdő helyét a közgyűlésnek átengedte s a jegyzői árvaház részére 200 koronát., adományozott, továbbá Füzesséry Ödön tokaji járás főszolgabirájának a múlt évi közgyűlés vezetéséért jegyzőkönyi köszöneteket mond. — Az árvaház alapja ügyében felir a központhoz. — Rácz János egyleti pénztárnok múlt évi számadását elfogadja, jóváhagyta az ez évi költségvetést. — Tagsági dij hátrálékok ügyében a tartozások szigorú behajtását elrendeli. — Elfogadja az árvaházi alap múlt évi számadásait. Hubay Kálmán főjegyző előterjeszti részletes és kimerítő jelentését a jegyzői nyugdíjügyben. Élénk vita után határozatba ment, hogy az egylet a sérelmes nyugdijszabályren- delet megváltoztatása ügyében felir a vármegyéhez. A sérelmek a következők : 1. A vármegye az 1899. évben az alap segélyezésére évi 400 koronát szavazott meg s azt a mai napig sem adta meg — annak végrehajtása s az uj szabályrendeletbe valójmékelése sürgettetik. 2. A nyugdij-szabályrendeletben a többi vármegyékkel a viszonosság nincs kimondva. 3. Az özvegyek nyugdijjáruléka az uj szabályrendeletben nagyon megvan nyirbálva. 4. Az uj szabályrendelet a jegyzőkre ujabbi és nagy terheket ró. S ha a szabályrendelet sérelmes rendelkezése megváltoztatva nem lenne — azt megfelebbezi. Győr vármegye jegyzői egyletének az adókezelés államosítása ügyében tett indítványát támogatja. A központi egyleti közgyűlésre Fodor Jenő egyleti elnök és Hubay Kálmán egyleti főjegyzőt kiküldi. Az egylet 25 éves fennállásának emlékére az 1903. év junius havában Sátoraljaújhelyben díszközgyűlést tart, mig jövő évi közgyűlését Szerencsen tartja meg. Fodor Jenő egyleti elnök és Hubay Kálmán egyleti főjegyzőnek lemondásaikat nem fogadta el, nekik bizalmat s működésükért köszönetét szavaz. Ezután egy megható jelenet következett. Benyovszky Ferenc volt vécsei körjegyző ünneplése, aki 52 évi szolgálata után nyugalomba vonult. Az ünnepeltet, akit egy többtagú küldöttség hivott meg a közgyűlésre Nemes Sándor főszolgabiró üdvözölte, a kartársak nevében pedig Fodor Jenő elnök méltatta szép szavakban, s átnyújtott neki egy emléktárgyat, egy gyönyörű kivitelű aranytollat, mely a jegyzői kar ajándéka. Az ünnepelt a megemlékezést meghatóttan köszönte meg. Az egész jelenet alatt, azt hiszem, minden ember szivét egy fájdalmas gondolat uralta : az, hogy helyes eljárás az, hogy a közpályán 52 évig szolgált s becsületben megőszült férfiú felé mért nem fordul az elismerés, egy oly kitüntető alakjában, amilyenben sokkal kevesebb érdemeket szerzett egyéneknek bőven rószök van, csak éppen a jegyzők, tanítók, lelkészek, a nép érdekeinek legelső védői azok, akiknek közhasznú működését nem méltatják kellőleg. Délben közebéd volt a Nemzeti Szálloda földszinti nagy termében, melyen mintegy 100-an vettek részt. A közebéden számos szép felköszöntő hangzott el. Haraszti Vince ladmóczi körjegyző az ünnepeltet köszöntötte fel. Molnár kasonlóképen az ünnepekért ivott. Nemes Sándor főszolgabiró szintén a jubilánst éltette. Péter Mihály ev. ref. lelkész a jegyzői karért, mint a magyarságnak Zem- plénvármegyében őrszemeiért, Fodor Jenő Nemes Sándor főszolgabíróért emelt poharat. Ilmatkó Emil g. kát. lelkész a lelkészek és jegyzők közötti szép egyetértés szükségét hangoztatta. A jól sikerült napot egy fényes táncmulatság zárta be. p m. HÍREK. Werner Sárika hangversenye. — szept. 11. Élvezetes estének voltunk hal- gatói f. hó 9-én a sátoraljaújhelyi szinházban, hol a budapesti conzer- vatóriumból hazajött fiatal cimbalomművésznő, Werner Sárika mutatta be művészetét szülővárosa közönségének. A bemutató estén tapsokkal és virágcsokorral fogadta a közönség a még alig 16 éves fiatal művésznőt, ki meglepetve a nem várt ovációtól, a kezdő szerénységével ült a cimbalomhoz s játszotta el Mendelssohn „Szent-Iván éji álmát“ és Bellini .Alvajáró“ opera-részletét, --mép pedig oly szépen s oly technikával, hogy első debüje után szép jövőt kell jósolnunk a fiatal művésznőnek. A műsor második pontjánál Kom- lóssy Emma operett-énekesnő bájos, szép alakja jelent meg a színpadon. Zugó tapsvihar és éljenzés fogadta a kedves művésznőt s nehány perc telt el, amig a kitörő ováció megszűnt s megkezdhette andalító énekét az „Istennő“ operából, melynek végeztével szűnni nem akaró taps tört ki. A zongorakiséretet Falk Mina szolgáltatta nagy precizitással. Ezek után Farkas Dezső szavalt Petőfi „Saigonjából nagy hatással és a szaval lás igazi művészetével. Majd Friss Heiman énekelt a „Kornevillei harangok“ és a „Baba“ cimü operettekből egy-egy részletet szép csengő hangjával. Meg is tapsolták érte úgy, hogy énekszámát még egy-két kuruc-nótával is meg kellett toldani, — énekszámát Mihály ffy József kísérte nagy szakértelemmel, kifogástalanul. A hangverseny első részét Werner Sárika koszoruzta meg a magyar dalok legszebbikével a „Cserebogár“ andalító dalával, gyönyörű zenei Ízléssel játszta végig ezt az igazi magyar nótát, melyet mindannyian elragadtatással halgattunk véges-végig. — Utána még sok más fülbemászó magyar nótát kiváló művészettel játszott, volt tanárnőjének szerzeményeiből és részint átiratiból. — Maga e zeneszám is fényes tanúbizonyságát adta a fiatal művésznő precíz tudásának, a melódiákból áradó temperám entumá- nak, melylyel nemcsak a dal akkordjait, de annak lüktetését, az érzelmek hevét s melegségét sugároztatta vissza. Rövid szünet után Komlóssy Emma énekelte „Azt beszélik a faluban“ cimü búbánatos magyar nótát, s utána a „Bécsi hegyeken“ pajzán nótáját. Ismét nagy tapsvihar és éljenzés volt a jutalma s legalább is tízszer hívták érte lámpák elé. Erre Werner Sárika játszotta el a „Bánk- Bán“-t valódi zseniális művészettel. Ezután Olchváry Ernő játszott gordonkán s csalt ki oly hangokat csellójából, a minőt még Olchváry tói is keveset hallottunk; érdekes volt hallgatni, hogy játékát két vidéki cigány- gyerek mily szépen kisérte, természetes ez estére ezek is az ő tanítványai voltak. Valóságos remeke volt ez a mai est programjának. Játékát szűnni nem akaró éljenzés követte, úgy hogy ráadásul még egy pár szép kuruc-nótát is el kellett játszania. Az élvezetesen összeállított programot Werner Sárika fejezte be előadva cimbalmán egy etűdöt, verők nélkül, művészetre termett ujjaival pengetve, amelylyel bámulatra ragadta a jelen volt közönséget, s melyért igen sok tapsot aratott. Kár, hogy a valódi műélvezettel összeállított hangverseny anyagi eredménye nem volt oly fényes, mint maga az előadás, mert — mint értesülünk — a bevétel a kiadásokat sem fedezi. Egyről-másról — Budapesti lovól. — Budapest, szept. 9Régen volt Budapestnek olyan szép szeptembere, mint az idén. A kezdődő enyészet hava a kései kánikula szenzációjával köszöntött be s a nyári vendéglők publikuma, megbővülve a hazatért nyaralókkal, eddig nem ismert mértékben fogyasztja es- tenden az enyhet adó lombok alatt a jóféle hűsítőket. Ami fővárosunk egyáltalában nevezetes a szeptembereiről. Akár a budai hegyek magaslatán, akár a Városliget tájékán és a rákosi homokon csodáljuk a szeptemberi gyönyörű eget: nem tudunk vele betelni. Egyetlen apró felhőcskét nem látunk még a Jánoshegy félezer méteres magaslatáról sem. És csodálatosan sötétkék kivált a hajnali és az alkonyi ég. Ha a kőházak közé szorított utcákból kimenekülünk, már délután 4 órakor tizenkét fokos hűvös szellő legyinti meg arcunkat. Reggel a hegyek között egyszerre didergünk a frisseségtől és sütkérezünk a kelő nap aranyos sugarában. Este kétszeresre nőtt étvágygyal ülünk le a fa alatt vacsorázni, már t. i. az, aki. Mert a fővárosi emberek egy része, hogy úgy majdnem, Kalen- dáriumi életet él. Mit neki a leggyönyörűbb este, a legbűbájosabb éjszaka, a Kalendárium azt mondja, hogy szeptember van s az omlitett species szeptember elsejével egyszerre rest lesz és otthon ül, vagy pedig bevonul a kávóházak üvegfala mögé. Csodálatos, hogy a környékbeli kirándulóhelyeken már most, szép’ tember első hetében, minden kihalt. Az okos mamák mindenért a szep-< temberben kezdődő iskolát okolják, amely nem neveli a diákokat a gyönyörű szeptember megbecsülésére. Aligha igazuk nincs ezeknek a mamáknak. Való ugyan, hogy ott van a játékdélutánok intézménye és a kirándulásokról szóló legújabb rendelet, de mi haszna, ha a szeptember olyan keveset lát ezekből. És a nyaralás igazi örömei még csak ezután következnek. Akkor ugyanis, mikor együtt ül majd az első zsur és el lehet beszélni a nyári élményeket. Az igazság istenasszonya bizonyára kegyes lesz majd és kissé behunyja a szemeit és betartja a füleit. Mert nagy dolgok lesznek itt hallhatók. Aki egy péceli viskóban unatkozva töltötte a nyarat, csodadolgokat fog tudni elmondani a Balaton szépségeiről és akit valami tót falucskában ölt az unalom, büszkén fogja elbeszélni a barátnőinek, hogy az ischli esplanade-on egy valóságos vérbeli főherceg háromszor megfordult utána. Aki hallja ezt a sok trócselést és ezt a sok hazudozást, igazat fog adni nekem abban, hogy az asszonyok jó része csak a barátnői kedvéért megy el nyárra Budapestről. Meg vagyok győződve, mindegyike tudja, hogy Budapest nagyon szép és nagyon kedves nyáron. De azért mégis elmennek a fővárosból. Mert miről beszélnének aztán a zsurokon és hol hazudhatnának különben ellenőrizhetetlenül olyat, hogy a barátnő arca elsápadjon az irigységtől? . . . — Erzsébet királyné emlékezete. Folyó hó 10-én volt négy esztendeje, hogy Erzsébet királyné elhunyt. A szomorú évforduló alkalmából a vár- megyeházára, városházára és valamennyi középületre kitűzték a gyászlobogókat s templomainkban gyászmiséket tartottak. A rom. kath. templomban reggel 8 órakor vette kezdetét a gyászistentiszteletet, a misét Katinszky Geyza esperes plébános mondotta káplánjai segédkezése mellett. A misén a gyászoló közönségen kívül részt vett Hadik Béla gróf főispán és Matolai Etele alispán élén a vármegye, városháza és az ösz- szes állami hivatalok tisztviselő kara. — A városi kaszinó ez évi szeptember hó 6-án Dókus Gyula elnök előlülése mellett választmányi ülést tartott, a melyen egyhangúlag elhatározták, hogy a kaszinó Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepen az elnök vezetésével testületileg vesz részt s erről a város polgármesterét kiértesíti. A városi kaszinó tagjai e célból a kaszinó helyiségében folyó évi szept. hó 14-én reggeli 8 órakor gyűlnek össze, a honnan a vármegyeházára vonulnak. — Elhatározta továbbá a kaszinó választmánya, hogy a folyó év november havában élőképekkel, szavalattal és énekkel egybekötött műkedvelői szinielőadást rendez a városi szinházban. — Végül fölvettek a kaszinó tagjai sorába három jelentkezőt. — Nyugalomba helyezés. Gróze Győző csendőr-őrnagy, nemrég a sátoraljaújhelyi volt csendőr-szárny parancsnoka nyugalomba helyeztetett, mely alkalomból a címzetes alezredesi rangot és a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét kapta. — Műkedvelői szinielöadás. Egy élvezetesnek Ígérkező estére van ismét kilátása az újhelyi közönségnek. A városi kaszinó a folyó óv november havának második felében műkedvelői színi előadás tartását határozta el, amelynek különös érdekességet fog kölcsönözni egy élőkép bemutatása. Lesz azonkívül ének és szavalat is. A tervbe vett estélyen a sátoraljaújhelyi dalárda is közre fog működni. Az élőkép rendezésére egy, e téren már ki
