Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-29 / 23. szám
Mártius 29. ZEMPLÉN. 3. oldal. a katonai zárvonalak nem bocsátják keresztül. Friss Sándor vendéglős délelőtt 10 órától délutáni fél 5 óráig a két katonai kordon közt volt. Tőle a Buza-párt 9 — 10 hordócska 250 liter sört és kenyeret vitt el. Lefkovics Markusz korcsmárostól reggel f i 8 órakor 70—71 liter pálinkát vittek a választók részére a Buza-párt tanyájára. Ezt Bettelheim Sándor fizette ki. Halász Józef pénzintézeti főtiszt- viselő a Dókus-part bizalmi férfi i volt a; I. szavazatszedő kü lefts« ■ 1 a vármegyeháza nagytermében. Reggel 8 órakor val. elnököt már a nagyteremben talalta, aki háromnegyed 9 óráig maradt ott amikor a II. szavazatszedő küldöttséget lekisérte Egy negyed órán belől került vissza a nagyterembe, ahol 9 órakor a szavazást megnyitotta. Alig szavaztak le nehá- nyan, jelentés érkezett vál. elnökhöz, hogy az utcán zavargások vannak, mire az elnöklést Kun Frigyes h. elnöknek átadván eltávozott, de rövid idő múlva ismét visszatért. Még ekkor nem vette át az elnöklést, hanem h. elnök háta mögött állt. Ezentúl is erősen igénybe volt véve, mert egyre folytonosan érkeztek jelentések a katonai és csendőr-pararancsnokoktól, hogy a Dókus-pártiakkal szemben erőszakoskodásokat követnek el. Délfelé pedig a II. szavazatszedő küldöttség elnöke irás beli jelentés utján kért az ottani zavargások ellen intézkedést. Mikor ezen Írásbeli jelentés érkezett, akkor vál. elnök elnökölt. Nemcsak a Buza-párti bizalmi férfiak, hanem a korteseik is szabadon közlekedhettek a teremben, ugyannyira, hogy a szavazókat egész a választási asztalig is elkísérték. A vál. elnök a legnagyobb engedékenységet és előzékenységet tanúsította úgy velük, mint a Dókus pártiakkal szemben. Tanúnak Szőllősy Endre lodrász beszélte el, hogy a Buza-párti tanukat a vizsgálatot megelőzőleg a Vadászkürtben kihallgatják és erről jegyzőkönyvet vesznek fel velők. Arra nem emlékszik, hogy azt is mondotta volna, hogy a tanukat a taluk tépésének vallomására igyekeznének rábírni, de ő ezt az eljárást a maga részéről elitélte, habár a Buza-párthoz tartozik. Kolozs Arthur pénzintézeti tisztviselő reggel 8 óra tájban jött be az alsó és felső bereczkii Dókus-párti választókkal A Bodrog kompon átkelve, már ki voltak téve a Buza-pártiak erős terrorizmusának, amint suhancokból és mesterlegényekből álló csoport kővel hajigálta, köpdöste és szidalmazta őket. Hasonló megtámadfatásban volt hisz oly fenséges jellem az a Béla, és szerencsétlen szegény, vájjon fog-e még rá ragyogni a szerencse csillaga ?! Én, részemről imádom, tiszta szivemből, s kárhoztatom azt a könnyüvérü nőt, ki elrabolta e férfi törékeny szivének lelkinyugalmát! Március 30. Egész éjjel sírtam, egész könyzáporban úsztam s oly furcsa gondolatok keringtek agyamban, mert a szerelem teljes glóriájában uralja lényemet, s nincs más gondolatom, mint Barna B la tanárom mind'g s mindig csak ő, egy hosszú pauza — s ismét ő és ezerszer is ő, az én barna szemű Bélám 1 Csak ő utána jönnek a szüleim és persze — az Isten ke is! ez a legelső, mert fantáziám őt is mint fiút képzeli el, igy természetetesen imádom is fölülmúlhatatlanúl, igazán. Csak öntene Bélába egy kis irántam való szereimet, de ő oly idegen még hozzám ! Az első padban ülök, ép vele szemben, úgy nézek rá, mint a Megváltómra! Mama végeztetné velem az összes 8 gimnáziumot, de ón nem tanulok tovább egy betűt se, nem, nem, nem! Már nem nekem való ez a könyv a hónom alatt, no meg ez a hideg fa, amin ülök, mikor én már puha fészek után vágyom. Nem leszek azért se doktor, legrosszabb esetben igen orvos, doktornő! Április 10. Tegnap se tudtam a leckém, Barabás tanár,ur felszólított közönyös hangon: Ács Mariánne kisasszony, mit tud az esti szürkületről, mi történik akkor stb. ? Én szőrrészük a vasúti átjárónál, a ref. temető mellett és a Kossuth-utcán, folyton kő- ostrommal üldöztetve. 9 órakor a We- kerle-téren nézte a bevonulást, éppen a jesztrebiekét, egy-két kocü választói még nyugodtan leszállhattak, egy- sserre azután a Schön Sándor üzlete felől raj módra támadták meg a Buza- pártiak a Dókus sz kerek-t és az azokon ülő választókat. Ez a tömeg, melyben Kucsera asztalost felösmerte, a szekerekre ugrándozott, ütötték verték a lovakat, s erőszakkal elv mszol ák. Eközben a jesztrebi papot, ki a szekeret gyalog kisérte, eg/, szőke fiatal ember a botjával fejen ütötte. A pap ezután Klein Pál üzletébe menekült, ahová üldözte a tömeg. Ezután Juhász Jenő érkezett hatalmas kocsisor élén. Szitkokkal inzultálták, leköpködték és a kocsisorával az előzőleg már jelzett erőszakoskodásokat követték el, vonszolva azokat a Szakácsy cukrászdáig. Itt látta aztán vál. elnököt, aki tudomása szerint dr. Kellner Soma jelentése folytán érkezett a harc helyszínére. Ot is szitkokkal inzultálták, békés felhívásának ellenszegültek, megkérdezésére a választók azt felelték, hogy ők Dókusra szavaznak. Erre még éktelenebb lett a tömeg zija, oly fenyegető, hogy vál. elnök 'a huszársággal csinált rendet. Az első perctől folyton figyelte az utcán és közvetlen közeiből vá\ elnök ténykedését, mindaddig míg elnök a vármegyeházába visszatért. Tanúsíthatja tehát, hogy vál. elnök a szekérről szavazókat le nem húzott, tolljel- vényeiket ki nem cserélte. Röviddel ezután látta a Szakácsy cukrászda előtt, hogy Rein István Buza-párti bizalmi férfi két szavazót, kik az ő kérdésére az felelték, hogy Dókusra jöttek szavazni, karonfogva vitt magával. Durván reá támadt e kérdezés miatt, oly módon, hogy miután egyedül volt a helyszínén, nem volt tanácsos ez ellen erélyesebben is fellépnie. Fél 11 órától mintegy 6 óráig volt a Vörös Ökörben, ott Buza-párti szavazót nem látott, sem ilyennek a lármáját ott bent nem hallotta. A felső kapu csak be volt téve, az alsó kapu teljesen nyitva áliott. Hallotta vidékiektől, hogy őket Buza-párti kortesek titokban a Vadászkürtbe csalogatják. Buza-párti bizalmi férfiak mindenfelé szabadon közlekedhettek Búza Barna előtte, dr. Besscnnyey Zénó és Hajnal Dezső mérnök jelenlétében azt mondta, hogy választás napján a Vadászkürtben 1800 gulyás fogyott el. Hock I mre vendéglős a garanyi nyen megijedtem, mert én azt se tudtam, mi van feladva, himeztem-hámoz- tam, de azért már akkor is kifejlett fantáziám nem hagyott cserben. Gondolkoztam, mi is történhetett Istenkém, tegnap esti szürkületi 6 órakor az egen s földön?! Én biz’ a kertben a felhők homályában, ábrándoztam — és az egekbe képzeltem magam, igy az égről még meglehetősen tudtam referálni. De hogy a földön mi történik ilyenkor,arról csak annyit tudtam volna mondani, hogy idősebb nővérem ilyenkor mindig a lugas félhomályában egy 5-ik gyalogezredbeli hadnagygyal élénken diskurálgat, itt-ott cuppanás hallik, szóval „ina dunkeln läszt sich gut munkeln.“ Én meg irigylem őket, mert igaz, hogy a hadnagy ur a vőlegénye, de mit izgatják örökké ifjú zakatolt, izgékony idegeimet, holmi szerelmi idillekkel ? 1 ^s önkéntelenül arra gondolok, mily isteni élvezet is lenne Bélámmal igy elüldögélni 1 ? Ja 1 de ő rám nézve elérhetetlen 1 Ily körülmények között nem is tudtam én az esti szürkületről egy szót se mondani, bezzeg! összeszorult a szivem, és zokogni, sírni kezdtem. Barna meg volt hatva könnyeim záporától, potykát nem fogtam (hogy diákkifejezéssel éljek); de maródit hazudtam neki és az édes el is hitte 1 Junius 1. Jujj, jujj, de el is múlt az idő 11 Egy hónap, nekem azóta sok bajom is volt Napiócskám, igy engedelmet kérek, e jóakaratu negligálásért 1 Engem ez idő alatt Dókus-párti választókkal vonult be, kocsisorukkal a Juhász Jenő által vezetett sorhoz csatlakozva. Az ut mentén, már a csörgői hídtól éktelen zsivajjal induló terrorizmusnak voltak k'réve, köpködték, szidalmazták, kővel hajigálták a Buza-párti csőcselék, úgy hogy a szavazók elrej ve tollaikat, becsavarva a zászlót, némán tűrtek mindent. A Rákóczi-utcán is folyvást tartott ez a terrorizmus, ahol Klein Gyula volt mészáros elémbe állt egy bottal mondván: »Az anyád Istenét kivesz- szük a béledet!« A Vörös Ökör előtti jeleneteket nem látta, mert bevonuláskor azonnal a vendéglőjébe sietett. Miközben hazafelé haladt, a Széchenyi- téren itj. Bánóczy Kálmán és Bajusz Ernő egy talyigáról feléje kiáltották: »Hol a becsületszó te gazember!« Azt is látta tanú, hogy Rein István és Rein Istvánná cukrászdájuk előtt az utcán állva lármázva köpködték a bevonuló Dókus-pártiakat. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. Tűzoltás. Sátoraljaújhely, márc. 27. A modem humanizmus mindenütt kérésé azon eszközöket, melyekkel megelőzheti mindazon bajokat és veszedelmeket, melyek az emberiséget érhetik. Az igaz ember, akinek van lelke és szive, aki nem azért született s él ezen a világon, hogy saját erkölcsi s anyagi érdekeit mozdítsa csak elő, hanem aki boldogságot, lelki megnyugvást talál abban is, ha embertársait boldognak megelégedettnek látja nem elégszik meg ma már avval, hogy éhező felebarátjának kenyeret ád, nehogy éhen haljon; nem elégszik meg avval, hogy betegségben tespedő férfiaknak s gyermekeknek gyógyszereket ád, orvosi segélyben részesíti, hogy enyhítse fájdalmukat. Ma már hála Istennek ott tartunk, hogy igyekszünk mentül több népiskolát alapítani, hogy gyermekeink oktatásban s erkölcsi nevelésben részesüljenek s tanuljanak meg kora fiatalságukban dolgozni, hazájuk és az emberiség javára, hogy becsüljék meg a munkát s kerüljék a tunyaságot, fejlesztjük az ifjúságban az önérzetet, hogy alkalmas korban felébredjen benne az önnállóság iránti vágy, a kötelességérzet szolgálni nemzetének. Ezáltal előre adunk neki biztosítékot, hogy kiérdemelje és megkeresse már párszor ki is akartak csapni a gimnáziumból, mert igazgatónőnk, megtalálta a noteszemben Béla tanárom képmását, kaligrafice és aláírva „Bonheur des dames“ („Nők öröme“) meg több szerelmes verset! Szóval kiderült féltett, őrzött titkom, és én szégyen, gyalázat, le vagyok leplezve 1 Tudják hogy a tanáromba végtelenül szerelmes vagyok 1 De végre is mit volt mit tenni, hogy megmentsék reputációmat! Mama eljött, s kissé rehabilitált, de azóta félek őt szeretni, pedig úgy értenék e közhasznált mesterséghez 1 De a mama „nem szabad“-ja nagy úr 1 Junius 8. Vizsga előtt vagyok 1 2 nap múlva ezen is túl kell esnem. 16 éves leszek nemsokára és hozzá nagy leány és a mi a legszoraorúbb, őt, Barna Bélát keli elfelednem. Úgy hiszik mintha csak egy „gyermek- csiny“ volna ez az egész iránta való vonzalmam. De hogyan felejtsem őt el? 1 Istenkém segíts, vezesd el utániból ez eszményképemet és légy gyermekeddel irgalmas 1 Junius 12. Boldog vagyok, vizsgám sikerült. Hét ginázium 1 Béla haza kisért, mily kétféle ember lakozik is benne, most már nem mint szigorú impozáns tanár, de mint férfiú beszélt hozzám. Mily izgatottan vettünk egymástól búcsút, hogy két havi szabadságra ment. — Isten vele Marianne, csak annyit mondok magának, most lép ki a világba, az igazi élet göröngyös utaira, fogaddja meg tanácsom, mint egy hamisittatlan jó barátjától, kenyerét, ami bizonyára sokkal nemesebb s helyesebb cselekedet, mintha megvárjuk, mig éhség által kiasszott arccal, megtörve, kivetkőzve emberi méltóságából, meggörnyedve a megaláztatástól kérőleg nyújtja felénk kezét, hogy mogorva arccal alamizsnát dobjunk feléje. Ma már minden valamire való város, vagy község a mely csak valamit is ád becsületére minden erejének a megerőltetésével igyekszik a közegészséget előmozdítani. Éjjel vagy hajnalban seperteti az utcákat, tisztogatja a tereit s öntözteti a poros utakat, nehogy a felvert por a járó kelők tüdejébe vigye a hulladékokban felszaporodott miazmákat. Csatornákat készíttetünk a szeny lefolyására, vizvezetéseket építünk bacilus mentes üde forrás viz ihatása céljából, közfürdőket, uszodákat a test tisztántartására s mindezekkel megelőzni igyekeztünk azt, hogy embertársainkat idő előtt el ne érjék a súlyosnál súlyosabb betegségek. Az ideális állapot az lesz, midőn minél kevesebb korházra lesz szükség s a modern korház az lesz amelyben a betegek csak azért fognak helyet keresni, hogy elkülönittessenek ővéiktől nehogy azokra is rá ragadjon a kór pl. a tüdővész, mely jobban pusztítja az emberiséget, mint a kolera s ezekben a kórházakban okszerű elbánás által nemcsak enyhülést, de üdülést fognak találni, hogy egészségük mielőbb vissza térjen. Mindezeken okulva annál inkább szent kötelessége az igaz lelkű embernek, a valódi humánizmusnak az, hogy a már nagykeservesen elért vagyoni előnyöket és testi épséget a maga egészében fentartsák. Vájjon mennyiben igyekszünk annak elejét venni? Vájjon gondolunk-e egyáltalán arra, hogy megelőzzük az esetleg könnyen bekövetkezhető veszedelmet ? Tegyük szívünkre a kezünket s mondjuk el a mea culpát, mert bizony vétkezünk magunk ellen s bűnt követünk el végtelen könnyelműségünkkel szülővárosunkon, hogy a veszedelmek egyik legpusztitóbbja a tűzvész ellen, mely vagyont s életet hirtelen képes tönkretenni, nem védekeztünk úgy, ahogy kellene. Mikor mint nemrégiben napokig zúgott az orkán, a háztetőkről leverte a zsindelyeket és cserepet, falat s kéményt ledöntött, a sötét éjszakán ijesztően jajgatott a szélvész, vájjon volt-e városunkban egyetlen igazlelkü ninnr r.í. t; m nr.jijnn-------------- jj' —a* legyen nagyon óvatos, előrevigyázó és ne hagyja magát pezsgő élénk temperamentumától semmi körülmények között elragadtatni. Ez legyen reményteljes ifjú életének örökös vezérfonala. Junius 15. Vájjon megfogadtam-e intő szavait, ezt csak a jövő fogja bizonyítani, mely számomra még nagy titkokat rejt 1 ? De én bízom az Istenben, ő megóv a kisértettől és irgalmára bízom sorsomat. Június 20. Kissé kihevertem iránta érzett határtalan „első szerelmemet“ a várat beláttam, úgy se vehetem be, bármenyire is ostromlom, és bármily előnyökkel is vagyok felfegyverkezve 1 Mert Barna Béía pap és köztünk igy nagy válaszfal van! Azután mamának elve: tanárhoz nem adni férjhez, neki a fő a jó párthie vagy tanulmányaimat elvégezni, és egyetemet hallgatni. Ilyen ferde, fura, ósdi azaz modern nézetei vannak a mamáknak, ők azt hiszik, ha egy férfi gazdag, ez a legfontosabb tényező a házasság szent kötelékében. Pedig tehetnek, amit akarnak egy tucat tanácsadó nagynénijükkel együtt, én csak puszta vonzalomból fogok férjhezmenni. De, ha ez számomra meg nem adatik a Mindenhatótól, akkor elmegyek én színésznőnek, tudod kis Napiócskám 1 Mert az egyhangú életet gyűlölöm, a „szerelem nálam, pótolhatatlan“ mint Arany János mondja és szükséges, mint egy darab kenyér! Mert „aki az életben semmiért, semmiért, senkiért nem