Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-08 / 14. szám
14. (2154.) Harmincharmadik évfolyam Sátoralja-Ujhely, 1902. március 8. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SAtoralja-T7jhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 üli., vastagabb betűkkel 8 üli. Nyílttérien minden garmond sor 30 ül). ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Bíró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szóm ára 8 Mór. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. ^Inörássy Sándor gróf beszéde. — március 7. Egyik előző számunkban közöltünk már tudósítást arról a nagyarányú mozgalomról, amely Andrássy Sándor gróf vezetése mellett a magyar kormány szakminiszterei elé vitte a Tokaj-Hegyalja legaktuálisabb közgazdasági kérdéseit. Impozáns volt a felvonulás, Látszott a mozgalom nagy arányából, látszott abból, hogy a Tokaj- Hegyalja legtekintélyesebb vezér- egyéniségei majdnem kivétel nélkül részt vettek benne, látszott a mozgalom nagy stíljéből, amely mintegy 400 hegyaljai bortermelőt és kereskedőt vitt a miniszterek elé, hogy mily égető, mily közérdekű, mennyire fontos ügyünket kellett felkarolnunk. * Úgy első látszatra azonban csak a külső motívumok ragadták meg figyelmünket, most azonban hogy mélyebben is betekinthetünk, különös nyomatékkai kell szemlélnünk ebben Andrássy Sándor gróf szereplését. Megírták a fővárosi újságok, megírtuk mi is kivonatosan: hogyan szólt az Andássy gróf kérelme. Mielőtt azonban arról több szót is ejtenénk módunkban van Andrássy Sándor gróf beszédének teljes hű és hiteles szövegét közölni szóról szóra, amint következik: TÁRCA. Két zempléni községről/ Irta: Berecz Károly ifj. Kis Azar. Tótul: Mali-Ozorovec, kisközség Zemplénvármegye derekán, a gálszé- csi járásban, a szécs-kereszturi körjegyzőségben, a f.-zewpléni egyházmegyében. A vármegye székhelyétől, Sátoralja-Ujhelytől 35 klm.-re; a járástól, vagyis Gálszécstől 5.s klm.-re fekszik a Zemplén és Abauj-Torna között határt képező, úgynevezett Dargói hegység keleti lábánál, a nagyszaláncz—szécs-keresztur—nagy- azar—zebeernvő—eálszénri közútvonal Nagy méltóságú Miniszter Urak ! Miután a filokszera elpusztította a Tokaj-Hegyaljai borvidék szölleit, úgy a törvényhozás mint a kormányok, a legmesszebb menő intézkedéseket tették, hogy a parlagok ismét beültettessenek. Darányi miniszter ur őexcellentiája fáradhatatlan buzgalommal tanulmányozta viszonyainkat, s neki köszönhetjük, hogy az állam- hatalom támogatása a helyes utakat ós módokat választotta, hogy a segítség alakja megfelelő, hogy ideje a legszerencsésebben volt választva. Azon holyes politikának, melyet a miniszter ur folytatott meg volt a fényes eredménye. A szőllők rekonstrukciója rohamosan haladt, s már azt hittük, rövid idő múlva nem lesz többé parlag a Hegyalján. Fájdalom a milyen eredményesen segítették elő a magas kormányok bortermelésünket, értékesítésükről nem gondoskodtak kellőleg. S hibát követett cl az a kormány, mely az olasz klauzulával, fel nem vehető versenyt támasztott borainknak. Van drága rezsivel termelt borunk, de eladni nem tudjuk. Nagy méltóságú miniszter urak! A helyzet ma rosszabb mint közvetlen a filokszera vész után. Abban az időben a szőlők nagyobb részt birtokosainknak mollókjövedelmi forrásul szolgáltak, vajmi kevésnek képezte egyedüli vagyonát. Midőn elpusztultak mindenki szegényebb lett, de koldusbotra alig jutott valaki. Most sokkal komolyabb a helyzet. Azok száma kik jövedelmeikből fedezték a rekonstrukció költségeit csekély, többen vannak, kik készpénz vagyonukat fektették szőlőkbe De a birtokosok zöme a nagy többség, a felújításhoz fordított összegeket nem csak a szőlővel beültetett területre vette fel, de lekötötte összes vagyonát. Ha tehát rövid idő múlva visszamutat az emberiség őskoráig: nem káládatlan dolog vele közelebbről megismerkednünk. Történetére nézve négy korszakból találunk adatokat, u. m. az ős-, és középkorból — meg a reformáció korából, melyek után a legujabbkori viszonyok lesznek azok, melyek e helység történetét kiegészítik. Kis-Azar és környéke kedvelt szállása és telepe volt már az őskorban élt embereknek is. Azok a kő- és bronzkorbeli leletek, melyek az „Akk“ hasábjain s több ízben is voltak ösmer- tetve, mind „ékesen szóló“ bizonyítékai annak, hogy a kőkorszak legelején s az emberi művelődésnek e periódusán át a bronzkorszakig Kis- Azar és határa teljesen megfelelt az ősember igényeinek. Ilyen helyen szerettek az ősemberek letelepedni, mint volt Kis-Azar környéke is, a hol t. i. vadat, vizet és abban halat, követ, úgyszintén az őskori keramikához is megkivántatott agyagot bőven találhattak. Maga a mai Kis-Azar is egy ilyen őstelep volt, egy, az említett hegységben eredő, névtelen patakocska két partján, hol az ősember házi állatai békésen legelhettek a hegyoldalon, maga halászhatott, vadászhatott, sőt a lankás dombokon egy kis életne- müt is termeszthetett, de meg az edényeihez szükséges agyagban sem szenvedett hiányt. Kis-Azar község bajainkon segítve nem lesz, egy olyan válság következik, mely egész társadalmunkat meg fogja rendíteni. Most nem jövedelem apadás néz a szőllő birtokosok elé, hanem az anyagi tönk. A filokszera elemi csapás volt, melybe mindenki a dolog természeténél fogva belenyugodott, de a jelenlegi állapot annál keserűbb, mert elhárítható lett volna. Semmi szükség nem volt az olasz borok özönét beereszteni. A borsamisitási törvény sem vált be. Eleinte a hamisítás által, most a házasitással csinál az olasz bor nekünk versenyt, mind két esetben kiszorítván borainkat a kereskedelemből. S habár vidékünkön nagyobb szabású skandálom nem történt, reális kereskedőink, kik évszázak óta közvetítik borainkat s kiknek szolgálataira szükségünk van, vissza vonulnak, azt állitván, hogy a törvénynek az ország egyéb részében történt végrehajtási módjai miatt, úgy az ő, mint a magyar borok hitele a külföldön elromlott. , Nagyméltóságu Miniszter urak ! Általános a panasz, hogy nincs szakértelem, szorgalom, vállalkozási kedv Magyarországon s közgazdaságunk számtalan ága marad ezért hátra. Ezen vád a Tokaj-Hegyalja lakosságát nem illetheti. Öreg, hires szőllőgazdák nem resteltek az iskolapadba ülni, az uj módot, uj eljárásokat tanulmányozni. Aki végigjárja szőllőinket, azok állapota, kinézése tanúbizonyságot fog tenni, mily odaadó szorgalommal ápoltatnak azok s a vállalkozási kedvben talán tovább mentek, mint kellett volna. Erről tanúbizonyságot tehet az Agrár-bank s a szőllőbirtokosok telekkönyvei. Nagyméltóságu Miniszter urak 1 A Hegyalja lakossága megmutatta, mennyi erő rejlik benue. S ha ennek dacára megjelenünk egy emlékirattal kezünkben Nagyméltóságtok előtt, endélnyugati részén ma is jó minőségű, ú. n. fazekas- ós pipaagyag található. Egész környékén nagy mennyi- ségbenvannak őskori obszidián-, kova-, sőt opálnyilhegyck is és kések. Minde- nik olyan egy-egy darabka az itt élt első emberiség legkezdetlegesebb életmódjának klasszikus tanúbizonysága.* Az itt talált nehány csiszolókő és két csiszolt kőbalta** már a művelődésben való fokozatos haladás tanúja. Az a két ős agyagedény-lelet1 pedig, mely ele közül az első Kis-Azarban, a második, mely szintén a Kis-Azaron átfutó patak felső folyásának a partján találtatott: már épp a bronzkorszakból való. Ki tudja, mi minden fog még itten napfényre kerülni, a mi Kis-Azar ős történetéhez uiabb meg újabb adatokat szolgáltat majd? Volt, idők múltján elpusztult egy község Kis-Azar határában : Razimó (Raszimó). Ez a ma élő 451 zempléni község sorából eltűnt helység is Kis- Azar történetéhez tartozik annyiban, hogy: először, ennek eredete is az őskorba nyúlik vissza — természeti fekvése is megegyezvén a Kis-Aza- réval — továbbá, hogy ez az elpusztult község a XVI. század elején megsemmisülvén, lakói bizonyosan * Akk VI. évf. 129. 1. ** L. Akk H. évf. 147. 1. ü. az VI. óvf 194. 1. i Akk VI. óvf. 162. ós 193. 11. JgjgT" Lapnak inai ii&sna 8 oldal. "Ü8B nek oka abban rejlik, hogy oly bajok orvoslását várjuk nagyméltóságtok kormányától melyeken önmagunk nem segíthetünk. Amit magunk erejéből megtehettünk, azt megtettük; de mint az állam fentartó polgári, kik elég tanujelét adtuk életrevalóságunknak megérdmcljük, hogy érdekeink kellő védelemben rőszesittessenek. Azon intézkedéseket, melyektől sorsunk javulását várjuk, egy emlékiratba foglaltuk s azok átnyujtása előtt bátor leszek kérelmeinket megemlíteni. A borokra 30 forintnyi beviteli vámot kérünk, először azért, mivel a hamisításra legalkalmasabb anyagot legegyszerűbb az országba be nem ereszteni. Továbbá mivel 115 liter olasz borra 20 liter hegyaljai felöntése elég, hogy az ennek izét elsajátítsa a házasitás olcsóbb vám tételek mellett mindig jó üzlet marad. Minket a jelenleginél valamivel magasabb vám nem elégít ki, mivel borunk árának csekély emelkedése kevés eredménynyel fog járni azon nagy tartozásokkal szemben, melyeket igen sokan vállaltak. Tetemes áremelkedésre van szükség, hogy anyagi helyzetünk tisztázódjék. Akinél több a tartozás, mint a vagyon mindegy mennyi az összeg mely fede nem bir, Boraink árának t ruesen kell emelkedni, hogy kamataikat fizethessék. Kérjük a magas korm m , - kezne Oroszország felé kedv tételeket kieszközölni. Oda gravitált legnagyobb kivitelünk, klimájak ked- velttó teszi borainkat s amint a hírlapok utján értesülünk, gazdasági közeledés van kilátásba, mely boraink érdekében talán kihasználható volna. A borhamisítási törvény módosítandó, szigorítandó s végrehajtása, ellenőrzése a pénzügyi közegekre volna bízandó. a Raszimóhoz legközelebb eső Kis- Azar polgáraivá lettek. — Hogy mi volt oka elpusztulásának, nem tudjuk. Egy 1503-ból származó följegyzésben még létező helység, 1525-ben már praedfüm, puszta. Ma csak nevében él még a nép ajakán.2 * Az olaszoknak legelső betelepítése alkalmával a XIII. században nemcsak a Hegyalján, hanem Zemplén felvidékének megmunkálható helyein is elterjedt a szőlőművelés. Kis-Azar hegyei is, alkalmasak lévén a bortermelésre, szőlőtermő helyek voltak. A hegyoldalak délkeleti, jó fekvésén kívül ezt a szájhagyomány és az a tény is bizonyítja, hogy az említett helyeket ma is „Vinyica“-nak (szőlős- kertuek) nevezi a nép. Kis-Azarnak XV—XVII. századbeli története az Azary és több más itteni földesurak, birtokosok szereplésével van összekötve. A dúsgazdag Azary-család, melynek eredete körülbelül az Árpádok korából való, az okiratokban a XV. század elején kezd szerepelni. Néhol, mint Kisazaryak emlittetnek és a Nagyazaryakkal együtt földesurak. Mint osztályos atyafiak bírták, több más községen kívül, Kis- és Nagy- Azart, valamint az eltűnt Razimó községet is. Az Ázaryak birtokrészeit (por8 Akk II. óvf. 200. ós 202. 1.
