Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-01 / 11. szám

Március 1.

ZEMPLÉN.

5. oldal.

és erkölcsi életének éber figyelemmel való kisérése s az ezek javítására vonatkozó intézkedések kezdeményezése ; a mezőgazdasági ismeretek terjesztése, az okszerű gazdálkodás előmozdítása ; a községi oktatás, nevelés, iskola, közegészségi, adó, háztartási, közlekedési, köz- és tűzrendészeti ügyeinek megbeszélése és irányítása ; a közjótékonyság fejlesztése s a nyomorékok és szegények istápolása a nók közreműködésének bevonásával; hatósági intézkedések és rendeletek ismerietése, s azok czéljának és hatásának megbeszélése ; a községi képviselő-testület elé kerülő összes ügyek fölötti clőze tes tanácskozás; a községben lakó kisiparosok érdekeinek és boldogulásának előmozdítása ; hasznothajtó házi ipar meghonosítása abból a czélból, hogy a mezei munkával foglalkozóknak télen át is legyen keresetük; a mezőgazdasági munkások érdekeinek fölkarolása s gondoskodás arról, hogy betegség esetén jó ápolásban részesüljenek s hogy munkaképtelenség esetén is legyen megélhetésük biztosítva ; a gazdasági és háztartási szükségleti cikkeknek a tagok részére jó minőségben és a lehető legjutányosabb áron való beszerzése; gazdasági terményeknek, valamint a h.iziiparczikkeknek, s a községbeli iparosok készítményeinek jobb árak elérése czéljából való közös értékesítése; hite], fogyasztási és értékesítő szövetkezetek létesítése ; a községbeli mezőgazdasági termények és ipari készítmények jó hírnevének és keresletének fejlesztése; jó tenyészállatok és vetőmagvak beszerzése a köz ség és a tagok részére; intézkedés az iránt, hogy a tagok mindenféle ügyes-bajos dolgaikban megbízható szakemberektől csekély díjért útbaigazítást kapjanak. E czélok elérése érdekében több üdvös tervezet mellett állandó összeköttetést fog fenntartani Zemplénvármegye Gazdasági Egyesületével s belép ennek kötelékébe is. Az alapszabály-tervezet kapható már- czius hó közepétől kezdve Meskó Pálnál, a Magyar Gazdaszövetség titkáránál (lakik márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten).

* Közérdekű működést folytat az »Általáuos Ovadékbank Részvénytársaság« budapesti pénzintézet, mely utóbbi időben a hiteleszközöknek egy nálunk eddig nem eléggé méltányolt nemét, az óvadékhitelt széles körökben terjeszti. A kereskedelmi forgalomnak majdnem minden egyes nyilvánulásában válik szükségessé a »biztosíték,« »óvadék« vagy »bánatpénz« letétele. Ezek a kereskedelmi forgalomra meglehetősen bénitólag hatnak, mert csökkentik az üzleti tőkét. Fent említett intézet bevezette az óvadékhitelt, vagyis leteszi ezen biztosítékot, úgy, hogy a kereskedő, vagy vállalkozó a jelenleginél esetleg még olcsóbb hitelforráshoz jut és forgalmi tőkéjét nagyobbitja. Tudomásunk szerint az intézet ez idő szerint már több üzleti ágat művel, melyek közül csak egynéhánynak rövid leírására kívánunk szorítkozni. — Szállítóink és kereskedőink a külföldről behozott árúk után nagy vámösszegeket fizetnek, melyekre a kincstár az intézet részéről letett biztosíték ellenében 3, esetleg 6 havi kamatmentes hitelt engedélyez. Hogy ezen vámhitel igénybe vétele mily előnyös, kitűnik abból, hogy annak igénybe vétele az értékesítésnek legcsekélyebb o/o-át is szem előtt tartva, még mindig nyereséggel jár, Szesz, sör, likőr, rum és eczctgyárosok, szeszszabadraktárak tulajdonosai az általuk fizetendő fogyasztási adókra vonatkozólag szintén kaphatnak 6 havi hitelt az intézet részéről letett biztosíték ellenében. Dohány nagyárudákhoz és sóegyedárudákhoz is leteszi az intézet a biztosítékot. Az összes épitési vállalkozók, vagy pedig valaminek szállilása iránt a kincstárral, megyével vagy városai összeköttetésben levő vállalkozók és kereskedők óvadékot kötelesek letenni, mely óvadék letétele szintén egyik ágát képezi az Uvadékbank üzletkörének. Köztisztviselők körében az intézet értesülésünk szerint már a legnagyobb népszerűségnek örvend, mert működését ezek biztosítékainak letételével kezdte. Mindezen üzletágakban nemcsak uj biztosítékokat tesz le az intézet, hanem a már letett biztosítékok kicserélésével is foglalkozik. Tekintettel arra, hogy az intézet, mely 2 millió korona alaptőkével alakult és már 7 milliónál több biztosítékot tett le készpénzben, a legjobb hírnévnek örvend csak üd vözölni tudjuk fennebb vázolt működéséhez.

TÖRVÉNYSZÉK.

Esküdtszéki tárgyalások.

— Saját tudósítónktól. —

Negyedik nap.

Sátoraljaújhely, febr. 27.

Ország Andrást, volt erdő-bényei lakost a múlt évi októbeer hó 27-én este, Erdőbénye községben, a Róth Ábrahám korcsmájával szemben levő közben, átszúrt mellel, holtan találták. Ettől a helytől nem messzire feküdt a földön Hudák János, több helyen megsérülve, kezében egy véres pengéjű kést tartva. A vizsgálat kiderítette, hogy Ország Andrást Hudák János szúrta meg, előzetes szóvá tás és dulakodás után,

Ezt a bűnügyet ma tárgyalta az esküdtbiróság, Wieland Lajos kir. tvsz. biró elnöklete alatt, Hellner Károly és Qörömbey Balázs tanácstagokkal; a vádat Sárospataky József alügyész képviselte, vádlottat Dr. Lichtenstein Jenő ügyvéd védte.

A Csécsy Imre, Szinyey Gerzson, Bcrnáth Győző, Péchy Gusztáv, Werner Gyula, Cséri Herman, Benke Pál, Kádár Gyula, Körtvélyesy László, Both József, Szerdahelyi Vince és Be- regszászy István esküdtekből álló esküdtszék vádlottat a szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, s ezért a törvényt alkalmazó bíróság a sok enyhítő körülmény tekintetbe vételével negyedfél évi fcgyházra Ítélte Hudák János vádlottatt.

Úgy a kin. ügy. sz, mint a védő semmiségi panaszt jelentettek be az Ítélet ellen.

Ötödik nap.

Sátoraljaújhely, február 28.

Halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Kiima András bűnügyében Fornszek Béla törvsz. elnök elnöklete alatt Chanáth és dr. Kozma tvsz. birak részvételével megtartott esküdtszéki főtárgyaláson a Szirmay Béla Bcrnáth Győző, Both József, Kádár Gyula, Cséri Herman, Szinnyei Gerzson, Körtvélyesy László, Werner Gyula, Reichard Gyula, Lehóczky Miklós, Rosenberg Samu, Pavletics György, esküdtekből álló esküdtszék Kiima András vádlottat az Olchváry Dezső alügyész által emelt vád értelmében a halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért a bíróság vádlottat hat évi és két hónapi fegyházra ítélte.

Az ítéletben az ügyész, a vádlott és védője dr. Búza Barna ügyvéd megnyugodott.

Közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Burkolt kérdésekre nyílt válasz.

A F. H.-ban több Ízben foglalkoztak a bodrogközi választással, de különösen annak zsidó hitvallású választó polgáraival. Régi szokás, ha te ütöd az én zsidómat, én ütöm a te zsidódat. Az ostor vége természetesen mindig a zsidón csattan.

Ámbár mindjárt az első közleményben rólam is tettek említést, noha némi maliciával „Lázár«-nak kereszteltek el, — mint békés polgár, eddig tartózkodtam a válaszolástól, gondolván, hogy a választások által felkorbácsolt szenvedélyek csillapultával, a további támadások is megszűnnek. Nem akartam tehát tartózkodó álláspontomból kilépni és további polémiára okot szolgáltatni. Minthogy azonban utólagos értesülésem szerint a támadások ellenem ismétlődtek, kénytelen vagyok azokkal nyilvánosan foglalkozni, nehogy az a hiedelem váljék köztudattá, hogy mindazt, a mit rólunk a F. H -ban hirdettek szinarany és igazság.

Csekély személyemet illetőleg szabadjon megjegyeznem, hogy 35 esztendő óta vagyok választó polgára e kerületnek s ahányszor módomban volt e legszentebb polgári jogomat gyakorolhatni, mindannyiszor a szabadelvű párt jelöltjére adtam szavazatomat. Nem tudom tehát megérteni azt a logikát, mely engemet köpenyeg forgatással vádol; nem pedig különösen azért,* mivel én soha senkinek Ígéretet nem tettem, hogy más pártbeli jelöltre fogom adni votumomat.

— ízlés dolga, hogy éppen az a párt vádol engemet ezzel, melynek soraiban nem egy olyan szavazó van, ki előbb a közös ügyes pártnak volt hive.

Nem rovom én ezt fel bűnül, hisz okkal-móddal az erre alkalmas idők bekövetkeztével egy cél felé törekszünk. Ha a F. H. támadásait végig olvassuk, abból még azt a különös következetességet megtanulhatjuk, hogy mi bodrogközi zsidók azért is következetlenségbe estünk, mert megmaradtunk a szabadelvű párt szavazóinak, és csak azért, mert gróf Mailáth József ugyanazon zászló alatt küzdött, nem siettünk a személye ellen szított gyü- lölségből fegyvert kovácsok i, és az ellenpártot győzelemre juttatni. Ebben az esetben természetesen a F. H. előtt nem lettünk volna köpönyeg forgatók ;

— hogy más miként vélekedett volna rólunk az persze ismét a mi bajunk lett volna — Ennyit tartottam szükségesnek megjegyezni a köpönyeg forgatás vádjára.

Ha ebben a mondva csinált és mind-mind megújuló személyeskedésben egy fogadatlan prókátorunk nem szólalt volna meg, vagy ha már felszólalt, legalább nem arrogált volna magának olyan hangot, mintha mindnyájunk nevében beszélhetne, akkor nem lenne több mondani valóm, de szószólónk: Lieberman ur — »Vaué ki e nevet ismeri?!« — az egész zsidóság nevében ontja haragját és dul- ful gróf Mailáth József ellen. Hogy Mailáthot magán személyében, házi dolgaiban a Lgképtelenebb vádakkal illeti, az az ő ízlése, hogy azonban ezeknek olyan látszatot ad, mintha az ő támadásában a bodrogközi zsidóság nyilatkoznék meg. az ellen nemcsak a jó ízlés, de jobb meggyőződésünk is tiltakozik. Ha Lieberman urnák ez a szereplés tetszik, vagy ennek révén népszerűségre vágyik, ám teg, e saját szakála rovására, de ne akarjon a mi rovásunkra a mi szakálunkon borotválni tanulni.

Anyagi érdekeink megvédésével sem bíztuk meg Lieberman urat. Még ha észszerű dolog volna is ezen tisztán politikai kérdésben a felekezeti szempontot oly élesen kidomborítani, mint azt ellenfeleink és hívatlan szószólóink teszik, még ha a megélhetés kérdése tényleg oly szoros kapcsolatban állana a Mailáth gróf szereplésével, akkor is kell, hogy legyen bennük annyi önmegtagadás és annyi körültekintés, hogy ebben a kérdésben a gróffal szemben az informálás határát túl ne lépjük és ha mód kínálkozik arra, hogy közgazdasági szempontból vallott — és bizonyára legjobb meggyőződésévé vált eszméitől — melyek azonban, megengedjük, sok helyi sérelemmel járnak, — lemondásra bírjuk, akkor sem léphetnénk a köve- telődzés terére, hanem legfeljebb arra

szorítkoznánk, hogy a hellyel-közzeí kiáltó sérelmekről őt felvilágosítsuk. Olyan bárgyúnak pedig ne képzeljen bennünket senki, hogy mi azt követeljük a gróftól, miszerint hosszú évek során át vallott eszméi és elért fáradozásainak némi gyümölcseitől őt egyszerre mintegy parancsszóra megfosztani és alkotásainak nehány hét alatt megsemmisítésére bírni törekedjünk. — A szövetkezetek eszméje nem juj, nem is honi, annál kevésbé bodrogközi találmány, azok sorsa önmagukban van letéve és prosperálásuk nagyon is megkívánja az alkalmas talajt; sok helyen önmaguk emésztik fel magukat, ott pedig, hol gyökeret verhetnek, önmaguktól is megélnek; egyes kiváló egyének támogatása lendhithet ugyan rajtuk, de ott, hol a társulási szellem hiányzik, az egyéni tevékenység könnyen felveheti velük a harcot. Egyébként, bízzuk ezt Mailáth gróf belátására, mert nem szabad azt róla feltételeznünk, hogy azok istápolásánál őt más, mint a közérdek vezérelné; pusztán azért, mert azok létesítésével e ső sorban a főleg kereskedéssel foglalkozó hitsorsosaink létfentartása lett megtámadva, nem szabad egyszersmind azt következtetni, hogy azok erkölcsi támogatása felckezet elleni támadásban leli indító okát.

Ne provokáljuk tehát az egyenetlenséget, hanem haladjunk a békés munkásság u'ján és szivemből kívánom, hogy annak áldásos gyümölcseit mielőbb élvezzük.

Király-Helmecz, febr. 22.

Reick Ignác*.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

P. A. Budapest. Szívesen vesszük, megindítottuk a tiszteletpéldányt. De ez alkalommal kérünk inkábt) a Kossuth szobrunkról művészeti és technikai szempontból Is megvilágított cikket.

F. A. Köszönjük szives üdvözletét. Kérünk nem olyan cikket, amely rólunk szól, hanem aktuális dolgot. Akkor leszünk mindnyájan legértékesebbek a közönségünk szeretetére, ha nem önmagunkkal, hanem a közérdek ügyeivel foglalkozunk. Ez lesz minden cikk nélkül is — a legszebb dicséret.

K. A. tanító. Ez évre fizetett 2 koronát, Ebből 67 fillér esik január és febrüár hónapokra a régi Zemplénért. Az uj Zemplénért tehát javára lett Írva 1 kor 33 fillér, mely összeggel elő van fizetve május 15-ig.

JL Legenye. Előfizetése ez óv május végéig van rendezve.

Nem közölhetők: Kínzó gyönyör (költemény) — Sóhajok hídja (tárca) — Paródia Dóczi csókjához.

Kiadótulajdonos : Éhlert Gyula.

STÄRK MÁTYÁS

Sátoralja-IJjhcIjben.

A bútorok be- és kirakásáért kezességet vállalok.

Vasúton való költöztetésnél a bútor- kocsi használata díjmentes.

Eladó bikák.

Tüdőgüraőkór (tuberkulózis) ellen beoltott, telivér simen- thali faj apától származó, 4 darab szép, jól fejlett bika eladó : Wiczmándy Ödön butkai gazdaságában. — A bikák közzül a legidősebb 20 hónapos, a legfiatalabb 14 hónapos.