Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-01-05 / 1. szám
Ha pedig a „király szolgáidnak csapnak fel, csak úgy félvállról nézik azt a kedves kis községet, melyben én páratlanul szép életet élek — a la: ,.procul negotiis‘\ Klein Simon <lr. Közgazdaság. A gazdasági munkások sególypénzlá^a. — Az első esztendő. — Még csak egy éve annak, hogy az 1900: XVI. t c. a'apján életbe lépett az »Országos Gazdasági Munkás- és Cse édsegéiypénztár«. Mikor ez az emberbaráti intézmény megkezdte üdvös működését, mindenfelé igaz örömmel fogadták a magyar gazdasági munkásnak — a föld népének — ezt a leghívebb jó barátját. Az uj törvényt csakhamar elnevezték a szegény ember törvényének, mert józm magyar munkás gyorsan belátta, hogy ezt a törvényt csakis az ő javára alkották és föliimerte azt is, hogy egyedül ennek a törvénynek köszönheti, hogy most már biztosíthatja magát afelől, hogy elöregedésére, munkaképtelensége idejére, nem kell koldusbotot lógnia. Ez a törvény senkire sem erőszakolja, hogy tagja legyen a segítő pénztárnak, Kinek-kinek kényére hagyja, hogy beiratkozik-e vagy nem iratkozik be a segítő pénztárba A törvényhozás bölcsen járt el, araidon abból indult ki, hogy akarata ellen senkin sem fog az uj törvény segíteni. A józan magyar munkás saját sorsának maga a kovácsa. Nem szereti a minden áron való gyámkodást. Maga akarja megkülönböztetni a jót a rosztól és most is bebizonyította, hogy szívesen sorakozik az egyedül az ő javára életbeléptetett intézmény védő szárnyai alá, mert a saját szemével látja, hogy ez az emberbaráti intézmény az ország legtávolibb vidékein és milyen nagy gonddal ápolja és i-tápolja azokat a gazda sági munkásokat, kik segítségére s orulnak. A segélypénztár egy évi működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyan baj, mely őt munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmives nép családját örökre megfosztják a kenyérkeresettől. Még csak egy esztendeje, hogy a segé'y- pénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 760 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt Igénybe venni. A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógyíttatásáról és anyagi támogatásáról, hogy b tegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együ.t az irgalom kenyerén tengődni. A beállott baleset 58 földmivelőt megölt. Mind az 58 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segély pénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kére - mét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak. A beállott baleset a segély-pénztár tizenhat tagját, a megejtett orvosi vizsgálat szerint, mindenkorra munkaképtelenné tette. Ezekben az esetekben a központi igazgatóság szintén a legméltányosabban és a legnagyobb gyorsasággal intézkedett és ma már mind a 16 munkára képte lenné vált tag élete fogytáig részesül a törvény által előirt anyagi támogatásban. Ezek a számok világosan beszélnek és egy- tőlegyig hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát. Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fcnállása óta is mar sok szerencsétlen embert mentett meg a kétség- beeséstől. Az emherbaráti intézmény üdvös működése blzonynyal az oka annak, hogy az 1900: XVI. t.-c. 8 §-a alapján a gazdák által kötelezően biztosított cselédek száma mintegy 500.000, a segélypénztárba heiratko;ott rendes és rendkívüli tagok száma is már elérte a 13,OoO-et. A segély-pénztár igazi emberbaráti működése buzdította bizonynyal arra a királyi hercegeket, főrendeket, a képviselőház tagjait, nagy- birtokosokat, a különféle kulturális pénzintézeket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban csoportosuljanak a segélypénztár alapitó tagjai sorába. És bizonynyai ez az oka annak is, hogy az év végéig heiratkozott 100 alapitó tag 150,000 koronával gyarapította azt a vagyont, melynek egyedül az a hivatása, hogy a föld népét támogassa, istápolja. Városi és ég' üg/t':. * Egy főúri ca&iád a szegényekért. Baityán községből úja tudósítónk: Nem valami különös, mert hisz’ csak ismétlése annak a minden évben előforduló jótékonyságnak, me- yet a ’Sennyey f árói család gyakorol, ellátván szegényeit azzal, a mit a sors különben tőlük megtagadott. Özv. ’Sennyey Pálné báróné őex- ellenciája Buttyán község szegényei közül rne- legruhával ellátott az idén is 48 szegényt, elosztatott 50 kgm. szalonét,, fára, s egyébb szükségesekre pedig 200 koronát. Azonkívül gyönyörű karácsonfát állíttatott az iskolában és a kisdedóvóban, a melyről minden gyermeknek jutott nehány darabb gyümölcs, mézeskalács, sőt a szorgalmasabbak könyvet és egyébb apró ajándékokat is kaptak. ’ Sennyey Béláné bárónő pedig, mint minden évben, most is uj téli ruhába öltöztette cselédsége összes gyermekeit. Mi, kik e kezek áldásos működését nap-nap mellett látjuk, esak kötelességet teljesítünk, ha e kedves tényeket felsoroljuk. Éljenek soká, hogy sok boldog szent Karácsont sznrezhosse- nek szegényeiknek ! * A rendőrkapitány havi jelentéséből. Sátoralja-Ujhely rendőrkapitányának dec. havi jelentése szerint a személy- és vagyonbi- zottság általában jó volt. Az ember élete és vagyona ellen irányuló nagyobb bűneset nem történt. Lopás büntette 5, lopás vétsége 11 esetben fordult elő, melyek azonban kivétel nélkül jelentéktelen esetek. Egyébb bűneset vagy vétség 10 esetben fordult elő. Kihágási ügy elin- tóztetett 66. A lefolyt hónapban a rendőrség több Ízben tartott razziát, a melynek eredménye 21 idegen illetőségű csavargó és koldus eltolón coltatása és 15 ugyan ilyen egyénnek kiutasítása volt, * A szedliszkei áll. anyakönyvi hivatalnál 1901. év folyamán köttetetett 21 házasság, bevezettetett 143 születés, elkönyvelte- tett 43 halálozás. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-njhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. dec. 28-tól 1902. jan. 4-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 8 esetben ; d) elhalálozott: 12 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 29598. sz. T. Zemplén-udrmegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. A f. hó 18-án megtartott tisztujitás alkalmával a vármegyei gyámpénzlárnál a könyvelői állás a könyvelőnek ellenőrré történt megválasztása által megüresedvén, arra ezennel pályázat hirdettntik. Pályázók az 1883. I. t.-c. 18. §-ában megbatározott képesítést igazolni tartoznak. A könyvelő tiszti fizetése 2200 kor. kétezerkétszáz) kor., lakbér 400 (négyszáz) korona. A pályázó folyamodványok az 1902. év január hó 21-ik (huszonegyedik) napjának d. u. 5 órájáig a főispán Öméltóságánál nyújtandók be. Kelt Sátoralja-Ujhely, 1901. dec. 27-én. 3—2 Matolai Etele, alispán. 27500 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A „Zemplén« t. szerkesztőjének. legfeljebb egy, erre önként vállalkozó gyért alkalmazhat, s ezen délelőtt 10-től d<_ . óráig terjedő rendkívüli munkaidő az illett alkalmazott kötelezett munkaidejébe sémán cmic oo nem tudható. 2. A kenyér és péksütemény, tej é* g. fi mölcs elárusitása és házhoz szál az t m árusítására berendezett üzletekből ipp úgy, az egyes pékmühelyekkel kapcsol ;uf — a kicsiny beni elárusitás céljaira különb■' >, — tesitett kereskedelmi üzletekből — melgeklet azonban mühelyi segédszemélyzet nem alkalmazható — munkaszüneti napokon egész napon át végezhető. 3. A pékipar körébe eső összes munkálatok a munkaszüneti napokon, a segédek k dlf felváltása mellett, esti 11 órakor megkezdhetők A kemencefütés azonban — a mennyiben az nem a rendes üzleti segédszemélyzet génybe- vótelével történik — hanem az iparos házi cselédje által végezhető — az 1884. évi XVII. t. c. rendelkezései alá eső ipari munkának uem tekinthető, s ehhez képest e mun 1891. évi XIII. t. c. rendelkezései nen terjednek ki E rendeletéin kihirdetése u in azonnal ha tályba lép. Budapest, 1901. november lió 3i-én. Hegedűs, 29821. sz. T. Zemplén vár.négye aj pánjálól. ; 10 iőszolgabirónak és Sátoralja-Ujhely r. t. v. polgármesterének. A Kassai m. kir. 5-ik Hoc édhuszárezrod pótlovazó bizottsága által 1892 évi január hó 13-án reggel 9 órakor Páczinban az uradalmi majorban készpénz fizetés mellett pótlovak fognak vásároltatni. A lovaknak tökéletes egészségeseknek, jól tápláltaknak és teljes hibátlanoknak kell lenniük Magasságuk 160—166 cm. koruk 4 7 év között kell hogy legyén ; azon lovak, melynek ezen követelményeknek meg nem felelnek, úgy szintén levágott (kourtirozott) for- kuak nem fogadatnak el. Az ár alku szerint a lómiaősógéhez képest 600—650. koronában állapittatik meg. s kialkudott ár a lólevél előmultatása után a helyszínén lesz kifizetve. Erről az érdekeltek azza értesítene!ők, hogy ha a felsorolt követelménye^ ik megieUtő lovaik vannak, saját érdekükben a bizottság elé. Sátoralja Ujbely, 1901. évi Matolai 1 3048/901. rk. sz. Körözés. S.-A.-Ujhely városában 1 ie.vn 27-én egy pénzestárca 4 korona zel találtatott Igazolt tulajdono pitányi hivatalnál átveheti. Sátoralja-Ujhely, 1901. Schmidt Lajos 8 . t> .............-V A pókipari munkálatok va-árnapi szünetelésének szabályozása iránt 66058 szám alatt kibocsájtott kereskedelemügyi ministeri körrendeletét köztudomásra hozatal céljából kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1901. december 9-én, Matolai Etele, alispán. Másolat. VI11/66058. Heti naptá . Vasárnap, Hétfőn, Kedden, Szerdán, jan. 5. Teles ur jan. 6. Vizk jan. 7. Raja jan. 8. Erhard Kereskedelemügyi m. kir. minister. Rendelet. (Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. c. 3. §-a alapján 1892. évi március hó 5-én 14837 sz. a. kiadott rendelet II. a. 1. g) és II. a. 4. c) pontjainak, valamint ugyancsak a fentidézett törvényszakasz alapján 1893. évi november hó 23-án 84812 sz. a. kiadott rendelet IV. pontjának módosítása tárgyában.) Hivatali elődöm által 1892. évi március hó 5-én 14837 sz. a. kiadott rendelet II. a. 1. g) is II. a) 4. c) pontjainak, valamint ugyancsak hivatali elődöm által 1893. évi november hó 23-án 84,842. sz. a kiadott rendelet IV. pontjának hatályán kívül helyezése mellett, a be- íügyministerium vezetésével megbízott ministerel nők és földmi velésügyi minister, valamint a horvát-szlavon-dalmát bán urakkal egyetértőleg a következőket rendelem: 1. A pékipari munkálatok — ide értve a pékműbelyekből történő elárusitást és házhoz szállítást ío — munkas""neti rumokon dói :lő+f, 10 óráig végezhetők. A magánosok által a sütőhöz! a sütés céljából vitt tésztanemück és húsléiék, az illető sütő műhelyben a munkaszüneti napokon déli 12. óráig kisűthetők, mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy ezen munkálatok teljesítésére, a sütő iparúd rendes üzleti segédszemélyzetéből Csütörtökön, jan. 9. Marc Pénteken, jan. 10. Rém. Szombaton, jan. 11. Matil szerkesztő j '©ti...*, A. A. Kassa. — B. S. Bénye. — ; D. Gy. Homonna. — D. M. B. ■ Szeld ah c' Arad. — D. E. Eperjes. — F. F. dr ; Helyben. — H. J. Mindszent. — H I. Gy. tanító úrnak — K. P. Eperjes — K. M. Agárd. — K. F. Helyber — K. L. dr. és neje M.-Kövesd. — 1 dr. ig-nsei — K. E. Rad. - L. Gy. O. Arad. H <vbn:' M. Gy. Helyben. — N. J. di. Bpest. ■ .ized:iszk-\ — N. V. Bpest. — N.. M. Bpest. — P. M. A zár. — M. F.-Csebinye. — S. J. Helybon - p..\. ■■■■n Seb. J. Helyben. — Sz. Gy. Szerei . — Az ben. — U. E. Sztropkó. — V. J. lybon. — ’ Helyben, ós A „Zemplén“ személyz B. u. é. k. ,Pécsi Figyelő". Válaszunk ajt ,< \ cimom X nyerges. Kibocsátásával ml «, • miko; majd ,,a delalón álló nap pe ‘ „n • » i toodgyra*. . Franklin-Révai-félo Történet- ‘.Oat. B. es Üllői ut 18.) Levélben válaszolok. » » .. \vnr TH'.-.t '■ ' kálómmal. Felelői szerkesz' . , Dongó 3 y á r f % Kí"-«ló-:vu rjdonos : É!fcxlö:w ** t
