Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-06-28 / 62. szám

Junius 28. ZEMPLÉN. 3. oldal. Dókus László tb. főjegyzőhöz, ki e jelentéseket összegyűjtve az augusztusi ülés elé terjeszti. )( Helyettesítések. A szinnai já­rás felfüggesztett főszolgabirája helyett Somossy Sándor szolgabirót bízta meg a hivatal vezetésével vármegyénk alis­pánja. Ez a körülmény s úgyszintén az is, hogy a szinnai szolgabirói hiva­talban legyen egy alkalmazott, ki a tótajku lakosság nyelvét teljesen bírja a központból Bessenjey Zénó dr. tb. aljegyzőt rendelte ki az alispán Szin- nára a szolgabirói teendők ellátására. )( Beosztás. A vármegyei szám­vevőségnél kisegítő munkaerőül alkal­mazva volt Szent-Györgyi Zoltán, szigorló jogász, a főjegyző oldala mel­lett teljesítendő logalmi szakra osztat­ván be, helyére, Lehoezky Ödön vár­megyei írnokot küldötte az alispán szolgálattételre a számvevőséghez. )( A községi és körjegyzők nyug­díjazásáról, valamint az ezek özvegyei és árvái ellátásáról szóló új szabály­rendeletet, mely kormányhatósági jóvá­hagyás esetén az 1903. évi január hó 1-én lép életbe, a vármegye »Hivata­los Lapc-jának ma megjelent száma kezdette meg közölni, — mely körül ményre ezen az utón is figyelmeztet­jük az ügy iránt érdeklődőket. )( Kossuth-szobor Amerikában. Amerika legnagyobb magyar telepén, Kleveland városban, melyet »Kis-ma- gyar országinak is neveznek f. évi szept. hó 28-án fogják leleplezni Kossuth Lajos szobrát. Hogy ez a Debreczenben ké­szülő magyar szobor Amerikában is a szó szoros értelmében magyar földön emelkedjék a klevelandi Kossuth-szo- bor-bizottság azzal a kéréssel fordult Magyarország vármegyéihez, hogy küld­jenek, ha csak »egy maroknyi földet« is Klevelandba, hogy arra építhessék a szobor talapzatát. Alispánunk már intézkedett, hogy Zemplénből Kossuth szülőháza kertjéből küldjenek klevelandi édes magyar testvéreink kérelmére föl­det Amerikába. Szolgáljon ez a hír­adásunk örömére az »United Magyar Societiés«-nek. JEGYZETEK a hétről. * Mikor e sorokat irom — mint a zemplénmegyei politikai életnek távoli megfigyelője — nem tudom, hogy a királyi Kúria miképen döntött a sátor­aljaújhelyi petíció ügyében. De az két­ségtelen, hogy talán még egy petíció tárgyalása sem hozott magával annyi tanulságot, mint épen az, melyet osz­tatlan érdeklődéssel kisér egész Zem* plénmegye közönsége, mert hiszen nem kevés politikai érdek forog szóban. Tehát számbavehető tanulságokat vonhatunk le a sátoraljaújhelyi petíció tárgyalásából. Volt alkalmam erről egy — a politikai dolgokban járatos s elő­kelő helyet elfoglaló úrral beszélgetni, aki a következőképen nyilatkozott: — Az bizonyos, hogy a sátoralja­újhelyi petíció tárgyalása rendkívüli érdekességekkel bir. Eltér a dolgok rendes lényegétől és szinte szecessiós- nak mondható. Mert eddig úgy volt, hogyha egy választást petícióval tá­madtak meg, a kérvényezők bizonyí­tottak és a választást védők csak ezeket a bizonyítékokat szállították le a kellő mértékre. Ám a sátoraljaújhe­lyi petíció tárgyalásánál a vádlókból vádlottak lettek, mert kiderült, hogy azok, akik a választást megtámadták, a korteskedés hevében jóval több po­litikai inkorrektiát erőszakoskodást s terrorizmust fejtettek ki, mint ameny- nyit az ellenpártra ráfogtak. Úgy, hogy ha a Buza-párt győzött volna, a vá­lasztást kétségkívül nagyobb alappal lehetett volna megtámadni, mint most. — Ez pedig nevezetes politikai tanulságot von maga után. Ugyanis azt, hogy a kisebbség „martirkodása“, elnyomása, üldözése, melyet frázisok áradatában oly sokszor diktáltak be a derék polgárok leikébe; vajmi ke­vés alappal bir. De jó is volt an­nak előtte, mikor a függetlenségi je­lölt bármennyire megbukott is, büsz­kén verhette a mellét, mert hiszen világos volt, mint a nap, hogy őt, a szent eszmékért küzdőt, a zordon ha­talom buktatta el. S tisztelt mártír vált belőle, aki az erőszak ellen hő­sen küzdölt. A tiszta választások ki­derítették a frázisok hazugságát. S mint a jelen esetben kiderítették azt is, hogy suba alatt a szent eszmék jegyében küzdő kisebbség jóval erő­szakosabb eszközöket használt, mint a többség. — Nevezetes, hogy a választási elnök eljárásába is merészen kapasz­kodtak bele. Holott a dolgok logikai rendje ellen is világosságot teremt. Mert vájjon lehetséges-e, hogy a fel- lievült választók megtűrjék a válasz­tási elnök olyan közbelépését, ami jogaikat sérti ? Akkor, midőn ártatlan embereket inzultáltak, nyugton néz­ték volna-e, mint tör ellenükre a vá­lasztási elnök ? Ez képtelenség. — Mint fog Ítélni a Kúria? E percben nem tudom, mert attól a chaosztól, amit e választással felka­vartak, még a legvilágosabb fej is nehezen bontakozhatik ki. De e vár­megye politikai békéje érdekében me­legen óhajtom, hogy a választás ér­vényben tartása mellett döntsön. Óvja az ég ezt a kerületet attól, hogy még egyszer átgázoljon rajta a politikai szenvedélyek akkora vihara, amilyet egy-egy választás maga után von. Mikor különben is nyilvánvaló, hogy itt minden frázisok ellenében a sza­badelvű eszmék foglaltak tért. Eddig a nyilatkozat, melyhez hozzátenni valónk még sok volna, ám ezt fenntartjuk még más alkalomra. * A bodrogközi asszonyokról olvas­tam egy derék cikket a , Zemplén­ben. Valóban, ama cikkben nem volt túlzás. Ezen a vidéken a jólelkti, a derék, a nemes ügyekért buzgón ér­deklődő magyar úrasszonyok — Is­tennek hála — vannak elegen. És a leányok 1 A bájos, a szép, az édes teremtések. Egy-egy rózsaszál, mely­nek virulását gyönyörűséggel szem­léljük. Ám e tárgynál nem maradok soká, inkább kedvem volna átadni a szót alanyi költőnknek, aki csengő versekben zengené el a bodrogközi leányok dicséretét. * A gazdákat pedig minden politi­kai, irodalmi és egyéb vitánál kétség­kívül jobban érdekli most — a termés. Mert azon alapszik anyagi boldogu­lásunk. Értesülésünk szerint — bár az utóbbi esős időjárás nem volt elő­nyére — az aratási kilátások elég ked­vezőek, amiben nem csekély megnyug­vás rejlik. Előfizetési felhívás. 1902. év julius hó 1-én uj elő­fizetést nyitunk lapunkra. Z E MP LÉN politikai hírlap megjelen minden második napon és pedig: kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan ás kimerítően vármegyei, városi, községi ügyeket. Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rova­taiban a tudósítók egész légiója min­denről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja. Irodalmi, tanügyi és szinházi köz­leményeit kitűnő belső dolgozótársai látják el. ■ Előfizetési árak: ­Egész évre — — — — 12 kor. Fél évre — — — — 6 , Negyed évre — — — 3 , Egyes szám ára 3 fillér. Kapható: Szabó Erzsiké, Löw Mihály és Reichard M. dohánytözsdé- jóben. mr Kérjük lapunk mind­azon igen tisztelt előfizetőit, kik­nek előfizetése a mai napon lejárt, továbbá mindazokat, kik lapunk előfizetési árával hátrálékban van­nak, hogy a mai számunkhoz csa­tolt utalvány lapok felhasználásá­val úgy az előfizetési összegeket, va- valamint az utalványon jelzett hát- rálékokat is beküldeni méltóztas- sanak, nehogy postai megbízások utján legyünk kénytelenek azt be­szedetni. SHÜT“ Nyáron az egész fürdőidő alatt előfizetőink kívánságára a 1 a- p o t b á r li o v á u t á n u k k ii 1 d- j ii k, még akkor is, ha többször vál­toztatnak tartózkodási helyet. Tisztelettel a Kiadóhivatal. HÍREK. Krónika. A „Függotlonségi kör* gyü- lósoin, tanácskozásain, mindig: ,emelkedett hangulat van.* Hir. Izgalmas hét szörnyű módon Izgalmas hét mondhatom, Lázban van az utca népe Casino meg a szalon ; Mindenki csak arról beszél: Mi lesz a vég Istenem . . . ? De biztosat senki sem tud Biztosat hajh! senkisem! Curiának bölcsességét Pertractálja a megye . . . Petitió végakordját Ám nem tudja senkise ... 1 Bár beszélnek, bár fogadnak, Ismeretlen még a vég, Sejtelemmel és „druck“-okkal És a „félsz“-szel telt a lég. Ez is bízik, az is bízik Bízni könnyű rendesen . . . Am a vége mindig egy, ez: Mi lesz vége Istenem! Mit határoz a Curia Ez ma legnagyobb titok . . . Buza-pártnak ám az mindegy így is, úgy is inni fog . .. Inni fog majd a hazáért Hogyha oka lesz neki, Ha meg nem lesz a keservét A cankóba temeti . . . Sors kereke, bárha erre Yagy ha netán arra dűl, ü csak iszik — régi virtus! — Híven, rendületlenül. Egy pohár bor a hazáért Nóta tartja, meg nem árt, Hajtsunk fel hát a hazáért E jó borból száz pohárt. . . ! Persze ha a Búza tábor Napról-napra igy mulat, Hiszem, hogy a gyűlés vége: „Emelkedett hangulat!“-tli. Saujhely — a Martiniquieknek. — június 27. Werner Sárika, a cimbalom tan­szakot sikerrel elvégzett és a Nemzeti Zenede vizsgálatán jeles képzettséggel kitüntetett cimbalom-művésznő, ének-, szavalattal- és monolog előadással egybekötött bemutató hangversenyt rendez a jövő hónap 12-én szombaton a vármegyeháza dísztermében. A hang­verseny tiszta jövedelmének felerésze a martiniquei katasztrófa által súj­tottak felsegélésére lesz fordítva. Remélhető, sőt bizonyos, hogy városunk intelligens közönsége pár­tolni fogja a fényes sikerűnek Ígér­kező hangversenyt már a jótékony­cél érdekében is, s remélhető, hogy úgy az est várható műélvezete, vala­mint közönségünknek a jótékony cé­lok iránt való buzgalma disztingvált, lelkes közönséget fognak összetobor- zani a hangversenyre, mely által egy­úttal alkalma nyílik az érdeklődőknek megismerni városunk szülöttének, Wer­ner Sárikának kétségtelen kvalitásait s istenadta tehetségét. Az pedig, hogy Werner Sárika a martinicjuei katasztrófa által sújtot­tak részére rendezi hangversenyét, el­érhetővé teszi azt: hogy abban a Jó­kai Mór szavára megindult lelkes ak­cióban — mely országszerte nagy hullámokat vert fel — Ujhely város közönsége is méltó helyet foglaljon s részesévé legyen annak a dicséretes mozgalomnak, melyet a budapesti uj- ságiró-egylet már eddig is oly nagy sikerrel vezetett. A részletes programm, valamint a meghívók bővebb tájékozást 'fognak nyújtani a hangversenyről, melyben Werner Sárikát — a műsor pótló számait illetőleg — városunk intelli­gens, hivatott műkedvelői fogják tá­mogatni, hogy annál változatosabb legyen az est, melynek sikere az elő­jelekből ítélve kétségtelenül meg fog felelni a várakozásnak. —gr. — Jelen számunkért felelős szer­kesztőnk távollétében a szerkesztőség felelős. — Személyi hir. Szilvágyi Be- náírd Jenő honvéd őrnagy betegségéből felépült s elsejétől átveszi a zászlóalj parancsnokságát. — Átutazó miniszter. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter, értesü­lésünk szerint, hivatalos útjában hol­nap reggel a Budapest felől jövő sze­mélyvonattal érinti városunkat és 7 óra 39 perckor tovább utazik Lavocno felé. A miniszter inkognitóban uta­zik, azért mindenféle üdvözlés vagy tisztelgés elmarad. — Áthelyezés. Barkassy Sándor, 10. honvédgyalogezredbeli tiszthelyet­tes Miskolczról Sátoraljaújhelyre he­lyeztetett át. — Eljegyzés. Boruth Gyula, a „Magyar Agrár és Járadékbank“ tiszt­viselője, néhai Boruth Elemér lapunk megalapítója, egykori szerkesztője és tulajdonosa, és neje született: Evva Ottilia fia, Boruth Andor festőművész testvéröcscse, eljegyezte Budapesten Kőváry Matildot, Kőváry Miklós és neje született balogfalvi Mitályi Ju­lianna leányát. — Szinkázátvétel. Az épitkezési bizottság a színház munkálatait már befejezte s az arról szóló jelentést és vé­leményt a képviselőtestület márj kö- zelébb tárgyalás alá veszi. — Jegyváltás. Czakó Ignác sá­toraljaújhelyi kir. mérnök, tartalékos hadnagy, e hó 22-én eljegyezte Gold- blatt Mariska kisasszonyt Sárospata­kon. — Árvizek. A Bodrog folyó a sok esőzéstől, tehát ez idén már har- madizben annyira megáradt, hogy az alantabb fekvő helyeket teljesen el­öntötte. Ä rétekről a már lekaszált füvet elseperte, a marhát a legelőkről pedig kiszorította. Sára, Liszka, Ke- resztur, Tokaj és Rakamaz közt való­ságos tenger képződött. Az eső két hét óta folytonosan esik, a takarmány neműek a mezőn rodhadnak, a marha a jászlon van, takarmány nincsen, a szőlő munka szünetel, a szegényebb napszámos nép kenyér nélkül van, a búza és gabona megdűlt, s ha az esőzés még tovább tart, nagy árvíz várható, amikor a nép is ki lesz szo­rítva falvaikból. A lakosság közt nagy a kétségbeesés. — Lukács Károly bucsuja. E hó 26-án csütörtökön este búcsúzott el a „Bock“ kávéházban az újhelyi kö­zönségtől Lukács Károly és zenekara,

Next

/
Oldalképek
Tartalom