Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-06-26 / 61. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. junius 26. 61. (2201.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TJjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., Vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatürs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Aktualitások. Budapest, junius 24. Ezzel az idegen hangzású szóval lehet legjobban kifejezni azt a fogalmat, amivel a mai közvélemény a politikai és társadalmi élet szőnyegen forgó újdonságait akár a klubbokban, akár a szerkesztőségek diszkréten csendes szobáiban, akár a kávéházakban és a színpadok szufitás világában tárgyalja. Ilyenkor ugyan, igy a nyár derekán a fővárosi életből kifelé szivárog az aktualitások értéke, ki a külföld fürdőibe, meg a Tátrák és Kárpátok fenyvesei vagy a kéklő Balaton partjai közé, de ezek inkább afféle csillapító aktualitások. Ám az idei junius még mindég eléggé itt tartja rideg légkörében a biztosabb aktualitásokat. Pavlo- vics Ljubomir vakmerő és határozott fellépése elaltatta a parlament utolsó nagy háborúját, hogy annál nyugodtabb csendben boruljon a honatyák tarka mezőjére a négy hónapi özvegyi fátyol. A sátoraljaújhelyi petíció tárgyalása során — a tanúvallomások chaoti- kus volta és emellett a Kúria álláspontja iránt felkeltette erősebben a politikusok, jogászok és újságírók figyelmét. Ez a hullám, amely eddig vidéki vizet zavart, most itt is aktualitást teremtett. Érdekes és nagy figyelem ki- * séri a Budapesti Hírlap mai vezércikkét, amelyet egy Zemplénből felszármazott ujságiró: Kemechey Jenő irt meg, először hozván nyilvánosságra azt a törvénytervezetet, amely Széli Kálmán miniszterelnöknek egyik hervadhatatlan érdeméül irható. Különösen a felvidék megyéi részéről. Mert hisz ez a törvénytervezet: a kivándorlás nagy és igen igen fontos kérdését fogja rendes medrébe terelni. Abba a mederbe, amelybe ezt magyar faji és nemzeti szempontból kellett vezetnünk. Szombati vezércikkünk ezt a ránk nézve jelentős aktualitást részletesebben is ösmertetni fogja. Sok szó esik mostanában arról a nagystílű közigazgatási ankétről, amelyet a múlt hetekre hivott össze Széli Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter. Tudvalevőleg ez ankétra Zemplénmegyéből Dókus Gyula megyei főjegyző volt hivatalos. A nyilvánosság alig foglalkozik az ankét tartalmával tudatosan és helyesen. Egy előkészítő, javaslatokat és praktikus észleleteket meghallgató tanácskozás volt ez. Most tehát még nem lehet a nagy nyilvánosságé, amely e szakértelmet igénylő kérdésekbe ter- jengősebb komplikációkat sodorhatna. Majd ha a kodifikáció ezt az anyagot felhasználja, akkor ki- domborodhatik a szaktanácskoz- mány, amelyről különben a legnagyobb dicséret és büszkeség hangján beszélnek politikusaink. Dicsérve és büszkélkedve a fölött, hogy lám nálunk is lehet komolyan, a legkomolyabban hozzálátni egyik legeminensebb és országosan elterjedt bajunk orvoslásához: a közigazgatás rendezéséhez. Tudja azt mindenki, aki csak valamennyire érdeklődik az ország belügyi dolgai iránt, hogy Széli Kálmánnak három és fél évvel ezelőtt, mikor átvette a belügyminisztérium vezetését, legelső dolga volt a belügyminisztérium kodifikáló osztályának szervezése, ennek segítségével pedig a belügyi reformok előkészítése. És amint a kérdés talaját meg- reperálta, azonnal hozzálátott az előkészítő munkálatokhoz. Első sorban is azzal az okos irányzattal, hogy a szakértő közegeket szabad szárnyalással vonta akcióba. Miután megjelölt egy mesgyét, alapos átgondolás után, megfontolva mindent, amit a célszerűség, kivitel és szükség megkíván. Megállapította első sorban is, hogy tulajdonképpen miben van a közigazgatási szervezet hibája. Első sorban is úgy találta, hogy azért vannak viszásságok, mert a hatvanhárom vármegyében mindenütt más-más elvek és szabályok szerint vezetik az ügyvitelt. Ennélfogva első teendő, hogy a vármegyék, városok és községek közigazgatási ügyvitelében egyformaságot, egyöntetűséget kell létre hozni az egész vonalon. Ezzel kapcsolatban pedig azt is elhatározta — és ez irányban folyt a szakta- nácskozmány — hogy a roppant szövevényes közigazgatási eljárást lehetőleg egyszerűsíteni, gyorsítani, a közönségnek könnyen hozzáférhetővé, olcsóbbá kell tenni. Ebből a célból kiküszöbölik az írásos jegyzőkönyvi, Írásbeli kérvényezési eljárást. Behozza a belügyminiszter tervezete a közigazgatási eljárásba a közvetlenséget, a szóbeliséget. Úgy hogy kerülve a sok irka-firkát a felek majd szóbelileg terjeszthetik elő kérelmeiket, panaszaikat és a közigazgatási hatóság szintén szóbelileg hoz határozatokat. Csupán annyit jegyez fel a jegyzőkönyvbe, amennyi az ügy megörökítése végett szükséges. A reform behozza a vármegyéknél a hivatalos lap használatát. (amely nálunk Zemplében már megjelen) Ebben a központi, megyei hatóság közérdekű rendelkezései és tudósításai jelennek meg — és a reform szerint — a megjelenéstől számított nyolc nap alatt kötelezőkké válnak. És igy tovább. Széli Kálmán tehát először a közigazgatási eljárást javítja. S ebben az irányban országosan intézkedik. Meg vagyunk győződve, hogyha ezekben a szabályrendeletekben lefektetett alapelveket és intézkedéseket lelkiismeretesen és pontosan végre fogják hajtani az egész országban, a közigazgatás tetemesen javulni fog. Kell, hogy a nagyközönség e reformnak majd lépten-nyomon hasznát lássa. És ne tekintse a közigazgatást csak szükséges rossznak. Mert úgy kell, hogy ez utón meggyőződjék, hogy a közigazgatási hatóság nemes feladata csakugyan az, hogy a népet támogassa és segítse üeyes-bajos mindennapi dolgaiban. Es ekként a nép majd bizalommal, félelem és időpazarlás nélkül keresheti fel a közigazgatási hivatalokat. Viszont pedig a közigazgatási tisztviselőnek is több ideje marad majd arra, hogy a közigazgatási ügyet alaposan elintézze. Mert megszabadul e sok jelentéstétellel egybekötött nyilvántartási, iktatási, kiadmányozási és mindenféle munkától. Szóbeli tárgyalás utján a köz- igazgatási tisztviselő maga is jobban megérti a panaszt és ez utón a felekkel is jobban megérteti a végzéseket. Hisz az a szegény paraszt földmives nem is igen értheti a mostani kacskaringós stilus curialis-ban hozott és sokszor — még e fölibe — olvashatatlan Írással közölt végzéseket. Úgy hogy Ponciustól-Pilatusig összevissza kell bandukolni, amig végre nagynehezen megtudja, hogyhát tulajdonképpen mit is akarnak vele a — felsőbbségek. fi sátoraljaújhelyi petíció. — Második és harmadik nap. — Bpest, jun. 25. Tegnap kedden délelőtt 10 órától 2-ig folytatta a Kúria a sátoraljaújhelyi petíció tárgyalását. Ámint keddi számunk tudósításában is jeleztük a tárgyalás még ma is a vizsgálat terjedelmes anyagával foglalkozott és azt még ma sem fejezte be. Kedden összesen 80 vallomást ösmer- tett Adám András előadó kúriai biró, szerdán pedig 79-et. Holnapra csütörtökre tehát még körülbelül 190 vallomás marad, úgy hogy az eddigiek szerint még a holnapi, esetleg a pénteki nap is a vizsgálat ösmertetó- sével telik el. Alább közöljük, hogy minő sorrendben olvastattak a vallomások; ebből hűséges képet alkothatnak a Zemplén olvasói a. tegnapi és mai nap hangulatáról. Osmerik e vallomások tartalmát és azok tartalmából, mivelhogy közvetlenebbül is ösmerik a tanukat, leszűrhetik azt az impresz- sziót, amely e két napon a kúria másodemeleti büntető tanácstermét uralja. Itten, közvetlen szemléletből, abból, hogy az egyes tanuk vallomásai hol és miképpen ragadják meg a tanács figyelmét, hogy az elnök hol és milyen részekből csinál jegyzeteket világosabban következtethetünk az eredményre és arra, a mi fontosán esik majd a bíróság mérlegének serpenyőjébe, de mindez csak következtetés lehet, az eredményhez megközelítő képet nyújthat, de határozott véleményt arról még ma nem lehet alkotni. Tény: hogy a legsúlyosabban inkriminált tények körül forgó vallomások zűrzavaros volta, meg az az egyöntetű vallomás az egész vonalon, hogy a kordonok egyetlen választót sem akadályoztak a szavazás gyakorlásában, hogy egyetlen választót sem tudnak megnevezni, akivel szemben vál. elnök az állítólagos vádakat elkövette volna, mind azt a bitet ébresztik, hogy ezt a választást a Kúria nem fogja megsemmisíteni. Ez irányban keltett impressziót ma különösen dr. Fried Lajosnak, a kérvényező párt főkortesónek felolvasott vallomása, aki szerint az élelmezés olyan volt, hogy ő maga biztatta párthiveit: „fő a gulyás, várjanak türelemmel.“ Mikor panaszt tett vál. elnöknél, hogy az élelmezésben akadály van, ő ez akadály elhárítására az engedélyt „készségesen“ megadta. Elösmeri, hogy elnöknek erről ő tette az első jelentést. Arról sem tud a főkortes, hogy a kordonok valakit is a választás szabad gyakorlatában akadályoztak volna. Egész napon az utcán járkált és a vál. elnökről hiresztelt erőszakosságokat egyáltalán nem látta, a választás rendben folyt le. Érdekes volt, hogy e vallomás azon részénél, ahol dr. Fried főkortes Kossuth Jánosnak, mint a zemplén- megyei függetlenségi és 48-as páft elnökének diszkreditálásáról szól, Adam előadó biró beszüntette az ösmertetést a következő megjegyzéssel: — Kossuth Jánosnak a pártelnökségére vonatkozik, erre itt nincs semmi szükség! így hát a Kossuth János vallomása teljes sulylyal bir a bizonyítás mérlegelésében. Sűrűbb jegyzeteket tett Paiss Andor elnök: a Tóth Lajos gyári munkás, dr. Hunyor Sándor, dr. Kellner Soma, Juhász Jenő, Arnótbfalvy Tivadar, Gyüre István kereskedősegéd, Klein Pál kereskedő vallomásánál, aki Kozma lelkész üldöztetését és meg- támadtatását ösmertette. Továbbá: Alexander Vilmos, dr. Szepessy Arnold, Puky Árpád, Szőllőssy Endre fodrász, Jenik Béla, Kiss Ödön, Burger Adolf, dr. Fried Lajos, Kolos Árthur, Barna Istvánná, Kulcsár Ferenc, Romonyák János, Laport Lajos és Weisz József vallomásainál. A Scbwarcz Ignác vallomásában szereplő Bettelheim Sándor és Hell Jenő nevei után kérdezősködve tett hosz- szabb jegyzeteket. Több vallomás azon részénél, hogy vál. elnök milyen kabátban volt, megjegyzi Adám előadó biró, hogy ,,ez talán nem lényeges.“ Részletes tudósításunk a következő : Második nap. Paiss Andor elnök kedden délelőtt 10 óra után nehány perccel megLaponk mai px&xna 4 oldal.
