Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-06-24 / 60. szám

2. oldal. Z E M P L £ N. Junius 24. Jelen vannak azonkívül id. Mecz- ner Gyula vál. elnök saját védelmére, dr. Nagy Dezső fővárosi ügyvéd, mint a megválasztott képviselő védője és dr. Thuránszky Zoltán a választást- védő Kazinczy Andor és tsai képvi- letében, kik a baloldal asztalnál foglal­nak helyet; velők szemben ül a jobb­oldali asztalnál dr. Fried Lajos, mint a Csapó Lajos és tsai kérvényezők képviselője. Mindkét asztalon hatalmas iratcsomók és a hirlappéldányok egész tömege. Úgy látjuk ebből, hogy az utolsó összetűzés nem lesz rövid, ha­nem kimerítő, nagy és heves. Egyelőre azonban erről még szó sem lehet. Mert a tárgyalás első nap­ján 27 vallomás olvastatott fel. Össze­sen pedig a vallomások száma: 294. Igaz ugyan, hogy ma a hosszabbak voltak soron, sok vallomás már sok­kalta rövidebb ezeknél, mindamellett azonban a leggyorsabb számítás sze­rint is Csütörtökön vagy Pénteken vé­gezhetnek a vallomásokkal és csak ezután kezdődik a vallomások észrevé­telezése, amely előreláthatólag szintén nagy terjedelmű kisérő beszédek során megy végbe és ezt a hetet teljesen elfoglalja. így hát Ítéletet csak a jövő hét első napjaira várhatunk. A tárgyalás megnyitása után Paiss Andor elnök figyelmezteti a hallgató­ságot a csend és a rend lenntartására és mint már feljebb is említettük Adám András előadó kúriai biró ösmerteti az első tárgyalásra hozott végzés tar­talmát, amely a vizsgálatot az ösmerl tényekre rendelte el. A kiküldött vizs­gálóbírói jelentést tárgyalván legelső­sorban is bemutatja a Dauscher Mik­lós sátoraljaújhelyi főmérnök, kirendelt szakértő által készített helyszíni rajzot, mely a kordonok, tanyák és szavazó- helyiségek helyzetét tünteti fel. Ezután pedig megkezdi a vallo­mások szószerinti felolvasását a követ­kező sorrendben: Oroszi Sándor, Rein István, Majoros András, Németi Ber­talan, dr. Székely Albert, Bettelheim Sándor, id. Schön József, ifj. Horváth József, Bock Ede, Mittele Gyula hon­védőrmester, Zsihovics tart. honv. őr­mester, Gomercsics, Hell Jenő, Lan- deszmann Miksa, Székely Elek polgár- mester, Mihályffy József áll. tanító, Takács Ferenc, Schmiedt Lajos rend­őrkapitány, Benárd Jenő őrnagy, Pataky Miklós városi főjegyző, Schmitt Sándor géplakatos, Dolenszky Jozefin, Gold­stein Adolf kereskedősegéd (a vallo­másában foglalt ellenmondások miatt meg nem esketve) Králik István nyug. postatiszt, Lukasevics József géplaka­tos mester, Schönberg Nándor keres­kedősegéd (a vallomásában tapasztalt ingadozás miatt meg nem esketve) Bor­sos János asztalosmester és Krausz Károly rendőr vallomásait. szabadságharcban való tényleges rész­véttől visszatartsa. Szidor váradi igazgató, mint valami kedves hirt közli a préposttal 1888. szeptember 13-án, hogy: ked­ves testvérünk Panyik Ernő ma az alvidékre kiindult bihari nemzetőr­csapathoz csatlakozott.4) Ugyancsak Szidor jelenti utóbb Richternek Panyikról, hogy az aldu- nai táborban nemzetőr képében kitün­tetve, elismert hasznos szolgálatai következtében engedvén számos te­kintélyes felhívásoknak, a honvéd seregbe, mint főhadnagy beállott.5) Később százados lett. A szabadságharc leveretése után Panyik visszatért Jászóra, hogy újból a rendbe való fölvételt kieszközölje. De Richter, a még föl nem szentelt fiatal ember befogadása által nem akarván magát és rendjét a kezdő­dött reakció zaklatásának kitenni, nem vette föl. Innen kezdve Tokody nevű váradi rokonánál tartózkodott, majd a Felist-fürdőben keresett gyó­gyulást, de nem találván, 1850. szept. 18-án, vizkórban meghalt.6) Richter Vidosits Ede váradi ta­nárnak sem állja útját, ki 1848. dec. *) Jászói házi levt. f. 143. nr. 24. *) 1849. jun. 24, f, 144, nr. 21. •) Jászói házi levt, f, 145. nr. 68. Ezután elnök délután 2 órakor a tárgyalást felfüggeszti és folytatását holnap kedden délelőtt 10 órára tűzi ki, amikor folytatják a vallomások fel olvasását. — junius 22. Tisztviselők érdeke. A fővárosi sajtó nyomán a vidéki sajtót is bejárta a hir, hogy a pénzügyminisztériumban már megállapították azt az alapot, amelyen a tisztviselők fizetését ren­dezni fogják. Az örvendetes hir annál nagyobb örömet okozott, mivel per­fect ténynek tekintették ; akkoriban ugyanis egy a kormányhoz közel álló lap már a fizetési táblázatot is közölte. Szavahihető sajtóorgánumok cikkeztek a fizetésrendezésnek már a közeljövő­ben történő megvalósításáról. Annál váratlanabb és leverőbb a hir, midőn arról szerzük hiteles forrásból értesü­lést, hogy az említett hírek alaptala­nok. Az értesítés csak annyit koncedál, hogy illetékes helyen gondolatban egy és más kérdéssel foglalkoztak, tényleg azonban e vonatkozatban semmi elha­tározva vagy elvégezve nincs. Aki tudja, hogy mit jelent ez a „gondo­latiam foglalkozás,“ fájdalmasan veszi tudomásul, hogy a tisztviselők fizetés- rendezésének immár hosszú idő óta vajúdó kérdése aligha fog a közel jö­vőben megvalósulni. Nagy kivándorlás. Ez év május havában, mint az amerikai Szabadság írja, annyi bevándorló érkezett az Egye­sült Államokba, amennyi eddigelé egy hónap alatt sohasem. Nem kevesebb, mint kilencvenezer bevándorló szállott partra az E. Á.-ban az elmúlt hónapban s ebből az óriási számból május utolsó hetében 25 ezer bevándorló érkezett. Ránk magyarokra nézve leginkább ér­dekes az, hogy ezen óriási számú be­vándorlónak legnagyobb részét az Osztrák-Magyar monarkia, illetőleg Ma­gyarország szolgáltatta. A bevándorlók közül szokatlanul sokat visszaküld­ték az elmúlt hónapban. A visszaté­rítettek száma megközeliti a küenc- százat. VÁRMEGYE ÉS VÁR0s7 )( Személyi hir. Dókus Gyula vármegyei főjegyző Budapestről, hol a közigazgatás egyszerűsítése céljából ké­szült ügyviteli tervezetek megvitatására volt hivatalos a belügyminisztériumba, e hó 21-én haza érkezett. )( A törvényhatósági utadókulcs 8 °/o. A kereskedelemügyi kir. minisz­ter Budapesten jún. hó 18-án kelt el­határozásával hivatali elődjének abbeli elhatározásától, hogy a törvényhatósági útadó vármegyénk adózóközönségére az 1901. és 1902. években 10°/0-el ro­9 ón jelenti, hogy ő a jövő évi ja­nuár 7-én a Pesten megnyitandó Lu- doviceumban az egyházi, vagyis lel- készi állomásért folyamodhasson; Wet­ter tábornok ur neki ezen állomásra illető helyeni ajánlását megígérte.* •) 7) Kevéssel utóbb az a nagy kitün­tetés érte a derék s művelt Vidosit- sot — mint Debreczenből írja Rich­ternek — hogy ő a hadügyminiszter úr által nyilatkozatra szólittatván az iránt, vájjon Cziegler apát úrnak a magyar kormánytól való elszakadá­sával megürült magyarországi tábori főlelkészi hivatalt elvállalni hajlandó lenne-e ? Ezen váratlan és meglepő föl­hívásnak engedelmeskedvén, szemé­lyesen megjelent Debreczenben, hol is január 23-án a magyar hadsereg főhadí lelkészének és a hadügymi­nisztériumban a hadlelkészi osztály főnökének janúár 16-tól számítandó rang és 2500 pengő forint illetmény­nyel kineveztetett.8 * 1) Répássy Flóris lőcsei tanár ügyé­ben is a préposthoz fordul Comáromy József Abauj vármegyei alispán, tu­datván, hogy Szemere Bertalan felső- magyaroszági tejhatalmú kormánybiz­tosnak rendelete következtében Ró- pássy Flóris az abauji védsereghez i) Jászói házi levt. f. 143. nr. 26, 8) 1849, márc, 23, f, 144. nr. 32. vassék ki, alispánunk előterjesztéseinek és főispánunk ismételt közbenjárásának engedve, eltekintvén: e hó 22 én ér­kezett leiratával értesítette a vármegye közönségét, hogy a törvényhatósági útadó kivetési kulcsát az 1901. és 1902. évekre az állami egyenes adók 8 (nyolc) százalékában állapította meg. A miniszternek ebbéli elhatározása alapján az 1901. és 1902. évi törvény- hatósági útadók összeírásának mimó­don történő e'készitését és az útadó- főkönyveknek a községekben miként leendő lezárását és megnyitását tár gyazó alispáni rendelkezés a községi és körjegyzőkkel pár nap múltán közöl- tetni fog. A fent idéztük miniszteri in- tézvény, úgyszintén a szóban levő 8°/o-es adókulcsnak mimódon való al­kalmazását elrendelő alispáni intézke­dés a vármegye »Hivatalos Lap«-jának legközelebb megjelenő számában fog közzé tétetni. )( Főorvosi lak újjáépítése. A belügyminiszter e hó 18-án kelt elha­tározásával jóváhagyván a vármegye közönségének abbeli határozatát, hogy Sátoraljaújhelyben a vármegyei tiszti főorvos lakásául szolgáló régi épületnek a Korona- és a Bercsényi-utcákra néző ház része 18,425 K. 57 f. költséggel ujjá- épitethessék, a vármegyei gazdasági választmánynak e hó 23-án tartott üléséből versenytárgyalás tűzetett ki a szóban levő építkezés vállalatba adá­sára. A versenytárgyalás a í. évi jul. hó 7-én d. e. 10 órakor lesz a vár­megye alispánjának tanácskozó szo­bájában. A versenytárgyalásra vonat­kozó »Hirdetmény« lapunk mai szá­mának hirdetései közt olvasható. A Zemplénvm. Orvos-Gyógysze- rész-Egyesület kirándulása. Miként lapunk legutóbbi számá­ban is említettük, orvos-gyógyszerész egyesületünk is részt vett a miskolezi testvér egyesület által rendezett ta­nulmányi kiránduláson. Ez alkalomból írja tudósilónk, hogy a miskolezi ál- lo’máson dr. Ixel Soma, a vendéglátó borsodmegyei orvos-gyógyszerész egy­let elnöke meleghangú beszéddel fo­gadta az érkező Zemplén-, Abauj- és Hevesvármegyei egyesületeket. Ezután a készen álló fogatokra ültek és hosszú kocsisorban egyene­sen a diósgyőri m. kir. vas- és acél­gyárba hajtattak. A gyárban Fleischman Győző, főfelügyelő, gyárfőnök fogadta az ér­kezőket, az igazgatóság impozáns épü­lete előtt a tisztikar élén. Az üdvözlő beszédet itt dr. Zachariás János, győri főorvos intézte a vendégekhez. Az ünnepélyes, szívélyes és va­lóban impozáns fogadtatás után cso­portokra oszolva a vendégek a gyár hadnagynak lévén kinevezve, ezt mi­nél előbb elfoglalandó, rendeltetési helyére utasítani méltóztassék.0 Vitéz katona volt. Honszerelmét vérével pecsételte meg. A temesvári ütközetben esett el 1849. augusztus 10-én. Szomolnoky Benedek lőcsei ta­nár is tényleges résztvevője volt a nagy idők eseményeinek. Mint tábori lelkész tett szolgálatot s az ifjú hon­védcsapatokat lelkes szavakkal buz­dítva vezette győzedelemre. A vilá­gosi kapituláció után bujdokolva ke­rül ismét a lőcsei kollégiumba, hol Máriássy Adám őriztette. Nem volt szabad onnan távoznia, mig felsőbb helyről ügyében intézkedés nem tör­ténik.10) Ez időtájt Szomolnoky maga is kéri a prépostot, hogy mivel katona­papi állását elhagyta, hol nem fegy­verrel, hanem a szentségek kiszolgál­tatásával szintén papi hivatásának élt, most a háborús idők lejártával őt a rendbe visszavegye, vagy dimossioná- lis levelét küldje Lőcsére, hogy jövő sorsáról gondoskodhasson.11) Október 28-án már azt jelenti róla a direktor, “) 1849. máj. 5. f. 144. nr. 65. 1') 1849. szept. 30. Répássy igazg. levele Richterhez. f, 144, nr. 10. R) 1849. szept. 20. f, 144. nr. 83, összes berendezéseinek megtekintésére indultak. Fleischman Győző gyárfő­nök előzékenyen minden csoport élére, vezetőnek egy gyári-osztályfőnököt osztott be. A vendégek megnézték a nagy, mintegy 6000 munkást foglalkoztató gyár berendezéseit, ahol a gyári kór­ház valóban modern mintaszerű be­rendezése ragadta meg a vendégek figyelmét. A kórház, melynek vezetője dr. Zachariás János gyári főorvos, ren­delkezik a modern hygienia minden vívmányával, Röntgen laboratórium­mal, fürdőkkel, vízvezetékkel, villamos világítással stb. Az orvosok és gyógy­szerészek az elragadtatás hangján be­széltek a kórház mintaszerű, modern berendezéséről. Megtekintették továbbá az isko­lákat, s a hatalmas munkásétkezdét, ahol 3000 munkás étkezhet egyszerre, a fogyasztási szövetkezet óriási rak­tárát stb. A gyár vezetőségének előzékeny­sége és mindenre kiterjedő figyelme igaz hálára kötelezte a vármegyénk területéről jelen volt egyesületi tagokat. Délben 1 órakor diszebéd volt a gyártelep kaszinójának nagytermében. Az asztalfőn helyet foglaltak Fleischmann Győző gyári főnök, dr. Ixel Soma, Kincsessy Péter orv. gyógyszerész e. alelnök dr. Turchányi István Hevesmegye főorvosa, dr. Ka­tona József Borsodmegye főorvosa, dr. Moskovits Jakab Kassa város főorvosa, dr. Veress Lajos főtörzs­orvos stb. A lakomán sok szép toaszt hangzott el s igen kedélyesen folyt le. Ebéd alatt a gyári, kitünően is­kolázott zenekar szórakoztatta a ven­dégeket. Délután 3 órakor az egész társa­ság Diósgyőr-Tapolcára hajtatott, hogy megszemlélje az ottani fürdőt. A fürdő bejáratánál Diós-Győr község elöljárósága fogadta a vendé­geket. Diósgyőr-Tapolczáról a vendégek egy része Lillafüredre és egy része Miskolczra ment. HÍREK. A bodrogközi asszonyokról. Irta: Mok Forencné. Nincs a világon az a nemes do­log, szép eszme, fenséges terv, a mi nem vonna irigységet, rosszakaratot, sőt gyülölséget maga után. Gyengéje az embernek, hogy a szépben, a jóban, nagy cselekedetek­ben mellékokokat, mellékcélokat ke­ressen. Emberi hiba, hogy nem hisz az abszolút önzetlenségben. hogy a megyefőnök által szabadnak nyilváníttatván, Lőcséről eltávozott Mumhard János gömöri megyefőnök­höz nevelőnek.12) Nem is jött vissza többé a rendbe. A többi premontreiek azon vá­rosban amelyben őket a mozgalom éppen találta, majdnem kivétel nélkül nemzetőr-szolgálatot teljesítettek s ha­táskörükben a közvéleményt a haza szent ügye érdekében erőkifejtésre, lelkes kitartásra buzdították. Kosztyik Sándor király-helmeczi plébánosról Írják, hogy vasár- és ün­nepnapokon a szószékről híveihez in­tézett egyházi beszédei a honfiúi ne- memes lelkesedés és izgatás, a lán­goló hazaszeretet és rajongás egy-egy harsány kiáltása volt a magyar nép­hez, a szabadság és függetlenség ki- vívása érdekében. A szabadságharc dicsőségteljes napjai után, mikor egyebütt üldözték, mellőzték, vagy minden térről leszorí­tották a honvédeket: a premontrei­rend épen akkor (1852) veszi föl újoncai sorába a jelentkező volt ifjú honvédeket: Lencsés,Jánost, Schmidt Kálmánt, Várszély Ármint és máso­kat, kik mint volt harcosok, jórészt végig küzdötték vagy szolgálták az egész szabadságharcot. »aj V, 144. nr. U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom