Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-06-21 / 59. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Junius 21. meg nem mentik a társadalomnak! Igenis, megmentik a gyermeket, ha ennek csak természetes apja van; beadják a lelencházba — hadd nőjjön fel, ahogy akar és tud! A nagy urak t. i. rendkívül restelik, ha ilyen természetes gye­rekek szakadnak a nyakukba. In­kább egy hétig nem ferbliznek és a megspórolt összeget odaajándé­kozzák a — lelencházaknak, csak­hogy ne molesztálják őket. Ebben áll aztán a humanismus ama ár­nyalata, melyet „jótékonyságának neveznek. A csorbái tóba belefult egyszer két vezető, kik milliomosokat csó­nakáztattak meg a Tátra gyöngyé­nek sik vízfelületén. Vájjon ki se­gített e két szerencsétlennek csa­ládján? Néhány úri ember egy pár koronát adakozott! Ezzel punk­tum ! El volt intézve és felejtve a humanismus következő skálája. Az eperjesi nagy tűzvész által károsultakon csak akkor kezdtek segitgetni, midőn a sajtó emelte fel hatalmas szavát! És ilyen száz meg ezer esetet említhetek úgy én, mint bárme­lyik felebarátom! És mindegyik eset bizonyítani fogja’a melanho- likus hang jogosultságát, melyet ez alkalommal használtam! A martiniqueiek megérdemlik a jótékony akcióit, a franciák még inkább! Csak ez az átkozott sok mulatság maradna el ily ténykedé­sek alkalmával. Hiszen a belépti jegyekből is szép összeg kerülne ki a beneficentia asztalára ! Dr. Klein Simon. — junius 21. A sátoraljaújhelyi képviselővá­lasztás ellen beadott petíció végső aktusa e hó 22-én hétfőn kezdődik Budapesten a kir. Kúria színe előtt. A bizonyítási eljárás terjedelmes anya­gát ugyanis a Kúria ekkor veszi tárgyalás alá, amely hozzávéve még a választási elnök, a választást védő és a kérvényezők jogi képviselő­jének előadásait, előreláthatólag a bályai alapitandók, amennyiben azok a rend léteiének lényegébe és az evangéliumba nem ütköznek, ezennel elfogadom és magamévá teszem. Kelt Jászón, 1848. jun. 26. R. A. s. k.“ Ugyané napon felelős bizottmá- nyi tagokká a következők választattak meg: Elnök : Sloszárik Frigyes perjel. Tagok: Nyulászy Gáspár, Kaczvinszky Viktor, Répássy József, Soltész Imre, Csercser Ferenc, Hubcsik Elek, Takó György és Góts Móric. A korszellem egész híven van visszatükrözve e forradalmi káptalan magatartásán és határozatain. Korlá­tozni a hatalmat s osztozni benne a kormányzottaknak — és emellett az egyén értékének, jogai és jóléte bizto­sításának érdeke azon elvek, melyek a forrongó külvilágból a monostorok falain keresztül is átszűrődtek. Szóval az alkotmányosság sok lényeges és életrevaló vívmánya veszi föl itt is a harcot a régi, az elavult világnézettel, hogy a kis világokat is a nagy vi­lág képére formálja, vagy legalább formálni megkísérelje. És elvitázhat- lan, hogy e lázas törekvések közepette, a káptalan tagjai az egyházias szel­lemtől, a vallási kötelmek teljesítésé­nek szükségességétől s a szerzetes ka- nonoki intézmény lényegétől egy haj­szálnyira sem tágítottak. Ézekben meg­maradván a rendi tradíciók által meg­szentelt régi alapokon, elkerülhették a káros kinövéseket, melyek a rend nyolcszázados létét megingathatták volna. Ha az idők méhében veszély rejlett számukra, az csak rajtuk kívül keddi és szerdai napot is igénybe fogja venni. Úgy hogy végleges Íté­letet csak szerdára esetleg csütürtökre várhatunk. Ez alkalomból a fővárosba utaznak holnap a reggeli és délutáni vonatokkal id. Meczner Gyula vál. elnök, dr. Thuránszky Zoltán válasz- tástvédő, dr. Búza Barna és Biró Pál szerkesztők és több érdeklődő. Dr. Fried Lajos a kérvényezők jogi kép­viselője már ma utazott a fővárosba. Lapunk kedden este megjelenő száma távirati és express tudósítást közöl a tárgyalás első két napjának lefolyásá­ról és eredményéről. Elvi jelentőségű határozat. Vár­megyénkben az egyik körjegyzőség köz­ségei a körjegyző fizetését költségvetés keretében felemelték és szintén költ­ségvetéseikben a körjegyző részére 320 korona évi fuvarátalányt szavaztak meg. A vármegye közgyűlése a körjegyző­ség községeinek költségvetéseiből a jelzettük hitelösszegeket törölte és uta­sította a körjegyzőséget, hogy mondott járandóságoknak a községek háztartá­sában leendő állandósitás érdekéből előbb alkosson szervezési szabályren­deletet. A körjegyző- és jegyzőségének községei a vármegyének ezt a határo­zatát megfelebbezték a belügyminisz­terhez. ki a f. évi ápr. 2-án, 11,94/1V. sz. a. kelt intézvényében a vármegye határozatát helyben hagyja, — mert, úgymond a miniszteri határozat: a fi­zetéseket és személyi járandóságokat képező átalányok nem a költségvetés u'ján, hanem szabályrendelettel állapi- tandők meg. Mindaddig ti hát, mig az ily illetmények szabályrendeletbe fel­véve nincsenek, a költségvetésben nem foglalhatnak helyet. — Amiért is szó­ban forgó szervezési szabályrendelet­nek megfelelő módosittatása iránt a vármegye alispánja haladék nélkül in­tézkedett. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Német Mihály szökése. Mint an­nak idején említettük Német Mihály szinnai közig. Írnok szökése folytán a főispán a szinnai szolgabiróságban vizsgálatot rendelt. A vizsgálat folya­mán — mint értesülünk — a főispán Kossuth. Elek főszolgabírót és Kál- násy Károlyt a központhoz berendelt írnokot állásuktól felfüggesztette. )( A vármegyei Hivatalos Lap ma megjelent 15. száma közli, egyebek közt, létezhetett. Richter préposti jogaiban nem hagyta magát sokáig feszélyezni. Várt, mig a kedélyek kissé lecsillapulnak. S mintha semmisem történt volna, október 24-re képviseleti gyűlést hi­vott Jászóra. Szándéka volt — mentegeti ma­gát megnyitó beszédében — az ország- gyűlésből hazaérkezte után a tagokat összegyűjteni, tárgyalás alá veendő a pontokat, melyek a tartandó nemzeti zsinaton szőnyegre kerülnek s melyek a rendet is közelebbről érdeklik; szán­déka azonban a hazánkra nehezedett vésznapok miatt kivihetetlen volt. Inti a káptalan tagjait: „Tartsák mindenkor szemük előtt hivatásukat és rendeltetésüket; teljesítsék szigorú lelkiismeretességgel kötelességeiket, távoztassák el mindazt, mi társula­tunkra becsmérlést és gyalázatot hoz­hatna : mutassák meg tetteikkel, hogy az egyháznak engedelmes fiai, a ha­zának pedig hű polgárai; el ne tér­jenek soha azon ösvényről, mely ki­jelölve vagyon a hazáját szerető pol­gárnak, a papnak és a tanítónak. Ezekre, ha illendő figyelemmel lesz­nek, bátran bevárhatják a jövendő fejleményeit.“ Okulva a rendtagoknak — a jú­niusi káptalanban jelentkezett — kor­szellemszülte igényein, sokban hajlott annak határozataihoz, főleg ami anyagi helyzetük rendezésére vonatkozott. Szakított a régi szokással, hogy a ruházatot természetben szolgáltatták ki; most minden tágnak megállapított az erkölcstelen képes ábrázolatok köz­szemlére való kitételének eltiltását tár- gyazó belügyminiszteri rendeletet, to­vábbá a Tokaj községben rendszeresí­tett segédjegyzői és a szinnai körjegy­zői hivatalnál szervezett aljegyzői állá­sok pályázati hirdetményeit. A pályázók folyamodásaikat a tokaji segédjegyzői állásért július hó 1-ső napjáig, a szin­nai aljegyzői állásért pedig július hó 2 áig nyújthatják be az illető járások iőszolgabiráihoz. )( Vármegyei címzetes őrmester. Vármegyénk alispánja f. hó 20-án kelt rendelkezésével Sütő János vármegyei őrhajdút, ki szolgálattételre a főpénz­tárhoz van beosztva és ottan úgy fedd­hetetlenségének, mint megbízhatóságá­nak már évek során kétségtelen tanu- jeleit adta, címzetes huszárőrmesterré nevezte ki és feljogosította a várme­gyei huszár-őrmester részére előirt for­maruházat és őrmesteri jelvények vise lésére. JEGYZETEK a hétről. * Mily hálás ós kellemes feladata volna az újságírásnak, ha a közélet eseményei közül csupán a vidám té­mákat választaná ki s dolgozná fel olyan formán, hogy mulassanak rajta s kellemesnek találván az Írását, a közönség szeretetébe ragadná az új­ságírót. Mily felelősség nélküli s vi­dám foglalkozás volna ez a mi sze­replésünk, ha csupa mosolygó törté­netet vethetnénk papírra s az élet árnyoldalait elfelednénk, s nem vilá­gítanánk a riasztó sötétségre. Kelle­metlen igazságokat nem dörzsölnénk szeretett felebarátaink orrához, hanem mindenkinek kedvét keresve könnyű olvasmányt nyújtanánk a közönségnek. Ám a mi feladatunk nem ez. Sok­kal szigorúbb és súlyosabb. Nekünk — mint a jó orvosnak — rajta kell tartani a kezünket a társadalom üte- rén és amint annak gyorsabb lükte­téséből bajt konstatálunk, menten meg kell állapítanunk a diagnózist, kon­statálni kell melyik szervezet beteg, ki okozta, mi okozta a bajt s — Ír­nunk kell a recipét — az újságot — mely sokszor igen keserű orvosságot rendel a betegnek. Keserű orvosságot, nem édes málnaszörpöt. Kellemetlen orvosságot, melyet nem szívesen vesz be a beteg, ámbár attól kell várnia felgyógyulá­évi tiszteletdija lesz, még pedig a jú­niusi káptalanban kívánt kulcs szerint. A növendékek képzésére nézve szükségesnek véli a prépost, hogy mielőtt a hittudományok tanulásához fognának, szerezzenek maguknak kellő jártasságot azon nyelvekben, melyek a miniszteri rendelet szerint az állami iskolákban taníttatni fognak; t. i. a német, görög és francia nyelvekben. Mire nézve az előbbi két nyelv taní­tását Góts Móricra bizta, a francia nyelvre pedig Kohaut Vencel maga vállalkozott. A többiben megy minden a régi káptalanok módja szerint, ahol ő volt a vezető szellem. Atyai tanácsaiban a reformeszmékről szólván, igy foly­tatja: „Igaz ugyan, hogy korunk a reformnak, az átalakulásnak kora; en­nek némi módon be kell állania még a szerzeteseknél is; de a szerzetesek átalakulásának nem szabad, nem is fog az erkölcsiség és vallásosság ká­rára történni. Ha tehát mi is átala­kulni kívánunk, átalakulásunk legyen olyan, mely minket ajánljon jobban a hazának, fűzzön összébb az egyház­zal, melegebb rokonszenvet ébreszszen a kormánynál. Addig pedig, mig ez a törvény utján megtörténik, legyen életünk feddhetetlen, legyen alkal­mazva azon fogadalmakhoz, melyeket Isten és világ előtt tettünk; legyen olyan, hogy mindenesetre, akármit rendel fölöttünk a végzés, találjunk pártfogást és alkalmazást.“1 >) 1848, okt. 24-25. kápt. jk. Richter- fóle iratoaomag. Lajstromozatlan. sát. Olyik orvosságot minden héten egy evőkanállal be kell adni. Bizony ez unalmas feladat, de muszáj vele megbirkózni. így kell beadnunk a zempléni közönségnek, majdnem minden hé­ten egy adag keserű orvosságot a — kivándorlásról. Beteg a nemzet, már egyes részei feloszlásnak indultak. Konzíliumot tartottak a beteg nemzet felett nemrégiben Miskolczon, konsta­tálták is a bajt s keresik rá az orvos­ságot. De még eddig meg nem talál­ták. Pedig minden perc drága. A héten megint egy súlyos tünet ejtett bennünket aggodalomba. Zemplénvár- megye közigazgatási bizottságának ülésén az alispáni jelentés azt konsta­tálta, hogy Zemplénvármegyéből a múlt hónapban 598 egyén ment ki Amerikába. Hát ez rettenetes beteg­ség. Ilyen pusztítást a kolera sohasem vitt véghez. És itt nem segít más, mint az operáció. Ki kell vágni a nemzet testéből a romlott részeket, el kell távolítani a kivándorlási ügynökö­ket, akiknek ádáz munkája az a borzasztó pusztulás. Itt élnek köztünk az emberkereskedők. A felvidéki vá­rosokban, Kassán is, másutt is. Mire való a rendőrség, ha nem arra, hogy az ilyen elemeket kinyomozza és ár­talmatlanná tegye. Kutasson utánok minden város rendőrsége. Rájuk fog­nak találni bizonyára. S ha el fogták őket, akkor a kivándorlás kérdése már részben meg van oldva. Tőled pedig, tisztelt közönség, ez alkalommal is bocsánatot kérek, hogy megint beadtam a keserű ki- vándorlási pilulát, kellemes izü cro- quis-szörpök s enyhítő hatású tréfa- capsulák helyett. * Bizony, komolyan kell vennünk az életet, amely küzdelmes, fáradságos és olykor nagyon sivár. De a köteles- ségtudás mégis csak jóleső lelki meg­elégedést adhat. A. zemplénvármegyei tanítók — gondolom — gyakran él­vezhetik ezt a megelégedést, ha küzdve a magyarság legerősebb harcosai gya­nánt, látják a munkájúk eredményét. A legszebb eredményt, amit elérni lehet, magyar lelkületű fiakat nevelni a hazának. De szép is ez az erkölcsi elismerés, hát még ha az anyagi java­dalmazás is hozzájárulna olyan mér­tékben, amint e derék urak megér­demlik. * A kassai egyházban nagy vissza­tetszést szül e káptalan lefolyásának a hire. Stockinger, Szalánczy, Kacz­vinszky stb. a káptalan egybehivásá- nak és a felügyelő bizottmány befo­lyásának elfogadott elvére helyezked­vén, megmaradnak ellenzéknek s ok­tóber 28-án föliratot intéznek a pré­posthoz, melyben a múlt napokban tartott gyűlést törvénytelennek és az ebben történt bárminemű intézkedé­seket érvénytelennek nyilvánítják.2) Kaczvinszky Viktor leveleivel szítja az ellenhatást a többi társhá­zakban is. A rozsnyóiak ebből értesül­tek az újabb káptalanról és arról, hogy a kassaiak törvénytelennek jelentet­ték azt ki. Kapják magukat, Hubcsik Elek igazgatót arra akarják kénysze­ríteni, hogy a júniusi jegyzőkönyv szellemében házi értekezletet tartson, azon elnököljön s fejezzék ki tiltako­zásukat. Az igazgató azzal hárítja el a kellemetlen tisztet, hogy nem teljesít­heti kívánságukat, mert a júniusi káp­talan érvénye az országgyűléstől függ s még semmiféle megerősítést nem nyert. Ennek dacára november 3-án behatoltak lakásába, ott gyűlést tar­tottak és a házfőnöki hatáskört kor­látozó határozatokat hoztak. Föl is jelenti őket a praelátusuak, hogy vagy erélyes rendeletéivel legyen segélyére vagy ha ugytetszik, őt a gazdaságot illető felelősségtől fölmenteni kegyes­kedjék.3) (Vége köv.) * *) a) Jászrti h. It. 1848. okt. 28. f. 154. nr. 73. *) 1848. nov. 4, f. 143. nr. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom