Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-06-17 / 57. szám
Junius 17. ZEMPLÉN. 3. oldal. érdemes kir. tanfelügyelője, annak előrebocsátása mellett, hogy tanfelügyelővé történt kinevezése alkalmával egy tanügybarát 20 koronás aranyat a célból adott kezeihez, miszerint ezt oly tanítónak juttassa, ki a magyar történelem tanításában kivá- lik — buzdító szavakkal nyújtja azt át Hlopák Mihály helmeczkei tanítónak, mint akit e jutalomra legérdemesebbnek tart; megnevezi a lelkes tanügybarátot, id. Doby Antal személyében. Mathiász elnök úgy az adományozót, mint a megjutalmazottat az egyesület nevében üdvözli. Jelen Mátyás f. k. pénztáros bemutatja a kör számadását, melyszerint a körnek 552 K. 14 fillér készpénze van. A számadás Neuwirt Anna és Andrejkovits Pál tagok által nyomban megvizsgáltatott, azt helyesnek találták, a pénztárosnak a gyűlés köszönetét mond, a felmentvényt megadja. Következett Lengyel Samu igaz- gató-tanitó minta-tanitása, tárgyalta „A kard és korona“ cimü történelmi olvasmányt, előadta még, hogy az olvasmány miként dolgozható fel nyelvtanilag s fogalmazás céljából. A min- tatanitás bírálatában résztvett Bereg- szászy István, Zseltvay Bogdán, Szabó Endre s válaszszal élt Lengyel Samu. A tanítás sikerültnek mondatott ki, gyűlés köszönetét szavaz. Mendly Károly faipari szakiskolai igazgató fölolvasta a „Rajztanitás“- ról írott, nagy gonddal összeállított értekezését, melyben elitéli — egész helyesen — a népiskolákban ma dívó rajzoltatást, pontokban ad utasítást arra nézve, miként vezessük jövőben a rajztanitást, hogy az a célnak megfelelő legyen. A sikerült értekezést a jelenvoltak megéljenezték s határozta- tott, hogy az értekezés egész terjedelmében közöltetni fog. Most elnök a gyűlést rövid időre felfüggesztette, mely alatt az összes jelen voltak Hornon na város vendégeiként dúsan megtérített asztaloknál foglaltak helyet, elköltötték a pompás villásreggelit, itt dr. Moskovits Ervin és Kovács József voltak a kedves házigazdák ; nagyon is hosszúra nyú lőtt volna a mulatozás, ha a poharak csengésébe nem vegyül az elnök munkára hivó csengője. László E. Flóris f. k. jegyző „Az ifjúsági egyesület“ céljának, eszközeinek rövid fejtegetése után fölolvasta ily egyesületnek a minisztérium utasítására készült alapszabálytervezetét; fölhívja a kartársakat, hogy midőn azt községükben megalakítják: éljenek egy gondolatnak s vezérelje őket egy érzés s ezek; a magyar nemzet egységének gondolata és az igaz magyar hazafiság érzete. Beregszászy István kir. tanfelügyelő, a tőle megszokott ékes s hazafias beszédben hívja föl a tanítóságot, hogy ifjúsági egyesületet szervezzenek, ő éber figyelemmel kiséri a munkálkodást, az erkölcsi elismerés mellett az anyagi jutalmazást is kilátásba helyezi, a felső kör a tervezetet magáévá teszi. Ezután Ligeti Fülöp olvassa föl „A munkára való nevelés“ című értekezést. A fölötte érdekes, tanulságos értekezésért a gyűlés jknyvi köszönetét mond. Andrejkovits Pál áll. ig. tanító ismerteti Dr. Sarbó Arthur egyet, tanár „A beszédhibák fölismerése és elhárítása“ cimü művét. Ismerteti mindazon beszédhibákat, melyek a rossz szoktatás vagy az érzék szervek gyöngesége, megromlása folytán állottak elő s egyúttal megadja mindazon módokat, melyek a hibás beszéd megszüntetésére serkentik gyermekeinket. A szép gonddal egybeálliíott ismertetésért a gyűlés j könyvi köszönetét mond. Zseltvay Bogdán tekintettel arra, hogy a Felső kör pénztára 552. k. pénzkészletet tűntet föl, indítványozza, hogy az összegből 100 k. a Ferencz József tanítók házának, 100 k. az Eötvös Alapnak és 300 k. a Zem- plénvármegyei Tanítók Háza alapjára adassák. Gyűlés indítványt elfogadja s nagy lelkesedéssel egyhangúlag hozzá járul. — Elnök fölhívja a ta gokat, hogy az Eötvös alapot pártol ják s mentői nagyobb számban lépjenek be tagokul. Kir. Tanfelügyelő jelenti, hogy idsb. Doby Antal 200 k. értékű vasúti részvényt adott kezeihez, hogy az értéket az Eötvös alapnak juttassa. Tanfelügyelő és gyűlés a tanitók eme igaz barátjának hálás köszönetét mondott. Elnök ismerteti Sassi Nagy Lajos tanár „A XX. század igazi népnevelői és Zahumcnszky J. „Mementó“ cimü műveket, — e két jeles mü beszerzését ajánlja. Félkettőre járt az idő mikorra elnök, köszönve a kitartó figyelmet, éltetve a kir. tanfelügyelőt s a vendégeket, az ülést bezárja. Gyűlés végeztével az összes jelenvoltak, csatlakozván hozzájuk ITo- monna értelmisége, a Mittelmann-féle vendéglőbe vonultak, mely helyiség szűknek bizonyult ugyanide a jó kedv nem hiányzott. Felköszöntőkben nem volt hiány, a következőket sikerült följegyeznem: Mathiász József hazánk közoktatásügye bölcs vezetőjére dr. Wlassics Gyula miniszterre ürítette poharát; Moskovits Ervin remek szép beszédben üdvözli a tanítóságot ; Zseltvay Bogdán a vármegye szeretett tanfelügyelőjét élteti; Beregszászy István élteti Haraszthy Miklós főszolgabírót; Hódossy Béla t. e. elnök Homonna város fenkölt gon- gondolkozásu s lelkes polgáraira, — kik a zemplénvármegyei Tanitók Házára is alapítványt tettek s kik ma oly igaz magyar vendégszeretettel látták el a gyűlésen megjelenteket — üríti poharát; Ilutka József ev. ref. esperes a tanítóságra; Janka Károly ev. ref. lelkész Mathiász József f. k. elnökre ; Várossy József tanár verses to- asztot mond Beregszászy István tan- felügyelőre ; Vas József élteti Kovács József igazgatót és a derék tanártestületet; Loykó Imre idsb. Doby Antalt élteti; idsb. Doby Antal az édes haza boldogságára emeli poharát; Lengyel Samu élteti Hodossy Béla áll. t. e. elnököt; Beregszászy István a lelkészeket, f'őképen Lehoczky Endre esperes-kanonokot élteti; Andrejkovits Pál a fáradhatatlan rendezőségre űrit poharat; Lengyel Samu a tanítósággal együttérző társadalmat üdvözli. Ebéd végeztével megtekintettük a faipari szakiskolát, hol a tanártestület bennünket teremről-teremre, lekötelező szívélyességgel kalauzolt, Ezzel bevégződött a fényes gyűlés. Toliamat leteszem ; bocsásson meg a két kedves rendező, ha az utolsó percben emlékezem meg ő róluk; éltesse a jó Isten mindkettőjüket: Lengyel Samu és Doby Antal barátunkat. — Samu barátom! ugy-e mindent keresztül lehet vinni? Isten velünk ! László. = Finevelö intézet (Convictus.) A sátoraljaújhelyi főgimnáziummal kapcsolatban finevelő intézetet rendezett be a piarista-ház főnöksége. Ezen intézmény a jövő 1902—3. tanévvel folytatólagosan életbe lép. Azon tanulók, akiknek neveltetése ezen kon- viktusban történik, tanárok felügyelete és tanulmányaikban azoknak vezetése mellett megy végbe. Azok a szülők, kik fiaikat pap-tanárok nevelésére és gondozására óhajtják bízni, minden bővebb felvilágosításért forduljanak Horváth Sándor sátoraljaújhelyi piarista házfőnökhöz, ki készségesen tudósítja a konviktus feltételeiről. = Iskolai értesítés. A helybeli aut. orth. izr. hitközség elemi iskolájában az ez évi nyilvános évzáró viz- gálatok a következő sorrendben tartatnak. Junius 25-én d. u. 3 órától lesz az V—VI., 26-án d. e. 9 órától az I., d. u. 3-tól a II., 27-én d. e. a III. és d. u. a IV. osztály vizsgálata. E vizsgálatokra a t. szülőket és tan- ügybarátokat tisztelettel meghívja Sátoraljaújhely 1902. jun. 16. Az iskolaszék nevében: Alexander Vilmos elnök. — KÖZGAZDASÁG. * Nagy lóvásár. Zemplénvármegye Gazdasági Egyesülete felkért bennünket a következők közlésére: A Szat- mármegyei Gazdasági egyesület a ló- tenyésztésre, illetve a katonai s egyéb célokra alkalmas lóanyag eladásának megkönnyítése végett ez évi julius hó 1-ső napján Szatmárnémeti szab. kir. város külső vásárterén a rendes országos vásárral kapcsolatban lóvásárt rendez, melyre gazdatársaink figyelmét ez utón felihvjuk. Gazdasági egyesület. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Ipar-nevelés. — junius 9. Mikor a közönségnek a magyar iparral szemben tanúsított pártolásáról beszélünk, nem szabad az okot az okozattal összecserélni. Mert, hogy most már többet vásárolják a hazai készítményeket, annak oka — a hazafias mozgalmon kívül — első sorban abban rejlik, hogy a magyar készítmények jobbak lettek. Iparosaink tanultak. Megtanulták, hogyan készítik az iparcikkeket külföldön és megkísértették követni a példát. A kísérlet majdnem mindannyiszor sikerült is. Sőt a magyar iparosok nem álltak meg az egyszerű utánzásnál, hanem tovább fejlesztették a tanultakat és igy sikerült bizonyos technikai önállóságra szert tenniök, melyből a magyar styl fakad. Számtalan iparcikkünk — különösen a bútor- és textil-iparok szakmájából — tehet erről tanúságot. Ebből láthatjuk, hogy a magyar iparos nem irtózik a tanulástól, sőt nagy munkakedvvel, bámulatraméltó kitartással és dacolva a viszonyok mos- tohaságával, törekszik iparát minél nagyobb tökélyre vinni. Amikor ezt a megérdemelt dicséretet nem vonjuk meg a magyar iparosoktól, mégsem hallgathatjuk el, hogy még sok a tanulni valójuk. Ok maguk is tudják ezt. Mert eleget tanulni alig lehet, — nem lehet különösen akkor, ha arról van szó, hogy iparunkat kon- zolidáltabb alapokra fektessük, — az ipar képezvén azt a jövedelmi forrást, mely mezőgazdaságunk veszendőbe menő millióit van hivatva kárpótolni. Legelébb is az iparosok szervezésén sok a javitani való. Az erősség a rendben rejlik. Az iparosok ügyének rendezését pedig csak a jól szervezett egyesült erőtől várhatjuk. Azután gondoskodni kell arról, hogy az ifjú erő jól legyen kiképezve és igy sikerre való kilátással léphessen be abba a harcba, mely reá kétségtelenül vár. Nagy, szakadatlan figyelmet kell fordítani az iparostanoncok szakavatott kiképzésére, értelmiségük növelésére ; ez iparunk jövőjének alapja. Mindezekkel összeköttetésben áll a pozsonyi ipartestületnek az a rendelkezése, mely szerint megbízta elnökét, hogy tanulmányozza a németországi ipar szervezetét. Az elnök most tett tanulmány-utjáról jelentést. Ez a jelentés nagyon érdekes és okulás céljából kivonatban ide iktatjuk. A jelentés fölemlíti, hogy Németországban 14 éven alóli gyermekeket tanoncul (elvenni tilos, — hogy a tanonc iskolai képzettségéről vizsgát köteles tenni és hogy egy céh-tagnak sem szabad több, mint két tanoncot tartania. A tanidő a lakatosoknál, asztalosoknál 4 év, sütőknél, cukrászoknál 3 év. A tanoncok évenkint csak négyszer lesznek szegődtetve és felszabadítva. A segéd-vizsgához való bocsátásért folyamodni kell és segédtárgyat kell készíteni. A vizsgabizottság egy mesterből és egy segédből áll. Ha a tanonc a vizsgának megfelel, egy segéd-bizonyitványt kap, ha nem, úgy egy negyed-, vagy félév után ismét kérheti a vizsgát és ha ekkor sem felel meg, akkor mesterétől bizonyítványt kap arról az időről, melyet nála, mint tanonc eltöltött, Ha bebizonyítható, hogy a mester az oka a tanonc rósz vizsgájának, akkor a tanonc más mesterhez kerül és ennél az előbbi mester költségén tanul ki. Tanoncot csak oly mester tarthat, ki szakmáját tökéletesen érti. A mestertől a tanonc-tartási jog hosszabb időre megvonható, ha a tanoncot a szakiskolák látogatásában akadályozza. A céhek működésére vonatkozólag megjegyzi, hogy főtörekvésük az iparosság értelmiségének fejlesztése, a segédeknek betegsegélyezése, az egykori ellátásról való gondoskodás, rendes munkaközvetítés, a tanonc-ügy szabályozása és a szakiskolák ellenőrzése. A betegsegélyő-pénztárakkal egyesítve vannak a testületi szállodák. Ezek kis szobákból állanak, amelyek három segéd részére vannak berendezve. Ugyancsak a szállodák vezetői teljesítik a rííúnkaközvetitést is. Minden segéd köteles egy nyugdíj-intézetbe belépni, ahol befizetési osztály szerint megfelelő nyugdijat, vagy mnnkaképtelenség esetén megfelelő segélyt kap. A mester a beteg- segélyző- és nyugdíjpénztári dijak felét fizeti Összehasonlítja azután a németországi viszonyokat a hazaiakkal és rámutat azokra a hibákra, amelyek nálunk az ipar előre haladását gátolják. Az ipartörvény módosítását, önálló kézműves-kamarák felállítását, és a tanoncügy szabályozását sürgeti, mert csak ezektől várható a fennálló bajok orvoslása. Kívánjuk, hogy derék iparosaink tanuljanak e jelentésből, de nem kívánjuk, hogy a külföldi rendszert egyszerűen majmolják. Át kell venni a német rendszerből mindazt, ami jó és alkalmazni a mi viszonyainkhoz. Mert, ami kitűnő lehet a külföldön, az a mi fiatal iparunkat esetleg érzékenyen károsíthatja. NYÍLT TÉrT) „MARGIT“ gyógyforrás. i I Margitforrás-tclep, (líeregmegye.) A budipesti m. kir. egyetem vegyelem zése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek felé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hnrutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel; tiidővészeseknél még akkor is, ha vérköpe- sük van. a „Margit-viz“ megb csülhetetien szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor- és belek hnrutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek. A hugysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag linrntos bántalmainál, a kő- és boinokkép- ződős eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszívesebben használják s előnyt adnak a „MargÍt4<-forrás- nak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. Mint ivóvíz kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedveltsóg- nek örvend. Főraktár: ÉDESKÜTV L. Budapesten, cs. és kir. udvari szállító. Ásványvíz-nagykereskedő, -©vKapható minden gyógyszertárban, fűszer- kereskedésben és vendéglőben. *) B rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. M. Z.-nó. Szívesen, legközelebb amint sorra korúi. I). A. A csütörtöki számban. Nem közölhetők. Oh majd lángolni fog . . . (Költemény). — Egy üdvösség után. (Novella.) Kiadó tulajdonos ; Éhlert Gyula,
