Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-06-14 / 56. szám

Junius 14. ZEMPNLE. 5. oldal. a szónok akkor sem volt megfelelő, amint ezt az azóta történt felmondás is igazolja, — továbbá hogy a hitköz­ség könyvelése és számadásai rendet­lenek és hogy Németi Bertalannal egyik idézett tanú egy lap hasábjain nem akar szerepelni. Mindezekkel bizonyi- tani kívánván, hogy Biró Pál szerkesztő a Németi által ellene régtől inszceniro- zott hajszára illetéktelen volt és e róla hallottak után ellene a közérdek szempontjából is jogosan használta az inkriminált kitételeket. A törvényszék e tényekre a tanuk hallgatását el nem rendelte, a bizonyítást ily irányban meg nem engedte. A védő ezzel szemben szin­tén semmiségi panaszt jelentett be. A bizonyítási eljárás során a magánvád részéről is bejelentett Lan- desmann Miksa,,Búza Barna, dr. Szé­kely Albert és Áron tanuk, valamint magánvádló kihallgatása után beiga- zolást nyert, hogy Németiről Landes­mann a kiadó, Biró előtt úgy nyilat­kozott, mint aki kellemetlen neki az újságnál, hogy Búza előtt Biró több­ször panaszkodott, hogy Németi cikkeit nem lehet elfogadni, mert azokat hangulatkeltésre használja a hatóságokhoz beadott zugirász bead­ványok támogatására, hogy Székely Albert Németiről, mint zugiróról tett említést Biró előtt, hogy Németi ké­szítette azt a szerkesztőbizottsági ter­vezetet, amelylyel Biró eltávolítását könnyebben lehessen kieszközölni, hogy Biró Németivel azóta harag­ban van és ellenségeskednek, hogy Németi vádolta legerősebben Bírót egy politikai megvesztegetássel, ame­lyet állítása szerint — Bíróval szem­ben csak megkísértettek, de ő ezt el nem fogadta. Mindezek világossá tet­ték, hogy Biró jogosan tételezhette fel, hogy Németi lappang az ujabbi támadások háta mögött is. Dr. Fried a magánvád nevében e beigazoltak- kal szemben ügyes fogásokkal igye­kezett a főmagánvádlót, mint véden­cét fogni szárnyai alá. Szüksége volt a védelemre, az igaz. Dr. Isépy Tihamér Bíró szer­kesztő védője emelkedett végül szó­lásra és röviden csakis enynyit mon­dott : Nagyságos Elnök ur! Tekintetes kir. Törvényszék! „Miután bizonyítékaim felhaszná­lását tőlem megtagadni móltóztattak, előadni valóm nincsen.“ A törvényszék közel egy órai ta­nácskozás után kihirdette az ítéletet, amely szerint Biró Pált az összes fő és mellékbüntetések és költségek cí­mén 460 korona pénzbüntetésre ítélte, enyhítő körülményül tudván be, hogy Bíró tévesen azt hihette, hogy az el­lene intézett támadások háta mögött Németi rejtőzködik. Az ítélet közzétételét dr. Fried elkésett kérelmére a törvényszékei nem rendelte. Az ítélet súlyosbítása érde­kében magátivád felebbezett, védő szinten felebbezést jelentett be. KÖZGAZDASÁG. * Hogyan irtsuk a répabogarat. A kassai gazdasági tanintézet kérte fel szerkesztőségünket a következők közlésére: A répatermelésnek legna­gyobb ellensége a répabogár, amely­nek két fajtája van, u. m. a fekete és a szürke szinü. — A fekete szinü fő­ként mesgyékben, árokpartokon s here­földeken tartózkodik földalatti lyukak­ban, s tavaszszal midőn melegedni kezd, előbujik földalatti jejtekéből s egyenesen neki megy a répával beve­tett tábláknak. — Egy-két héttel a fekete szinü bogár előbuvása után megjelenik a szürke is s igy együtt­véve oly mérhetetlen pusztítást visznek véghez, hogy egy rövid 24 óra álatt az egész répatermést megeszik. — Pusztítása különösen veszedelmes jelle­get ölt akkor, ha egy kiadós tavaszi eső után, jó melegen süt a nap. A védekezésnek, illetve irtásnak egyedüli módja: az összeszedetés. — Igaz ugyan, hogy ez az eljárás költséges és hosszadalmas, de biztos. — Fődolog az, hogy mihelyt az első répabogár megjelenik a reggeli órákban, azonnal lássunk az irtáshoz, állítsunk be a répatáplába annyi gyereket, amennyit csak állíthatunk s szedjék azok össze a bogarakat reggeltől esteiig szaka­datlanul. — Este 6—7 óra tájban a szedést abban lehet hagyni, mert mi­helyt a nap elbuvik, a répabogarak is visszasietnek földalatti rejtekhelyeikbe. — Az irtást addig kell folytatni, mig a répa el nem éri teljes levélbokroso- dását, amely idő körülbelül június hó közepére esik. — Ebben az időszak­ban a bogarak petéiket nagyobbrészt már a föld alá tojták s az elkésettek elpusztulnak, amelyek pedig még itt- ott találhatók, a kifejlett répalevélben már nagy kárt nem okoznak, mert a növény gyors növekedése túlszárnyalja a bogár éhségét s azután az ilyen le­vél mír nem is oly kedves eledel, mint a zsenge levél. — Miután tapasz­talat szerint a bogarak főként a zsenge leveleket kedvelik, arra kell törekedni, hogy a répa mihamarább túlessen a zsenge fejlődési időn. — Ezt elérendő, tanácsos lesz műtrágyák alkalmazásá­val a fejlődést előmozdítani. — Végül, ha a cukorrépa már a földből kisze­detett, hajtsunk a táblára sertéskondát, mert a sertések a répatarlón sok álcát, bábot és bogarat emésztenek meg. * A közgazdasági helyzet ingatag állapota, a bizonytalanság szülte bá­tortalanság folyton nyűgben tartja ösz- szes produktiv erőinket. Ipar és keres­kedés nem tud lendületbe jönni. For­gató kerekei lassú tempóban, szinte kényszerülve, csikorogva, nyikorogva, vajúdva végzik munkájukat. És a va­júdás eredménye az a torzszülött, melynek magva nem itt termett, de idegenből került hozzánk, neve kar­tell. A nagy forgalom kis haszonnal nem érvényesül már évek óta és emián nem tudnak a részvénytársaság direk­torai a részvényeseknek megfelelő és megszokott osztalékokat juttatni. A saját igazgatói járulékaikból és szédítő nagyságú nyeremény jutalékból persze engedni nem akarnak. Ezért nagy az elégedetlenség a részvényesek körében és azért eszelték ki a kis forgalom, de nagyobb haszon új irányát, mert hiszen a kartell nem más, mint az előzőnek a megíorditottja, a fogyasz­tók, a kis emberek rovására. Megala­kult a vasgyárak, a sörgyárak, az üveg­gyárak, a faárugyárak, a papírgyárak, a cúkorgyárak kartellje, még csak a malmoké van hátra s akkor jöhet a koplalás, a nélkülözés, csak az oszta­lék legyen bőséges, a renumeráció kiadó, a nép hadd jajgasson, elég erős hozzá a tüdője. A szabad kereskedés elfojtásának, a védvámos politikának a kartell a szörnyszülöttje. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Jogász. Szívesen, tessék beküldeni. Vidéki. Igen junius hó 23-ikán. K. L- Nem volt ottan. Köszönjük. Nem közölhető; Heine napok. (Tárca) — Az élet. (költemény.) Kiadó tulajdonos : Éhlert Gyula. Hirdetmény. Az első sátoralja-ujhelyi petroleum finomító részvény- társaság tisztelt részvényeseit folyó hó 29-én délelőtt 9 órakor a sátoralja-ujhelyi takarékpénztár tanácstermében tartandó rendes évi közgyűlésbe tisztelettel meghívom. Sátoralja-Ujhely, 1902. évi junius 6-án. Dókus Gyula, társulati elnök. A közgyűlés tárgyai : 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése. 2. A zárszámadások beterjesztése. 3. Alapszabály módosítás. 4. Felmentvény megadás. 5. Egy felügyelő-bizottsági tag választása. ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém a n. é. közön­ség n, b. tudomására hozni, hogy mindennemű ingatlanok vételét — eladását, — bérbeadását avagy bérbevételét a legelőnyösebb fel­tételek mellett s a legrövidebb idő alatt közvetítem Jóhirnevü vendéglőmben ki­tűnő asztali bor 34 krtól 40 krig, — továbbá valódi hegyaljai szamorodni 1 forint 20 krtól 1 frt 60 krig kapható. Weinberger Manó, S,-A-.Ujhely Korona u. CJS ’ © 06 SSí1 ú C_3 ® 2S' £ « I 0 S3 1 ÖE E— < § i-a | hD O C« N s-sá g. cS o-m^j tí bű ' KJ yj S3 «C C3 'O vi £ N ® 0} e 33 'S w o í *°° s ® : É.„-S.8 I ^ mt • Ca ♦* ti ti '"Jf ,■0 OQ fi ’-£3 O Ö 23 i-2£2 M II © í- -S osHCŰ u; SjSb ■w s-p •Sí >i S ’ t Klimatikus gyógy/ürüő Szolro-BársjalvaSs«, (Beregmegyében). (Yasuti állomás). Remek szp fekv s, kiránduló helyek s stányok. GYÓGYESZKÖZÖK: Hidegvizgyógyintézet, vasas- és égvó- nyes savanyuviz és fürdők, ez időn újonnan és czólszerüen átalakított sós- és fenyőhelégzési intézet, villany-mas- sage, természetes melegtej, juhsavó; mindezek czélszerü használatára a gyógyfürdő orvosa ügyel fel. Járváuymentes I Állandó fürdő­hely. Gyógyszertár.]orvos. Két vendéglő Kitűnő ellátás és lakás. Elsőrendű czigány zene. GYÓGY JAVALLATOK: Tüdőbajok, malária (mocsárláz), gége-, hörg- és tüdöhurut, emósztetlensóg, máj- és lépdaganatok, vizhólyaghurut, specifi­kus s görvélyes csontbántalmaknál. Min­denféle idegbántalmak, fejfájás, mig­raine, histeria, szédülés, nehéz légzés, hypochondria. Vórbajok, köszvóny, gör- vély, bujakór, delirium trem. potat. Női bajok, fehérfolyás, sápkór, havi zava­roknál, Idény májustól októberig. Prospektussal s egyéb felvilágosítás­sal szivesen szolgál. a fürdöigazgatóság. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó-Bank1 Budapesten, Y., l)orottya-utca 6. sz. saját ház. Befizetett részvénytőke 30 millió korona. A bank újabban a jelzálog üzletet vette fel üzleti kórébe. Jelzálogkölcsönöket engedélyez földbirtokokra és városi nagy bérházakra saját kibocsátású 4 százalékos záloglevelek alapján 20 éves, 30, 40, 50, 60, 65 és 70 éves törlesztésre a legelő­nyösebb feltételek mellett. A benyújtásokat a leggyorsabban bonyolítja le ; minden megkeresést 48 óra alatt válaszban részesít. 1850/V. 1901. sz. Árverési liirdetraaóny. Alólirt bírósági végrehajtó 1881.évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi kir. jbirőság 1899. évi V. I. 173/5. sz. végzése következtében hivatalból kép­viselt Groszmann S. A. utóda kassai lakos javára Dr. Fried Lajos s.-a.-ujhelyi lakos ellen 41 kor. s jár. erejéig 1900. évi február hó 24 én fogana­tosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt s 2178 koronára becsült kővetkező ingóságok u. m. házibutorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. járás­bíróság 1899. évii. 173|26. számú végzése foly­tán 41 korona tőkekövetelés, ennek 1898. évi jan. 1 napjától járó 5°|0 kamatai, l|j% váltódij és ed­dig összesen 79 korona 05 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig S.-A.-Ujhelyben a piacz-téren leendő eszközlésére 1902, évi ju­nius 20. napjának d. e. 10 órája határidőül kitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzései hivatnak meg, hogy az érintett ingósá­gok az 1881. évi LX. t.-c. IO7. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fog adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielé- gitési jogot nyertek volna ezen árverés az 1881, évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1902. évi május hó 22. napján. Toinaaov&zky I-iiJoh, kir. bir. végrehajtó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom