Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-06-05 / 52. szám
Sátorai]a-Ujliely, 1902. junius 5. 52. (2192.) Harmincharmadik évfolyam. Mentien minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség1 és kiadóliiratal: Sátoralja-TTjlaely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apróhirdetéseknél minden garmond szú 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérhen minden garmond sor 30 fill. Zemplén ifj. Meczner Qí-yula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. üskoia avatás. — juuius 4. Egy iskolát avattak fel nálunk kedden délelőtt. Édes Istenem, mily kicsiny dolognak tetszik ez abban a korban, amikor az erőket, nemes ideálok jegyében bár, de a szenzációs politikai attrakciók kötik le. Egy utcai zajongás, 400 állampolgár fegyverbe szólitása nagyobb eseménynek szineztetik, mint egy uj magyar iskola létesítése. Eszünkbe ötlik a nagy Széchenyi szava, hogy „amit pedig nemzetünk fenntartására a leges- legelsőnek tartok, az az iskola ..." Oh ha szelleme eljárna közénk, látna egy zseniális tojástáncot a nemzeti lét fenntartása körül: egész Európában. A francia so- venségét megnyilatkozni nagy, hóditó irodalmában, a németet az iskolák radikális németesítésén. Látná, bogy a francia nemzetet minden extrémje és szédületbe hajló társadalmi züllése mellett a kultúrája iránt megnyilatkozó rajongása az, ami öt a hatalom polcán nem képes megingatni, hogy a német a legkegyetlenebb eszközökkel töri a német kultúra útját a némethatalmi kérdés egyetlen leges- legszilárdabb biztosítékát. Hasonlóképpen az angolt a nagy egységes angol érzék, a szlávot a nagy Pán iránti szláv tradíció tüzeli, az olasz minden gazdasági elerőtlenedés után olaszos nemzeti rajongásával a szilárdságában nehezen ingatható. És mit látunk itten. Ahelyett, hogy a magyar nemzeti kultúra érzéke minden kicsinyes politikán felül tudná ragadni a lelkeket; — a széthúzás, a nemtörődömség belefészkelődik e legszentebb ideálunk légkörébe is. Ámde nem sopánkodni akarunk mi e tünet fölött, csak éppen megörökítjük az utókor számára, hogy nálunk e feljegyzés, egy nehány hónapos áramlat során vált szükségessé. Jó, hogy e megjegyzésünk csak lokális értékű, jó hogy ezt áltaalános- ságban nem kell igy feljegyeznünk. Bár azonban általános nagy mulasztást kell pótolnunk, az tagadhatatlan, hogy a magyar kormány politikája az utolsó időben hatalmas mérettel bontotta ki a magyar kultúra zászlaját, úgy hogy a régi erőtlenebb működés nyomán uj erő sarjadt ki a magyar állam törekvéseiben. Nem kutatjuk, hogy a nemzetiségek erősebb, nagyobb stilü akciója szülte-e ezt a szükséges reakciót, csak szivünk legmelegebb dobbanásával tudunk örvendeni azon, hogy Wlassics miniszter erős kézzel hozzáfogott a magyar nemzeti politika raegsziláditásához, mint a magyar állameszme, a magyar nemzeti lét legfőbb szükségéhez. Ezért tölthet el fellelkesitő örömmel minden magyar szivet a kormány népiskolai politikájában az a nagy méretű kezderaé- ményezés, amely a magyar állam égise alatt akarja megteremteni a magyar állami iskolák azon nagy sokaságát, amelyről biztos reménykedéssel hiheti, hogy bár mily melléktekintet nélkül, tisztán a magyar faj, a magyar nemzeti egység szilárdításán dolgozik. Amelyben tekintet nélkül a vallási és nemzetiségi elfogultságra, szűztiszta magyar szellemben építheti fel a magyar állam hatalmas, minden viharon át szilárdan álló fogalmát, a magyar nemzet vészszel-háboruval dacoló óriási erejét. Ezért bástya minden magyar állami iskola. Azért mert e bástyák szilárdságán nyugszik nemzeti életünk jövője, mert e bástyafalakon belül nevelt nemzeti erőforrások: hazánk ifjúsága, a mi reménységünk ott él, ott szívja fel lelke ideáljait és ott lehet szellemét át és áthatni nemzeti nagy létünk nagy hivatásaival. A magyar nyelv, a magyar művelődés egy ily díszes palotáját avatták fel nálunk Sátoraljaújhelyben. A magyar állam a maga nagy és egységes nemzeti politikájának egyik bástyájául vette át ezt az iskolát. A mi társadalmunk gondjaira van bízva, hogy e hazafias, nagyszerű törekvésében a magyar államot segítse. Különben pegig a íelavatási ünnepélyről szoló részletes tudósításunkat miután a felavatási ünnepélyre a közoktatásügyi miniszter részéről kiküldött Halász osztálytanácsos fogadtatásáról már megemlékeztünk, a következőkben közöljük: A polgári iskola átvétele. — Saját tudósítónktól — — junius 3. (Uj állami iskolánk.) Az állami elemi és állami polg. leányiskolák felavató ünnepe kedden délelőtt folyt le a megállapított sorrendben. Az iskoláknak ezernyi, ünneplőbe öltözött, nemzeti szinü szallagos és kokárdás fiú- és leánynövendékei d. e. 8 órakor saját felekezetűk templomában istentiszteletet hallgattak. D. e. J0 órakor gróf Hadik Béla főispán a vármegyeházából vezette az ünnepi aktusra összegyűlt urakat az impozánsán, el. iskola épületébe, melyet ez alkalomra zászlókkal, girlandokkal az ország s a város címereivel gazdagon és Ízlésesen fölékesitettok. A növendékek részben kivül, részben a lépcsőházban és folyosókon kétoldalt voltak felállítva, míg a tanítótestület a lépcső feljárójánál helyezkedett el. Ott üdvözölte a gyermekek harsogó éljenzése mellett bevonult Halász Ferencet s a többieket I'sépy Jolánka elemi iskolai növendék szépen és bátran. Az emelet legnagyobb, illatozó virágokkal pazarul díszített nagyterme volt a tulajdonképpeni ünnep színhelye, ahol egybegyűltek Halász Ferenc a miniszter képviselője, gróf Hadik Béla főispán, Matolai Étele alispán, Dókus Gyula vm. főjegyző az iskolai gondnokság elnöke, Dókus Ernő képviselő, id. Meczner Gyula, Székely Elek polgármester, Bereg- szászy István tanfelügyelő, Katinszky Géza rk. esperes, Miklósy Isván gk., Fejes István ev. ref., Korbélyi Géza ág. ev. lelkészek, Ujváry Béla kir. tanácsos, Mattavovszky sárosi tan- felügyelő, Talapkovics Vazul p. ü. igazgató, az iskolák gondnokságának tagjai, dr. Hornyay Béla, Kincsessy Péter, Hönsch Dezső, Jelenek Ádám, dr. Rósenthal Sándor, Staut József, Dongó Géza, Isépy Zoltán, Zinner Henrik, dr. Schön Vilmos, dr. Rosenberg Bernát, Csákó Imre, Schmidt Lajos rendőrkapitány, több tanférfiu, Vágó Gyula igazgató a tanitó-testü- lettel, továbbá számosán városunk előkelő hölgyei sorából. A terem felső részén elhelyezett asztalnál foglaltak helyet: a miniszter képviselője, jobbján Dókus Gyula g. elnökkel, balján gróf Hadik Béla főispánnal, ugyancsak az asztal köré helyezkedtek a többi primipilusok is. Belépés után, amint a Molnár Gyula tanítótól vezetett kar a Himnuszt elénekelte, Dókus Gyula szólásra emelkedett s a két gondnokság nevében a következő rövid, fenkölt szellemű szép üdvözlő beszédet mondotta: (Dókus Gyula beszédo.) Nagyságos miniszteri osztálytanácsos, kormányképviselő Ur! A sátoraljaújhelyi állami elemi és polgári leányiskola gondnokságai nevében Nagyságodat mély tisztelettel üdvözlöm. Üdvözlésemnek forrása nemcsak a Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterének képviselője iránt érzett köteles tisztelet, hanem azon hazafias öröm is: körünkben látni annak a miniszternek, azt a képviselőjét, aki hazánkban a magyar kultúra fajsulyát emelni és biztosítani, hazafiul feladatául tűzte és aki azt kettőzött buzgalommal megvalósítani törekszik; és azon hálaérzés, melylyel a ma hivatalosan átveendő iskolák létesítése és fejlesztése folytán miniszter ur és Nagyságod személye iránt, eltelve vagyunk. A kiszabott idő rövidsége miatt beszédem szűk kerete nem engedi, hogy dr. Wlassics Gyula miniszternek magyar nemzeti irányú kultur-politikáját és azt a tevékenységét, melylyel évtizedek mulasztásait pótolni igyekszik, részleteiben ösmertessem. Szavam gyenge, képességem pedig csekély ahoz, hogy azt a fáradságot nem ösmerő munkásságot, azt a nagy ügyszeretetét, azt a hazafias lelkesedést melyet a miniszter ur őnagymél- tóságának a %népnevelésügyi intézésében jobb keze, Halász Ferenc osztály- tanácsos ur, a magyar kultúrpolitika végrehajtása körül tanúsít, erdeme szerint méltassam. De ezekről nem is kell bővebben szólanom, hiszen minden magyar ember, aki a népnevelés ügyünkkel az utolsó tiz évben foglalkozott, jól ös- meri azokat az érdemieket, melyeket dr. Wlassics Gyula miniszter ur, a nemzeti fennállásunk biztosítására szolgáló magyar kultúra gondozásával magának szerzett. Abból az állami népoktatásról irt és e napokban megjelent könyvből minden magyar ember örömmel szerezhet biztos tudatot, hogy népnevelésünk fejlődése, a királyi szónak megfelelőleg nemcsak szünetel, hanem tért hódítva nagy arányokban halad előre, mert annak közvetetlen intézése Halász Ferenc tanácsos ur kezeibe van letéve. Ezen tudat szült tisztelettel mondok köszönetét a miniszter ur őnagy- méltóságának azért a kegyességéért, hogy városunkban a ma ünnepélyesen felavatandó állami iskolákat létesítette. Ez a tudat teszi kedves kötelességemmé, hogy e város népnevelés ügyének kiváló gondozását és gyors fejlesztését a tanácsos urnák, egyszerű rövid szavakkal, de igaz magyar szeretettel megköszönjem. Ezen tudatból fakad azon egyértelmű óhajtásunk is, hogy dr. Wlassics Gyula Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterét és a képviseletében megjelent Halász Ferenc osztály- tanácsos urat, a népnevelésnek és ez által hazánknak felvirágoztatására, nemzetünk büszkeségére a magyarok Istene még soká éltesse 1 A lelkesen megéljenzett beszéd után Székely Elek polgármester a város nevében szólott. Hálatelt meleg szavakban mondott köszönetét Wlassics Gyula vallás- és közokt. miniszternek és Halász Ferencnek a népnevelós ezen fényes hajlékának létesítéséért s azt további gondoskodás végett a miniszter képviselőjének átadta. — Erre Halász Ferenc az intézetet a következő gyönyörű beszéddel adta át rendeltetésének : (Halász beszéde.) Mélyen tisztelt közönség I Mindenekelőtt dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter őekszelenciájának meleg üdvözletét tolmácsolom Sátoraljaújhely város közönségének. Ez a szép ünnepély tanúskodik arról, hogy mily meleg szeretettel és érdeklődéssel viseltetik a város közönsége az állami iskola iránt és ez nagyon örvendetes dolog. Ez iskolának célja, hogy vallásos, hazafias és erkölcsös irányba nevelje az ifjúságot és olyan ismeretekkel lássa el, hogy majdan, ha kilépnek az életbe rendületlenül, hazafiui szeretettel teljesítsék honpolgári kötelességeiket és igy az élet nehéz utain annál becsületesebben helyt tudjanak állni. A kormány ezen irányban karolja fel az iskolákat s ez nagyon helyes, mert az iskoláknak nemcsak az a feladata, hog/ megélhetésre szükséges alapokat biztosítson, hanem, hogy hazánk nem magyar ajkú lakóit a magyar nyelvben erősítsék és ez által oda törekedjenek, hogy e szép haza magyar legyen és megszilárduljon. A vallás és közokt. miniszter úr kultur politikája egész irányzatában e felé törekszik; nem szükséges bizonyítanom minő tervszerűséggel és mily számos sikerrel halad e cél felé, Ä miniszter ur törekvésében a városokra fekteti a fősulyt azon elvből indulván ki, hogyha a városokban sikerül a nemSjtSijF“ Lapunk mai »sánta 4 oldal.
