Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-31 / 50. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május cl. venské Noviny« cimii tót lappal, ami­kor azt Magyarország területéről kitil­totta s illetőleg tőle a postai szállítás jogát megvonta. Ez a tót lap, mint a Felvidéki Sajtóiroda jelenti, hihetetlen izgatást követett el a magyar állam ellen, minden számában, következete­sen s nagyban hozzájárult, hogy a Fel­vidéken a nem magyar ajkúak mind erősebben kezdik hangoztatni idegen nemzetiségüket. Utolsó lapjában is, mely még élvézte a magyar postai szállí­tás kedvezményét, a magyarok szájába a következő imádságot adja: »Ti aranyos tótok! Ha ti bennünket nem szorította­tok volna szivetekhez, ha beszélni meg nem tanítottatok volna, úgy bizony már régen elmentünk volna a magya­rok Istenéhez, a Hadúrhoz. Azért hála, ezerszer hála nektek, emberfölötti te­remtéseknek 1 Minthogy pedig az Is­ten sehogy meg nem érdemelt kegyé­ből az ország igazgatását kezünkbe kerítettük, hálából és elismerésből visz- szafizetjük nektek irántunk tanúsított jóságtokat. A ti fehér ugor hazátokat régi” állapotában újból szervezzük és megadjuk nektek a teljes autonómiát löldeteken. Hiszen mi azt nagyon jól tudjuk és érezzük, hogy ez a nektek adott jog lesz kárunkra, mert nehéz időkben, ha majd az ágyuk megdör­dülnek, ti fogtok tulhatalmas testvére­teknél értünk könyörögni és nem fog­játok megengedi azt, hogy mi a föld- szinéről kiirtassunk. A ti kedvetekért megteszünk mindent a többi itt lakó nemzeteknek is és igy barátságban, szeretetben és valódi testvériségben fogunk itt élni, hogy még a világ is meg fog irigyelni bennünket. Isten minket úgy segéljen«! Birtokparcellázás. A kivándorlási kongresszus ma reggel megkezdődött Miskolczon. Az ország legkiválóbb közgazdászai ós politikusai jöttek ösz- sze erre az alkalomra, hogy a felvi­déki kivándorlás okaival és a meg- gátlására szükséges teendők iránt ki­merítően tanácskozzanak. Mig e ki­vándorlás szóbeliségét országunk okos és hazafias férfiai kezdeményezték, addig Zemplénvármegye nagybirtokos főurai tettekkel is előre sietnek a fel­vidék gazdasági, illetve ekzisztenciá- lis viszonyainak egészségesebb fej­lesztésén. Mai számunkban Jegy­zetek a hétről cimü rovatunkban világosabb perspektívában is meg van írva, mily nagy horderejű kérdés ná­lunk az, hogy népünket ehhez a jó ma­gyar földhöz minél erősebben lekössük és részükre a megélhetést ez utón is mekben a fájdalom borúja rezgeti s a suttogó ajkakról a sopánkodás sóha­jai szálltak el. A megzavart ájtatos menet mint bontott kéve szóródott szanaszét. Egyedül csak a szikár ba­rát őrzi meg önuralmát ; csak neki van a tenger néptömegben bátorsága a kegyetlen parancs osztogatójával szembe szállani. „Ne tegye azt méltóságos uram ! Az istenért! ... ne tegye 1“ — re- begte a kétségbeesett barát félig el- fúladt hangon. „Uram . . . minden szentekre kérem ne tegye azt . . . oh mert az borzasztó lenne, ha ön a könnyelműen kimondott szavakatmeg- valósitaná.“ Hiába való volt minden kísér­let. A zsarnok megkövesedett szi­vébe nem hatoltak be a szerzetesnek esdő szavai. A kiadott s vissza nem vont pa­rancsot csakhamar végre hajtották en­gedelmes szolgái. Lángok törnek ki a monostor ablakain, tetőin s egy pilla­nat alatt rémesen megvilágítják az egész környéket. Először csak vékony tüznyolvek nyaldossák végig az épületet, azután egyre erősödnek, nagyobbodnak, ter­jednek, mig végre találkoznak egy­mással és izzó tengerré egyesülnek. Oly gyorsan terjed a tűz, hogy a megkönnyíteni igyekezzünk. E téren talán egyik legnagyobb horderejű kérdés a birtokparcellázás. E kérdés­ben, mint annak idején említettük, nálunk az első lépést Iiadik-Barkóczy Endre gróf tette, később Sztáray Sándor gróf is követte e derék példát. Most, mint tudósítónktól örömmel ér­tesülünk Andrássy Sándor gróf a hardicsai birtokának nagy részét par­cellázva, eddig 20 gazda fogadta el a nagyon kedvező és igen olcsó par­cellás-bérleteket. Munkát adva a föld- mivelő népnek itthon, még pedig olyat, amely a nép tudásához, kedvé­hez legjobban illik, ez egyik legcélsze­rűbb eljárás a kivándorlás okainak le­küzdésére. Különösen akkor, ha em­beri számítás szerint a munkának gyü­mölcsére a munkás számíthat. — Ezen­felül Andrássy gróf közvetlen a köz­ség alatt elterülő 80 holdas régi ma­jori belsőségét egy-holdas darabokra osztva, belsőségeknek ajánlotta fel. Alig pár hét alatt hat vevője van már. Erről felvidéki tudósítónk a követke­zőket írja: Tette azt azon célból, hogy községünket megmentse azon óriási zsúfoltságtól, melybe a szűkén mért belsőségeknek apróbb és apróbb ré­szekre történt feldarabolása folytán kerültünk. 1872 év óta háromszor égett le községünk teljesen, és ennek oka a túlzsuffoltság volt. A nép ter­més-eredményének előmozdítása vé­gett a gróf utasította az uradalmi in- tézőséget, hogy az uradalom jó mi­nőségű vető magvait cserélje ki a gazdák silány minőségű magvaival. Hogy pedig a bemunkálásra is a leg­jobbat taníthassa a népnek — kiesz­közölte hogy Hardicsán Maruska An­drás biró gazdasága minta gazdasággá alakittassék át. Ennek következtében már négy gazdasági előadást nyer­tünk és a nép igyekszik is az ott hallottakat felhasználni. Az angol gazdák Zemplénben. — Saját kiküldött tudósítónktól. — Szerencs május 31. (Express tudósítás.) Előkelő, a valódi angol gentleman hazájából való társaság érkezett ide tegnap este 10 óra 43 perckor a Debreczen felől jövő személyvonattal. Az angol gazdák egy nem nagy társasága, de megjelenésük után ítélve az angol gazdatársadalom­nak az a rétege, amely a világ c leg­zseniálisabb gazdasági politikusaival ós szakférfiúival biró nagyhatalmasság méltó képviselője. Az essexi grófság- mezőgazdasági bizottságából 50 tagjá­ból áll ez az illusztris társaság. Mint már lapunk előző számaiban említettük, ez a társaság a Hegyalját, Magyarország hires bortermő vidékét iTíMg-awiasiüia-----if­házbelieknek alig van idejűk valamit megmenteni. Az égő monostor gerendái ro­pogva törnek össze, a falak egymás­után dőlnek le. Már csak egyes tüz- oszlopok törnek ki az üszkös romok közül és aztán végképp elnyeli az enyészet a neki odadobott áldo­zatot. A mig a bősz elem vakító fény- nyél szórta szét tűzcsóváit, addig a monostor előtt elterülő országút túlsó oldalán levő „Veres-korcsma“ ivójá­ban a szikár szerzetes gondosan ápolja a pokoli látvány szerzőjét, kinek féke ­vesztett haragja a fájdalom csillapod- tával nemcsak hogy alább száll, de jóságossá is teszi imént még fékez- hetetlen vadságát. „Milyen nemes lelkű ön!“ — mondá a beteg, hű ápolójának. „A felebaráti szeretet parancsolja, hogy részvéttel legyünk szenvedő embertársaink iránt még akkor is, ha ellenünk vétettek.“ „Belátva szerzetes atyám nemes szivébe, ünnepiesen kijelentem, hogy most már véghetetlenül szánom és bánom elkövetett bűnömet, a mit jóvá akarok tenni oly módon, hogy az elpusztított monostort rövid idő alatt újból felépittetem Ezenkívül örök hálám fejében át fogok térni is meg akarta látogatni, miután céljuk hazánk földmivelő intézményeinek ta­nulmányozása és ezért érkeztek teg­nap este ide Szerencsre. Magyarországi utjoknak legelső stációja Frigyes királyi herceg magyar­óvári uradalma volt. Ezután a magyar­óvári gazdasági akadémiát és a külön telepeken elhelyezett kísérleti állomá­sokat tanulmányozták. A kísérleti ál­lomások, amelyekhez hasonló Angol­országban nincs, különösen érdekelték az angolokat, akiknek nagyon tetszett a magyar búza, siker tartalomban való gazdagságának kísérleti utón történt bemutatása. A társaság látogatását az akadémiai ifjúság sport-telepén fejezte be, ahol az ifjúság labdajátékot mu­tatott be. Másnap Erdődy György gróf gyepü-füzesi uradalmát látogatták meg. Itt maga a gróf szolgált angol nyel­ven szakszerű magyarázatokkal. Elragadtatással beszélnek az an­golok a Hortobágy természeti szép­ségeiről és az alföld gazdasági kin­cseiről, amelyeket tegnapelőtt, köz­vetlenül e hegyaljai kirándulás előtt tekintettek meg. Az angol gazdákat Szerencsen Harkányi János báró, Barnáth Béla orsz. képviselők, Pintér István fő­szolgabíró és a cukorgyár vezetősége fogadta. Kíséretükben ugyancsak ve­lük érkezett Szerencsre: Goger László miniszteri titkár és Szilassy Zoltán az OMGE titkára Budapestről és Kovácsy Béla a kassai gazdasági tanintézet igazgatója. A vendégek az éjszakát saját különvonatukon a va­súti kocsikban töltötték. Ma reggel 8 órakor megtekintet­ték a cukorgyárat és a kassai gazda­sági tanintézet által a cukorgyárban rendezett árpakiállitást. A cukorgyár modern nagy stíljéről az angolok igen kedvezően nyilatkoztak. Innen még délelőtt kocsikon Tar- czalra rándult az előkelő társaság, hogy a királyi udvartartási szőlőket és pincéket megtekintse, ahol Pogány Vazul szőlészeti inspektor fogadta és kalauzolta őket. A négy év alatt re­mekül betelepített 12Ó katasztrális holdnyi királyi szőlőterület, melyből a múlt évben már 600 gönczi hordó ki­tűnő mustot szüreteltek, valósággal gyönyörűséget nyújtott a tanulmá­nyozó vendégeknek, akik e szőlőterü­let gazdasági vezetéséről a legnagyobb dicséret hangján beszéltek. A legpompásabb hangulattal ült a társaság ebédhez, amelyet a királyi szőlőben épült nagy borházban terí­tettek fel. Ebéd alatt több lelkes fel­köszöntőt mondottak. Ebéd után Tarczalon és Mádon keresztül a vendégek Tállyára men­nek, ahol Bernáth Béla orsz. képvi­selő kalauzolja őket. Ott Tállya város arra a hitre, hol az ily önzetlen fe­lebaráti szeretetet tanítják“ . . . A gróf környezete nagyot bá­mult, hogy egy olyan büszke, mond­hatni dölyfös egyén, a ki világéle­tében dacosan ragaszkodott hitelvci- hez, most ily hirtelen átváltozott. Még mindég fülembe zúgott az összeomlott gerendák kísérteties recsegése. Még mindég magam előtt láttam a megtért bűnösnek reszkető alakját, a mint remegő ajkával ki­mondta a szánom-báuomot, midőn mámoros álmomból a szobafütő inas­gyerek felébresztett. Mikor kábultságom után öntu­datomat teljesen visszanyertem, s ál­modozásomról gondolkozva csakha­mar rá jöttem, hogy azok a látomá- nyok, a miket zsibbadt agyam az előtte való este halottakból és látot­takból alkotott: ezelőtt réges régen csakugyan megtörténtek. Hogy pedig a gróf — a ki nem volt más, mint Drugeth Bálint, Ho­monimnak és környékének akkor ret­tegett földesura — megtartotta foga­dását: arról a krónikás feljegyzésein kívül a monostornak hatalmas küépü- letci is, melyek épp most kerültek fel­újítás alá, fényes tanúbizonyságot tesznek. közönsége a városháza ez alkalomra feldíszített nagytermében este 7 órakor vacsorával vendégeli meg az angolo­kat. Erre az alkalomra a hegyaljai szőlősgazdák a legpompásabb asszu- borokat küldték, hogy ez a ven­dég-lakoma méltó fináléja legyen a hegyaljai kirándulásnak. Este ismét visszamegy, a társaság kocsikon Sze­rencsre. Éjjel féltizenkettőkor pedig elutaznak Miskolcz felé, ahonnan hol­nap indulnak Kassán át a felsőma- gyarországi fürdők megtekintésére. Meglátogatják a Tátrafüredeket, Igló- füredot, Korytnyiczát, Pöstyént és több útba eső kisebb fürdőt. Ez lesz az angol gazdák magyar- országi kirándulásának utolsó stációja, ahonnan azután visszautaznak ha­zájukba. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Jíözpénztárak vizsgálata. Az 1886: XXI. t.-c. 63. § ának idevonat­kozó rendelkezése szerint a vármegye közpénztárait havonkint egyszer meg kell vizsgálnia, az e végből kirendelt vár­megyei küldöttségnek. Vármegyénk alispánja és a küldöttség tegnap tel­jesítették, ez év folyamán most ötöd­ször, törvényben előirt abbeli feladatu­kat. Az egész terjedelemben és beha­tóan megvizsgált közpénztárak kezelé­sének mi kívánni valót sem hagyott fenn. Úgy a vármegyei, mint a gyám­pénztár teljes rendben találtatott. )( A községi és körjegyzők nyug­díjalapja a f hó 30-án foganatosított pénztárvizsgálat alkalmával 50,940 K. 13 f. vagyonnal birt, mint készpénzzel. )( A vármegyei tisztviselő, segéd- kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíj­intézete f. hó 30-án, a legutóbb fo­ganatosított pénztárvizsgálat napján, 242,995 K.-t érő vagyonkészlet felett rendelkezett. )( Felfüggesztett körjegyző. A varannai járás >főszolgabírója — írja tudósítónk — Mirtyák Miroszláv nagy- dobrai körjegyzőt az ellene felmerült többrendbeli súlyos vád miatt jegyzői állásától felfüggesztette és Filicskó Miksa varannai segédjegyzőt rendelte ki helyettes körjegyzőül. )( Hitelesítés. A f. évi május hó 22—24-én tartott törvényhatósági köz­gyűlés jegyzőkönyveit tegnap hitelesí­tették. )( Verseny tárgyalás. Emlékeztet­jük, akiket érdekel, hogy a sátoralja­újhelyi 99. számú mértékhitelesítő hi­vatalt a f. évi jún. hó 4-én d. u. 3 óra­kor tartandó írásbeli versenytárgyalás alkalmával fogja bérbeadni a vármegyei számvevőség. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaúj­hely város képviselőtestülete ma dél­után rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést. 1., Az 1901 évi zárszáma­dás vizsgálata. 2., Köztemető és Di­anna fürdőre vonatkozó leszámolás felülvizsgálata. 3., 1902 évre összeírt községi közmunka pénzbeli váltságá- megállapitása. 4., özv. Szkrak József- néval megkötött adásvevósi szerződés bemutatása. A közgyűlés lefolyásáról lapunk következő számában hozunk tudósítást. )( Tokaj város képviselőtestülete e hó 24-én tartott szokatlanul népes közgyűlésén egyhangú lelkesedései elhatározta, hogy az európai vendég­lősök nemzetközi kongresszusának tag­jaihoz intézett meghívását fenntartja, annak pártolása végett illetékes helyre újabban felír és a meghívás elfogadása esetében a fogadtatás és a vendégek méltó ellátásával járó költségekhez megfelelő összeggoi fog a maga részé­ről is járulni. JEGYZETEK a hétről. # Mire e sorok megjelennek, Mis­kolcz városában már összeült a- — kivándorlási kongresszus. Sok jeles szakember gyülekezik oda, hogy meg­vitassa legégetőbb s — sajnos — mindig felszínen levő kérdésünket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom