Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-27 / 48. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május 27. ingyen átengedtessék, a kir. törvény- széki fogház pedig illő vételárért a vármegye tulajdonába bocsáttassék: feliratot intéztek az igazságügyi kir. miniszterhez. (Számadások.) A Käsztenbaum Márton-féle ala­pítvány 1894—1900. évi számadásait tudomásul vevő miniszteri leiratot ki­adták az alapítványra ügyelő szám­vevőszék gondnokságának. A belügyminiszternek a pénzügy- miniszterrel egyetértő abbeli leiratára hogy az 1903. évi jan. hó 1-ével egyesítendő vármegyei és állami pénz­tárak és számvevőségek hivatalai kö­zül az egyiknek vagy a másiknak a vármegye székházában hivatalos he­lyiségek engedtessenek át és bocsát­tassanak rendelkezésére, azt vála­szolta a közgyűlés, hogy amennyi­ben a székháznak pénztári helyisé­gei az egyesítendő pénztárak befoga­dására elégtelenek, a számvevőség hivatalos helyiségei pedig szűkek, sötétek és egészségtelenek: gondos­kodjék megfelelő helyiségeknek ideje­korán leendő béreltetéséről. (Vegyes határozatok.) A községek gazdasági és vagyon­jogi érdekét, úgyszintén a közműve­lődés, a helyhatósági berendezkedés, a társadalmi szervezkedés és hasonló igényeknek fellenditésére törekvő ön- kormányzati ténykedéseket ellenőrző, vagy azoknak irányt kitűző egész se­reg közgyűlési határozat közül fel­említjük, hogy O.-Liszka községnek vágóhídi szabályrendelete nem része­sült kormányhatósági jóváhagyásban, — hogy Bánszka, Dávidvágás, Ta- varna és Varannó községeknek a nyomásos gazdálkodás fentartása ér­dekében hozott határozatait nem hagyta jóvá a törvényhatóság, Sókut község ugyanoly érdekből hozott határozatának jóváhagyását pedig a szervezési szabályrendelet hasonló mó­dosításának jóváhagyásától tette füg­gővé, — hogy a Bánócz község ré­széről elhatározott vágatási dijak élet- beléptetésétől megtagadta hozzájárulá­sát a közgyűlés, —- hogy az Agárd községben létesült olvasókör, a Va­rannó községben szervezkedett „Er­zsébet nőegyesület“ és az ugyanott újjászervezkedett csizmadia iparos-kőr, aSátoraljaújhely székhelylyel létesült függetlenségi kör alapszabályai kor­mányhatósági jóváhagyásra ajánltat- tak, — hogy Sátoraljaújhely r. t. város szervezési szabályrendeletének módosítását, mely két adótiszti állás életbeléptetését célozza, úgyszintén a közsegélyezés módja és mértéke tár­gyában alkotott rendtartását is jóvá­hagyták, — hogy Szinna község kép­viselőtestületének a rk. iskola álla­mosítása érdekében hozott határozata jóváhagyó záradékkal további kellő intézkedés céljából kiadatott a kir. tanfelügyelőségnek, — hogy Laszto- mér község képviselőtestületének ab­beli határozatát, melyben állami iskola és kisdedóvó létesítését mondotta ki, megerősítették. — hogy a kémény- sapretést szabályozó vármegyei sza­bályrendelet revideáltatva felsőbb jóváhagyás alá bocsáttatott, — hogy a Sátoraljaújhely székhelylyel szer­vezkedő ipartestületi hitel-és árucsar­nok szövetkezet gyámolitása érdeké­ben 8 db. egyenkint 50 K. értékű részjegy vételére az alispán feljogo- sittatott, — hogy Szerencs községet az új városháza építésével, melynek szük­séges volta a törv. hatóság részéről is elösmertetett, részletes terv és költ­ségvetés készíttetésére utasították, — végre hogy Zombor község képvise­lőtestületének községháza építése cél­jából felveendő és nyolc év alatt tör­lesztendő 5000 K. kölcsönéhez meg­adatott a törv. hatósági jóváhagyás. (A sárospataki liid-ügy.) Hosszas, és helyenkint ki-kike seredett vita során 2 szavazattöbbség­gel hozzájárult a közgyűlés ahhoz a tiszti főügyészi javaslathoz, hogy Sá­rospatak község képviselőtestülete fel- hatalmaztassék a közbirtokosság tu­lajdonából a város kezelésébe átment 156,000 K. hidalap felhasználásával a Bodrog folyó sárospataki szakaszán lévő rozoga hid újjáépítésének sür­gős előkészítésre. (A közigazgatás közszolgálati ügyei.) A szerencsi járás szolgabirói hi­vatalában kisegítő munkaerőre lévén szükség, úgyszintén a vármegyei szám­vevőségnél is az alispánt felhatalmazta a közgyűlés, hogy megfelelően intéz­kedjék; egyszersmind Bernáth Béla szerencsi szolgabiró részére felhatal­mazást kért a kihágási ügyekben le­endő bíráskodásra. Izsépy Zoltán nagymihályi, Somossy Sándor szinnai szolgabiráknak, kik a legutóbb tar­tott vármegyei általános tisztujitáskor a közszolgálat érdekében helyeztettek át Királyhelmeczről, illetve Nagymi- hály községből jelen szolgálatuk szék­helyeire, az átköltözködóseikkel járt tetemes költségek részben való meg­térítéséül méltányossági tekintetből bizonyos téritményeket szavazott meg a közgyűlés, — Durcsinszky Gyula h. szolgabirónak pedig, ki Homonnán a főszolgabírónak hosszabb ideig tar­tott betegeskedése alatt szerzett ma­gának jogcímet a méltánylásra, anyagi jutalmat helyezett kilátásba. (Második patika Szerencsen.) Szerencs község képviselőtestü­letét véleményadásra hívta fel már régebben a vármegye, hogy legyon-e ott második patika is. A képviselő- testület s vele egyetértő vélemény­nyel a járás főszolgabirája is abban a nézetben volt, hogy ne legyen. A kérdés most a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésén úgy oldódott meg, hogy szavazat a többséggel a második patika létesítése mellett nyilatkoztak. (Uj nagyközség) Tőke-Terehes, mely község ez idő szerint körjegyzőség székhelye, nagyközséggé kíván átszervezkedni. Az ügyben érdekelt községek képvi­selőtestületeinek vonatkozó határozatát a közgyűlés jóváhagyás végett felter­jesztette a belügyminiszterhez. (Sztropkón telekkönyv.) Sztropkó község képviselőtestü­lete a járásnak régi és egészen jogo­sult kívánságát óhajtja teljesíteni, hogy t. i. Sztropkón a kir. járásbíró­sággal kapcsolatban telekkönyv léte- sittessék. A vármegye közgyűlése, méltányolván a járás kívánságát, meg­bízta az alispánt, hogy a sztropkai vármegyeházban a szolgabirói lakásul és hivatalul szolgáló helyiségeknek a telekkönyvi hivatal céljára történendő átengedése iránt kezdjen tárgyalást a kir. törvényszék elnökével s annak eredményéről a szeptemberi közgyű­léshez tegyen jelentést. (Vármegyei rendelkezési alap.) A vármegyei központi szegényalap évi jövedelmének egy részéből ren­delkezési alapot kívánt létesíteni a vármegye oly végből, hogy a hozzá anyagi segedelemért folyamodók kó relmét esetről-esetre teljesitüesse. Ide vonatkozóan szabályrendeletet is al­kotott, melyet jóváhagyással ellátva a belügyminiszter most leküldött. Á szóban lévő uj alap felügyelő-bizott­ságát a f. évi szeptemberi közgyűlés fogja megválasztani, hogy az alap jö­vedelmét azután rendeltetésszerűen kezelje. (Szabdságolt tisztviselők.) Szabadságért folyamodtak — és pe­dig két hónapi szabadságért Mizsák István tiszti főügyész, három-három hónapi szabadságért /Iíatolay Béla árvaszéki ülnök és Éwa Ödön al- számvevő, egy havi szabadságért Rie­der Ferenc vm.-i árvaszéki írnok. Orvosi bizonyitványaik alapján kéré­seiket teljesítette a közgyűlés. (Izraelita- te mető.) Az újhelyi „Chevra-Kadicha“ izr. szent, egyesület és Sátoraljaújhely vá­ros között létre jött öröklevelet, mely szerint a közös temetőnek egy része a szent egyesület julajdonába megy át, a törv. hatósági bizottság jóvá­hagyta. (Sulyóvszky alapítvány.) Nagymihály község képviselő­testülete örök fundációt tett „Su­lyovszky-alapitvány“ címén az ottani áll. elemi iskola és kisdedovó növen­dékeinek jutalmazására, hogy a két kulturális intézmény megteremtője Sulyóvszky István iránt érzett mély háláját ekként is maradandóvá tegye. Az alapítólevelet a törv. hatóság, megerősítette. (Uj vicinális közút.) Mád és Zombor községek képvi­selőtestületei azért folyamodtak, hogy a két községet egybekötő, élénk köz- lekedósü dűlőut a vicinális közutak hálózatába felvétessék. Folyamodásuk kedvező elintézést nyert­(Tomotósi járulekok.) A vármegyei tisztviselők, segéd- és szolgaszemélyzetóhez tartozók el­halálozása esetén adandó lemetési já­rulékokról alkotott szabályrendeletet a belügyi kir. miniszter jóváhagyó záradékkal ellátván, megfelelő intéz­kedés, illetve esetről-esetre való al­kalmazás céljából az alispánnak ki­adatott. Ezek során a közel másfélszáz ügyet tartalmazó tárgysorozat letár- gyaltatván, a három napos közgyű­lés máj. hó 24-én, d. 9 órakor az elnökölt főispán éltetésével véget ért. Még csak azt említjük fel, hogy a közérdekű ügyek felett hozott ha­tározatokat annak idején a vármegye „Hivatalos Lapja“-ja egész terjedelem­ben fogja hozni, úgy szintén közölni fogja a meghirdetés stádiumába ju­tott szabályrendeleteket is. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Pótköltségvetések. Ez évi má­jus 20-án kiadott számunkban már fel­sorolt községi költségelőirányzatokon kiviil az ez évi május hó 24 én vég­ződött vármegyei közgyűlés tárgysoro­zatába felvétettek még és a törv. hat. bizottság részéről jóváhagyattak Mező- Zombornak községház épitésére, úgy­szintén Alsóregmecz, Felsőregmecz és Mikoháza községeknek a kataszteri fel­mérések alkalmából felmerült rendkí­vüli kiadások fedezhetése iránt benyúj­tott pótköltségvetései is. HÍREK. Májusi levél. — Válasz Horkaynó válaszára. — Kedves Nagyságos Asszonyom! Májusi hangulattal kéne kezde­nem, ha ilyenről egyáltalán szólhat­nánk. De elvégre is nem azért van hónapokhoz kötve ez újság hasáb­jain az én levelezésem, hogy az időről írjak. Különben pedig ha oly édes levél jut hozzám, mint az öné kedves asszonyom, akkor nem is szabad az időről Írni, hacsak nem arról az édes hangulatról, amelyet az ön végtelenül bájos levele keltett, mennyivel több májusi inspiráció sugalmazását éb­resztve, mint ez a csúnya szeles május. Ezek után imádandónak látom Önt, kedves asszonyom. Egy fekete- szemű, élénk, temperamentumos, szel­lemes asszonynak képzelem el, annál is inkább, mert részrehajló vagyok, méltányolva azon kedvességét, hogy velem vidéki lánynyal ereszkedik po­lémiába. Tudja édes Nagyságos asszonyom, dacára, hogy tárcájában jól megmossa néhol gyönge kis fejemet, nekem mégis nagyon jól esik, mert érzem, hogy szeretettel teszi. Nem fogom részletezni reám vo­natkozó tárca-corigéeját, de arra mégis visszatérek — és erősen konzekvens is maradok — hogy igenis a leány ne nyilvánítsa soha érzelmeit, mert ismé­telve állítom, hogy abban a percben elveszti a férfira vonatkozó hatását. Mint tudja nagyságos asszonyom, az emberi nem gyarlósága oly magas­fokú, hogy mi a jelennel soh’ se va­gyunk megelégedve s elérhetetlenek után vágyakozunk 1 így hát azt gon­dolja a férfi; mindig, hogy szerelmünk reá nézve „elérhetetlen.“ Ezért is fog soká tartani az a bizonyos „Reiz,“ csak azután mi nők tartsuk ám ren­desen szem előtt: „Stolz lieb ich den Spanier.“ Majd meglátjuk édes Horkayné asszonyom, mit szól újra szerelmi theoriámhoz. Teoretice eleget foglalko­zom vele. Ez talán csak nem hiba. Csupa merő unaloműzésből teszem. Ám praktice ezzel nálunk unalmat űzni nem lehet. Tudja miért ? Egysze­rűen, mert ebben a kegyetlen, vidéki városban férfihiányban szenvedünk. És akik vannak, azok oly hiányosak, hogy valamelyest még művelni kellene őket. Majd az ön iskoláztatása nyo­mán, ha gyakrabban is lesz szeren­csénk hozzá, megpróbálom. Mert erre valóban csak kedves nagyságos asz- szonyom merész talentuma volna ké­pes. Ehhez az ön vérbeli talentuma szükséges. De hogy az ön theóriáját az ön prakszisára hivatkozva megdöntsem, emlékezzék csak vissza az ön által úgynevezett ideális leánykorára, váj­jon sikerült volna-e a maga ügyes­édes kis kacsói által szőtt hálóban, gyönyörködnie a Horkay Feri ur leszerelt hódolatában, ha ön semmi furfangot nem használva — egysze­rűen azt mondta volna neki: Nézze Feri, én szerelemre vágyom, megkí­vántam idősebb nővéremtől, még egy­előre magát nem szeretem, de biz sokba kerülök én idehaza. Vegyen el hát engem feleségül, maga gazdag és egészen jó fiú. Majd együtt jól elélhetünk és megszokhatjuk egy­mást. Ugye meghökkent volna nagyra- becsült Horkay Feri ura. Ám de magácska is az Elza el­itéit theóriáját követve, égő szerelmet szimulált iránta, szóval szerepét jól játszotta és sikerült e flegmatikus, megrögrögzött agglegényt ujjai köré csavarintani, aki aztán „beszélt a mamával“ — okosabb dolgokról. Később aztán megjött a szerelem is, de a theória ugyebár olyan volt, mint a minőt most már elitéi. Hogy pedig bele néztem házaséletübe, ugy-e neheztel rám e bizalmaskodásért? Mindezek után is rajongok, tisz­telettel rajongok az ön okos, édes szemei után és kérem e keményebb polémia után, nézzen rám továbbra is bizalommal és engedje meg, hogy tovább is zaklasson tanácsot váró kérdéseimmel. E levél utján ismét felzarándokolok önhöz dicső székvá­rosunkba, abba az ismert női ka­szinóba, és felkeresem önt, hogy kissé restauráljam pangó mucsai szelle­memet. Különben pedig — eltekintve az időnktől — az élet eléggé tavasziasan zajlik. A vidéki sport fellendülésnek indult: járják a lawn-tennis-, croquet- partik, no meg más partikat se vetünk meg. (Csak ne legyenek „Wasser-par- tik.“) És ilyenek után reméljük, hogy el is rándulmajd hozzánk. Illő fogad­tatásért garantirozok. Diadalkapu, polgármester s fogatja, azonkívül szer­kesztőségünk testületileg fogadja majd. Ha megengedi, a vidéki Cicero- néja én leszek és a fojtó fővárosi levegő után az irodalmi revelláció levegőjében fogunk a nyelvtudomány­ról elmélkedni Széphalmon Kazinczy mauzóleuma előtt Aztán mogmász- szuk a gyönyörű hegyaljai szőlőket. Végre korzozni is fogunk a mely nálunk, ha nem is oly élvezet, mint a Korona-herceg utcában, de Nagy­ságos asszonyom világos kék, hab- könyü költőiesen szép toilettjóben, én igy képzelem oly mágnességet fog kifejteni, hogy még legkomolyabb férfiúinkat is megbabonázza. És akkor jobban zajlik majd minden. A Korzó elején mindjárt fog látni egy kiraka­tot melyben élő beszélő figurák van­nak, (ez mucsai privilégium), ha rc- vuet passziroz e bábok majd csodála­tosan arra fordulnak a merre mi nők lejtünk és afféle czápa tekinte­tet vetnek mintha elnyelni szeretnék az arrasurranó bájos silfideket. (Ugy-e bár van fővárosi reklám-érzékünk.) Tovább haladva úszhatunk is majd, — t. i. a korzó semmiségében. Hacsak Ön meg nem menti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom