Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-06 / 39. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. életének megváltoztatásához, legyen az bár a zsenialitás legmagasabb fo­kán álló gondolatmenetnek alkotása, ez még sem oly tökéletes mii, mely kritikát ki ne bivbatná. Sőt minden erős maradandó alkotás csa­kis a kritika szűrőjén keresztül lesz tökéletessé. A mi véges értelmünkkel gondolkozva azon konklúzióra kell jutnunk, bogy mivel természetünkben rejlik a tévedés, minden oly alkotá­sunkat, a mely ezrek és ezrek szel­lemi erkölcsi és anyagi előhaladását van hivatva munkálni, nem bontha­tók a titokzatosság leple alá, hanem eleve nyilvánosságra hozandók, hogy az alkotandó, és a jövőbe messze kiható munkálat érdekében egy ilyen eseményhez minden illetékes forum, a társadalmi élet minden, — még legkisebb tényezője is fölemelhesse és hangoztathassa szavát; — mert több szem többet lát, több fej töb­bet gondol. A mi zártkörű, vicinális érdeke­inknél, midőn a közjóra akarunk munkálni, példát kell vennünk a na­gyoktól; akik ugyanarra törekesz- nek en gros, amire mi en detail. Méltóztassék csak figyelembe venni, hogy a kormány, ha egy törvényjavaslatot előkészit, mily kö­rültekintéssel, mily nyilvánossággal jár el. — Jó előre kinyomatva ezer és ezer példányban adja közre a ter­vezetet, hogy legkisebbtől legnagyob- big mindenki és illetve a sajtó mes- gyéjén át hozzá szólhasson, észrevé­teleket tehessen arra. Nem zárkózik el az okos szó elől, nem dobja félre a talán gyengébbet; de minden erő mérlegelésével igyekszik a legszebb formát megállapítani, tudatában an­nak a roppant felelősségnek, hogy csekély értékűnek látszó, de törvény erejével biró alkotások minőségétől, keresztülvitelétől, — annak a tör­vénynek holt betűjétől egy nemzet, egy ország jóléte van függővé téve. Ha ezután a példa után indulunk, és kell indulnunk, mert máshol a ma­gyar úgy sem igen szeret saját spe­ciális létérdekeire példákat keresni, — úgy nekünk zemplénieknek, de még precízebben szólva sátoraljaúj­helyieknek, van a városi Tanács el­járása, módszerére vonatkozólag gé- hány észrevételünk. Nincs itt szó okoskodás, fontos­kodás vagy akadékoskodásról, — meg vagyunk mi arról győződve, hogy az a testület, melyet a mi bizalmunk helyezett abba az állásba, hogy ott a közjót legjobb tehetsége, szent esküje szerint munkálja. A vízvezeték létesítésének esz­méje régibb keletű dolog. Ma már közeledik a kivitelhez. Ugyan volt-e rá alkalom, hogy ennek a város pol­gárságának minden eleme, minden illetékes faktora, hacsak némileg is megfontolás tárgyává tehette, s sza­vát pro vagy kontra, esetleg a kivi­tel módozataira nézve fölemelhette volna e dologban? Mi volna a tanács részéről az első teendő ? Imformálni kell a helyi sajtót, mint ezt a fővárosban is teszik, hogy a város kormányzata ezen nagyon üdvös eszméjére, még mielőtt ebben tanácsi javaslat tétetnék a nagy nyil­vánosság előtt mintegy provokálja a közvéleményt. Véleményeket kérjen, a hozzászólásokat közölje. Beszélhet valaki hibásan, egy- kettő szakértelemmel, a lokális érde­kek és viszonyok mérlegeléseivel. A kivitel még messze van, de ami mulasztás eddig is el követtetett a nyilvános vélemény kikérése, a nagy közönségnek a sajtó utján való infor­málása ellen, az talán még helyre hozható. Egyelőre ennyit, a tárgyra még visszatérek. )( Az állandó választmány Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett teg­nap délelőtt tartott ülésén letárgyalta a vármegyei házipénztár 1901. évi, úgy­szintén a betegápolási alap 1901. évi szá­madásairól szóló számvevőségi jelenté­seket s az ezek értelmében jóváha­gyásra ajánlott két rendbeli számadás 15 napi közszemlére kitétetett. )( Módosított szabályrendeletek tervezetei. A vármegye rendszerint való főjegyzője az állandó választmány­nak tegnapi ülésén több rendbeli vm.-i szabályrendelet módosítása iránt terve­zeteket mutatott be, amiket az állandó választmány el is fogadott és a tör­vényhatósági közgyűlésnek jóváhagyás végett be fogja mutatni. A módosítás alá vett szabályrendeletek közül kiválik egy, mely az ügyes-bajos szegény nép terhén óhajt enyhiteni, hogy t. i. az úgynevezett »sárkémény«-eknek nem kéményseprők segítségével történendő sepretését megengedi s ilyképp a sze­gényebb sorsú lakosságot nemcsak bi­zonyos adózástól, hanem a kémény­seprők részéről gyakorolt zaklatások­tól is felszabadítja. )( A jegyzői nyugdíjalapra ügyelő választmány tegnapra hirdetett ülése közbe jött okok miatt elmaradt. )( A jegyzői nyngdijintézet alap­szabályait gyökeres revízió alá vette a vármegyének rendszerinti főjegyzője. Az egészen újjá dolgozott szabályren­delet, mely azt célozza, hogy a nyug­díjintézet uj alapokon és uj erőforrá­sok segítségével vagyoni helyzetében megszilárduljon, észrevételeiknek meg­tétele és hozzájárulás végett a községi és körjegyzők értekezlete elé fog ter­jesztetni, mely értekezletnek egybehi- vása már a legközelebb eső alkalomra várható. )( Közegészségünk a Krajnyán cim alatt a Felvidékről érkezett ré­gebbi tudósításunk említette, hogy Ub- lyán a hasi hagymáz pusztít. Erre tör­tént hivatalos közbenjárásnak most már örvendetes eredménye, hogy az ublyai hasihagymázos betegek teljesen fel­gyógyultak s újabb megbetegedés nem fordult elő. Ez eredmény a hatósági intézkedéseknek és főleg dr. Löcherer Lőrinc t. főorvos buzgó működésének köszönhető. )( A kivándorlás megnehezítése. Eddigelé atyafiaink némelyike Ameri­kába való vágyakozásában ha más­ként nem tehette, elérkezett Brémába vagy Hamburgba s a tengeren való át­kelés költségeit ott igyekezett megke­resni, avagy mint hajómunkás esetleg ingyen tette meg az utat Amerikába. Ezentúl ez alig lesz lehetséges, mert brémai konzulátusunk jelentése alap­ján a belügyminiszter most figyel­mezteti a külföldre kivándorolni szán­dékozókat, hogy elegendő útiköltség nélkül útra ne keljenek, mert az említett városokban munkaerő feles számban áll rendelkezésre és a hajók a tengeri útra munkásokat uem vesz­nek fel s igy csak azt érik el az ilye­nek, hogy a német hatóságok haza- utasitják őket. HÍREK. I -----­Bodrogközi históriák. — május 5. Miután már uj törvényjavaslat is készül a telepítésről és birtok-par­cellázásról, e szerint kötelessége min­den józan honpolgárnak tudnia, hogy miféle fán terem ez a különös — amerikai formára alkotott gyümölcs. Mindenesetre, ha a paraszton segí­teni nem is tudnak, de határozottan jó indulattal viseltetnek irántok.Annak hogy a paraszt szegényen él, nem a zsidó kereskedő vagy bérlő az oka. — A föld kevés és rossz. Gyárak pedig az egész Bodrogközön nin­csenek. — Persze úgynevezett feles földeket is vállalnak, melynek azonban az a hátránya, hogy a muszáj munka teljesítése közben a gazda szénája ott rothad a mezőn, túlérett gabonája ki­pereg a földjén, mert neki akkor kell idegen helyen robotolnia, a mikor a sajátját kellene betakarnia. A kor­mány tehát helyes utón jár, a midőn a magyar földet a magyar népnek menti meg. Elvégre megvásárolható, illetve eladó birtokok mindenütt fog­nak akadni. Sajnos, sok nemesi bir­tok van hazánkban, melyeket az óri- ásilag felszaporodott adósságok foly­tán szívesen adnak el az illető bir­tokosok, végzett földesurak, avagy viszálykodó örököseik. Már pedig, semhogy idegen kézre kerüljenek inkább vegye meg az állam a ma­gyar nép részére. * Bodrogközi szenzáció számba megy a kis tárkányi fogyasztási szövetkezet „pechje“ — Nemrég valamikor télen történt hogy a boltot feltörték és kira­bolták. Azóta ujjonnan lett berendezve és igy ismét akadt a rablóknak, mit el- vinniök. Sőt nem csak loptak, hanem a visszahagyott árukat petróleummal ön­tötték le, egyes helyeken égő gyertyá­kat felállítva, hogy ily módon teljes legyen a pusztítás, rombolás. A terv meghiúsult, Kis Tárkány község sze­rencsésen járt. Ép akkor, t. i. ápri­lis 27-én történt, oly óriási vihar dü­höngött az egész vidéken, hogy ha a gonosz terv sikerül, az egész község a föld felszínével egyenlővé válik, íme tehát „peches“ ez a szövetkezet. De a hivatalos urak sem mentek sokra, mivel mindeddig az igazi tet­test kipuhatolni és elfogni nem sike­rült. * Kis ájtatós verekedés is volt husvét első és másod napján az egyik bodrogközi falucskában. — Ott ez alkalommal nem a durva parasz­tok között ütött ki a pálinka hatása, hanem két intelligens egyén között. Első napon az egyik maradt győztes, másnap a másik kerekedett felül. A nép pedig addig nem kívánkozik ilyen templomba, a hol verekednek, mig nem jön el a püspök, hogy új­ból felszentelje az Isten házát. Ilyen a csendélet nálunk, a hol bizony a korcsmákra is kellene nagyobb gon­dot fordítani a mérvadó tényezőknek. Akárhány korcsmában fordulna meg a megyei főorvos úr, mindenütt pisz­kos üvegeket és rossz italokat találna. — Már pedig tudtommal a főfizi­kusnak jogában áll ily esetek ellen azonnal megindítani a „fegyelmi“ el­járást. A Bodrogköz legmostohább gyer­meke Magyarországnak, pedig jobb sorsot érdemel, már azért is, mert szépek, kedvesek benne az asszo­nyok, kiknek legalább 60 százaléka tartja a kormány pálcát. Megjegyzem, hogy nem gyengéden! Oly erős kéz­zel, akárcsak Atilla közvetlen utódai volnának. X. Y. Z. — Szerkesztőségünkből. Ifj. Mecz- ner Gyula lapunk főszerkesztője, tar­talékos honvédhuszár-hadnagy, ma délben vonult be Kassára két heti katonai gyakorlatra. — Biró Pál la­punk felelős szerkesztője 11 napi államfogház büntetésének eltelte után a mai számtól kezdve újból részt vesz a lap szerkesztésében. — A rom. kath. egyházmegyéből. Leiteregh Károly volt hankóczi lel­kész a karácsonraezei pléhánia veze­tésével ideiglenes minőségben meg- bizatott. Tarsovits Lajos bodrog- szerdahelyi és Medveczky Imre tar- czali káplánok köllsönösen áthelyez­tettek. — Eperjesi diákok Sárospatakon. Az eperjesi ev. koll. főgimnázium több tanár vezetése mellett pünkösd ünne­pére kirándulást rendez Sárospatakra, ahol főleg a mintaszerűen berendezett ősi kollégium megtekintése és tanul­mányozása fogja képezni a kirádulás célját. — Orvosok gyűlése. Zemplénvár- megye Orvosgyógyszerész Egyesülete e hó 22-ikén délelőtt fél 9 órakor Lö­cherer Lörincz dr. elnöklete mellett a vármegyeház alispáni hivatalos he­lyiségében rendes közgyűlést tart. — A magyar nyelv terjedése. Mint Munkács c. laptársunk múlt számában örömmel olvassuk, Fir- czák Gyula, munkácsi görög kath. püspök, Déskó János munkácsi gör. kath. főesperes felterjesztésére, mely­ben hivatkozás történik azon körül­ményre, hogy a hívők nagyobb része már érti a magyar nyelvet s viszont a gymn. és elemi iskolai tanulók nagy vésze járatlan a ruthén nyelv­ben megengedte s egyúttal elrendelte hogy a munkácsi gör. kath, temp­lomban ezentúl minden másod vasár­napi szentmise alkalmával az egyházi szent beszédek magyar nyelven tar­tassanak. — Az orvos-egylet kirándulása Diósgyőrbe. A Zemplénvármegyei Or- vos-gyógyszerész Egyesület ez év junius hó 21-én kirándulást rendez a diós­győri vashámorba. Az egyesület elnöke Löcherer Lőrinc dr. felkéri az egye­sület azon tagjait, kik ezen tanulmá- nyos kirándulásban saját költségükön részt venni óhajtanak, hogy ez iránti szándékukat e hó 21-éig nála bejelent­sék. A kirándulást elnök vezetésével dr. Rosenberg Bernát egyl. titkár ren­dezi. — Uj vasút a Tátrában. Csorba­tótól Tátrafüredig uj vasúti vonalat építenek: Minthogy a vonal emelke­dése meglehetősen nagy, körülbelül 40 méternyi kilóméterenként, több helyütt fogaskerekű pályára van szük­ség. Az uj vasút gőzerőre lesz beren­dezve. — Karád és Sárospatak közt a Bodrog és Hegyalja kereskedelmi és közlekedési érdekeinek előmozdítása céljából az érdekelt birtokosok széles vicinális ut építését tervezik, amely útnak kiépítése fölöslegessé tenné a drága helyérdekü vasút létesítését. Ezen ut költségeit részben az érdekelt nagybirtokosok fedeznék, részben a szomszédos községek és részben a megye. A hozzájárulási arány megálla­pítása céljából gyűltek hát egybe az elmúlt csütörtökön Sárospatakon Mai- láth József gróf, Matolaí Etele alis­pán, Barthos József főszolgabíró, Kazy uradalmi tiszttartó, Molnár Já­nos pataki biró és az érdekelt közsé­gek képviselői. Ez első tanácskozáson azonban nem sikerült még a költség- felosztáshoz helyes kulcsot találni. Ezért tehát az összejövetel még e hó folyamán ismétlődni fog ugyancsak Sárospatakon. — A Nagy-Károly—inátószalka— v.-namény—csapi vasút engedélyezési tárgyalása április hó végén történt meg Budapesten Mándy min. taná­csos alatt az állandó vasutengedélye- zési bizottság közreműködésével, hol megállapították véglegesen a vasút­vonal állomásait és rakodó helyeit. Az egész építés 5,900,000 korona, vagyis kilométerenként 68,738 koronába kell kerülnie. A tárgyalás alkalmával az összes műszaki kifogások elenyésztet- tek s az állomás kibővítésekre nézve az egyezség létrejött. Az állami hoz­zájárulás kérdésében ezen tárgyalás eredményé alapján fog a minisztérium dönteni. — Óriási tűzvész Bártfa városá­ban. Eperjesről írják: Vasárnap délben 12 órakor Bártfa városa kigyuladt. A nagy szélben 200 ház égett le. Az eperjesi tűzoltóság és katonaság külön vonaton ment ki a tűz színhelyére. Estére megszűnt a tűz, ami a bártfai vasúti tűzoltóságnak érdeme. Sok ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom