Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-26 / 35. szám
Sátor alj a.-Ujliely, 1902. április 29. 35. (2175.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatals Sátoralja-Ujhsly, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., Vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Biró Fái dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. —• Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Fiirdöoryosok Országos Bizottsága. — április 25. (dr. n—n.) Ez idő szerint ez az Országos Bizottság a legaktuálisabb kongresszus. A kongresszusokat ugyanis utóbbi időben Országos Bizottságnak szokták nevezni, de különben sem illeti meg az olyan összejövetelt a „kongresszus“ elnevezés, melyen csupán hazai érdekelt felek vesznek részt. Elég baj, hogy igy van! Miért nem hívták meg e rendkívül fontos tanácskozmányra a külföld tudósait és idegen államok képviselőit? Hadd lássák ezek, mennyi kincs rejlik a mi fürdőinkben ! Mi azonban nem veszünk tudomást e rengeteg vagyonról. A külföldi ember: angol, német, francia már jobban becsülte volna meg a természet eme kiváló adományait. Minálunk ellenben mi történik? Amint igen jeles, barátom és iskolatársam: dr. Rigler Gusztáv, kolozsvári egyetemi tanár kifejtette, az egyes fürdőhelyeken az ásványvizek expediálásánál, dugaszolásánál sem járnak el elég nagy gonddal. Tessék megnézni a külföldről behozott palackokat, mily pompás likacstalan és szervetlen anyagból készült zárak vannak azokon alkalmazva! Nálunk ellenben parafadugókat használnak, olyanokat, melyeknek felületén is, meg a mélyében is óriási mennyiségű baktérium él. Rigler profeszor sajnálattal konÁ ZEMPLÉN TÄRCZÄJA. * Áprilisi levél. — április 24. Kedves szerkesztőm! A minap olvastam egy hires német újság egyik nagyon szellemes tárcájában, hogy: „unsere Töchter mögen so schreiben, dass unsere Söhne es lesen können! „Ez különösen megkapta figyelmemet, mert irói működésemet e mondás értelmében mertem valóban korrektnek is találni. Már t. i. az igazat megvallva, én ha valamit Írok — engedtessék meg nekem nőnek ez a szubjektivitás — első sorban mindig a férfiakra tett hatást lesem. De ezt az őszinteségemet bármilyen anyai szigor is hiába helytelenítené. Elhihe- tik, elárulom, hogy mindnyájunknál igy van. Többer ér egy csúnya férfinak hódolata, mint hat szép nőnek ajk- bigygyesztő kritikája. Ez hát az én irói politikám is. (Legyen nekünk is újság-politikánk — hisz erre mifelénk ma már boldog-boldogtalan politizál és politikái). És különben is, ez köny- nyü politika: mert biz a férfiak korántsem oly difiszilek, mint a kritizáló nők. Amit egy férfi egy nőnél érdekesnek talál, azt a nő sokszor csúnyának nevezi; ha a férfi a nő szellemi képességeit ítéli meg, szintén elnézőbb statálta, hogy a hazai ásványvizek legnagyobb része nem állja ki a szigorú kritikát. A baktériumok száma egyes hazai ásványvizekben szinte óriási, mert igen sokban 10000-nél, néhányban pedig 25000-nél is több baktérium van 1—1 köbcentiméternyi vízben. Már boldogult Fodor tanár figyelmeztetett e cudar állapotokra és ime kitűnő tanítványa: Rigler dr. is nagyon sötét színben tünteti fel e viszonyokat. No de nem ez az ok, a miért én most fölszólalok. Régi dolog és ismeretes, hogy a magyarnak nembánomsága túllépte hazánk határát, ebbeli rósz hírünk az idegen látogatók előtt eléggé ismeretes. A fürdők iszonyú drágasága a kiváló momentum, melyre a fent jelzett Országos Bizottságnak kellett volna kiterjeszteni figyelmét és ha esetleg most elhanyagolta, tegye jóvá legközelebb. Ott székel fönn Budán a mi szeretett miniszter tanácsosunk : Chyzer Kornél dr., ki valamikor e megyének egésszég- ügyét kormányozta. Szeretném ha ezen lap utján eljutna hozzá kiáltó szavam! Szeretném nagyon, ha nem veszne cl a pusztában az irás sem ! Szerény véleményem szerint e téren is sokat tehetne a kormány! Ha egyes fürdők magánkézben is vannak, azért holmi csekély eredmény elérhető. Miért képes egy szegény ember 200 kornnával Karlsbadban szemmel lát bennünket. Például egy férfi szemében nincs buta lány, mert ha buta is — mihelyest e tulajdonsága révén a férfi többet engedhet meg vele szemben — a butaságát is már a legnagyobb kritikával kedvességnek mondja. Különben minek is maguknak férfiaknak szellemes, okos nő ? Ez a legutolsó kellék 1 Sokkal szebb tulajdonság, ha az a leány úgy viselkedik, akár egy arany halacska, ki után maguk könnyen halászhatnak! Én azonban Lorelei Elsa mondhatom szerkesztő uramnak, hogy bizony halász és halász közt van különbség. Például a Lohengrin-beli halász. Ez ideális halász. Női eszmény. Hja de a mai kor. Ám félre a pszicho-filozófiával, már amúgy is olyan gouwernante Weltverbesserer hajlamokat fedeznek fel bennem, amelyek.ifjú, bohó lányokhoz nem illenek. És igy én is az árral úszom. Beleesve a kor hibáiba szemet hunyok az élet keserű oldalainál és repülök előre ihlettel, boldogan — ha ólomszárnyakkal is — egy jobb, boldogabb kor elé. Hogy visszatérjék a józan német iró szavaira figyelmeztetem leánytársaimat hogy érzelmeiknek soha kifejezést ne adjanak. (Egy kevés türelmet kérek mindjárt rátérünk arra is, hogy mi összefüggésben van mindez — egy áprilisi levéllel.) Minden leány legyen csukott könyv, olyan, melynek a zárja patent. Á fő hogy 4 hetet tölteni? A világ leghíresebb fürdőjében, ahol csodákat miveluek máj, gyomor, vese- és bélbetegek között. Miért lehessen a franciák legkitűnőbb fürdőjében: Aix les-Bains-ben egy pár száz frankkal egy egész családnak fürdőzni és egészségét visz- szanyernie? És miért nem lehet ezt a hazai fürdőkben elérni ? Miért kell itten sok-sok százas bankó, hogy valaki Pöstyénben, Trencsén-Tepliczen avagy Koryt- niczán időzhessen 3—4 hétig — és akkor legfeljebb bosszanko- dással telt epehólyaggal tér visz- sza, a helyett, hogy egészséget hozott volna magával. A luxusfürdőkről nem szólok. Tátrafü- redre nem kell szegény embernek menni. Oda csak herceg mehet, aki a „főszezonban“ julius hó 1-től augusztus hó 20-ikáig — egy kis szobácskáért 5—10 frtot fizessen. Ezt is örömmel fizeti, ha csak megkapja. Tessék végig lapozni Osztende, Havre, Meran, stb. világfürdök árjegyzékeit. Sehol olyan drágaságot nem fognak felfedezni, mint édes magyar nazáükuak fürdőző helyein. Nem voltam még Erdöbényén, de legközelebb oda is kirándulok, hogy megyőződjem arról, vájjon a kisebbszerü helyeken is oly borsos árak dominálják a valóságos kirablásra szánt szegény halandók zsebeit? Valamikor már jártam egyik kis zólyommegyei fürdőcskében, ott azonban azzal a kit e zár kulcsával megajándékozunk legyen — igazi férfi. És ne „hitvány gyönge báb“. Azután vigyázzunk az után kulcsra. Mert mihelyst egy zárnak utánkulcsa van, már a könyvnek sejtelmes értéke is megszűnik. De hogy az áprilisi hangulathoz közelebb érjünk: egy barátom e napokban azt kérdezte mit tartok legháládatosabb témának a tárcairásra. Én lakonikusan azt válaszoltam — a,szerelmet és a férfit. És mégis miért Írok éppen áprilisban annyit a — nőről, hát egyszerűen talán azért, mert az idővel együtt szeszélyessé lettem én is, vagy talán mert ma már arra a meggyőződésre jutottam, hogy a nő, az asz- szony problematikusabb és vonzóbb téma, mint valami semmit-mondó férfi. Igazat adok nagyrabecsült Gál Lajos albirónak .tisztelt tárcaíró kollega uramnak, ha a nőkkel foglalkozik. De ámbár irodalmi tollát határozottan becsülöm, mégis kénytelen kelletlen forradalmat üzenek neki, hogy egész hasábokat tud Írni a nők gyarlóságairól ? Ugy-e okadatolt is ez a haragom? Első cikke igazán ügyességre vallott és bizonyos jártasságra a nők körében, de második cikkében már valóban mindenképp elárulta azt, hogy nem — nőtlen. így legyarlóz-ni a világ gyönyöreit — az asszonyt. No de sebaj, ha gucsmolunk is valakit, de szellemesen, ezt legalább okadatolták a nagy drágaságot, hogy az ott produkált ásványvíz nem örvend nagy kelendőségnek, igy tehát a helyszínén akarják a hiányt az esetleg oda vetődő idegeneken pótolni. Tudtommal az erdőbényei vasgálicos ásványvíz több hasznot hajt, igy tehát ezen „semmiségi ok“ önnönma- gától elesik. Szóval erre akartam az illető tényezőket figyelmeztetni; tartsanak kevesebb kongresszust és hassanak inkább oda, hogy a magyarországi fürdőkben a hallatlan drágaság megszűnjék; ha pedig áz illető magánemberek erre nem hajlandók, ám akadjon olyan bátor ember, ki ezt a parlamentben is szóvá tegye! Szó volt a „fürdőző kogresz- szus“-on a tüdőbeteg szanatóriumról is. Anuak idején kifejtettem nézeteimet ebben az ügyben is. Meg is haragudtak e miatt az országos kapacitások. — Erről a thé- máról tehát már nem szólok többet, csupán az okos emberek Ízlésére bizom, vájjon van-e valami értelme az olyan tődőbeteg szanatóriumnak, mely az ország oly helyén van felállítva, ahol legnagyobb a por, legtöbb a bacillus? Hol a konzekvencia? Kigyógyulhat-e ily intézetben a tüdőbeteg? Valamelyik birlapiró- kollegám jól odamondta Korányi professzornak! — „Azért állíttatta fel Budapesten, hogy léén részemről megbocsájthatónak tartom. A fő, hogy szellemesen. Egyébként is én csak a nők érdekét védem, nem is hagyjuk mi magunkat. Maguk fegyverrel harcolhatnak, miért ne lehetne az oly sokszor megónekelt nyelvünk mellett legalább a toll a mi fegyveres védelmünk ? Igaz, hogy a férfiak előtt annyira félelmetes nyelvünk a leghegyesebb nyil, mely az ellenséget okvetlen legyőzi. Ám időnként kegyelmesek is tudunk lenni és nem élünk vele. Higyjék el, ha az angloknak ez lenne a tőrük, úgy még a szabadság eszménye mellett csodás fenséggel harcoló búrokat is rég legyőzték volna. Azért hát jó lesz hallgatni a nők gyarlóságairól. Mert ha egyszer mi elkezdjük a férfiakat szatirizálni. Hajh akkor I Jó bogy meg van ez a kis gyönge hibánk (már t. i. a nyelvünk), mert különben még azt is elvitatnánk tőlünk nőktől, hogy tulajdonképpen mi vagyunk a tökéletesebb lény. Lám- lára még ironikusak is tudunk mi lenni férfiakkal szemben, ha ellenünk támadnak. A támadás újabb önérzetet ébreszt bennünk, úgy hogy most én is a legtökéletesebbek közül valónak tartom magamat, habár nem is vagyok oly szerfölött szép (én ugyan e tekintetben is vigasztalódom, mivelhogy az édes nővérem oly szép, hogy helyettem is szép). Ezt most, csak a gyöngébbek kedvéért említettem Lapunk mai »ima 8 oldal.
