Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-01-05 / 1. szám
L Melléklet a „Zemplén11 1. számához. ményezőnek rendező A Kazinczy kör szinészeti vá- úvatott, egységes or 5k szívesen elismerendik a vezetés jogát. t hiszen a rendezőt ;tre; szóval a megoldás meg fog feleim azen tudatnak, hogy egy rendes szmieioauasi leurenozni egységes vezetés nélkül épp oly kevéssé lehet, mint nem lehet csatát megnyerni ott, a hol tizen parancsolnak stb. stb. A kör működésének ezen futólagos vázlatban történt föltüntetése után, szives engedélyükkel még a tagságról is szeretnék néhány szót. ejeni. A kör tagjai lehetnek alapitó- és rendes tagok, a kik egyszersmind az évi 12 ko- ronányi tagdíjnak egyharmad részéért, vagyis évi 4 koronáén, családtagjaikat is, vagy vidéki ismerőseiket is beírathatják a körbe, mindezek a kör mindennemű előadásainak díjtalan látogatására s a közgyűléseken való részvételre jogosultak. A tervbevett tagsági illetmény maga oly csekély, hogy nincs itteni társas köreikben ember, ki szemben a nemes céllal, szemben azon szellemi előnyökkel, melyeket részére a kör biztosit, azt szívesen és könnyen le nem róvhatná; azt a havonkinti 50 krajcárt készséggel föl nem áldozhatná! Mi, a kik indítványozzuk és tervezzük a kört, nem ország-világra szóló alkotást vettünk célba; meg lesz hazafias buzgalmunk fényesen jutalmazva, ha tapasztalni fogjuk egy-két év múltán, hogy mindenik művelődési ágban csak épen szerény viszonyainknak megfelelő szerény haladás fog is mutatkozni. Egy kis város ritkán rejti az irodalom vagy művészetek egy szakának annyi jelesét keblében, hogy ezen egy szakban valami rendkívülit hozhatna létre; mig ellenben igy: tért nyitva mindazoknak, kik a tudományok, művészet, irodalom különféle ágaiban munkálkodnak, ha az egyes szakokban elért eredmények magukban véve nem is lesznek valami nagy jelentőségűek, összeségükben mégis oly haladást jelezendnek, mely csak szellemileg gazdag közönség körében tüntethető fel. Sőt talán nemzeti kultur hivatást is teljesíteni van hivatva a tervezett kör itten, a magyarság határvonalán ? És ez első sorban lelkesített bennünket a tervezgetésből a megvalósításba lépni, a midőn ez ügyet, a mely nem a kezdeményezők, nem egyesek, de egész müveit közönségünk ügye: az Önök kezeibe tesszük le, midőn szerencsénk van ajánlani, hogy mondja ki a tisztelt értekezlet, miszerint az ismertetett nagy hivatásra a Kazínczy-kör megalakítását elhatározza. Vármegyei ügyek. A Kossuth-szobor-alap ismét szépen gyarapodott Varannó és környékebeli t. barátaink és atyánkfiainak 589 K. 81 f.-nyi adakozásából. (Az adakozók névsorát jövő számunk hozza. — Szerk.)* • Lapunk nyomatása közben értesítettek, hogy Mizsák István vm. t. főügyész 50, mondd : ötven koronát tett le közpónztárunkban a szobor-alapra. Szerk. Hadik Béia gróf főispánunk f. hó 2-án Budapestről Ujhelybe haza érkezett. 275 K. 31 f. Most kevesebb: mely visszaesés a késedelmi ka kozik. Újévi tisztelgések. Matolai Etele alispánnál újév délelőttjén a t. vármegye központi tisztikara, segéd- és kezelő személyzete, egybegyülekezvén a jegyzői hivatalos szobákban, Dókus Gyula főjegyző vezetése mellett tett tisztelkedő látogatást, hogy kifejezést adjon iránta való igaz tiszteletének és szeretetének. A főjegyző ékes szavú üdvözletére adott válaszában kiemelte ősz alispánunk, hogy mint eddig tekintette, ezután is a tisztikarnak hozzá való ragaszkodását tekinti legfőbb erkölcsi birtoka gyanánt; mert igaz, úgymond, hogy most már heted Ízben tüntette ki őt bizalmával a vármegye közönsége, midőn az alispáni székben újból megmarasz- totta; ámde erre a bizalomra nem lett volna érdemes a tisztikarnak ragaszkodása és támogatása nélkül. Ezt köszöni a múltból, ezt kéri a jövőben: a tisztikar osztatlan ragaszkodását. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) — A tisztelke- dés előbb már a főjegyzőnél kezdődött, a hol Thuránszky László I. aljegyző intézett szép üdvözletét Dókus Gyula főjegyzőhöz. — Ezután a tisztikar kisebb-nagyobb csapatokban a nyugalmazott főispánhoz, Molnár István Öméltóságához látogatott el és tisztelkedett, a hol szinte rajzott a tisztelkedők sokasága, minden látogató a legőszintébb szerencsekivánatoknak adván kifejezést. Nyugdíjazás. A t. vármegye nyugdíjintézetére ügyelő választmány tegnap d. e. tartott tanácskozása alkalmával Iliimé Menyhért pénztári volt ellenőrt nyugdíjazván, évi ellátását, 19 évre és 11 hónapra terjedő szolgálati ideje után, 1436 K. járandóságban állapította meg. Helyettesítés. Durcsinszky Gyula tb. szolgabirót főispánunk a homonnai második szol- gabirói állásra f. évi jan. 1-től helyettesítette; egyszersmind abbeli intézkedését, mely szerint Horváth István szolgabirót Homonnára rendelte, visszavonta. Helyreigazítás. Lapunk egyik előző száma tévesen közölte a tisztújító közgyűlésen kinevezett vármegyei tb. ügyészek neveit, a mennyiben a főispán tiszteletbeli ügyészekké Kossuth János dr., Rosenthal Sándor dr. és Thuránszky Zoltán dr. ügyvédőket nevezte ki. Marhalevél-forgalom. Nem érdektelen egy adat vármegyénk állatforgalmának statisztikájából, hogy a múlt év folyamán 1642 esetben, sorszámozva, kiadatott a t. vármegye számvevősége összesen 219,900 db. marhalevél-űrlapot, vagyis 58,960 darabbal többet, mint az 1900. évben. A kiadott levelekből juh- és ser- tósforgalomra vonatkozott: 66,800 db. 4 filléres; borjúra: 54,300 db. 12 filléres; lóra és szarvas- marhára : 98,800 db. 20 filléres, összesen: 28,948 korona értékben, vagyis annyit árult be marhalevél-űrlapokért a t. vármegye a sátoraljaújhelyi kir. adóhivatalnak. Törvényhatósági útadó befolyt 1901. évben 222,684 K. 01 f.; az 1900. évben: 223, Hírek a nagy\ De-Wett búr tábornok c minap aratott az ángolok felett sebb volt, mint Kitchener áng tette. A megvert ángol dandár tüzérségét, hadi szerelvényeit teit. Ez a fényes diadal tette most már a búrok támadóan ’ golok benszülött szövetségesei, Krüger búr elnök körny szivárgott ki, hogy az ángol b vetét fogadta, kivel a békekötés 1 1 volna. Bolgárorsságból 15,0(X vándorolt, jobbára a Székelyfc készül visszajönni Magyarország az állami birtokokon. ilyet a fenve egész hír Hírek az orsz Széli Kálmán kormán >V ;r melyet új esztendő első napjf mondott a kormány előtt tiszte • -l képviselők szónokának, Andrá nak, nemcsak az ország, de a .g ^ : z véleménye szerint is esemény mint ilyen általános lelkesedi:. '. 1 * a a politikai körökben, — mert eg. : •. gy jobb jövendő hajnalpirkadása kormányelnök iránybeszédének v v jál Hegedűs kereskedelemül i térről azt a hirt bocsátották vf válni készül miniszteri tárcája.' í.a hír most a leghatározottabban mef Plósz dr. igazságügyi ki hírlik, nyugalomba vonul. Utód kultusz-miniszter van kiszemeli Az országgyűlés Kép1 16-án veszi fel újra tanáéskozáf: •iu A a - á- csoni ünnepek szünete alkalm -1 G iteit nalát. Első dolga lesz a várn lésről szóló törvényjavaslat rgy \k folytatása. Különfél«! — Harmincharmadik plén“ mai számával belépe mába. Harminckét éve mu tett a zárt ajtókon és azol meg”/ mára; hogy a magyar szellem, a yr érzés, a magyar lélek nevében \ . ? -mp' -i " sajtó-orgánuma lett itt ész; . . ' • -V. i zetének ebben a határszéli \ >;; . ■ ■ • jében, a hazafias közgond >ikor ás rie.-v . sének. Akkor, 32 esztendővel ez>;!ft. iiko‘ b. e. Boruth Elemér a „ Zenig i meg alapította, még legmeghi j.lPU v„vakmerő“-nek nevezték ■ ,p<n .r toka. Hogy később pálos-, majd jezsuitabirtok: az is az ősi egyházi birtoklás jogfolytonossága mellett bizonyít. A XV. században a Csetneky-, Szalonnay- és Tekes-családoknak részbirtoka Zsadány.15 A „kalapos király“, József, a XVIII.évszázban eltörölvén a pálos- és a jezsuita-szerzeteket, zsa- dányi birtokaik a kir. kamarára és az országos tanulmányi vallásalapra (mint akkor mondották „religyiói kincstárra“) szállottak át.1B Ma Ló- nyay Elemér gróf ott a nagybirtokos, r A tőszomszédos, vagyis jelenben a B.-Olaszi és Sára községek határában levő dűlőnevek közül említésre méltók, mert helytörténet él bennök, Dobra, (mely nevezet az egykori szláv telepesekre vall) Mancsalka tető (talán a Mand- zsalka ázsiai idióma) és Tábori (mely táborozó helye lehetett Mátyás király hadainak, mikor Rozgonyi Sebestyén meg az egri püspök Héder- váry László vezérlete alatt 1458-ban itt a cseh rablók ellen operált, Ardónál meg tönkre verte őket.), Északra hegyes, dombos, délkeletre lapály os, mintegy 1600 hold kiterjedésű határa termékeny s ha nem is „tejjel és mézzel folyó Kancán“, föld- és szőlőmiveléssel, marhatenyésztéssel és halászattal foglalkozó lakossága megelégedett; jelenben való földes urát pedig, ki mindenekben hü pártfogója, a rajongásig szereti. Zsad«5^" ' '~i nevezetesebb dűlőnevek: a Szárhegy, Szárhegyalja, Előhegyi, Rud- nok és Templomőrzós. Zsadánynyal tőszomszódos községek : északkeletre B.-Olaszi (1.9 kim.) délre Sára (0.4 kim.) melyekkel egy „adóközség“-et alkot; nyugatra Vámos-Újfalu (2.8 kim.); északnyugatra Tolcsva (6.8 kim.); délre, de már Szabolcs területén, Viss község, melylyel az összeköttetést a „zsadányi rév“ tartja fel a Bodrogon át. Sátoralja-Ujhely- től 21 kim. nyíre, Tokajtól 25.6 kilométernyire fekszik. Különös, hogy az úgynevezett „Zsadányi“ puszta B.-Olaszi határához tartózik. Lakosainak száma, a legutóbb tartott nép- számlálás szerint, 631 tősgyökeres magyar, szaporodott a lélekszám tiz óv alatt 122-vel. Vallásra nézve: gk. 305, ev. ref. 170, rk. 146, izraelita 7, ág. 3. Temploma egyik vallásfelekezetnek sincs. A rk, hívek Tolcsvára, a gk.-ok B.-Olasziba, a ref.-ok V.-Ujfaluba járnak templomba. A lakosság általában jámbor erkölcsű, istenfélő, vallásos nép. Névrokonai vannak Abaujban, Biharban, Hevesben, Temesben. Nem lehetetlen — írja a tudós Márki dr. egyet, tanár — hogy a Zsadány- nemzetség, melynek történetében a Turul és Aba ősi G'..\‘ok -zerep'1nek, valóban egy behódolt avar „sodán“ nemzetségnek folytatása. És \ ugyanő tanítja, hogy Zsadány nevezetű heiy- j ségeiok közeiében „ava ’ földvár“-ak feküdtek.18 A ,, rnnkötelos“ gyermekek szama 90—100 j 1,1 Paiiud N. L. fi pótkötet, 832, 1 i* Kárpáti Péter t&aitú ?*tv9S közlése. között váltakozik, kik az á agedelemmel fentartott községi iskolában : í jiV .• ■, > ' u páti Péter tanító vezetése ala , ■ s • r . : fias nevelésben és igen gom ip. -.fisban És itt meg kell emló ,/ . jele ti. ;•> virágzó községi iskolának kegyes ala, néh. Lónyay Gáborról, ki, megszán i község népoktatásügyének ya, • hely/-.'isi, az 1846. évben történt tago ■» : a, i ,tanitóalap“-ot teremtett olyk uj / egy beúLhö- lyen kívül féltelek szántófc megfelelő erdő és legelő ill hi. a birtok akkor bérbe ad; . es aT x ± végéig már 2000 forintot j • c*de:r; ,ic" Vz országos tanügyi kormány <« ■ állami költséggel a kori szép közös iskolát és tar lakást épitt< melyben legutóbb Zsadán ,z- > fi Géiiart kéről 130 növendék részes ? v fiái szellemű oktatásban.18 Tartozik a tokajiján' a, '•<>• . t , r. körjegyzőségben. Törvényszéke Sátori ja-1 jh« •, bírói hivatala, járásbirósá Tokaj községben. Soroz a ; -fi n; <1*. kerületbe, a X, honvédé fi népfelkelő járásba. H Lakóháza: 102. Fenti közlemény nur a;t. * volt . dezve, midőn Kárpáti Pite tanít/ írtől a cezo történeti adat it ~ ü Aki, 111, évf, 70 i, 4
