Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-19 / 32. szám

Április 19.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

)( Vármegyei szabályrendeletek. Köztudomású dolog, hogy a t. vármegye közönsége mindazokat a sza, bályrendeleteket melyeket az alkotmányos közélet rendjének helyreállása óta alkotott, (számszerint 55 olyan *za- bályrendelete van a vármegyének) két füzetbe foglalva kinyomatta s még az 1897 és 1898. évek folyamán kiadta. E szabályrendeletek óta 4 (négy) korona, mely összeg a vármegye pénztárába fizetendő be és a pénztártól nyert nyugtató átadása után a számvevőség kezelésére bízott anyagkészletből szolgáltatják ki vevőfeleknek a szabályrendeletek nyomtatott példányait. E sorokat pedig most azért Írjuk, hogy mindazokat, akik Zemplénvármegye szabányrendeleteinek beszerzés módja felől nálunk tudakozódnak, útbaigazítsuk.

JEGYZETEK

a hétről.

*

Ha eddig a riporter mélabus arccal jelentette, hogy nincs semmi anyag a lap részére, a szerkesztő ekképpen szólt:

— Lássa barátom, maga még nagyon naiv. Hogy lehet ilyen időkben théma hiányról panaszkodni ? Hisz ott van a mi állandó thémánk, az amerikai kivándorlás. írja meg kérem, hogy a múlt héten hány ember ment ki Amerikába, fűzzön ehhez mélabus reflexiókat és meleg szavakkal üdvözölje az előkészületben levő kivándorlási kongresszust. És kész van a cikk. Ne féljen barátom, amíg lesz egy ember, aki itthagyja ezt az édesnek aposztrofált anyaföldet, addig lesz nekünk is anyag a lap részére. Mert az amerikai kivándorlás sajnos, az újságíró örökös thémája.

Nos, ezek az állapotok úgy látszik más irányt vesznek. íme Zemplénvármegye alispánjának a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen tett amaz örvendetes jelentése, hogy a múlt hó folyamán kivándorolt Zemplénvármegyéből 273 egyén, de visszaérkezett 107. Hohó, itt meg kell államink. És gondolkoznunk a felől: nem inkább ünnepi vezércikket irjunk-e ez örvendetes tényről, mint könnyed jegyzeteket. Hiszen ha ez igy tart, rövidesen visszakerül hozzánk az a temérdek emberanyag, amit mi adtunk Amerikának. Sőt nem lehetetlen, hogy ha a kivándorlási kongresszus megtartása még sokáig késik, nem amarikai kivándorlásról, hanem bevándorlásról fognak vitatkozni s erélyes szavakban kelnek ki a yankek beözönlése ellen.

De minden kedélyeskedés nélkül őszinte örömmel konstatálhatjuk, hogy nagyon örvendetes jelentés. Visszatérnek magyar véreink. Vajha ez a kiáltás töltené be a magyar bércek és rónák pusztuló házak.

*

A központi politika dolgai természetszerűleg mingig kihatnak a vidéki ügyekre is. A képviselőház e heti ülésére sajátságos módon több olyan dolog akadt, ami összevágott zempléni ügyekkel.

Werner Gyula a nemzetiségi iskolák ellen beszélt a parlamentben. S ugyanakkor terjeszti elő Sátoraljaújhelyen Malonyay Tamás h. főszolgabíró, hogy zárassanak be azon iskolák, melyekben a tanítás nyelve nem magyar. E jelentésre kétségkívül az szolgáltatott alkalmat, mert Zemplén megyében több zugiskolát találtak. A zugiskolák ellen Abauj- Torna vármegye már igen szigorú rendeletet alkotott, ajánlata, hogy a többi megye is kövesse példáját. Sajnos, a zugiskolák legnagyobb része speciálisan izraelita iskola. Ahol bevándorlóit galíciai „bóherek“,a modern tanítás humánus szellemétől teljesen menten verik az apró gyerekekbe a tudományt. Ismerjük derék izraelita polgártársaink kétségén felül álló hazafiias magyar érzületét, ép azért reméljük, hogy ők maguk fogják beszüntetni ez iskolákat. Hiszen a héber nyelvet taníthatják nyilvános iskolákban és a magasabb héber hittudományt a talraud- iskolákban. Nincs tehát semmi szükség a zugiskolákra.

Az országos politika másik találkozása az újhelyi eseményekkel az volt, hogy Budapesten az építészeti klikk ellen szólották fel, Sátoraljaújhelyen pedig az ipartestület nagy küldöttsége tisztelgett gróf Hadik Béla főispánnál, hogy a vármegyei közkórház építésénél helyi iparosok munkáit alkalmazzák.

Élénk emlékezetünkben van még a főispán székfoglalójának ama kijelentése, hogy ki fogja terjeszteni figyelmet „az ipar és kereskedelem fellendítésére is, mert párhuzamosan kell ezeknek fejlődniük, hisz egy egészet képeznek a nemzetek haladásának történetében.'“ És tekintve azt a nemes ambícióból fakadó igazságos kormányzást, amelylyel a főispán figyelme, — amennyire alig egy esztendő keretén belül alkalma nyílt erre, minden e vármegyét és székvárosát érdeklő legkisebb érdekre is kiterjed és annak fellendítésére törekszik, az iparosoknak adott jóindulatú válasza és a kérelem méltányos voltának elismerése a helyi ipar egészséges fellendítése iránt is újabb reményeket ébreszt bennünk.

Előfizetési fdhivás.

1902. év április hó 1-én uj előfizetést nyitottunk lapunkra.

Zemplén

politikai hírlap

megjelen minden második napon

és pedig:

kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően

vármegyei, városi, községi ügyeket.

Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rovataiban a tudósítók egész légiója mindenről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja.

Irodalmi, tanügyi és színházi közleményeit kicünő belső dolgozótársai látják el.

—■ Előfizetési árak: Egész évre — — — — 12 kor. Fél évre — — — — 6 ,

Negyed évre — — — 3 „

Egyes szám ára 8 fillér.

Kapható: Szabó Erzsiké, Löw Mihály és Reichard M. dohánytözsdé- jében.

Kérjük mind azokat akik lapunkat megtartották, hogy az előfizetési összegeket beküldeni szíveskedjenek. Kérjük továbbá azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése f. óv márczius hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, valamint hátralékos előfizetőinket is, hogy úgy hátralékaikat mint az uj előfizetési összegeket is hozzánk beküldeni szíveskedjenek. lakóhely változtatás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy újabb címüket velünk közölni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fönnakadást szenvedjen.

hírek.

Tavaszi áradások.

— Saját tudósítónktól —

Sátoraljaújhely, ápr. 19.

Az e héten tartó nagy esőzések annyira megduzzasztották a kisebb folyócskák és patakok medreit, hogy egyes helyekről veszedelmes mérvű kiöntésekről kaptunk tudósítást. Az esőzés második és harmadik napján, különösen csütörtökön és pénteken délelőtt az áradás több államépitészeti műszaki tárgyat pusztított el. így nyerjük a tudósítást, hogy a kassai utón a Széphalom melletti hidat a Bozsva kiöntött árja végkép elsodorta. A sátoraljaújhelyi állami utón a gyártelep közelében az Akasztófa-hid szárnyait a megduzzadt Ronyva teljesen kimosta. A gyártelepi állomás mellett levő törvényhatósági Ronyva-hid is veszélyben forgott, mert a vízmagasság közel járt a hossztartókhoz.

Ezekről különben sátoraljaújhelyi tudósítónk a következő részletes tudósítást közli:

#

A mai nappal lezárult hét első napjain, három nap három éj-, jel, mondhatni szakadatlanul esett az eső. Már nemcsak a gazdák elégelték meg a jó áldást, hanem sok helyen már szinte veszedelmet hozott a hegyekből s patakokból rohanó vizár, a mely a szűk mederből kiszorulva sok helyen ellepte a réteket, földeket egyaránt. — Tegnapelőtt délután Sátoraljaújhelyben már évek óta nem tapasztalt mérvben jött felülről az ár és elöntötte a vasúti gyártelep környékét, több lakóháznak kertjét udvarát teljesen ellepte, a Behyna-féle te1 ken épülő félben levő házak állványait mind elsodorta. Estefelé a viz már a gyártelep állomás felé vezető uteza testét is átöntötte, szóval ezen a környéken majd egy fél napon át nagy volt a veszedelem. Szerencsére azonban a mily rohamosan jött és dagadt az ár, ép oly gyorsan apadt, úgy, hogy a reggeli órákban mikor már az eső is elállt minden veszedelem elmúlt, a nagy viz lefutott. *

Áradás a vidéken. Tolcsváról Írja tudósítónk: Csütörtökön a két napig tartó folytonos esőzés következtében az erdő-horváti határban levő kis és nagy Tolcsva nevű patakocskák, úgy szintén az Egres patak megáradt és kiöntött s a mélyebben fekvő föld területeket a viz ár elborította; kerteket, mezőket igen megrongált. Még a tavaszi vetemé- nyeket is a földdel együtt elsodorta, s ezáltal egyeseknek tetemes kárt okozott. Bent a faluban egyes utcákat egészen elborított az áradás; az udvarok nagyrészót, néhol a lakást alig tudták a veszélytől megóvni. — Hegedűs István 17 éves csordás-bojtárt az ár az Egres patakban elragadta, alig tudták nagynehezen a vízből kimenteni. Az erdő-horváti határban levő alsó mezőt és kerteket, hol a három patak egyesült, egészen elborította a vizár S a hegyekből sok fát sodort el magával a viz, ölfákat, bányafákat stb. Horvátiból jövet Tolcsvára gyalogosan nem lehetett tegnap közlekedni, mert itt még a házakba is behatolt a viz, pusztítva, rombolva mindenfelé. A veszély már tegnap estve elmúlt.

*

Vily, Vitány és Mikóháza községekből jelentik nekünk, hogy a hegyköz mellett elterülő síkságot óriási területen víz borítja, amely az esőzés megszűntével apadásnak indult.

*

A következő távirataink szintén nagyobb pusztításról írnak:

Sárospatak, ápr. 18.

(Saját tudósítónktól.) Itten a két napig tartó esőzés annyira megdagasztotta a Bodrogot, hogy ha még tovább tart az esőzés a legkomolyabb veszélytől tarthatunk.

Sárospatak, ápr. 19.

(Saját tudósítónktól.) Az esőzés megszűntével a Bodrog apadóban van. A Long felé hajló Bodrog-ág elöntötte a vasúti töltés mellett elterülő mezőséget.

Gálszécs, ápr. 18.

A gálszécsi patak a rohamos nagy esőzés miatt elöntötte a mezőséget. A gerendái hidat teljesen megrongálta az ár, ugyannyira, hogy a szabad közlekedés veszedelmessé vált.

— Királyi adományok. Őfelsége Mihalics Viktor valaskóczi gk. lelkésznek 50 kor., — Burály György topolyám és Kocsis Mária borsii lakosoknak, továbbá Fedák János agyidóczi gk. és Pajkossy Miklós komlóskai ny. tanítóknak, végül Podhajeczky Antal- nénak 30—30 kor. kegyes adományt küldött.

— Firczák püspök rendelete. A

magyarországi görög katholikusok mozgalmáról, mit a magyar liturgia ügyében indított, annak idejében kimerítő tudósításokat adtunk. Most, mint Munkácsról Írják, ennek a mozgalomnak már van is annyi eredménye, hogy a magyar nyelv végre utat tört magának a görög katholikus templomokba. Á munkácsi gör. kath. egyházmegye hazafias püspöke, Firczák Gyula ugyanis Deskó János munkácsi főesperes felterjesztésére elrendelte, hogy a munkácsi gör. kath. templomban ezentúl minden másodvasárnapi szent mise alkalmával az egyházi szentbeszédek magyar nyelven tartassanak. Az esperes felterjesztéséből kiemelendő a hivatkozás arra a körülményre, hogy a hívek nagyobb része érti a magyar nyelvet és viszont a gimnáziumi és elemi iskolai tanulók nagy része járatlan a ruthén nyelvben. A püspöki rendelet nagy örömet keltett és az első magyar nyelvű szentbeszéd már e hó 25-én, nagypénteken, délután 3 órakor fog a munkácsi gör. kath. templomban elhangzani.

— Eljegyzés. Janka Károly ho- monnai ev. ref. lelkész, a Zemplén jeles tollú munkatársa, sátoraljaújhelyi volt segédlelkész e napokban jegyezte el Abaházy Ilonát, A.baházy József o.-liszkai ref. lelkész emegyei tanács- biró leányát.

— Műkedvelő előadás Nagyiniliályon. Tudósítónk írja: A csak néhány hét előtt alakult műkedvelő társaság e hó 15-én mutatkozott be Nagymihály és vidéke szép számmal megjelent közönségének. Éz első előadásukkal kiállották immár a próbát s e fényes siker legyen buzditójuk a jövőben. A műkedvelő társaság egybeállításán, a szereplők betanításában a főérdem egyedül I’sépy Zoltán szolgabiróó, ki fáradtságot, utánjárást nem kiméivé szerzett egy fényes színpadot, hozatott maszkirozót, szóval irányitója, lel ke volt az előadásnak, mindent megtett, hogy az estét a közönségnek élvezetessé tegye. A „Barátságból“ vígjáték szereplői közül kivált I’sépy Zoltán művészies játékával, — igen jók -voltak partnerei: Horváth Sándorné, Mihal- csik Teréz, Vas József kitűnő maszkkal, dr. Kellner Mihály. „Az egyetlen leány“ vígjátékban mélyen átgondolt és igazi művészjátékkal excellált dr. Éperjessy Lajos; — kedves, kis szerepet, igaz naivitással alakított a műkedvelők legfiatalabb ja Pogány Anna; jók voltak: Székely Piroska, Mihalcsik Teréz, Tholvay Jolán, Fröhlich Kornél, I’sépy Zoltán, Becskó Ferenc, Fröhlich Zoltán, — remek alakítást mutatott be komikus szerepében Vas József. — Az előadást reggelig tartó tánc követte. —■ A jövedelem 580 K., melyből a kaszinó könyvtárnak 80 K. jut.

— Esküvő. Szeretin Hugó Mai- láth József gróf magántitkára ma esküdött örök hűséget Sátoraljaújhelyben Malárcsik Irma kisasszonynak, özv. Malártsik Györgyné leányának.

— Egészségügyi szemlék. A belügyminiszter az Arábiában fellépett kolera-járvány elleni ovóintézkedések foganatosítása alkalmából szigorú rendeletet adott ki, mely főképen a köz- tisztaság s ezzel a közegészség emelését célzó intézkedések és ellenőrzés végrehajtását rendeli. Ezen rendeletnek Sátoraljaújhelyben is érvényt fognak szerezni s ebből a célból dr. Szepessi Arnold v. tiszti főorvos és Pilissy Béla r. alkapitány közelébb minden közhelyen és magánházaknál szemléket fognak tartani, hogy azokkal szemben, ahol közegészségi vagy köztisztasági tekintetben mulasztás