Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-15 / 30. szám

Április 15. ZEMPLÉN. 3. oldal. amely lelkét az ő forrón szeretett szü­lőpátriája felé vitte. Oda, ahonnan harcra is indult, hogy részt vegyen az 1848—49-iki szabadságküzdelem­ben. Két kassai csatában hősiesen viselkedett, s a szabadságharc kitö­résekor itt Sátoraljaújhelyben húsz önkéntest állított ki és szerelt fel. Kora fiatalságától fogva mindig élénken érdeklődött a közügyek iránt, a legszeretetreméltóbb és tiszteltebb egyének egyike volt, akitől tisztelői­nek és barátainak széles köre fájdalom­mal búcsúzott el, mikor 1875-ben el­költözött Sátoraljaújhelyből, fiai kö­rébe Budapestre. Mindvégig tagja maradt a sátoraljaújhelyi statusquo izr. hitközségnek, amelynek tekin­télyes oszlopa volt már akkor, ami­kor még agilisebb tevékenységet fejt­hetett ki. Mint a legbölcsebb tanács­adók egyike, szellemi tulajdonai és liberális felfogása a vallásról, a leg­szélesebb körben is nevét ösmertté és igazán becsültté tették. Jótékony­sága, melyet minden zaj nélkül csend­ben gyakorolt, igen sok szenvedőnek édesítette meg perceit. Sok nehéz küzdelmet állott ki, sok anyagi csalódáson ment keresz­tül, hanem azért kedélye mindig nyu­godt maradt és szive, mely tele volt meleg emberszeretettel, boldogan do­boghatott utolsót, — derék, nagy csa­ládja körében. Temetése tegnap Budapesten a Nagymező-utcai halottas házból ment végbe nagy részvét mellett. A csa­ládtól a halálesetről a következő gyász- jelentést kaptuk: * Minden külön értesítés helyett: Mezei Mór, Mezei Sándor, Mezei Ernő, Mezei József és Mezei Gyula, a ma­guk és hozzátartozóik nevében mély fájdalommal jelentik, édes atyjuknak, illetve apósuknak, nagyatyjuknak és dédatyjuknak, Mezei Ignácnak 1902. évi április 12-én, életének 87-ik évé­ben bekövetkezett elhunyták Földi maradványai 1902. április 14-én d e. 10 órakor fognak a gyászházból (Y. Nagykorona-utca 13.) a kerepesi-uti izraelita sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Mezei Sándorné Bakonyi Sarolta, Mezei Gyuláné Fodor Gi­zella, mint menyjei; dr. Mezei Béla, dr. Mezei Pál, Mezei Klára és férje Neumayer Arnold, Mezei Lajos, Me­zei Anna és férje Krishaber Károly, Mezei Erzsébet, Mezei Mariska és férje dr. Engel Aurél, Mezei Ilma, Mezei Edit, Mezei Amália Ida, Mezei Gida, Mezei Margitka unokák; több dédunoka. Csendes részvétet kérünk. — Főúri adomány, gróf Andrássy Dénes és nejétől az elmúlt héten 1200 korona érkezett Bányay János szeren­csi esperes-lelkész kezeihez, mégpedig igen nemes irányú jótékonycélra, — ugyanis két szegény jó tanuló éven­kénti megjutalmazására örök alapít­ványként. A borsodi főispán balesete. Báró Vay Elemér borsodi főispánt szom­baton délután veszélyes baleset érte és csakis lélekjelenlétének köszön­hető, hogy testi épségében kár nem esett. Szombaton fogatán — melybe két tüzes csikó volt fogva — Sajó- örösre akart hajtatni, Melczer Gyu­lához, hogy őt Gyula napja alkalmá­ból üdvözölje. Sajó-Szöged és Sajó- Örös között a lovak egyszerre vala­mitől megijedve, megbokrosodtak és vad futásnak eredtek. A kocsiban ülő főispán rögtön átlátta a veszélyt, melyben forgott, mert éppen a meg­lehetős mély Sajó-medre mellett rö­pült a könnyű jármű. A legválságo­sabb pillanatban, midőn már elkerül­hetetlennek látszott, hogy a kocsi lovastul és a bennülőkkei együtt le­zuhan a töltésről, a főispán szeren­csésen kiugrott a kocsiból, mely ab­ban a pillanatban tényleg lezuhant az árokba. A főispánnak szerencsére semmi baja sem történt. A kocsi ösz- szetört, de sem a kocsisnak, sem a lovaknak nem történt komolyabb baja. — Adomány. A Trauczonfalváról Amerikába vándorolt r. kath. hívek szép példáját adták egyházukhoz való ragaszkodásuknak. A napokban ugyanis 1200 koronát küldtek Páyer Ferenc trauczon falvai plébánoshoz egy a templomban felállítandó lour- desi oltár költségeire. Páyer Ferenc meleghangú levélben köszönte meg az adományt s elhatározta, hogy az elkészítendő oltár képét már a közel­jövőben minden egyes adakozónak el­küldi. — Egy újságíró halála. A mis- kolczi újságíró kollegák egy érde­mekben jeles bajtársukat temették el hétfőn a társadalom impozáns rész­véte mellett Az elhunyt kollegánk Miskolczy Pál a Borsod felelős szer­kesztője zempléni születésű és igy szűkebb patriotikus kötelékek fűzik hozzánk szomszédaink mély részvé­tét. Életrajzáról a következőket kö­zölhetjük : Született Czigándon, mint az ottani ev. ref. lelkész fia. Iskoláit S.-patakon végezte. Miskolczra 1872- ben került, mint joggyakornok. Az ak kor dr. Bódogh Albert tulajdonát ké­pező „Miskolcz“ cimü lapnak lett szer­kesztője. Az ügyvédi vizsgát 1877-ben tette le. Ezután Miskolczon, mint ügyvéd telepedett le, majd megyei másod-aljegyző lett. Ézen állását el­hagyta, mert jobb kezének ujjai meg­bénultak, Rácz Ádámnak, a „Borsod“ akkori szerkesztőjének és tulajdono­sának leányát véve nőül. Akkor át­vette a „Borsod“ szerkesztését. Az elhunyt kiváló érdemeket szerzett magának Miskolcz zenei életének fel­lendítése körül, A dalár-egyletnek 1875. óta tagja; 10 év óta karnagya. A dalár-egylet érdekeit mindig szivén hordta és az egylet fogja legfájdal­masabban érezni a veszteséget, mely halála folytán érte. Haláláról a csa­lád jelentésén kívül kollegái a kö­vetkező jelentést adták ki: A miskolczi sajtó tagjai mély fájdalommal jelentik, hogy a helyi sajtónak negyedszázadon át buzgó és jeles munkása Miskolczy Pál ur a „Borsod“ szerkesztője, élete 51-ik évében f. é. ápril hó 12-én el­hunyt. A megboldogult kihűlt ham­vai e hó 14-én d. u. 4 órakor fognak a Hunyadi utca 20. számú házból örök nyugalomra tétetni Miskolcz, 1902. évi ápril 14-én. Emlékét szere­tettel megőrizzük! — Menyecske a sorozáson. Mun­kácson történt. K. Sziche, mint egy zsidó család posthumus gyermeke, bár leánynak született, ősi tradiczió szerint a korán elhunyt édes apa ne­vét kapta s viselte is békeséggel. Fel­serdült s e férfias névvel férjhez is ment, sőt e házasságból már gyer­mek is született, mikor a behívó cé­dulát most megkapta. Nagy volt a ri­adalom az egész családban! Súlyos aggodalmak közt jelentkezett anyjá­val együtt a katonai nyilvántartási hivatalban, hol a szoknyás ujonczje- lölt természetesen élénk feltűnést keltett. A menyecske törlése iránt azután csakhamar folyamatba tették a hivatalos eljárást, melynek korona­tanúja a gólya volt. — Tűz Hétfőn reggel 4 óra táj­ban nagy tűz támadt a vágóhíd felé vezető utcán. Az Évva major égett le. Valamikor gazdasági épület volt, utóbb azonban Juhász Jenő mostani tulajdonosa lakóházzá alakitatta át s mint ilyen számos szegény napszá­mos családnak szolgált lakóhelyül. A tűz a hosszú épület északnyugati részében kezdődött, a padlásról tört elő, s az erős szélben egy fél óra sem telt belé, a zsindelytetőzet véges végig lángbaborult, úgy hogy mire a tűzoltók a tüzet észrevették s a jó távol eső helyen megjelentek, a tető már leégett s igy a városi tűz­oltóknak már nem sok munkájuk volt. A lakások közül több beégett s igy a szegény embereknek nagy káruk van. Ä tűz valószínű oka gyújtoga­tás s ebben az irányban folyik a rendőrség nyomozása. — Kedvezményes utazás a fővá­rosba. Horánszky Nándor keresk. mi­niszter a vasúti hatóságokhoz intézett körrendeletébón megengedte, hogy a magyar állam és Kassa—Oderberg vasutak vonalain a latin szertartá- suak pünkösdi ünnepein és a szent István napi kedvezmények szerint lehessen a fővárosba utazni. E szerint tehát a május 17. és 21-ike közötti időben Budapestre I. osztályon II. osz­tályú, II. oszt.-ban III. oszt. és III. oszt-ban fél másod osztályú jegygyei lehet fölrándulni. — Utonállás. Faj der Andrásné, az alsó-bereczki református lelkész ko­csisának felesége vasárnap délután ko- osárral kezében gyanútlanul ballagott hazafelé, amikor a bodrogi rév közelé­ben egy hatalmas termetű férfi került ebbe, megragadta, kosarának tartalmát széjjelszórta s kést rántva megöléssel fenyegette. A megrémült asszony erre segítség után kiabált s minden erejé­ből futni kezdett, miközben a kiáltá­sokra egy a réten volt paraszt ember sietett feléje s ez volt a megmentője, mert mikor az útonálló a harmadik személyt észrevette, a Longerdő irá­nyában elfutott. Az asszony még az nap elpanaszolta esetét a csendőrség­nél, amely a tettest Hrinkó János volt városi tűzoltó személyében, aki nemrég tüzoltótársát ütötte le baltával, kinyomozta és letartóztatta. — Elhárított veszedelem. Kevés híja múlt, hogy a Róse Salamon Rá- kóczi-utcai ndvarában, ahol faraktár is van, tegnap veszedelem nem tör­tént. Az udvar hátulsó részében ugyan is Guttman József sztropkói szárma­zású hülye, a házbeliek tudta nélkül belopódzott s ott gyufákat gyújtoga­tott, a mitől a forgács meggyuladt s már a deszkakerítés is égni kezdett, amikor a tüzet az udvarbeliek sze­rencsére még idejekorán észrevették s beoltották. A hülye fiút a rendőr­ség vette gondozás alá. — Rendőri hír. Tegnap este a Kazinczi-utca végén lakó Mihalovics Miklós gazdasági cseléd házánál Sa­láta Mihály gulyás és Czelyószki Mari cseléd összecivakodtak, a miből olyan parázs verekedés keletkezett, hogy egymást összevérezték s csak a rendőrség közbelépése vetett vé­get a nagy zenebonának, aminek lár­májára a szomszédok is összesza­ladtak. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Az ipartestület a főispánnál. A sátoraljaújhelyi általános ipartestület monstre küldöttsége tisztelgett va­sárnapon Hadik Béla gróf főispánnál, kérve őt arra, hogy a Sátoralja-uj- helyben újonnan építendő vármegyei közkórház építésénél a helybeli ipa­rosok munkáit alkalmazzák és arra, hogy a létesítendő Ipartestületi Áru- csarnok érdekeit a magy. kir. ipar és kereskedelmi minisztériumnál hat­hatós befolyásával támogassa. A fő­ispán szívélyesen fogadva a küldött­séget megígérte, hogy a kórház épí­tés ügyében tett méltányos és helyes kérelmüket mindenesetre figyelembe veszi és az Árucsarnok érdekében is teljesíteni fogja kérelmüket. KÖZGAZDASÁG. Kivándorlási kongresszus. Több­ször említettük már lapunkban, hogy Miskolczon május hó 31. és junius hó 1. napjain a kivándorlási kérdésben or­szágos jelentőségű kongresszus tartatik. Erre megbtvta az OMGE a felvidéki vármegyék íő- és alispánjait. Most meg­kaptuk a kongresszust előkészítő ter­vezetét, amelynek a kongresszus céljára és tárgyára vonatkozó részét a követ­kezőkben közöljük: A kongresszus célja: A felvidéki kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi bajok széleskörű megvi tatása és az orvoslás módjának kijelö­lése A felvidéki kongresszust rendezi a Gazdasági Egyesületek Országos szö­vetsége, együttesen a Borsodmegyei Gazdasági egyesületek, (Abauj-Torna-, Bars-, Bereg-, Gömör-Kishont-, Heves-, Hont-, Liptó-, Mármaros-. Nógrád-, Nyitra-, Sáros-, Szabolcs-, Szatmár-, Szepes-, Trencsén , Turócz-, Ugocsa-, Ung- és Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületek, Zólyomvármegyei Erdé­szeti Egyesület) és a Felvidéki Ma­gyar Közművelődési Egylet köremű- ködésével. A kongresszus tárgyai: a) Elnök­ség és tisztviselők megválasztása, b) A szervezkedés után első tárgy a kon­gresszus plénuma előtt tartandó elő­adás, mely a felvidéki kivándorlás múltját, mérveit és következményeit ismerteti. Az előadás nyomán a kiván­dorlást előidéző okok határozati jávas- lat alakjában állapíttatnak meg. A fel­vidéki kivándorlás okait megállapító előadói javaslattervezet a következő: A felvidéki kivándorlás természetes oka a szegénység és foglalkozáshiány. Ezek okai: A) A hátramaradt mező- gazdasági és ipar kultúra. B) A rossz értékesítési viszonyok. C) A rossz hi­telviszonyok. Uzsora, korcsmahitel. D) Aránytalan közmegterheltetés. E) Á községek rossz gazdálkodása. F) A birtokjogi viszonyok rendezetlensége. G) A földbirtok szétforgácsolódása. H) Az iszákosság. I) A tudatlanság. A felvidéki kivándorlás mesterséges okai: A) galicziai bevándorlás. B) A kiván­dorlási ügynökök káros működése. C) Az okok ekként megállapittatván, a kongresszus a bajok orvoslásának mód­jaival foglalkozik. Ez érdekből határo­zati javaslatok nyujtatnak be az alább megjelölendő kérdésekben. I. Őstermelés. 1, Mezőgazdaság. Az álattenyésztés fejlesztése, kapcso­latban a havasi legelők jobb kihaszná­lásával. Tejgazdaságok létesítése. Juh­tenyésztés. Sajt- és turókészités fej­lesztése. Baromfitenyésztés és tojásér- tékesitő szövetkezetek. Gyümölcsterme­lés. Talajmivelés. 2. Szőlők felújítása. Borértékesítés. Pinceszövetkezetek. 3. Erdészet. A legelőerdők és a legelte­tés céljaira okszerűen felhasználható erdészeti területek kérdése. Véderők uj kijelölése. Kopár területek befási- tása. 4. Bányászat. Uj bányatörvény alkotása. II. Ipar, értékesítés és közle­kedés. 1. Iparágak fejlesztésére irá­nyuló javaslatok. (Faipar, agyag- és kőfejtő-ipar; laposnád-ipar; vesszőfo­nás, fonó- es szövői-ipar. Szeszipar.) 2. Fogyasztási és értékesítési szövet­kezetek. 3. Turisztikai és fürdői élet fellendítése. III. Birtokpolitika, adó- és hitel- ügy. A középosztály megerősítése. 2. A birtok szétforgácsolódása és örökö­södési törvényeink. Birtokminimum. Homestead. Telepítés. 3. Tagosítás, gyors és olcsó keresztülvitele. Telek­könyvek helyesbítése. Végrehajtási el­járásról szóló törvény módosítása. 4. Községi gazdálkodás rendezése; pót- adok korlátozása. Fogyasztási adók csökkentése. 5. Magas kamatú adók konvertálása Hitelszövetkezetek fej­lesztése, Takarékpénztárak reformja. Uzsoratörvény szigorítása. Korcsma­hitel és váltóképesség korlátozása. IV. Közművelődés és munkás­ügy. 1. Elemi oktatás ügye. Gazda­sági ismétlő-iskolák. Vándortanárok. Gazdakörök szervezése. 2. Nők foglal­koztatása. 3. Mértékletességi egyletek. Népkönyvtárak. Papok és tanítók ju­talmazása 4. Munkásközvetités, V. Ki- és bevándorlás. 1. Gali­cziai bevándorlási mozgalom korláto­zása. Letelepülés és honosság ügye. 2. A kivándorlási ügy törvényes ren­dezésénél felmerülő kívánalmak. Ügy­nökök megrendszabályozása. Kiván­dorlók pénze. Kivándorlási engedély feltételeinek szigorítása. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. S—s. A következő számban közöljük. L. M. Kassa. A kérdezett ügyben, magán­levél megy. M. F. né. Közölni fogjuk. Nem közölhetők: Spanyol inkvizíció (His­tóriai kép.) — Balzac ós Rubens (Tanulmány) Kiadótulajdonos : Éhlert Gyula,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom