Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-15 / 30. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. r ­Április 15* hogy őt egy úri kinézésű alak megra­gadta, erőszakosan vitte a Vadászkürt felé, diskurálgatva vele, mikor a ka­puhoz értek, hirtelen megragadták és betaszitották a kapu bejáratán s be­zárták utána a kaput. Én azután Dókus Ernőre szavaztam) Németh Mihály Koleszár Péteirel együtt jött be Velejtéről' Dókusra sza­vazni. Előbb Jaczkó Mihályhoz, a sógo­rához ment, azután gyalog haladtak a Széchenyi-téren, mikor valaki megtogta őt és erőszakkal betuszkolta a Vadász­kürtbe, hiába mondta, hogy ő Dókusra akar szavazni, a kapun is hiába igye­keztek kijutni^ nem bocsájtották. Mikor azután a czékeiek tömegesebben vo­nultak szavazni, a tömeggel kijuthattak s társával együtt leszavaztak Dókusra. Koleszár Péter ezt rövidebben ugyanígy adja elő. Sztankovics Lajos ref. lelkész a Dókus-pártra a kis és nagy báriakkal, csatlakozva a borsiakkal egy kocsisor­ban jött be. A bevonulás erőszakos­ságairól, a szóbeli inzultusokról a töb­biekkel egyezően vall, Tanút délelőtt a Rákóczi utcán megtámadták, Dókus jelvényét kitépték, tettleg bántalmaz­ták, kövei dobálták és agyonütéssel fenyegették. Egy korcsmába menekült, ahol a korcsmáros segítségével szaba­dulhatott a nagyobb veszedelemtől. A vörös Ökör kapuin át akadálytalan volt a közlekedés. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. A közigazgatási bizottság ülése. Sátoraljaújhely, ápr. 14. Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta Hadik Béla gróf főispán elnöklésével ren­des havi ülését. — Reggeli 9 órától délután 1 óráig tárgyalta a bizottság nagy lelkiismerettel, és a legpedánsabb törvénytisztelettel a vármegyei közigazgatásban egy hó­nap óta összegyűlt teendőit. Ez ülé­sen a bizottság legújabb tagja Hadik- Barkóczy Endre gróf, a nagymihályi kerület orsz. képviselője először je­lent meg, ott láttuk még a hivatal­ból jelenvolt tagokon kivül e nagy- fontosságú bizottság agilis tagjait ’Sennyey Miklós bárót, Maíláth Jó­zsef grófot, Lehoczky Endrét, id. Meczner Gyulát, Meczner Bélát, Vladár Emilt. A távollevő alispánt ez ülésen Dókus Gyula főjegyző he- lyesitette. E bizottsági ülés, amely legköz­vetlenebb közelségből tárja fel a me­gyei állapotokat, ahol a közigazgatás minden szála öszpontosul a mai nap­pal, a felvidéken uralkodó sötét képre mintha valami derültebb fény is sugárzott volna. E fény hatása in­kább csak azzal tűnt fel, hogy ezút­tal az alispán jelentése, a tanfelügyelő a pénzügyigazgató, a kir. főmérnök, a tiszti főorvos és a kir. ügyész jelen­tései nem tartalmaztak valami ke­serű pilulákat. Á kivándorlás réme mel­lett megnyugtatóbb volt, hogy ezúttal 273 kivándorló mellett 107 visszatért a hazájába. A bevándorlás sem lát­szott ma olyan veszedelmes tengeri kígyónak. Az útadó behajtása bizony gyatra, szigorúbb intézkedésre vitte a bizottságot. Hadik Béla gróf főispántól, aki utolsó időben a szerencsi és tokaji szolgabiróságok ügymenetét vizsgálta meg, ezekről nehány kedvező meg­jegyzést hallottunk, a tárgyalás során. A főispánnak a hivatalos utai során személyes tapasztalásból észleltek nyo­mán a főmérnökhöz intézett nehány kérdéséből láttuk, hogy az úti és álta­lában a közúti közlekedés erős fej­lesztése iránt igen élénk érdeklődéssel viseltetik. Sennyey Miklós báró pompásan kidolgozott véleményt nyújtott be arról a hírhedt sátoraljaújhelyi óvo­dáról, amelynek ügyét egy hírlapi cikksorozat folytán a vallás és közok­tatásügyi miniszter a közigazgatási bizottsághoz küldte le. Sennyey Mik­lós valóban mélyreható alapossággal készítette el ez ügy vizsgálatát és véleménye teljes elégtételt nyújt az óvodabizottságnak, ám nem annyira a város hatóságának, az ovóné pedig a renitenciájában van igazságos fel­fogással erősen megkritizálva Az ülésről szóló részletesebb tu­dósításunk a következő: * (Az alispán jelentéséből.) Március hó folyamán kivándorolt Zemplénből Amerikába 273 egyén, visszaérkezett 107. Galiciából és Ro­mániából való összesen 9 egyén pedig, mivelhogy foglalkozás nélkül volt, a sztropkai járás területéről eltoloncolta- tott. A sztropkai járásban Pritulyán községben, zsidó zugiskolát találtak. — Úgy a központi hivatalokban, mint a járásokban is, az ügyforgalom roha­mosan emelkedik, s habár az elő­adók elismerésre méltó serénységgel végzik hivatali tennivalóikat, az ügy- hátrálékok száma nőttön nő. — A fő- szolgabirák ismételve felszólittattak, hogy a közigazgatás menetéről és alakzatairól szóló havi jelentéseiket minden hó 5-éig nyújtsák be az alis­pánhoz. — A törvényhatósági útadók 1901. évi hátráléka igen tetemes ösz- szegre szaporodván, (elhivattak a fő- szolgabirák, úgyszintén Sátoraljaújhely rt. v. polgármestere, hogy a hátrálékok behajtását és beszállítását kellő szigo­rúsággal eszközöltessék. Szorgalmaktól az e tekintetben remélt jó eredményt annyival is inkább elvárja a közig bi­zottság, mert ellenkező esetben az anyagi felelősség súlyát rájok fogja áthárítani. A boros-hordók ára rohamosan emelkedvén, bekövetkezett a szüksége annak, hogy szőlősgazdáink érdekében a hordóárak hatósági utón és lehető módon mérsékeltessenek. Evégből Sá­toraljaújhely polgármesterétől érkezett folyamodást véleményezés végett ki­adta a közig, bizottság a gazdasági egyesület választmányának. {Egyéb jelentések) A tokaji járás szolgabirói hivata­lában feltűnően sok az elintézetlen ügy, a mi onnan eredt, hogy a mun­kaerő nincs kiegyenlítő arányban az ügyforgalom mennyiségével. Azért uta­sították az alispánt, hogy haladéktala­nul rendeljen egy kisegítő munkaerőt a tokaji főszolgabíró hivatalához. A sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék fogházában 271 volt a március havi rablétszám, ebben elitéit: 254. A két árvaszéknél, t. i. a várme­gyei és Ujhely városi árvaszéknél el­intézést nyert a múlt hó folyamán 2563 ügydarab, a hátrálék: 262, a miből Ujhelyre 19 esik. Sztakcsin községben a postahi­vatal, melynek létesítése elvben befe­jezett dolog, most már a lehető leg­rövidebb idő múltán megnyílik. A sátoraljaújhelyi Barátszeren lévő kisdedovó ügye hosszasan és élénken foglalkoztatta a bizottság ér­deklődését. Az ügy most abban a vo­natkozásában került szőnyegre, hogy Sennyey Miklós br. mint a közig, bizottság részéről kiküldött vizsgáló biztos benyújtotta a széles körű vizs­gálatról szóló jegyzőkönyvet és az em­lékirat je'entőségével bíró jelentést. Tisztán személyi okok szülték azt a sajnálatos elmérgedését, a mi mellőz- hetetlenné tette ezt a vizsgálatot, melynek anyaga azt a hatást gyako­rolta reánk, hogy az óvónő és a felü­gyelő bizottság között kiélesedett vi­szonyt, mely az egyik_ helyi lap ha­sábjain a múlt évben a nyilvánosság elé vonszoltatott, csakis a kisdedóvó intézményt kreált törvény és az annak végrehajtása iránt kiadott Utasítás szellemében gyakorlandó legtapintato­sabb elbánásmód terelheti vissza a nyugodt mederbe. A vizsgálati irato­kat jogi véleménymondás végett ki­adták a vármegye tiszti főügyészének. A nagymihályi járás községei azért folyamodtak, hogy törvényható­sági utadó-kötelezettségeiknek termé­szetbeli közmunkával lerovandó tarto­zását az 1903. évtől kezdve pénzbeli szolgáltatással tudhassák le. A kir. áll. ép. hivatal javaslatának elfogadá­sával a járásbeli községek folyamodá­sát pártoló véleménynyel fogja áttenni a közigazg. bizottság a májusi köz­gyűléshez, A központi alapokat megillető községi járulékok, vagyis a pótadó hátrálékok első évnegyedes kimutatá­sait további megfelelő intézkedés vé­gett kiadta a közig, bizottság várme­gyénk tiz főszolgabírójának és Sátor­aljaújhely polgármesterének. Illésházy Endrét, Mád város fő­jegyzőjét, mivelhogy a büntető bíróság felmentő Ítéletet hozott az ellene indí­tott fenyitő eljárás során, hivatalába visszahelyezte a bizottság, egyszersmind intézkedett, hogy az első fokban ellene megindított fegyelmi eljárás határozat- hozatallal befejeztessék. Az általános egézségi állapot — jelentette a tiszti főorvos a múlt hó folyamán vármegyénkben javult. Itt említjük fel hogy a f. évi máj. hó 1-től a közkorházakben uj rendtartás lép életbe. Az újításból érdekelheti a kö­zönséget, hogy a kórállapotaiknál fogva 3 hónapnál hosszabb időre terjedő gyógyítás megengedését ezután az alis­pán fogja gyakorolni. A kolera ellen való védekezés égézségrendőri tekin­teteinek ellenőrzését a rendszerinti tiszti főorvos egymagában s kellő időre a vármegyének 451 községe körül telje­síteni képtelen lévén, segítségére fog­nak szolgálni a tiszteletbeli főorvosok, kiknek ebben az irányban leendő al­kalmaztatása iránt a r. sz. tiszti főor­vos a május havi közig, bizottsági ülé­sen tesz javaslatot. A kir. tanfelügyelő havi jelen­téséből örömmel értesült a közig, bi­zottság, hogy O -Liszkán a felsőbb osztályokban »jeles« eredményt, Fal- kus község gk. iskolájában pedig úgy a magyar nyelv tanítása, mint egyébb tantárgyak dolgában is »jó« eredményt konstatált a tanfelügyelő. Ladomér község ujonan építendő gk. iskolájának tervezetét jóváhagyta a közig, bizottság. A trepecz—kelesei vámoshid hosztartó gerendázatának újakkal leendő kicscréltetését 7600 K költséggel meg­engedte a bizottság. A zsadányi Bodrog-rév komp járatának 50 évre és pedig szelvény­könyv mellett leendő engedélyezése iránt a közig, bizottság felírt a keresk. miniszterhez. Malonyai Tamás h. főszolgabíró­nak azon jelentését, hogy inkább zá­rassanak be azok az iskolák, amelyek­ben a tanítás nem magyar, tudomásul vette a bizottság. Egyenes adókban befolyt a múlt hónapban : 28,783 K. 64 f., most több mint az az 1901. évi márciusban, 131 K. 13 f -el Az 1903. jan—márc. folya­mán pedig 336,740 K. 20 f. egyenes állami adó fizettetett be, 7347 K. 18 f.-el több, mint az 1901. év első ne­gyedében. Kivételes nősülés megengedésé­ért folyamodtak : Zsir István józsefvöl- gyi, Vök László zuellai, Demján Már­kus sztakcsini, Lukács András kozmái, Szmolyák Pujgyák János sztarinai, Hor- nyák János velejtei, ifj. Sztankó János topolyáni, Ondó Mihály szalókl, Braskó István izb.-hosszumezői, Matura János mislyinai, Orendács Pál udvai és ifj. Kacsanószki Czifrák János vásárhelyi lakosok és hadköteles egyének. Folya­modásaikat a bizottság pártoló véle­ménynyel terjesztette fel a honv. mi- nisterhez. )( Yárosi közgyűlés. A város kép­viselőtestülete ma délután rendes köz­gyűlést tartott. A közgyűlésről, mely­nek tárgysorozatát lapunk múlt számá­ban közöltük, csütörtökön hozunk tu­dósítást. )( Negyedik gyógyszertár. Sátor­aljaújhely r. t. város egészségügyi bi­zottsága tegnap tárgyalta a felállítani szándékolt negyedik gyógyszertár iránt beadott kérvényt s egyhangúlag ki­mondotta, hogy annak felállítását nem véleményezi. Előfizetési felhívás. 1902. év április hó 1-én uj elő­fizetést nyitottunk lapunkra. Zempl É N politikai hírlap megjelen minden második napon és pedig : kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően vármegyei, városi, községi ügyeket. Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rova­taiban a tudósítók egész légiója min­denről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja. Irodalmi, tanügyi és színházi köz­leményeit kicünő belső dolgozótársai látják el. . ■" ■ : Előfizetési árak: — 'Egész évre — — — — 12 kor. Fél évre — — — — 6 , Negyed évre — — — 3 „ Egyes szám ára 8 fillér. Kapható: Szabó Erzsiké, Löw Mihály és Reichard M. doluínytüzsdé- jében. Kérjük mind azokat akik lapun­kat megtartották, hogy az előfizetési összegeket beküldeni szíveskedjenek. Kérjük továbbá azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése f. év márczius hó végével 'ejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, valamint hátralékos előfizetőinket is, hogy úgy hátralékaikat mint az uj előfizetési összegeket is hozzánk beküldeni szí­veskedjenek. Lakóhely változtatás ese­tében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy újabb címüket velünk közölni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fönnakadást szenvedjen. SSC" Nyáron az egész fiirdöidö alatt előfizetőink kívánságára a 1 a- p o t bárhová utánuk k ü 1 d- j ü k, még akkor is, ha többször vál­toztatnak tartózkodási helyet. hírek. MEZEI IGNÁC. — április 15. Egy 87 esztendős jóságos öreg ur halt meg a fővárosban, Mezei Ig­nác, aki itt született, ifjúságát, leg­szebb férfiikorát út élte át Sátoralja­újhelyben. A famíliája a legérdekeseb­bek egyike közé tartozik, azok közé, akik a köznapiság körén kivül emel­kedve, erős és becses emlékeket hagynak maguk után. Itt nevelte fel vármegyénk két jeles szülöttjét, Mór és Ernő fiát. Az első, országunk köz- gazdasági fejlődésének, liberális erős­ségünknek egyik oszlopává nőtt fel, a Lipótváros volt orsz. képviselője. A másik, parlamentünk dísze abból az időből, amikor a legizzóbb esz­mék korbácsolták a politika hullá­mait, a magyar publicisztika legpuri­tánabb, leglelkesebb bajnokai közt őszintén elösmert igazi nagyság. Aki az elhunyt öreg urnák szive vágyait, az ő forró hazafíérzését, az ő végtelenül lángoló lelkesedését a közügyek iránt ösmerte, elképzelheti, hogy fiai karjai közt mily boldogan szállhatott sirba, mily csendes rezig- nációval érezhette a sors háláját. E boldogság éltette mindvégig erős szívóssággal. Utolsó percéig tiszta öntudattal a legapróbb részletek iránt is erős figyelmet tanúsított. Minde- nekfölött Ujhely érdekelte és fiai utolsó óráiban is újhelyi emlékeket elevenítettek fel előtte. Lapunknak a Zemplén-nek, melyből ezeket az em­lékeket el nem mulasztotta feleleve­níteni, mindig régi hűséges jó öreg barátja volt. Utolsó éjszakáján is a Zemplént olvastatta fel magának és folyton intett a fejével, mikor az új­helyi utca neveket magyarázták előtte. Az utolsó víziója lehetett már ez, «

Next

/
Oldalképek
Tartalom