Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-15 / 30. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. április 15. 30. (2170.) Harmincharmadik évfolyam.- '2*5 A w w w Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-Ujhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. Zemplén ifj. Meczner Gyula főszerkesztő. POLITIKAI HÍRLAP. Biró Pál felelős szerkesztő. dr. Hám Sándor főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. <—= Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Dolyfos kegyencek. — április 14. (bp.) Ugyan ki ne tudná hogy kik ök? A rettenhetetlen padisah nak, a keleti birodalom legfőbb hadurának, a félhold örök császárjának a legkedvesebb férfiai, mivelhogy kegyelmes passzióinak leghűségesebb, és legártatlanabb őrzői. És oh nyugalmas vérmérsékletükkel mily büszkék ezek a szelíd eunuchok, az ő istenes császárjuk graciózus kegyeire. Szívesen áldozták fel férfiasságukat, azért a kegyért a mely a végtelen kegyelmű padisah szédületes magasságú légköre felől feléjök áradoz. De hogy a mi eunuchjainkról miunél hivebb képet tárjunk fel, ne csodálkozzék rajta tisztelt olvasónk, ha hirtelenségben át térünk az úgynevezett Sátoraljaújhely városi drágasági pótlékra. Nem akarunk most arról szólani, hogy a mi szegény városi tisztviselőink, éppen azok akik nagyon is túlnyomó számban vannak ; a mi drágasági viszonyaink mellett mennyire méltányosan igényelhetik azt a csekélyke drágasági pótlékot melyet a városi vezetés szorgalmas ügykezelése mellett fáradságos, szinte túlterhelt munkásságukkal nagyon is megérdemelnek. Arról sem akarunk szólani hogy e drágasági pótlékok ellen beadott fellebezgetések, milyen csúnya sőt legujjabban éppen politikai természetű motívumok eredményei.Mindezen megjegyzések egészen más lapra tartozók, csak éppen egy aktuális dolog előzvényeképpen említettük. Szó van ugyanis arról a városi ellenzéki töredékről, mely a támadását nem a képviselőtestület nyílt plénuma előtt intézi, hanem afellebezgetések egész áradatával papiros-ágyúzást zúdít mindenfelé, csakhogy észre vegyék. Nos és e kicsiny töredék a sajtója utján most im hirdeti nagy pöffeszkedéssel, hogy ő mily szédületes magasságban trónol és hirtelen hogyan lett úrrá a saját ura fölött. Mig eddig ngyanis ö volt a szeraér- metes eunuch és a közvélemény a nép és a polgárság volt az ő ura és parancsolója, addig most megváltozott a szerep. Megváltoztatták és egy zseniálisan insz- cenirozott palota-forradalommal elfoglalták a saját uruk trónját. Egy küldöttség ugyanis náluk járt, hogy erre az esztendőre áljának el a fellebezéstől és ne akadályozzák meg, hogy a tisztviselők ezt a már régtől kiszabott drágasági pótlékot tényleg megkaphassák. És a kegyes nagy urak megengedték. Csakhogy nem szerényen, ahogy a férfias méltányos- ■ ság jelentkezni szokott, hanem kérkedve és hirtelen szökkenéssel a mindenható trónusra ugorva, mintha ők diktálnának elevenek és holtak fölött, irányítanák a csillagok és a nap járását. Kimondották a nagy trónusról és kürtölik azt a nemes kegyet megyeszerte, hogy ime nem lesz fellebezés, mert ők a legfelsőbb haditanács ezt igy akarja. Kiközösítették a maguk ab- szolitisztikus hatalmának az ösz- szes polgár jogokat. Mert mivelhogy ők ezt igy határozták. Mint legfelsőbb fórum bekebelezvén az összes polgárok jogait, fittyet hányva a nagy közvéleményre, kimondották a fellebezhetetlen szenten- ciátv És óh ez a haditanács akarna tetszelegni a negyvennyolcadiki eszmék szférájában? Akik még nem régen sze- mérmetes ártatlansággal hajlongtak a nép kegye előtt, mint az eunuch a nagy szultánja zsámolyánál, azok ina egy gyors folya- matu vickándozó szellemi forradalommal elfoglalták a trónust. Kiverve jogaiból az egyeseket diktálva most azoknak, akik azelőtt nekik diktáltak. Csakhogy megjárhatják ám könnyen, mert a szellemi haladások örök törvénye igazolja, hogy az elzsirosodott pöffeszke- dés sokszor a trónról letaszíthatja éppen azokat, akik a dicsfénytől elkábultan arra is vetemednek, hogy elvegyék és kiközösítsék azok jogait, akiknek jóvoltából ők egyáltalán szerepelhetnek. Oh ha egyszer az ily fékevesztett elbizakodottsággal szinte operettszerüen kormányzott tömeg észre veszi azt a maliciozus, tudákos dirigálást, ahogyan őt az orruknál fogva a legkacagtata- tóbb módon vezetik,oh ha akkor eszébe ötlik, hogy akik vele igy cselekesznek, azok valaha az ő eunuchjaik voltak, mily zseniális fordulattal fogják őket visszakergetni eredeti kuckójukba. A vigasztaló csak az lesz, hogy rajtuk majd már uj műtétet nem kell végezni. A férfiúi szerény önérzettől meg lévéu már fosztva jó régen — im elbizakodottan megfeledkeztek arról is, hogy a világon az ember egymás fölött a dölyfösködő hatalmával nem uralkodhatik. A dölyf lévén mindig utálatos és éppen kacagtató, mikor az eunuchok veszik magukra ezt az álarcot. — április 14. A képviselöház ülése. A képviselőház ma délelőtt tíz órától ülést tart s folytatja a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Tegnap az első szónok Ballagi Géza dr. a liszkai kerület orsz. képviselője volt, aki örömmel üdvözli a miniszternek két reformját, a jogi szakoktatás és a tanítói nyugdíj rendezésének terén. Nem helyesli a vidéki jogakadémiák ellen egyes képviselők támadásait, annál kevésbbé, mert ezek, igy pld. a sárospataki, debreczeni stb jogakadémiák valóságos bástyái a magyarságnak. Hive a jogi szakoktatás decentralizációjának. A baj az, hogy sok a jogvégzett proletár, nem pedig az, hogy sok a joghallgató. — Áttérve az 1848 évi XX. törvénycikkre elismerte a reformátusok mozgalmának jogosságát. A református egyházat nagy kötelezettségek terhelik. E terheket természetesen a hívek kénytelenek viselni. S ez a vallásosság, a hithűség rovására megy. Ezért indokolt, ha a reformátusok az államtól várják terheik egy részének átvállalását. Veress József határozati javaslatát azonban nem fogadja el azért, mert bízik a közoktatásügyi miniszter ígéretében, hogy a református egyházat és iskolát minden lehető segélyezésben részesíteni fogja. A tűzoltás kérdése hónapok óta élénken foglalkoztatja Sátoraljaújhely rt. város közönségét. Ezen aktuális kérdés rendezése ügyében most Hadik Béla gróf főispán, mindazokat, kik e kérdés körül szerepelnek, e hó húszadikán vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében tartandó tanácskozásra körlevélben meghívja. A vizsgálat. — Huszonhatodik és hetedik nap. — — április 14. Szombaton már 10 órára készen is voltak a vallomásokkal. Hétfőn a velejteiek vallottak, a bevonulás viszontagságairól és arról, hogy hogyan vitték be őket a Buza-párt tanyájára. Hétfőn Juhász Andor táblabiró eldöntötte az újonnan bejelentett tanuk költség-kérdését is, kimondván a Kúria most folyó gyakorlata értelmében, hogy a költséget a tanúra hivatkozó fél viseli. Csütörtökön érdekes vallomás lesz. E napra van ugyanis beidézve Sen- nyey Géza báró, aki tudvalevőleg egyike volt azoknak, akik a Dókus párt mellett a legagilisebb tevékenységet fejtették ki és a választás minden jelentősebb' aktusánál jelen volt. A szombati és hétfői vallomásokról tudositásunk a következő : * Borschke Jánosért este 11 óra tájban jött három Bu*a-párti, köztük, a fiatal Bajusz a lakására. Elvitték a megyeháza felé, de ott értesültek, hogy már nem lehet szavazni. Se katonaságot, se csendőröket nem láttam, bennünket senki fel nem tartóztatott. Moskovszky Ignác este 11 óra tájban jött haza a birtokáról, szavazni ment Búzára, egy hajdú értesítette, hogy már nem lehet, be van rekesztve a szavazás. Se a megyekutnál, se a kapunál sem katonaság, sem csendőrség fel nem tartóztatta. Csendőrséget különben sem látott a kapu előtt. Szabó István 5 szekér ba- rancsi Buza-partival vonult be zavartalanul a Vadászkürthöz. Mikor onnan délelőtt kijött, a katonai kordon a keleti járdára küldte, a nyugotin nem bocsájtotta keresztül, a színház utcai kordon sem. De mikor feljött újra a kordon átbocsáj- tóttá, úgy hogy a megyeházig jutott ahol megtudván, hogy Búzára délután szavaznak, feljött akkor is, katonai kordon sehol nem akadályozta, leszavazott Búzára. Matyaczkó György lelkész vallja, hogr a bovonuláskor az utcán a Buza-pártiak oly terrorizmust fejtettek ki, hogy ő még olyat sohasem látott. Választási elnököt erős szóbeli inzultusokkal illették, engem pedig ifj. Bánóczy Kálmán a következő inzultussal illetett: »Isten éltesse néppárti érzelmű szentatyám, ne legyen ilyen bitang,« s erre rögtön eltávozott. A Wekerle-téren tanúja voltam annak, hogy egy szekeren, amelyen két ve- lejtei Dókus-párti választó ült a Buza- pártiak erővel a Vadászkürt elé hajtottak. A szekeren ifj. Koleszár János és Kosztura János velejtei választók ültek. Amint Koleszár elszabadult jelentette nekem, hogy a Buza-pártiak a velejteieket megtámadták, nem tudnak bejönni, intézkedjen. Én erről előbb a polgármesternek, majd a választási elnöknek tettem jelentést. Ifj. Koleszár János megerősíti, hogy Matyaczkó lelkésznek jelentést tett a megtámadtatásukról, s kértem, hogy küldjön valakit a többiek védelmére, de ő nem Kosztura Jánossal jött egy szekeren. A Schwarcz vaskereskedő üzletébe üldözték őt a Buza- párti tömeg, ahol már Repovszky Jánost találta, csak a rendőrkapitány mentette ki őket. Amint a szekéren megtámadtak vörös tollat tűztek a kalapomhoz, a Buza-pártiakkal mentem szavazni, csak Matyaczkó mentett ki közülök, úgy hogy leszavazhattam Dókusra. Buza-párti talut tűzött a kalapjához, mert félt a támadásoktól. Repovszky Jales András községi biró az előző tanukhoz hiven adja elő azt az üldöztetését, amely Schwarcz vaskereskedéséig és azután érte. Koleszár István Dókusra jött be szavazni, kővel hajigálták már a fahíd mellett, de mégis Búzára szavazott le, nem tudja határozottan, hogy ez miképpen történhetett. Ar gyei áll Miklós velejtei körjegyző a Dókus-pártiakkal jött be. A hídnál oly erőszakodásnak voltak már kitéve, hogy csak a huszárság mentette meg őket. A választók félelemből tollúkat kiszedték, a zászlókat elrejtették. A Vörös Ökör előtt szintén megrohanták a szekereket, Tanút, aki a szavazók leszállításával vo't elfoglalva, hátulról valaki pofon ütötte. Kosztura János Mészáros Jánossal jött be Dókusra szavazni, megtámadta a Buza-párt a szekerüket és bevonszolta őket a Vadászkürtbe, onnan nem akarták őket kibocsájtani, ő csak úgy szabadulhatott, hogy bodzás-ujla- kinak mondotta magát, mikor aztán ezek szavazni mentek, megszökött tőlük. Mészáros azt mondotta, hogy ő nem tudott tőlük szabadulni. (Megál- iapittatik, kogy Mészáros János a Buza- pártra szavazott. Kmethy György gazda is vallja, Lapunk mai »ima 4 oldal.
