Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-05 / 26. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Április 5. A méltányos, okos kompromisszumok segitnek csak egyedül e tekintetben állam és a társadalom részéről, de nem a szappan- buborék és fantazmagóriák után való kapkodás, sem a tüzelő erőszak. — Milliókat, mégpedig nagyobb számú milliókat kellene ezen nép-mentés szervezésére, a szervezet befektetéseire fordítani úgy a felvidéken, mint Erdélyben. Azon hosszú halogatás, a sok mulasztás után egy nagy és a jövőt biztositó koncepció kellene fnost már, amelyet a magyar állam meglévő nagy eszközeivel igenis meg lehet valósítani. Köztudomású, hogy az államkormány nagyobb összegű milliókkal, 237 millió korona úgynevezett tartalékalappal rendelkezik. Hát ugyan létezhetik-e fontosabb dolog, mint ezen égető országos kérdés, amire ez fordi- tassék? Ezt követeli az emberiesség, a polgárjog, a közgazdasági és közbiztonsági érdek, röviden összefoglalva: a magyar nemzeti érdek. — Azután olcsóbbá kell tenni az igazságszolgáltatást, humánussá a közigazgatást, a száraz és merev theoriak helyébe az eleven, egészséges praktikumot életbeléptetni, a rideg fiskalizmus helyett egy kis és jókora odaadó meleg érzelmet, patriotikus fajsze- retetet vegyíteni. A jelenlegi igaz ságtalan, égbekiáltó adózási rendszer helyébe a progresszív adózást behozni mielőbb, hogy legalább amennyi-annyi szabad lélegzéshez juthasson a szegény, föl det túró kis exisztencia. Ennek élet- beléptetését pedig nemcsak Ígérgetni Luca-szék módjára húzni- halasztani, de mihamarább teljesíteni kellene. Az Ígéretek, az eszmék, a szavak mit sem érnek, ha nem követi azokat a tett, a csele kedet, az a legnemesebb emberi feladat, melyben az államférfiu megközelítheti a világ urát: alkothat, hogy alkotásával dicsőítse a hazát s önmagát. Mert csak a tettekben valósul az igazi hazaszeretet. — Nagy szükség lenne ezenki vül egy uj és igazságos és fajszerző érzéssel keresztülviendő uj tagosításra, a régi igazságtalanságok ez által reperáltatnának, sok abszurd állapot pedig megszüntethető lenne. Példa erre: Bereg- megye. Zemplénmegyében ezenkívül éppen a felvidéken legalább két vasút lenne létesítendő, pld. a sztropkó—őrmezői, ha nem is stratégiai, de ipari és kulturális, no meg fölmüvelési és kereskedelmi szempontból. Ennek folytán ezen ma megközelithetlen vidék tömérdek erdeje-fája, természettől bőven megáldott kincse értékesíthető s ipari telepek létesítése által felhasználható lehetne, — a nép munkához és foglalkozáshoz juthatna, s anyagi és szellemi emelkedése bizton bekövetkeznék. Arról nem is szólok, csak röviden felemlítem, hogy ezen rengeteg erdőségekből egyes ipar- és szerszámgyárak ha létesittetnének, mily életerőhöz és kereset folytán mily megélhetéshez juttathatnák télen és nyáron az ezen vidékek ma karesethiányban tengődő és kivándorló lakóit. — április 5. A képviselöház a konverziót tár- gyazó törvényjavaslatot hétfőn fogja tárgyalni. Tudósítónk számítása szerint a tárgyalás két napig fog tartani, azután következik a főrendiház tárgyalása, s a szentesítés után a művelet foganatosítása. Birtokparcellázás. Azt a népszerű, hurnámis birtokparcellázási mozgalmat, amelyet a felvidék nyomorúságos közgazdasági viszonyainak javítása érdekében gróf Hadik -Barkóczy Endre a nagymihályi kerület orsz. képviselője indított meg s amelyet az országos sajtó körében s a legszélesebb körű közgazdasági rétegekben oly meleg érdeklődéssel és elismeréssel fogadtak, most gróf Sztáray Sándor nagymihályi birtokos is követi. A nagymihályi uradalomhoz tartozó jesztrebi és solymosi birtokát, mely mintegy 3000 holdat tesz ki, parcelláztatja s az eladások keresztülvitelére már megbízást is adott. Tartalékosok fegyvergyakorlatai. A hadügyminisztériumnak az idei fegyvergyakorlatokra vonatkozó rendelete szigorúan maghagyja, hogy tiszteknek és hadapródoknak a fegyvergyakorlat alól való felmentési kérvényei legpontosabban ellcnőrizendők és az ebbeli engedély csak a legsürgősebb szükség esetén adassák meg. A legénységre vonatkozólag úgy intézkedik a hadügyminiszter, hogy a földműves emberek oly időre hivassanak be, midőn a gazdaságban legjobban nélkülözhetők. A vizsgálat. — Tizenkilenc és huszadik nap. — Sátoraljaújhely, ápr. 4. Á csütörtöki nappal már megkezdődött a vidéki tanuk vallomása és úgy látszik, hogy ezzel még el sem jutottunk a vizsgálat közepéig. Az úgynevezett „fekete leves,“ az érdekességek láncolata, amint az első nap ígéri valójában csak most kezdődik. Mert hát ezek volnának tulajdonképpen azok a tanuk, akiken a választási elnök erőszakosságai elkövettettek volna. Nos hát majd elválik, hogy vájjon kik hát azok a szerencsétlen szenvedő delikvensek ? Pedig hát amily végtelen mélységes unalom ül már ezen az egész vizsgálaton, szinte felborsozza majd a közvéleményt az a pár ellentétes vallomás is, amelyre tegnap egy tanú előtt éppen a táblabiró is megjegyzést tett. Hallgatóság érdeklődéséről már szó sincs, alig egy-két ember szállingózik hol ki, hol be az immár mélységesen csendes vizsgálati teremben. És ez igy megy napról-napra reggel 8 órától délután 2 óráig. Egyébként pedig a csütörtöki és pénteki vallomásokról tudósításunk a következő : * Goldstein Sámuel birtokos a fiával együtt a Dókus-párti mikóháziakkal jött be. A szekereket már a Kazinczy-utca végében rohanta meg a Búza párti csőcselék P'elugráltak a szekerekre, a Wekerle- és Széchenyi-tereken át akartak a Korona-szállóba jutni, de a sze kérsort a Buza-pártiak erőszakoskodás sál feltartóztatták. Azt kiáltották felém, hogy íhazaáruló« vagyok. Oly fényé gető volt a viselkedésük, hogy kénytelen volt a szekerekről leszállani. Nehányan a katonaság védelme mel lett juthattak be a Vörös Ökörbe, s csak később, a zavargás lecsillapultá- val vonulhattak tanyájukra, a Koronaszállóba Dókus-jelvények nem voltak a kalapjuk mögött, nem mertük oda tűzni, mert előre hirlett, hogy a városban verekednek a Búzaisták. csalja urát, a magyar nő, aki hazáját elárulja, s a felbőszült férjnek ama kérdésére: „Miért tetted ezt?“ azt feleli nyugodtan: „A fiamat, az én szerelmes fiamat dicsővé, úrrá, hatalmassá tevém 1“ Mily megrázó, mily fölséges megnyilatkozása ez az anyai szeretetnek! És ha van rossz asszony, százszor több jó is van, aki a hitvesi hűséget az önfeláldozás non plusz ultrájáig képes vinni. Hány modern Lobee Lászlóné jár-kel a társadalomban; hány szerencsétlen megcsalt nőnek ragyog le homlokáról a martirság glóriája? Lebee Lászlóné férjét megmenti a fogságtól. Puszta sivatagon, vadállatok között, rabló beduinoktól kergetve, vihartól űzve, korbácsolva, éhezve, fázva, nyomorogva küzd s mégis megmenti a férjet, aki őt megcsalja, mert a nővérét szereti . . . Ls az asszony, mikor ezt megtudja, nem átkozódik, nem forral vérboszut, mert ő neki csak egy vágya van: férje boldogsága . . . Zárdába vonul hát, hogy annak gátjául ne szolgáljon. De hány és hány példát hozhatnék fel a hitvesi hűség festésére. És mily misztikus kegyelettel lehet Írni a leányi ártatlanságról is. Erről a törékeny finom alabastrom- ról, melyre egy parányi folt is árnyat vet, de amely nem tűri azt, mert a legtöbbször valóságos gránitszirt, büszkén verve vissza a csábítás piszkos hullámait. A leányi erényre mondja Ohnet: „Van bizonyos szent fátyol, mely az ártatlan leányt beburkolja és megvédi a cinikus gondolatok és vakmerő cselekedetek ellen.“ Egy Edmee- fóle leányra mindig tisztelettel tekinthetünk, aki nem bírva máskép megmenteni üldözött erényét d’Ayeres Fernandlól — agyonlövi azt. A bűnügyi statisztika eléggé bi zonyitja, hogy a romlott nők nagy kontingensét azok a szerencsétlenek szolgáltatják, akik korán megfosztva szülőiktől, szeretet nélkül hányatnak a sors által ide s tova. Mert szeretet nélkül elhervadnak, elromlanák, mert a szeretet élteti, a szeretet edzi, a szeretet boldogítja a nőt. Azért mondja Daudet Alfonz is, hogy: „Vannak lények, kiknek szeretetre van szüksé gük, hogy élhessenek.“ S épen ezért legyünk óvatosak, legyünk elnézők a női gyarlóságok megítélésénél. Vegyük figyelembe a szenvedélyt, melynek különösen az elhagyott, meg nem edzett, gyönge lények teljesen alá vannak vetve. „Mit szenvedély tesz, arról csak szenvedély ítélhet.“ Jegyzi meg báró Eötvös József. Ne legyünk tehát közö nyös rideg erkölcs bírák, de képzel jük cl a szegény szenvedélyes nő helyzetét. Próbáljuk átérezni az ő szenvedélyét, kíséreljük meg beletekinteni az ő sajátos érzelemdús ke- délyvilágába s aztán törjünk pálczát felette, ha megérdemli. Hányszor képezi a nő szerelme a férfi védbástyáját. Hiszen már Zoroaster megmondotta, hogy: „A kit egy szép asszony szeret, az minden veszélytől óva van e világon!“ És a női szerelem a maga eszményiségóben mindig szép, min dig hatalmas szenvedély, Mantegazza szerint: „A testi gyönyörnek szere lemmé való átváltozása nehéz, de a szent női erényhez méltó merénylet, mely a nőnek sikerül . . . S bármit mondjanak a fin de si ecle bölcsei, a szerelem az élet leg nagyobb gyönyöre, legédesebb üdve, azt zengi Sadi arab költő is: „Melegebb a szív, mint a nap, jobb a szerelem, mint az üdv. Egy boldog óra a földön több, mintazörökévalóságr Jókai pedig azt mondja: „Sze reimen kezdődik a világ, szerelmen kezdődik az élet, szerelmen kezdődik a menyország. Az Isten maga is szerelem és a szerelem maga egy Isten!“ Hajtsuk le tehát bízvást és örömest fejünket az édes nő rabságába, még ha papucskormány is a neve... Balogh György Dsupin Mihálylyal együtt jött be egy szekéren a mikóhá- ziakkal. A vám előtt elébe jött a felesége és levétette a Dókus-jelvényt a kalapja mögül, a zászlót is összecsavarva tanácsára eldugtuk, mert azt mondta hogy a városban öldösik a Dókus- pártiakat. A Wekerle-térre érkezve iparos kinézésű egyének megrohanták á szekereiket, felugrálva, erőszakkal cipelték a Vadászkürthöz, ott húzták, vonszolták őket a szekerekről, tanút is lehúzva, karonfogva vitték a Vadászkürt kapujáig. Csak úgy szabadulhatott, hogy nem szavazónak mondotta magát. Néhányan félelemtől rémülve Buzistáknak mondták magukat, amig csak meg nem menekülhetett. Genyo János bírónak, aki Dókus-tollat viselt kétszer leverték fejéről a kalapot. Genyo János biró a mikóháziakkal, kiK a Vily és vitányi Dókus-pártiakkal egyesültek, vonult be a városba. A Buza-párti tömeg erőszakoskodását elő zo tanúval egyezően adja elő. Többek közt a nagy zűrzavarban folyó csatározás egyik érdekes részét, amely oly sokszor szerepelt már a vizsgálat folyamán, igy adja elő tanú: a Buza- partiak a gyeplőt megragadva, széké- reinket erőszakkal a Vadászkürtbe akartak hajtani, ^ ekkor az ott jelen volt Dobos csendőrszázadost, mint ismerőst mégis feJszólitottám, hogy rendet csináljon. Ugyanakkor a Buza-pártiak a szekereinkre ugráltak, a szavazókat rangattak le onnan, választási elnök ez a kálómmal rendet csinált, a tömeget e.tavolittatta úgy hogy megfordulhattunk. Sajat kezűleg azonban a vál el- nok nem fogott szekeret. Két szavazónk félelmében még a szavazás előtt eltávozott. Romonyák János gk. plébános a vi.y—vitányiakkal egyesült mikóházai p - kus-pártiakkal vonult be. A városhoz közeledve, az úttól kissé távolabb a mezon, egy bérkocsin két alakot vett észre, akik gyanús viselkedéssel a sze- kérsor háta mögé kerülve az útra a szekereket megállították, mire tknu kiabalassal fordult a szekérsor háta mögé, a kocsi eltűnt újra, ő pedig ezentúl mindvégig hátul maradt. A város végén és varosban lefolyt erőszakoskodásról, szóbeli szitkokról, a szekerek megrohanásáról és arról hogy szétkergetve később gyalog voltak kénytelenek a Korona-szállóba tanyájukra menni, előzőtanukkal egyező vallomást tesz. Sima Mik ós, ki Romonyák plébánossal jött be, vele meg egyező vallomást tesz Ugyanígy vall Emi i András Gábri aki Laczkó János ragyással ült egy szekéren és ugyanígy Maczkó Mihály, alti szmtén velők egy szekéren jött. Utóbbi tanú az Emri és Genyo János vallomásával erősített vallomást tesz hogy félemlités folytán ő ifj. Genyo Janos Invására szavazás előtt hazamenekült Ugyanezt valja maga ifj. Genvo János is. Kulcsár Ferenc tanító háromnegyed 8 óra tájban a Iíornyay ház előtt nézte a bevonulást. A Buza-pártiak zavartalanul vonultak befelé, a Dókus- párti szekereket a Buza-pártiak meg- rohanták, Oroszi borbély egyik szekérről a másikra ugrálva, lépdelte a választók kalapjai mögül a Dókus-párti jelvényeket. Lárma és zűrzavar volt a Wekerle-téren, a hatósági közeget ott látta, akik a rendet igyekeztek fenntartani. Mikor 9 órakor szavazni ment latta amint id. Meczner Gyula vál elnöknek jelentették, hogy lent a Búza- part verekszik és vérontás lesz. Vál. elnök erre eltávozott, de rövid idő múlva visszatért, úgy hogy én ezután már ó nála szavaztam. Távolléte 0 percnyi időt vehetett igénybe. Pénteken újból több helybeli tett vallomást. Diihony Ferenczné, Tamaska Erzsébet mozdony vezető neje a me- gyekut előtti kordonra panaszkodott hogy őt nem akarta átengedni, holott ő puszta kíváncsiságból azon kérész- tiil akart volna. A rendőrkapitány há- rom embert, akik nem akarták melmondani kire szavaznak, szintén nem bocsátott keresztül a kordonon. Reggeli fél 8-10 óráig állott a Vadászkürt
