Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-29 / 23. szám

8. oldal. ZEMPLÉN. 'Március 29. Bárdos Irma énekesnő, Csügényi Vilma sugónő. Tizenkét tagból álló női kar és két táncosnő. Férfink : Komjáthy János hős és jellem, Bartha István apa és jellem, Odry Árpid szerelmes, Faragó Ödön jellemkomikus, Bákeffi Lajos tenorista, Székely Gyula és Nógrádi Albert ba riton-énekesek, Szőke Sándor lyrai szereim :s, Nagy Sándor szalonkomikus, bonvivánt, Makrai Dénes tenor, buffo, Serfőzi György társ., Burányi F. II. ten. Znojemszky Gyula és Mar! hon Géza karmesterek. Aranyossi József pénz­táros, Gubits Fülöp szertáros, Bálint István főszabó, Wranits Tódor fodrász, Kapicza Antal diszmester, Antalfi Antal gazda, Tleischer József zenckarigazgató. Tizenkét tagból álló férfikar. Tizen­négy tagú zenekar s a munkás sze­mélyzet — Összesen tehát 80 tagból álló társulat. KÖZGAZDASÁG. A bor harca. Budapest, márc. 27. Húz íi szivem a Hegyaljába . . . Olyan vonzalom ez, mint a Tisza- menti magyaré, aki ha ivott a szőke folyó vizéből, örökre rabja neki, ahogy a költő is tartja. Hát még.a Hegyaljai A mely nem is zavaros vízzel csá­bítja a lelket. Hanem tüzes nektárral! Nem sok kellett, hogy híve le­gyek örökre az áldott hegyvidéknek, xjltem egy pár nyarat a Sátorhegy alján, mint hevülő diák. Az élet sodra aztán elragadott onnan, de ké­sőbb visszatértem. Vitt a hűség, amely nyilván a termő hegyből árad a szivbe, s elhoztam a nagy városba társamat az egész életre, akit ma­gamnak szántam, már akkor régen. Talán ezért is olyan tartós sze­relmem a szép vidékhez, s oly édes a bor,, amit ott a nap érlel a lejtő­kön. És fáj az, ami rossz a Hegy- aljának és öröm, ami a javára van. Évek múltán az őszei felvitt me­gint a gyorsvonat a hegyoldalra. Szinte egyenesen bele a szüretbe. A várost alig is láttam. Öröm volt nézni a bőséggel terhes tőkéket, a mosolygó gerezdek sokaságát. Az október végi nap mégegyszer elővette tünedező melegét és szinte nyári verőfényben tündökölt naphosszat a tájék, Csak- nem rezgett a lég, .akárcsak ökör- nyáluszáskor, s a csöndes nagy tájék közepén fehéren kanyargóit a messze­ségben feketélő sárospataki torony felé az országút keskeny kigyóvonala. így élni a szabadban, beleveszni négy napig a halódó természet utolsó fel- lobbanásába, városi teremtménynek csodás boldogság . . . A présházban pedig telnek a kádak rendre, s telik sorjában a sok uj hordó serényen kitaposott musttal. Szerencsés szüret volt az ősszel, éled a Hegyalja az utolsó esztendőkben, és mégis nem teljes a gazda öröme, amiért megáldotta az isten bő ter­méssel a feltámasztott szőlőföldet . . . * Tudniillik nemcsak az a szomo­rúság, ha nem ad bort a hegy, ha­nem az is baj olykor, ha a két kö­vér esztendő bősége száll le rá. Figyelemmel nézem, olvasom azt, ami a Hegyaljára, a magyar borra, s általában a borkérdésre vonatkozik, így megakadt a szemem a múltkor párisi lapokban egy kis cikken, amely szakasztott ugyanazt a mizériát tár­gyalja, amely nálunk van elhatalma- sodóban. A franciáknak is abban fő a fejük, hogy legutóbb pompás szü­reteik voltak, s a termelők pincéi­ben millió meg millió hektoliter számra hever a bor a hordókban, s különösen egy bizonyos délvidéki bor halmozódik fel. Nem használt az a fokozott buzgóság sem, amivel egyes gazdák tömegesen pároltak a boruk­ból cognacot, azért a forgalom igy se lett valami nagyobb, s a bor ára le­hetetlenül leszállt, nagyon kevés fran­kért is el kell vesztegetni hektoliterjét. Persze segíteni kell a bajon, s a franciák földmivelésügyi minisztere is hozzá szólt a dologhoz, parlament­ben, fehér asztalnál beszédeket mon­dott, s a francia bor veszedelmének okait fejtegetve, a — vizet is felem­legette. Hogy tudniillik kevesebbet kell hamisítani. A megbeszélésnek mindenképpen pedig az lesz a vége, hogy törvényhozási intézkedésekkel sürgősen segítenek a francia borvál­ságon. De egészen gall ötlet, s még ha nem is igaz az utolsó pontig, jel­lemző és irigyelni való a következő apróság. A legutolsó szüret termésével együtt vagy százmillió hektoliterre szaporodott fel a francia bor. Erre a franciák, hogy kimentsék az országot a nehéz helyzetből és segítsenek a bortermelő honfitársakon, csupa ha- zafiságból a rendes mennyiségnél harmincmillió hektoliterrel több bort fogyasztottak el rövid néhány hónap alatt. A statisztikusok, akik az ilyes­félét konstatálják, azzal bizonyítják ezt az állításukat, hogy azonközben, mig igy a rózsás mámor megnöveke­dett egy időre, pezsgős Frauciaország liszt- és kenyérkereskedői búsultak, mert a borozó francia rajtuk spórolja meg a más irányú túlköltekezést. Ám­bár kár busulniok, a szellemes fran­ciák alkalomadtán a liszteseket is ki­rántják a kátyúból, ha megakadnak. Sokkal komolyabb a parlament támogatása, amely abban is nyilvá­nult többek között, hogy ötmilliót szavaztak meg borra a válság ked­véért — katonáknak. Hogy ennek ugyancsak örülne nálunk úgy a ka­tona legénység, mint a bortermelő­gazdák serege, azt tán mondani sem kell. Mert hát nyilvánvaló, hogy ná­lunk is a borbőség veszedelmes tünete harapódzik el és sok tekintetben ha­sonló állapotok fejlődnek ki, mint a nekünk oly kedves Franciaországban. Á filoxeravész szerencsés leküzdése után nálunk is kezd már garmadába gyűlni a bor a pincékben. Nálunk is pancsoltak és pancsolnak, nálunk is nagyon megcsappan a bor ára és ná­lunk is főként egy bizonyos vidéknek, a Hegyaljának a bora rekedt meg a forgalom utján. Es tesped ez a bűvös tüzital a hordókban, s a bortermelők szomorkodnak. A szőlők helyreállítá­sára neki lendült mozgalomban, re­ményre, kedvre kaptak, de ez a re­ménység mostanában lelohadt. Mind­inkább kiélesedik az a tudat, hogy ebben főként az olasz bor a hibás, amelynek olyan szabad lett az útja, mikor a mienk elpusztult. Erről behatóan, nagy szeretettel tanácskoztak az elmúlt napokban a Ház­ban, s bizonyára üdvös intézke­dések történnek majd arra az időre, amikor az olaszokkal való szerződé­sünk lejár, a kormány, amely olyan készséggel sietett a Hegyalja talpra- állitására, majd vigyáz akkor az érde­kére. Sok bortermelő bízik is ebben a jobb korban s lesi a jövő esztendő végét, hogy majd megszűnjék az olasz bor beáramlása. De sok bortermelő­nek ez még nagyon messze van. Ad­dig még szinte két esztendő telik el s a Felvidéken fegyverkezik a korcs- márosnép. Majdnem minden vagyo­nát, úgy hallom, sietve fekteti bele az olcsó olaszborba, amely maga is jól befészkelte magát az innyekbe, de erősen szeszes voltával szívesen ke­verik is az itthoni borral. A korcs- márosok jól tudják felhasználni a két évet és sok időre ellátják ők magu­kat olasz itallal. Mindebből úgy érzem, keserves harca lesz még a Hegyaljának, amely­nek küzködése fáj, mintha a magam baja volna. Úgy érzem, hogy itt az intézkedő fórumoknak minden jóaka­rata és résen levése szükséges, hogy a feltámadt Hegyaljáról is valahára kerülhessen asztalunkra becsületes, egészséget adó, tiszta bor, olyan áron, ami egy tormán jó a vásárlók nak és a termelőknek s olyan ital helyett, ami minden, csak nem bor. Mert csudálatos, nálunk még a bor­bőségben is majdnem ugyvagyunk, hogy csak nagy pénzzel juthatunk tiszta borhoz s akkor is majdnem csak a — patikából. Holló Márton. IRODALOM. Magda szerelme a cime annak az elbeszélés-kötetnek, amelyet Mók Fe- rencné a Zemplén jeles munkatársa most rendezett sajtó alá. Lapunk ol­vasói j Sl ismerik már azt a finom tol­lú, kedves elbeszélőt, akinek egy pár szép tárcája méltó érdeklődést keltett szerzője iránt. Mok Ferenczné novel­lái mellőzhetik a dicséretet, több lap­ban is megjelent kisebb müveiből, a magyar olvasóközönség oly széles kör­ben ösmeri, hogy ezen vállalkozása ál­talános érdeklődést log kelteni a ma­gyar irodalom lelkes pártolói közt. A könjv ízléses és divatos kiállítással fog megjelenni.Előfizetési ára: postai küldés­sel együtt csinos fűzött kiadásban 2 korona, diszkötésben 3 korona. Az előfizetési dijakat a szerző címére (Vajdácska, Zemplén-vm). kell küldeni. Alkony. Regény irta Ohnet György. A modern művészélet küzdelmeit festi a nagy nevű francia Író ebben a re­gén) ben. Az irányok harcait, a tehet­ségek tusájáf, de mindenekfölött az emberi szív küzdelmét rajzolta avatott kézzé1. Egy öregedő művész vergődése a c elekmény magva: beleszeret egy fiatal leányba, akinek a lelkét szintén megihlette a művészet lángja, aki be­csüli benne a mestert, de szerelmét egy iljabbnak adja oda. S a kincs ér­zelmi harc elsodorja az öregedő mes­ter tehetségét is, érzi az alkony der­mesztő leheletét szivében lelkében és vérében. Nagyon szépen rajzolta meg Ohnet ezt a konfliktust és munkái kö­zött előkeli helye lesz majd az »Al­kony« nak. A regény megjelent a Sin­ger és Wolfner-féle Egyetemes Re­génytárban és ára csinos piros vászon­kötésben egy korona. TANÜGY. — Iskolalátogatás. Beregszászy István vármegyénk tanfelügyelője az elmúlt héten a falkusi és dubrókai is­kolákat látogatta meg. Az eredmény- nyel mindkét helyen meg volt elégedve. = A beregszászi gimnáziumnak a VIII-ik osztálya is fel lesz állítva rrár a következő esztendőben. Az állam, mint az intézet fentartója tehát teljes főgimnasiummá fejleszti a be­regszászi tanintézetet s két uj tanár választásával, melyre a pályázatot már kiírták, a tanerők létszámát 15-re emeli fel. Csak örvendhetünk, hogy a szom­széd város ku tur élete ily rohamosan fejlődik. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Vidéki kisasszony. A kérdezett rósz a következő : Ha rám tekintesz, egy-egy ú j erény Sarjad ki bonnem s jobbá válók én I Kozded-a látni? 0 értőd e már, Hogy e homályban, mint meleg sugár Röpül feléd a lelkem ? Drága ó', Kedves homály, fönsóges szonvodóly! Én, ón beszélek és ö hallgat ottl Bohó szivem szebbet nem álmodott! Soha, soha, mint e csodás valóság Küldj rám halált most, ó isteni jósági Az én szavamtól reszket odufönn A kék gályák közti . . . ügy van, reszket ön, Gyöngéd levél a levelek sorában . . . Érzom, hogy reszketsz lelked mámorában 1 Zavart kezecskéd, gyönyörű virágom, Hozzám remeg e nyíló jázmin-ágon ! Deáknak. Tanácsot ebbon tessék orvos­tól kérni A másikra csak annyit mondha­tunk, hogy okos ember lehet őrülten szerel­mes, de nem — bolondul. Garcon-úr. Minden nő még a legromlot- tabb is, ha jövőjét eladja, megkívánja, hogy múltját feledjük el. Újságíró Bpest. Igon a sajtóiroda intéz­kedett már. D. S. Presidio Texás. P. V. glenella. az előfizetési dij Amerikába szállítással is a régi marad. T. J. Duquesue Pa. Előfizetése f. é. már­cius 1-ón lejárt. U. 0. Main. St. Wilkes Barré. Előfizetése lejárt 1901 nov. 1-ón. K. T. Cleveland oliio. Előfizetése la­punkra f. ó. márc. végével az »adalékokért« pedig még múlt év végével járt le. L. G. 119 Second st. Room 2. Amennyi­ben előfizetése lejárt, addig mig meg nem újítja, lapot nem küldhetünk. Nem közölhetők. Édes fluidum (Humo- reszk) Érzed e szerelmemet? (Költemény) A csavar (cikksorozat) Kiadótulajdonos : Éhlert Gyula. „Benczúr Testvérek Cémentgyárd“ MOGYORÓSKÁN. Posta helyben, Zeraplén-raegye, va­súti állomás Őrmező. Készít: Poctland és Román cementet és padozat lemezeket legjobb minőségben Ár- és és miutalap k.vánatra bórméntve. A 386/1902. számhoz. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister 190J. évi már- czius hó 6-án kelt 10335. sz. rendeletével a hrubói rk. lelkész­lakon teljesítendő helyreállítási munkákat a hitközség által ter­mészetben kiszolgáltatandó 296 kor. 18 fillér pénzértékig 95 kézi és 60 igás napszámon felül 2025 kor. 69 fillér költség összeg ere­jéig engedélyezte. A fentemlitett munkák kivi­telének biztosítása czéljából az 1902. évi április hó 21-ik nap­jának d. e. 10 órája a kir. áll. építészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajáulati versenytár­gyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók fel­hivatnak, hogy a fentebbi mun­kálatok végrehajtásának elválla­lására vouatkozó zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival in­kább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlathoz az általános fel­tételekben előirt, az engedélyezett költségösszeg 5%-áuak megfelelő bánatpénz csato’andó, A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órákban napon­kint megtekinthetők. Kelt S.-A.-Ujhelyt, 1902. évi márczius hó 26-án. M. kir. államépitészeti hivatal főnöke helyett: Gerhardt Sándor s. k., kir. főmérnök. Tavaszi és nyári évadra I9i>2. ■ValócL! TorÁinni szövet jó minőségben 4 k. 50, 7 k. 40, 9 k. 60 f. jolb minőségben 12 k., 13 k. 80 f. finom minőségben 15. k. 50 f. finom.bb minőségben 17 k. 30 f. le finomabb minőségben 20 k. SflT" Valódi gyapjúszövetek. Egy süon öltönyhöz való fekete szövet ára 20 kor., felső kabát szövet, Tourista szövet és kamg rn szöveteket sz dilit legjobb minő­ségben gyári áron Siegel Imhof Erűimben a legismertebb legszolidabb ruhaszövet raktára. Mintát iogyen és portomentesen küld, a mintához hasonló küldeményért jótáll. A magánvevők előnye, hogy a szöveteket közvetlenül a gyárból rendelhetik. Egy teljes férfi ruhához (kabát, mellény és nadrág) szükségeltető 3 m. 10 eine, ho szu szövet ára csak :

Next

/
Oldalképek
Tartalom