Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-29 / 23. szám

6. oldal.

ZEMPLÉN.

Mórczius 29.

színvonalon álló képzettségéről. A magyar szövegű világi dalok közül kiemelkedő volt Huber Magyar király- indulója, Engelsberg Isten hozzádja. Szabatos előadásban részesültek a héber zsoltárok, s ezek közt a Händel Aleluja (113) zsoltárja A hangversenyt rendező Engel Jakab dr. érdeme, hogy a német szövegű énekek mellőz- tettek s a remek hangok hatása alatt a díszes — bár kis számú — I özön- ség egy kelemesen töltött este hatása alatt, azon óhaj hangoztatása mellett oszlott szét, hogy bár széles e hazában izr. templomainkban a rituális héber szöveg mellett az édes magyar nyelvet lehetne hallanunk.

— Sok a postás kisasszony. A kereskedelmi miniszter kimondta és körlevélb:n értesitette a postaigazgatóságokat, hogy az idén nem engedélyezi a postakiadónői tanfolyamot, mert azt oly tömegesen látogatták, hogy a tanfolyamot végzett postakiadónőket mostanában alig lehet elhelyezni.

— Az elkeseredett szegény ember sorsa. Szegény munkás ember volt Fábriczki Gusztáv Szerencsen. A felesége szemrehányással illette, amiért képtelen volt a k- resetre. Fábriczi elkeseredésében kiment a monoki erdőre és egy fára felakasztotta magát. Holttestét másnap találták meg s a szerencsi temetőbe szállították örök nyugalomra.

— Részeg ember kára Csütörtökön délután Miskolczon Nagy János kis-tokaji lakos, paraszt ember, berúgott állapotban a Ruza-téren lefeküdt és elaludt. Mikor felébredt, tapasztalta, hogy tajtékpipáját és erszényét, amely 2 koronát tartalmazott, ellop ák tőle. Feljelentést tett a rendőrségnél, hol kinyomozták, hogy a tolvaj Buczkó Péter cigány volt.

— A komikus hősködése. Pikáns históráról beszél most egész Miskolcz városa. A színi évad befejeztével szétrebbentek a színészek a vidám városból, amely buzgó látogatója volt mindvégig Tbália templomának. Útra kelt a primadonna, a hős szerelmes, a naiva és a többi, egyedül a népszerű és kedvelt komikus járt még sötét, komor arccal a város utcáin. Egy n ipon aztán ő is búcsút mondott a jólnevclt publikumnak. Elment, de nem egyedül, ott hagyta tenger bánatát és magával vitt egy szép leányt Ez a lány egy előkelő miskolezi kereskedőnek a leánya és a kitűnő komikus a tragikus hősök lángolásával szerette. A szökésről a szülők csak akkor értesültek, amikor egy miskolezi ember a hatvani állomás perronján meglátta a szerelmes párt. A kereskedő nyomban gyorsvonatra ült és Szolnokon elfogta a szerelmeseket. Ezidőszerint a komikus már megint egyedül búsul

— Korcsmái barátság. Megya- szóra még a múlt hó végén egy, álli tólag Losonczról való vándor órás vetődött, aki a jó keresmény örömére estve a község egyik korcsmájában rendesen a sárga földig leitta magát. Ott volt Hornyák János H egy elzül- lött delirium tremensben sínylődő egyén, aki az elázott órást éjj.-li szállásra magához hivta. Reggel Hornyák rutul összekarmolt arccal éjjeli vendégének óráit árulgatta. Az órás szerszámait tartalmazó kis ládát a szőlő hegyen találták meg, az órás pedig eltűnt. A község biraja kutakban, hegyszakadékokban kerestette az órást. Elfogatta Hornyákot, akit az órás gyanús eltűnéséért felelősségre vontak, de aki mindent tagad. Értelmetlen zagyva beszédéből a biró és csendcrség semmit megállapítani képes rém volt. Vannak, akik azt állítják, hogy a keresett órást, pár nap mú'va látták a legyes-bényei' korcsmában.

— Nagyon fontos, hogy felhívjuk a csúz és köszvényes betegek figyelmét a vilá0hirü Zoltán-féle kenőcsre, melynek páratlan kitűnő h .tá- sáról ezer és ezer elismerő levél tesz tanúságot. így p!. Laficzár ezredes, Zsendovits József kanonok, dr. Wégh Jánosáé, dr. Richnavszky, Fodor Gábor, Stranszky bárónő, gróf Nyáry,

gróf Keglevich, gróf Auersperg stb. fejezték ki köszönetüket és hálájukat e kitűnő kenőcsért, mely őket régi csu'. és köszvényes bajuktól megszabadította. Üvegje 2 kor. Zoltán B gyógytárában Bpesten.

— Szegény gyermekek felruházása. A sátoralja-ujhel) i borbélyok és fodrászok a farsangban tartott mulatságuk jöved lméből 50 koronát adtak jótékony célra. Ezt az összeget Székely Elek polgármester úgy használta fel, hogy abból a húsvéti ünnepre 11 szegény gyermeket felruházott.

Nyilvános köszönet. A saujhelyi izr. betegsegélyz.ő egylet javára a »Kereskedelmi, ipír, termény és hitelbank« a »Központi takarékpénztár«, a »Polgári takarékpénztár« és a »Népbank« tekintetes k^zg.'ülése 20 -20 koronát adományozott, Fogadják nemes adományukért az egyesület nevében hdás köszönetiinket. Sátoralja-ujhely, 1902, március hó 28-án. Rsichard Ármin elnök, Keleti Jenő titkár.

— Rendőri hírek. Állat az emberben. Litcráti volt városi rendőr ellen, a ki emberiességéből kivetkőzve egy 11 éves kisleányon szerzett kielégítést állatti ösztönének, a kir. ügyészség a nyomozást elrendelte s annak logantosi:ásával a rendőrkapitányságot megbízta. — Elmezavarodott cseléd. Ruszinkó Mari kvacsáni származású 23 éves cseléd hosszabb idő óta szolgá1- gatott a városban és csak pár nap előtt hagyta el helyét. Ezalatt a szegény megzavarodott úgy, hogy leltünő viselkedése miatt a rendőrséghez került a honnan haza, v.gy elme-gyó- gyitóintézetbe való szállításáról gondoskodni fognak.

— Földes-féle Margit-Krém. Nem csak hazánkban, hanem a kü'földön is elismerik, hogy a Földes Kelemen aradi gyógyszerész által készített Margit-Krém az összes szépitősz.erek között elsőrangú helyet fogial el. Pár nap alatt minden arcot üdít, fiatalít, finomít. Szeplőt, kiütéseket, foltokat, r*n- ezokat és egyéb bőrbajt eltávolít. Minden hölgynek nélkülözhetetlen. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér, púder 3 színben 1.20 k. Kapható a készítőnél és minden gyógyszer- tárban. Utánzatoktól óvakodjunk.

— Figyelemre méltó! Az építkezési idény kezdeténél célszerű az általánosan ismert Kronsteiner Károly gyári cégre, Bécs, III., Hauptstrasse 120. a figyelmet fölhívni, melynek gyártmánya, viharmentes homlokzat lestéke, folyton növekvő kedveltség- nek örvend, az összes e szakba vágó érdekkörökben. A dús tartalmú mintakártyát, mely az iij szecessziós számmal lett bővítve, ne múl issza el senki beszerezni.

gap" Lapunk legközelebbi számi, tekintettel a kettős húsvéti napra, nem kedden, hanem csütörtökön jelenik meg.

Magyar hitszónokokról.*)

— Zemplénvárincgye müveit zsidóságához. —

— március 27.

(*) Aki vidékünk zsidóságának művelődési fejlődését éber szemmel kiséri annak figyelmét ki nem kerülheti az a szellemi tespedés, mely e vidék (valamint az északkeleti vármegyék) zsidóságának nagy részét jellemzi. Széles e hazában sehol sem hanyagolják el annyira az izraeliták szellemi érdekeit, mint a mi vidékünkön.

Nézzük csak, mint tanácskoznak a zsidó hitközségek az ország más vidékein amúgy is konszolidált egyházi és kultúrintézményeik javításán és fejlesztésén. Mily erélylyel járnak el mindenben, ami felekezetűk kül- és beléletét csak távolról érinti.

S vidékünk zsidósága, melynek kultúrintézményei csak gyönge alappal bírnak és sok helyen a belső viszályok következtében lassan romba•) A sátoraljaújhelyi társadalom és a statásquo izr. hitközség egyik tekiutélyos tagja kért fel bennünket e hazafias, okos cikk közlésére.

dőlnek, melynek felekezeti élete egyrészt a túlbuzgóság, a vallási fanatizmus, másrészt a merev közöny miatt majdnem egészen pang : stoikus nyugalommal engedi magát át a kedves semmittevésnek, a véletlenre bízván, hogy felekezeti kül- és beléletét pezsdülésnek indítsa.

Szomorú jelenség biz ez, mely következményében veszedelmes lehet, mert a tapasztalat és történet egyaránt bizonyítja, hogy valahányszor a zsidóságon a közöny és szellemi tespedés erőt vett, mindig az obszkuran- tizmus, a fanatizmus ülte orgiáit. Hisz csak a minap történt, hogy egy Homonnára vetődődött galíciai, tehát idegen „csodarabbi“ az ottani hitközség autonom jogát bitorolván, anatémát mondott a hitközség kántorára, mert egyik kis fiát nemcsak a hit- tani, hanem a világi ismeretekre is taníttatta. S a hitközöség intelligens része, mely akkor sem ocsúdott fel tétlenségéből, mikor a hitközség elöljárósága a fanatikus rabbi által kárhoztatott szegény családos kántort a legrövidebb utón elbocsátotta, kenyerétől megfosztotta.

Ideje, hogy ilyen s ehhez hasonló sok más eset fölébreszsze vidékünk értelmes zsidóságát káros le- thargiájából s rámutasson a számos mulasztásra, melyek vidékünk zsidóságának felekezeti életét veszélylyel fenyegetik ; hogy felrázza az értelmiséget vétkes közönyéből és szeme elé állítsák az elhanyagolt felekezeti intézmények sülyedését, s figyelmeztesse arra, hogy mennyire elhatalmasodott más a kultúrintézmények létét veszélyeztető fanatizmus s hogy mindezen bajokon segíteni kell.

Igen, e siralmas, egészségtelen állapatokat meg kell változtatni, mert hiszen borzalommal telik el az emberi lélek annak láttára, hogy vidékünk zsidóságának nagy része a chaszidizmus szülte legvastagabb lelki sötétségben .él. Bátran mondhatjuk, hogy e tekintetben visszaesést tapasztalunk. Otven évvel ezelőtt nem volt vidékünkön a chaszidizmusznak, a kultúra e nagy ellenségének annyi hive, mint mostanában.

Azért múlhatatlanul szükséges, hogy vidékünk minden izraelita lakóját egy szándék és egy akarat lelkesítse : cselekedni, minden áron megváltoztatni szégyenletes helyzetünket.

E szégyenletes állapot megszüntetésére egyedüli hathatós eszköz a magyar iskola és a magyar hitszónoklat. Mindkettő a haladás, a művelődés leghatalmasabb tényezője. A törvényszabta népiskolai oktatásban — hála az iskolakényszernek — most már az iskolaellenes fanatikus zsidó szülő gyermeke is részesül, magyar hitszónok alkalmazásáról pedig vidékünk intelligens izraelitái még ott is gon- gondoskodhatnak, hol a kor igényeinek megfelelő intézmény meghonosításától még nem idegenkednek. Ezt minden zaj s reformmozgalom nélkül megtehetik. Ha a hitközségek ellenzik a magyar hitszónok alkalmazását (s tudjuk, hogy ellenezni fogják) álljanak a haladás barátjai az ügy élére és indítványozzák egy-egy magyar vándor hitszónoki állás szervezését. Ha a hegyaljai zsidó hitközségek részére egy vándor-hitszónokot Tokaj székhely- lyel, Felső-Zemplén zsidó hitközségeinek részére két vándor-hitszónokot Homonna és Nagymihály székhellyel alkalmazunk, akkor e vidékek minden értelmes zsidósága hazafias kötelességének fogja ismerni, hogy a hitszónoki állás fentartásához néhány forinttal hozzájáruljon, mert a vándorhitszónoknak vidékünkön szép misz- sziója lehetne: időről-időre más hitközségben az édes hazai nyelven hirdetni az isteni igéket. Tudjuk, hogy a kezdet nehéz lesz, eleinte talán nem nagy hallgatósága lesz a magyar szónoklatnak, mig végre a magyarság, felvilágosodás terjesztője, a vak fanatizmus, a butitó chaszidizmus üldöző ostora lesz.

A magyar hitszónoki kérdés ügyében is a vármegye legelőkelőbb zsidó

hitközsége, a sátoraljaújhelyi status- quo hitközség jó példával jár elő. Még a múlt évben pályázatot hirdetett magyar hitszónoki állásra, de mivel csak 1900 frtos állást kreált, alig akadt megfelelő pályázó és ezek közül is csak egyet véltek érdemesnek megbízni próbaszónoklatra, akinek előadásai azonban a legkevésbbé sem feleltek meg a várakozásnak, sőt a mi határozottan kifogásolható éppen helyi viszonyainknál fogva, a magyarság szempontjából is kifogásaid estek. Hogy mi volt az oka annak, hogy a meghívottat mindezek daczára — szerencsére csak ideiglenesen egy próba évre — alkalmazták, akárhogy gondolkozzunk is, nem tudjuk megérteni, azért nem is feszegetjük ezt a kérdést. Különben is az állás csak igeiglenesen van betöltve.

De hiszszük és reméljük, hogy Zinner “Henrik, a hitközség derék elnöke és a többi vezető férfiak uj pályázatot hirdetve, lankadatlan erélylyel újra kezükbe veszik az ügyet és igyekezni fognak azt a hitközség értelmiségének teljes megelégedésére a helyes megoldás útja felé vinni.

Óva intjük azonban a hitközség vezető férfiait, hogy ezt a hitközségben messze jövőre kiható kérdést ne hamarkodják el, de keressenek minden tekintetben megfelelő egyént (ha ilyen alkalmazására most még nincsen pénz, inkább várjanak még egykét évig!) mert a hítszónoklaton kívül ez állás a főgimnáziumi hitoktatással is egybe van kötve, már pedig itt erélyes, vonzó és szép előadásával imponálni tudó férfiú múlhatatlanul szükséges.

Legyen résen hát a hitközség, s az ideiglenesen alkalmazott és meg nem felelő hitszónokkal szemben a felmondást el ne mulassza és igazi magyar zsidókhoz méltó hazafias lelkesedéssel vigye teljesülésbe mindnyájunk vágyát: az igazi magyar hitszónokot a magyar hazában!

Igen fontos feladat ez 1 Nem hübelebalázsi elhamarkodás, kapkodás kell ide, hanem a szent misszió teljes öntudatával járó komoly gondolkozás és ennek nyomába lépő önérzetes cselekvés !

Vigyázzanak hát az újhelyi zsidó hitközség vezető emberei, mert már nem egyszer adtuk meg az árát annak, a miért egyes állások betöltésénél elhamarkodva jártak el és oldottak meg kedvezőtlenül olyan kérdéseket, melyek hitközségi és kulturális életünkben sokáig meg nem másítható helyzetet teremtettek !

Végül pedig ismétélten fordulok Zemplén megye művelt zsidóságának hazafiságához, belátásához és lelkesedéséhez (amely bizony már szuny- nyad), hogy uj életre ébredve szívlelje meg e szerény sorokat, érdeklődjenek a magyarság szent nevében mindyájan az ügy iránt, vegyék fontolóra a cikkünkben megpendített eszmét: a magyar vándorhitszónokok alkalmazását.

Bodrogközön.

Kassa március 27.

Eg> szer csak valami névtelen vágyódás támad az emberben a íalu után. A nagyvárosi izgalmakban, munka közben, vagy a kávéház iüstös levegőjében, de legfőképp a hajnali órákban, mikor az ember kimerülve ballag haza a lakására, feltűnik képzeletében a nyugalom, a csönd a magány otthona: a falu Az apró házak, amelyek békésen sorakoznak egymás mellé, a rét, amelyen úgy tavasz felé enyhe fuv3lmak suhannak keresztül, a hegy, a domb, amelynek oldalán immár kizsendült a zöld fű és néhány nagyon kedves falusi magyar ember arca; őszinte, igaz magyar emberek ezek és hogy mindjobban erős- bödik a vágy egy kis pihenés, enyhülés u'án, szükségét érezzük annak, hogy ezekkel a derék emberekkel szót váltsunk, hogy járjunk a tavaszi határban és hogy meneküljünk a városból, lázas izgalmak és csalárd emberek közül a faluba.