Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-29 / 23. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. március 29. 23. (2163.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TXjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4: fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Bíró Pál dr Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Húsvéti üzenet Amerikába. Budapest, március 28. Mi a nemzeti erő ? A nemzeti szervezettség. És mi a nemzeti pusztulás ? A nemzet szervezetlensége. A minden idők legtökéletesebb államának, a római birodalomnak története bizonyság rá, hogy ez igy van. A római birodalom nagy volt nemzeti erejében a köztársaság alatt s a principátus korában, amig egy lélek hatotta át, a köztársaság és a monarkikus elv lelke s amig ez a lélek az érzésében és gondolkozásában egy római erőt egységesen irányítani és mozgósítani tudta. A római birodalomban az uralkodó faj nem volt számszerűen annyi, mint ma a magyar faj, s mekkora birodalomnak volt ura, kormányzója, művelője, boldogítója, mindaddig, amig az uralkodás gyakorlata által megízmosult ereje iránt bizalmat és tiszteletet tudott gerjeszteni, amig az uralkodó faj a szervezettség ezernyi szálával magához kötötte mindenek boldogulásának a hitét. Ám amikor az uralkodó osztály ereje a szerzett hatalom és vagyon dőzsölésében merült ki: a római szervezettség bomlani kezdett, az uralom pretoriánus vezérek kezébe került s a birodalom a saját súlya alatt összeomlott. A germán ökölcsapás csak siettette ezt az összeomlást. Magyarország ma a nemzeti pusztulás idejét éli, mert az állam legtöbbet érő, legdrágább kincsét egyre fokozódó nagy tömegekben veszti el a — kivándorlás által. Ez a nemzeti szervezettlenségnek leg- kiáltóbb bizonysága s következése főként annak, hogy a történelmi uralkodó osztály kiesett az uralkodás gyakorlatából s elvesztette tehát a tömegek fölött irányitó és mozgató erejét, amely most már önmaga iránt tiszteletet nem gerjeszt s hitet nem támaszt. A hazai erőkben nincs többé hit: a kivándorlók az Ignotus Deus-t az óceánon túl keresik. Mindenekfölött a történelmi középosztály uralkodó képességeinek elbágyadásában, elgyöngülésében található meg a kivándorlás oka. A kivándorlást elősegíti a szegénység, a vagyonszerzés alkalmának hiánya, a közigazgatási üldözés, a keserűség, a fölfokozott s szégyen nélkül már le nem szállítható igények kielégíthetetlen volta, a messze távolnak csábitó köde, a kivándorlás divatja és sok más körülmény, közöttük a nem korlátozott bevándorlás: de a mélységek mélyén fekvő ok mégis az, hogy az országot csak intézményekkel próbálták szervezni s nem a középosztály erejének edzése és ez erő szervezett, öntudatos, természetből folyó működése által. Az orvosságát e rettenetes betegségnek tehát a magyar faj uralkodó képességeinek edzésében s a nemzeti szervezésnek abban a formájában találjuk meg, amely a vezetésre hivatottak erejének kifejtésé által áll elő. Nem puszta filozófia ez, mert mihelyt a vezetésre hivatottak lelke átsugárzik és beköltözik a nép szivébe: a nép aszerint fog igazodni s itthon marad és őrzi apái és gyermekei sirhalmait és hasogatja az ősi rögöt. De a lélek nélkül nincs hatalom, amely a kivándorlást meggátolja vagy kevesbítse. * A legfőbb, amit most tennünk kell az, hogy a kivándorlást irányítsuk, a kivándorlottakat gondozzuk s magunknak megtartsuk. Az irányított kivándorlás erős államok sajátja, amelyekben a kormányzás nem merül ki apró politikai ködképek ellen való csatározásban. Az angol-kivándorlás a britt uralomnak virágzó gyarmatokat szerzett s lehetővé tette világuralmát. Németországnak az irányított kivándorlás megfogja szerezni Afrika és Ázsia egy részét s Amerikában is egy nagy darab földet. Franciaországot is népének irányított kivándorlása tette gyarmati állammá. Több mint ötnegyed miliő magyar honos él csak Amerikában, két vármegye népe kikerül belőlük. És ez ötnegyed millió magyar honost még annyira sem gondozzuk, hogy egy akkora hivatali státust alkalmaznánk felügyeletükre, tanácsadóinkul, vezetőikül, amekkora például Ugocsa tisztikara, pedig Ugocsa az amerikai magyarság erejéhez képpest csakugyan non coronat. Mindezideig csak az állami zaklatás kereste fel amerikai véreinket s ha magyar lapok nem volnának, a hozzánk való tartozandóság és az együvé tartozás úgy elszállott volna szivükből, mint a nyárhajnali köd. Nincs európai nemzet, amelynek kivándorlóit népe a megalázásoknak és fosztogatásoknak olyan Kálváriáján menne körösztül, mint a magyar kivándorló. De a szenvedéseknek és kínos megalázásoknak már vége szakad. A kivándorlási törvény készen van a kormányelnök fiókjában és megtörténtek az előkészületek a védelemre is, az irányításra is. Husvét napján, a föltámadás szentséges ünnepén hírül adhatjuk idegenbe szakadt véreinknek, hogy gondolatunk, érzésünk velük van. Resurgemus. Kemechey Jenő. fgffT' Lapunk mai ssáma 12 oldal.
