Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-22 / 20. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Március 22 tói lesz lapjuk is a „Kassai Újság,“ amely e forradalom nyomain épül fel s kétségkívül nyeresége lesz a vidéki sajtónak. * Kint a mezőn pedig napsugár röppen végig. Zsendül a fü s nemso­kára rügybe pattan az almafa virága. Békés szántóvetők járják a földet, munkálják a talajt, melyből a mind­nyájunkat tápláló kenyér előkerül Politikai, művészeti és irodalmi kér­dések nem háborgatják a falu csönd­jét. És talán szebb, jobb élet ez, mint a modern emberé, a maga idegölő iz­galmaival. Mikor igy tavasz táján vé­gigsuhan az ébredő természet lehel- lete a réteken virágokat teremve, ak­kor az emberben élő ősember valami mondhatatlan vágyat érez, mely arra ösztönzi, hogy menjen ki a tavaszi határba, fürödjön meg a lelke a nap­sugárban, virágillatban s boruljon keb­lére ennek az édes magyar anyaföld­nek, melyet hűtlen gyermekei — a kivándorlók, oly tömegesen hagy­nak el. Zemplén politikai hírlap megjelen minden második napon és pedig : kedden, csütörtökön és szombaton este megelőzve minden más megyei lapot közöl pontosan és kimerítően vármegyei, városi, községi ügyeket. Hírrovatában, törvényszéki, köz- gazdasági, ipar és kereskedelmi rova­taiban a tudósítók egész légiója min­denről pontosan, gyorsan és hűen tudósítja. Irodalmi, tanügyi és színházi köz­leményeit kicünő belső dolgozótársai látják el. A „ZEMPLÉN“ előfizetési ára: egész évre . . 12 korona, félévre ... 6 „ negyedévre . . 3 „ Hirdetések jntányosan felvétetnek. HÍREK. — A mai hangverseny vendég­szereplő művészei megérkeztek már városunkba. Sebeök Sárit még teg­nap délben fogadta a vasúti állomás­nál a dalárda elnöksége, Komlossy Emma és Komjáthy János színigaz­gató ma délben érkeztek, fogadásuk­ra megjelent a pályaudvaron a da­lárda elnöksége és választmánya. — Kinevezés. Borsos József tör­vényszéki jegyző a beregszászi tör­vényszékhez albiróvá kineveztetett. — Húsvéti ut Rómába. Lapunk egyik előző számában említettük, hogy a nagy héten Magyarországból na­gyobb kiránduló társaság, ezek között a sátoraljaújhelyi főgimnázium több tanára és tanulója indul Rómába, ahonnan husvét harmad napján tér­nek haza. — A szép és tanulságos útban városunkból nóvszerint a kö­vetkezők vesznek részt: Kovács Endre főgimn. igazgató, dr. Hám Sán­dor és Hadady Géza tanárok, Ma- lárcsik Lajos IV. oszt. tan., Makkay János V. o. t, Matolay Viktor IV. o. t, Dienes István, Hornyák Ferenc, br. Huszár László, Nyeviczkey Antal, Zombory Antal, Weinberger Dezső VII. o. t., Bakajsza Andor, Juhász Jenő, Koch Lajos, Roth Miklós, Szi­lágyi János és Szunyoghy Jánes VIII. oszt. tanulók. Az indulás innen hét­főn délben lesz és másnap Budapes­ten csatlakoznak a kirándulókhoz, akiket délután külön vonat visz Fiúméba. Onnan Ankónáig hajón, majd ismét vasúton folytatják utjo- kat Olaszhonnak tavaszi verőfényben ragyogó kék égboltja alatt az örök­város felé. — A mádi Polgári Olvasókör alapszabályai értelmében ez idén is megülte számos résztvevő jelenlété­ben a márczius 15-ikének emlékün­nepélyét, még pedig a következő mű­sorral. 1. Megnyitó beszéd. Tartotta Pá- lóczy József ev. ref. lelkész, mint elnök. 2. Honfidal. Énekelte a dalárda. 3. Ün­nepi beszéd. Wetterschneider Miksa 4. Hazafias dalok. Énekelte a dalár­da. 5. Talpra magyar! Szavalta Szou- ral János. 6. Dal egyveleg énekelte a dalárda. 7. Záró beszéd Elmondta Pálóczy József. E helyen is méltó dicséret illeti a dalárda vezetőjét, Kiss Károly állami iskolai igazgató tanítót az ügyes vezetésért s a gya­korlott betanításért. — A fejlődő város. Senki sem vitathatja el, hogy Sátoraljaújhely város a legutóbbi két-három évti­zed alatt rohamosan fejlődött, la­kossága megkétszereződött, a mely­nek befogadására természetesen az uj lakóházak százai épültek s a külső részeken egészen uj, igaz, hogy mindmáig névtelen — utcák kelet­keztek. Kiváltképen az iparos és munkás osztályhoz tartozók építettek sok-sok egészséges csinos kis la­kást, kedves és lehetőleg kényelmes otthont magoknak és családjaiknak. És ennek az osztálynak az építkezési kedve hál istennek ez idén sem ha­gyott alább. Néhány héttel ezelőtt Behyna Miklós folyamodott a csör­gői ut és a vasúti gyártelep között elterülő telkén utca nyitási engedé­lyért a mit megadtak s azóta már arra a helyre több ház építésére kér­tek és kaptak engedélyt. Legújabban Petneházy Sándor és Malárcsik Pál kérnek ufcza nyitási engedélyt a borsii-ut mentén fekvő telkökre. Az építkezési bizottság ma délután tartott az említett telken helyszíni szemlét. — A tokaji temetkezési egyesü­let — mint levelezőnk Írja — évi rendes közgyűlését Bergler Gyula tokaji prépost plébános elnöklete alatt e hó 16-án tartotta. A választ­mány jelentésének ama része, mely az egyesület múlt évi működéséről, bevételéről s kiadásairól szól, ugy- szinte az is, mely a vagyont megál­lapítja, minden vita, felszólalás nél­kül ment keresztül a közgyűlés ité- lőszékén. Ellenben az alapszabály módosítását czélzó indítványok már majdnem kivétel nélkül nagyobb hul­lámokat vertek, az a része pedig, mely a tisztviselők fizetésének föl­emelését czélozza, oly vihart indított a választmány feje fölé, hogy ez ülés jó ideig emlékezetes lesz előtte. A „tömeg nem emeljük, nem adjuk“ kiáltása elnyelt, tulharsogott minden szót, hiába való volt az elnök intése, sőt lemondással való fenyegetőzése is, a többség nem engedett, s az in­dítványt tárgyalni sem engedte, an­nál nagyobb lelkesedéssel pártolta s elfogadta az ellenzék részéről beadott ellenjavaslatot, melyszerint a tiszt­viselők fizetése nem emeltetik, ellen­ben a már teljesen befizetett tagdi­jak ez óv elejétől kezdve tökesittes- senek felerészben az egylet, fele részben a tagok javára. Az egylet tőkéje jelenleg 39 ezer korona. Eddig 200—200 koronával több helybeli egyházközséget segélyezett, csakugyan itt az ideje, hogy legtöbb- nyire földhöz ragadt szegény tagjaira is gondoljon. — Úgy halljuk, hogy Sátoraljaújhelyben most serény­kednek egy temetkezési egylet léte­sítésén, amely bizony a szegényebb néposztály és szegények iparosok ér­dekében nagyon helyes és szép moz­galom. Különben, erről máskor majd többet is írhatunk. — Tizvezetók Eperjesen. A sajtó utján értesültünk, hogy Eperjesen Bárdos főispán elnöklete alatt köze­lebb nagy értekezletet tartottak, a melyen egyhangúlag elhatározták, hogy mintegy 400,000 korona költ­séggel vízvezetéket létesítenek. Szom­szédainknak ezen az emberi egész­ségre olyan üdvös mozgalmáról azért emlékezünk meg, mert tudomásunk szerint Sátoraljaújhely város képvi­selőtestülete elvben már rég elhatá­rozta a vízkérdés megoldását azon­ban tudtunkkal még ma is a kezdet kezdetén vagyunk. Ezért talán nem ártunk vele, ha a szünetelő ügyet megbolygatjuk. — Új ügyvédi iroda. I’sépy Ti­hamér dr. ügyvédi irodáját a Széchenyi- téri Szent-Györgyi-házban megnyi­totta. — Térés verekedés. A Hegy alja alsó vidékének duhaj legényei ezút­tal sem tagadták meg verekedő jó hírüket. Szerencsen a sorozás utolsó napján, természetesen felborsolt jó kedv uralkodott a leendő hadfiak között s ott ilyenkor nem csoda, ha a csendőrség legnagyobb vigyázata mellett is, súlyosabb kimenetelű ve­rekedés történik. így esett az meg most is. Csak véletlen akadályozta meg, hogy emberhalállal nem végző­dött. Ribovics János össze veszett barátaival s a szóbeszéd végre egy parázs verekedés lett. A verekedés­ben Szabó Gyula sérült meg legjob­ban, kinek a karját keresztülszurták, majd egy lőcscsel homlokon ütötték. A csendőrség azonnal ott termett s a verekedőket a városháza börtö­nébe kóterezte. — Köszönet-nyilvánítás. Azon megmérhetlen csapás alkalmából, mely felejthetlen nőm elhunytéval sújtott, oly nagymérvű részvét adásban és néhai nőm végtisztességón nyilvá­nuló s részvéttel párosult tisztelet- nyilvánításban volt részem, hogy nem vagyok képes mindenkinek külön — külön, akár szóval akár írásban ezt megköszönni, fogadják azért ez utón legmélyebb köszönetemet. Sátoralja­újhely, 1902. márczius hó 21-én. Fischer Venczel M. A. Y. szertári főnök. — Tavaszi lószemle. Sátoralja­újhelyben az évenként szokásos ló­szemlét a jövő április hó 2-án a Hecs- kén fogják megtartani. — Lovak és szekerek összeírása. A lovak és szekerek évenként szo­kásos összeírását Sátoralja-Ujhelyben a múlt héten befejezték. E szerint a városban van: 3 mén, 214 heréit, 145 kancza ló és 15 csikó, összesen 377. A szekerek száma következő : egy fogatú 13, két fogatú 61, teher szállító egy fogatú 30, két fogatú 126, ökrös szekér 71 összesen 301. — Betöréses lopások Szerencsen. Szerencsről Írják, hogy ottan tizenha- todikán éjjel ismeretlen lettesek két bolthelyiséget feltörtek. Weinstok üz­letébe a falon bontott jukon hatoltak be s onnan 49 korona 12 fillér pénzt és két ócska lezálogositott ezüst órát vittek el. Az Altman Mihály kereske­dését hasonlóképen kibontották, oda is behatoltak, de itt már nem végez­hették munkájukat nyugodtan. Két éjjeli őr észrevette garázdálkodásukat s a falban kiásott nyílás elé állva ki nem engedték onnan az ismeretlen nebulókat. Erre a bentrekedtek egyike revolveréből ötször kilőtt, hogy az éj­jeli őröket megrettentse s igy könnyű szerrel raegugorhassanak. Számításuk sikerült is, mert a keskeny nyíláson, mikor már az őrök félrébb állottak, egymásután kifelé bujkáltak. Ám az alabárdos vitézek csakhamar ott ter­mettek s ütlegelni kezdették a két rablót. Ezek szívesen tűrték az ütle- geket addig, mig teljesen a szabadba nem jutottak, itt aztán mindketten megugrottak. Az őrök elkeseredésük­ben rángatva az éj lovagjait, egyikük­ről sikerült leszakitaniok a tarisnyát, amelyben az ellopott pénzt és a két ezüst órát meg is találták. így tehát kár tulajdonképen nincs. Most a csend­őrség nyomozza őket. Az otthagyott bűnjelek nyomán most könnyebben el is csíphetik őket. — Általánosan ismeretes, hogy a csúz és köszvényes bántalmak legjobb gyógyszere a Zoltán-féle kenőcs, mely még a legmakacsabb csúz és köszvé­nyes bajokat is néhány nap alatt meg­gyógyítja, mit számtalan elismerő és köszönő level bizonyit. Üvegje 2 K. Zoltán B. gyógytárában Bpesten. — Panama Beregszász város pénz­kezelésében. Beregszász képviselőtes­tülete legutóbb tartott ülésében fog­lalkozott azon polgármesteri jelentés­sel, mely a városi pénztárban a hiányos pénzkezelés folytán évek hosszú során keresztül előállott za­varokról szól, mely hir szerint már eddig is több ezer koronára rugó kárt okozott a városnak, és az ez ügyből kifolyó intézkedésekkel, melyeket az eddig megállapított hiányok fedeze­tének biztosítása végett a polgármes­ter megtenni hivatalos kötelességé­nek ismert. — Rendőri hírek. Lótolvajlás. Lapunk múlt számában említettük, hogy a rendőrség a kóborcigányok birtokában talált két gyanús lovat lefoglalt. Azóta már kinyomozták a lovak gazdáját. Kesztenbaum Mór eszenyi bérlő a tulajdonosuk, az ő is- tálójából lopták e hó 13-án éjjel a kóborcigányok, akik ugyanakkor ló­szerszámot is loptak. A tettesek ed­dig még kézre nem kerültek, fogva van azonban a kóbor famíliából két asszony, a kiket a férfiak mikor neszét vették, hogy baj van a lovakkal elhagy­tak, maguk pedig elmenekültek. A nyomozást folytató mándoki csendőr­ség a lovakat és cigány asszonyokat ma elvitte. — Betörés Kisvárdán. E hó 18-áról 19-ére menő éjjel Kis­várdán Gintel Vilmos órás és éksze­rész boltját kirabolták. A betörők a beregszászi rendőrség értesítése szerint ott próbálták értékesíteni a lopott ékszereket, azonban rajtavesz­tettek, mert a rendőrség elfogta őket s a lopott tárgyak nagy része is meg­került. — Tolvaj leány. Potypinka Erzsinek hívják, még csak 17 éves, hanem a rendőrség előtt már évek óta mint rósz erkölcsű dologtalan tol­vaj ismeretes. A minap hozták sup- pon Miskolczról s már az első nap se hagyta nyugton rósz vére. Egy pár cipőt lopott a miért csak megint a rendőrséghez került. — Hivatalos nyugta. (A b.-keresz- turi honvéd-emlékre való gyűjtésünk­ről) 145 korona 46 fillér azaz egyszáz­negyvenöt korona negyvenhat fillérről mely összeget a Zemplén cimü lap kiadóhivatala mint e hírlap gyűjtését egy darab betétkönyvben és pedig a Zemplénvármegyei Keresk. és Ipar- bank 4339. számú könyve 145 korona 46 fillér értékben T. Zemplénvárme- gye közig, letét alapja pénztárába a fenti napló szám alatt alólirott napon, hogy befizetett, ezennel hivatalosan bizonyítjuk. Sátoraljaújhely, 1902. évi március hó 19 én. Arnótfalvy főpénz- tárnok, Schön ellenőr. — Hivatalos nyugta. 271 korona 10 fillér, azaz kétszázhetvenegy ko­rona tiz fillérről, mely összeget a Zemplén című lap kiadóhivatala mint a lap gyűjtését két darab betéti könyv­ben, éspedig a sátoraljaújhelyi Taka­rékpénztár 14398. számú könyve 147 korona 30 fillér és a sátoraljaújhelyi Takarékpénztár 14367. számú könyve 123 korona 80 fillér értékben T. Zem- plénvármegye Kossuth-szobor alapja javára a fenti napló szám alatt alól­irott napon hogy befizetett, ezennel hivatalosan bizonyítjuk. Sátoraljaúj­hely, 1902. évi március hó 19-én. Ar­nótfalvy főpénztárnok, Schön ellenőr. TANÜGY. Idők jele. — márczius 19. j Alig pár hete annak, hogy a val­lás és közoktatásügyi minister rende­letet intézett a tanfelügyelőkhöz, amely szerint a tanítónői képesítéseket jövőre korlátozza azon indokolással, hogy: „a tanítónőknek egyre növekvő száma, komoly társadalmi baj bekö­vetkezésére vezethet.“ Ugyan mi is lehet ezen társa­dalmi baj ? Hát mi más, mint az, hogy sok a képesített tanítónő, kevés az ál­lás; nincs annyi állomás, amely a már ezerekre menő képesített kisasszonyo­kat befogadhatná, szóval: „sok a ha­lász kevés a fóka.“ Hát tökéletes igaza van a minis- ternek, midőn konstatálja a már nem­csak bekövetkezhető, de sőt már is

Next

/
Oldalképek
Tartalom