Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-20 / 19. szám
Máreiu« 20. ZEMPLÉN. 3. oldal. — A kassai újságírók, a „Felső- magyarország“volt összes munkatársai nevében Szathmáry Zoltán felelős szerkesztővel együtt derék szolidaritással viselkedtek egymással és közönségükkel szemben. Egy körlevéllel értesítenek bennünket, hogy kiléptek a szerkesztőségből. A körlevélben többek közt ezt Írják: „Bennünk fellázadt a független, hivatásos újságíró szabad lelke, de magunk és családunk kenyere forgott szóban s tűrtünk, amig lehehetett. Most már azonban ott tartunk, hogy e lapnál, mindenki úr és szerepel, mindenki tömjónezteti magát és hasznot hajszol, csak az igazi újságíró lenyűgözött, koldus és rabszolgai No hát ez a kenyér nem kell nekünk! Mai napon közös akarattal ott hagytuk az üzleti vállalatot. Nincs egyebünk, mint szabadságunk, lelkesedésünk, függetlenségünk és ez a gyenge toll kezünkben. — És ezzel a tollal most — mint írják — uj napilapot indítanak Kassai Újság címen. A lap politikája független szabadelvű lesz. A lap belső dolgozótársai lesznek a kassai hírlapíró gárda teljes számmal, köztük : dr. Fényes Samu a Kurucz Féja Dávid zseniális szerzője, dr. Mitzger Imre, Szathmáry Zoltán, Lekly Gyula, Lengyel Menyhért a Zemplén belső dolgozótársa és még többen igaz, derék toliforgatók, a vidéki ujságirodalom kiválóságai. — Elfogott kivándorlók. A kassai pályaudvaron tizennégy embert tartóztatott le a kassai rendőrség. Az elfogottak mind kivándorolni készültek Amerikába útlevél nélkül. A tornai vasúttal érkeztek Kassára, hogy Oderberg felé folytassák utjokat. A kivándorlóknál nagyobb összegű pénz is volt s kihallgatásukkor elmondták, hogy a határszélen várja őket egy hajózási társaság ügynöke, ki útlevél nélkül is átszállítja őket az újvilágba. A rendőrség a letartóztatottakat visz- szatoloncolta illetőségi helyükre. — Itt a snepf. Á múlt heti fagyos, szeles időjárást lágy tavaszi idő váltotta fel. A nap sugarának melege rohamosan olvasztja a sekély vizek jegét s a hegyszakadókok havát. És meghozta az idő a vadászok örömét: a snepfet is. Az érdekesvad, mint szavahihető vadászok mondják, szórványosan már a mi határunkon is mutatkozik s tegnap már lőttek is ilyenre noha, hogy terítékre is került volna, azt nem hallottuk. Elég annyit jeleznünk, hogy a vadászok legkedvesebb mulatsága, a snepfezés megkezdődött. — Szélhámos. Lapunk egyik közelebbi számában említettük, hogy egy magát dr. Péchy Fodor Istvánnak nevező 35 év körüli császárszakállas szélhámos csatangol a vidéken és hamis okmányokkal gyűjti az adományokat valamely jótékony cél címén. A szélhámos értesülésünk szerint e napokban bérkocsin a Bodrogközön járt s az Erzsébet-tanyán is megfordult. A szélhámos ma már nem visel szakállt, hanem borotvált képpel utazik s folytatja csalásait, amig rajta nem vészit. — Állat az emberben. A S—k írja: Boros Jenő csanálosi ev. ref. tanító egy 12 éves leánynövendékét állatias kegyetlenséggel megrontott, a mitől a kisleány erős vérzést kapott. Ez az áruló jel volt a veszte. A község lakosai annyira felháborodtak e bestiális tettén, hogy a presbitérium az iskolát a tanító előtt bezárta s a becstelen tettet vivő tanítót majdnem agyon verték. — Rendőri hírek. Tolvaj cigányok. A kisvárdai csendőrség tegnap táviratilag értesítette az újhelyi rendőrséget vagy, hogy Demeter György és Demeter József állítólag ide való elfogott kóborcigányok birtokában öt ágú koronás ezüst kanalakat és villákat találtak, melyeken a monogram szét van kalapálva. Most oly irányban folytatják a nyomozást, hogy kiderítsék honnan lopták az ezüst evő eszközöket. — Tyúklopás. Tegnap előtt éjjel Z. H. Széchényi téri udvarából a baromfi ólból ismeretlen tettes több tyúkot ellopott. A tettest a rendőrség nyomozza, IRODALOM. Remekírók Képes Könyvtára A miről száz év előtt a migyar szellemi újjászületés megindítói ábrándoztak, a mit Kazinczy nagy nyelv- és irodalomujitó harczában, mint a művelődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőített: az emberi szellem remek alkotásainak gyűjteménye ime megvalósult. Megindult a Remekírók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatura mesterműveinek díszes köntösű, illusztrált kiadása: megindult egyszerre hát kötettel, a mely tartalmával és külső formájával egyszerre megragadó, mindeneknek tetsző Ízelítőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kötet Petőfi, két kötet Kisfaludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Moliére és Tóth Kálmán ; ezek bemutatói a hatalmas vállalatnak, mely megakarja adni a magyarságnak a magyar és az idegen nemzetek nagy szellemeinek műveit: a magyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A müveit magyarság számára a világirodalom sok remeke bizonyos mértékben rejlett szellemi kincs. Még a pusztán magyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbálkoztak meg, n’m lett volna bátorságuk a magyar irodalmi kultúra érdekében nagyobbat is tenni s a magyar remekek kiadását a külföldi szellemóriások müveinek kiadásával párosítani. Épp ezért a Lampel-Wodianer cég vállalkozása: jelentős tett, melyet egész jelentőségében az irodalom-történet fog méltatni. Valóban alig lehetne így előre számot adni róla, határozottan megértékelni azt a hatást, amelylyel egy Alexander Bernátnak, Beöthy Zsoltnak, Bánóczi Józsefnek, Rákosi Jenőnek, Palágyi Menyhértnek, Riedl Frigyesnek, Júniusnak, (Zilahi Kiss Béla) stb. uj az eddigieknél is mélyebbre hatoló fejtegetései lesznek egész irodalmunkra és szellemi életünk fejlődésére. Mert a magyar esztétika és irodalomtörténet e leghíresebb művelői s velük más kiválóságok, mint Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Balassa József, Dóczl Lajos, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Kossuth Ferenc, Négyessy László, Szász Károly, Váczy János és Várady Antal irodalmunknak csupa kitűnősége, fogják bevezető tanulmánynyal és szövegmagyarázattal kisérni a Remekírók Képes Könyvtá rának egyes köteteit, hogy ezzel is közelebb hozzák a nagy szellemek alkotásait a müveit magyar közönség leikéhez, megadván neki a teljes megértés lelhetőségét és gyönyörűségeit. Hogy pedig mindez milyen nagy fokán lesz az irodalmi értéknek, arra legbiztatóbb a vállalkozás szerkesztőjének, dr. Radó Antalnak neve, aki mint poéta és műfordító, mint irodalmi essayista és mint szerkesztő, már eddig is országosan elismert nagy érdemeket szerzett irodalmunkban ; ennek a könyvtárnak tervezetével, a kiváló munkatársak egész seregének összeto- borzásával pedig a maga nagy képességének legnagyobb próbáját adta. Ilyen nagy és díszes gárdával in- düh meg a Remekírók Képes Könyvtára és gyönyörű eredeti díszes kötésű kötetekben a magyar- és a világ- irodalom legcsodálatosabb alkotásait fogjá szétvinni az országba minden müveit magyar ember okulására és gyönyörűségére. Milyen felemelő gondolat, hogy a magyar család otthonában együtt lesz a legnagyobb magyar irók mellett a legnagyobb külföldi szellemek minden hires munkája. O.t lesz Petőfi mellett Byron és Heine, Berzsenyi mellett Musset és Leopardi, Madách mellett Geothe és Schiller, Katona mellett Shakspere, Moliére és a görög tragikusok, Vörösmarty mellett Homeros, Vigilius, Vörösmarty mellett Firduszi és a Niebe- lungének, ott lesz továbbá, a mire semmiféle külföldi hasonló vállalatban példa nincsen, az uj Magyarország három megalkotója, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferencz s ezeken kívül sok más, a kiket e helyütt mind felsorolni hosszadalmas volna. És valóban a mestermüveket kisérő illusztrációk megkétszerezik a remekírók könyvtárának értékét. Mert az illusztráció segítségére jön a fantáziának s a művész lelkének látásával megmutatja nekünk azt, a minek elképzelésébe fantáziánk belefáradna. Oázis az illusztráció, a melyen elménk, lelkünk uj gyönyörűséget kap a nagy szellemek élvezése közben és uj erőt alkotásaik teljes megértésére. Melyi künk a legműveltebb, a legerősebb képzelőtehetségű ember is tudná úgy elképzelni például a Madách »Ember tragédiát-jának világraszóló jeleneteit, a hogy azokat a rajzon legnagyobb mestere, Zichy Mihály megrajzolta kartonjain, a melyeknek reprodukciói fogják díszíteni a Remekírók Képes Könyvtárának Madách kiadását, vagy melyikünk tudna csak képzeletben is verse nyezni azokkal a mesteri képekkel, a melyekkel egy Bihari Sándor, Garay Ákos, Gergely Imre, Hegedűs László Jendrássek Jenő, Márk Lajos, Nagy Zsigmond, Réthi Lajos, Neogrády Antal, Telegdy László, Túli Ödön stb. fogják díszíteni, magyarázni és szemléltetni a Remekírók Képes Könyvtárában megjelenő összes klasszikus müveket ? Sokat lehetne még elmondani annak a nagy vállalkozásnak jelentőségéről és kulturális hatásáról. Ezt Ígéri a már megjelent hét kötet és ezt a további kötetek tervezete, a minél szebb, becsesebb ünnepi ajándékot a magyar irodalmi kultúra hosszú évtizedek óta nem kapott. Az ilyen vállalkozásért az elismerés és a hála el nem maradhat, kivált mikor a kiadócég nagy áldozatkézségét, mely- lyel e vállalkozást létrehozta, azzal tetézi, hogy a 250 korona áru könyvtár megszerzésére a legméltányosabb feltételekkel nyújt módot. Ez áldozatkézség révén havi 3 korona részletle- flzetésért minden, még a legegyszerűbb polgári család is megszerezheti magának, az otthonnak ezt a szellemi kincstárát. Az ezüst kecske. Két éve, karácsonykor egy könyv jelent meg melynek csodaszép dísze mind n könyvbarátot megkapott. Bródy Sándor »Az ezüst kecske« cimü regénye volt az a könyv. Tán ártott is egy kicsit tartalmának, hogy olyan nagyon szép volt a ruhája? Most azonban, hogy egy népszerű, olcsó, de azért díszes kiállításban jelent meg Singer és Wolfner- nél, meggyőződhet mindenki róla — amit eddig csak a vagyonosabbak tehettek, mert »Az ezüst kecske* illusztrált kiadásának borsos az ára, — hogy az ékes kötésnél, a szép illusztrációknál még ékesebb és szebb a tartalom. »Az ezüst kecske« Bródy fantáziájának egyik legsajátságosabb gyermeke: tán a legérdekesebb és legpoétikusabb mindannyi között. A regény az Egyetemes Regénytár legújabb két kötetében jelent meg. Ára kötve 2 korona. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Érdeklődő. Helyiben. Amint a régi Zemplén falelős szerkesztőjétől álvettdk a még le nem közölt kéziratokat azok közt átvettük ezen »március 15iki< napról szóló kéziratot is, sőt szerzője Demeter János plébános úr kérdezésére meg Is üzentük neki, hogy ezt a szép cikket március 15-én tényleg közölni is fogjuk. Tehát eredeti kéziratból, szerző tudomásával, sőt egyenes kérelmére közöltük. Az ilyen cikkről azt szokták mondani, hogy a lap „részére* Íratott. És teljes joggal. Hogy az egy esztendővel ezelőtt más újságban is megjelent arról nekünk nem volt tudomásunk, az nem a mi szerkesztőségünk, hanem a szerző dolga. Mi jogtalanságot el nem követtünk és a cikk közlésével hazafias eszméket sokszorosítottunk a sajtószabadság legszentebb jogán, és ha ebből bárki Is szenzációt akarna ellenünk kovácsolni a közönség tisztában lehet annak intenciójával, mi pedig abszolúte nem törődünk vele. Készséggel tárva fel az ügy tiszta történetét, köszönjük szives érdeklődését. Nem közölhetők: A legszebb életem. (Novella) — Maupassaut ideálja (költemény) K. S dr. Szívesen várjuk. Th. dr. A múlt héten egymásután két számban közöltük. Kiadótulajdonos : Éklert Gyula. Bérháztulaj donosoknak és földbirtokosoknak törlesztéses kölcsönt 4&\ és 50 évre jutányosán és előnyös feltételek mellett közvetít és értesítést ad Sárkány József Budapest, Váczi-körut 21. 76 és 234/902. végr. szám. Árverési fr.Ird.Qtm.én3r. Alólirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság 1897. évi 2807. P. V. 1900. évi V. I. 270/.1 V. I. 344/1 és 1901. évi V. I. 32 és 364/1 sz. végzése következtében hivatalból Dr. Kelemen A. és Blanár Béla ügyvéd által képviselt Speiser Mo- csáry, Braunfeld J. mádíi pénztár, Brachfeld és fia javára Barthos József helybeli lakos ellen 600 K. 369 K. 35 f. 140 K. 197 K. 40 f, és 311 K. 30 fii. s jár. erejéig 1897. május 22. 1900. április 5. juni 17. és 1901. juli 29-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felüifoglalt és 3126 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: lovak, szekér, lószerszám, házi bútorok stb. nyilvános árverésen el- adatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. járás- bíróság 1900-ik évi V. I. 344/12. 1901, évi V, I. 32 és 364/6 számú végzése folytán 2318 kor. 05 üli. tőkekövetelésből maradt hátrány ennek esedékessé vált 6 és 6% kamatai és biróilag már megállapított költségek erejéig s.-a.-uihelyben alperes lakásán leendő eszközlésére 1902. övi xnárczius hó 26-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX.. t.-oz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is eltog- nak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülloglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverést az 1381. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1902. évi február hő 25. napján. Tomasovszky Lajos, kir. bir. végrehajtó. 135/902. V. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.cz. 102. !j-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Kir-Helmeczi kir. járásbíróság 1901. évi fh. 41|2. számú végzése következtében Jászóvári praepostság Victor tanyai gazdasága javára Oibei János n.-rozvágyi lakos ellen 632 kor. s jár. erejéig 1901. évi július hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1200 koronára becsült következő ingóságok u. m. : életnemü nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a kir. helmeczi kir. járásbíróság 1902. évi V. 68/1. számú végzése folytán 532 kor. tőkekövetelés, ós eddig ösz- szesen 30 kor, 44 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig N.-Rozvágy községében alperes lakásán leendő eszközlésére 1902. évi márczius hó 26-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és abhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi 60 t. ez, 107. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. jj-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Kir.-Helmecz, 1902. mire. hó 4-én. Szabó Lajos, kir b.ir, végrehajtó,
