Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-03-18 / 18. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Március 18. fog bocsájtatni és sehol nem kapok állást. Megjegyzi még, hogy az előbb említett alkalommal a szekérről leszállóit Buzapárti választók nem széledtek el, hanem egy csapatban mentek a Vadászkürt elé. Salamon Béla kereskedő-üzletvezetőt este 7—8 óráig szabadon bocsáj- totta keresztül a Zinner-ház előtti kordon, ezentúl azonban már nem. Megjegyzi, hogy választói joga nem volt. A katonai zárvonalaknál polgári tisztviselőket nem látott. Kótits Lászlót eleinte a katonai kordonok nem akarták keresztülbocsá- tani, de miután megmondta, hoyy szavazó, átbocsájtották, Reggel úgy 9 óra körül a Wcinberger-féle ház előtt vál. elnök egy szekeret feltartoztatva a lovak kantárszárait megfogta, hogy tovább mi történt azt nem tudja, mert a jelenetet egész tömkeleg vette körül, Tanú reggel Búza párti kásói szavazókkal jött be, említett szekeren cékeiek ültek. Zubay Györgytől a katonai kordon kért ugyan igazolványt, de miután megmondta, hogy szavazó szabadon mehetett keresztül minden kordonon. Zubály György hardicsai lakos választás napján délután a lakására jött s panaszkodott, hogy egész napon nincs mit ennie, innia. A felesége ellátta eleséggel. Friedmann Lajost nem akarták keresztülbocsájtani a kordonon, sőt mikor e miatt egy katonával szóváltásba keveredett a vál. elnök letartóztatással fenyegette. A Wekerle-téren az okozta a nagy zavart, hogy a Dókus-pártiak el akarták vinni a Buza-párti szavazókat, de azok ellenszegültek. Este 10 órakor a jelenlétében Klein Ármin péket csak igazolás után akarta keresztülbocsájtani. Tudja, hogy a vadászkürtben éhség, szomjúság miatt panaszkodtak, ki is akartak onnan menni, de hogy tényleg e miatt kiment-e onnan valaki azt nem látta. Csak délután látta, amint egy kiszökött választott br. ’Sennyey Géza és Deli kertészszel Vall órakor közrefogták és a Vörös Ökörbe vezették. Ök nem akarták a Zinner-ház előtti kordonon keresztülbocsájtani. Szavazati joga nem volt. Szirmay István nyug. vasúti tisztviselőt a kordon egyik oldalán lévő járdán nem akarták keresztülbocsájtani pedig kijelentette, hogy szavazni megy, a kordon másik oldalán a járdán szabadon bocsájtották. Polgári tisztviselőt nem látott. A vidéki választók a vadászkürtben panaszkodtak éhség szomjúság miatt. Ö a földszinti étteremben kért enni, kapott is. Evett is. A kantárszár fogást ő is látta úgy 9—10 óra körülfa Széchenyi-téren. A kocsis kalapja mögül a piros tollat is kivette vál. elnök, de hogy a helyébe más tollat tűzött volna azt nem látta. Hogy honnan jövő választók voltak ezek azt nem tudja. Kiss Mihály vajdácskái szavazó sem inni, sem ennivalót nem kapott, aki az osztogatáshoz tudott férkőzni az evett is, ivott is. Arról, hogy közülük valaki megszökött vagy nem szavazott volna nem tudja. Azt hallotta, hogy borsiak közül nehányan kiszöktek. id. Kesztenbaum Ignácz szabó a kantárszár fogását délelőtt 10 órakor látta a Széchenyi téren, vál. elnök mondván hogy ez a »miénk !c, a kocsis kalapja mögül kivette a vörös tollat és visszafelé utasította őket, a választók leszálltak, hogy mi történt velők azt már nem látta. Hogy a kérdéses választók mely községbeliek voltak, ezt nem tudja, A jelzett alkalommal a Buza-pártiak közül látta Lukacsevicset és Rein Istvánt a Dókus-pártiak közül dr. Thuránszky Zoltánt és Schmiedt Lajos rendőrkapitányt. Ö délben V2I óra tájban hallotta azt a bizonyos Vörös Ökör-beli ostromot. Fuchs Jenő vallja, hogy Landes- man karszallagját kérte el, hogy félrevezetve a katonaságot szabadon mehessen a kordonokon keresztül. Mikor visszatért két hordó sörrel, a megye kút előtti kordonon szabadon mehettek keresztül a Zinner ház előtti korazonban már nem. Sőt visszatérve a megyekuti kordonhoz Barthos százados összeszidta a kordont a miért át- bocsájtott bennünket. Kedden, ma reggel 8 órakor dr. Kellner Soma az első tanú. A katonai kordonok állásáról semmit sem mondhat, mert azokat meg nem figyelte jobban, a Zinner-ház előtti kordon egy alkalommal nem akarta keresztülbocsájtani, de Barthos százados közbelépésére, aki előtte adta az utasítást, hogy minden választót keresztül kell bocsáj- tani, szabadon mehetett keresztül. Ezentúl szabadon mehetett és nem látta, hogy a kordon bárkit is leitartóztatott volna. Cziráki kőműves a választás napjának reggelén a Polgári Takarékpénztár épülete előtt, mikor karszallaggal haladt a megyeháza felé, fenyegette, hogy menjen haza, mert különben meglesz verve, ugyanígy egy mesterembernek látszó egyén a Vörös-Ökör előtt fenyegette. Reggel bevonuláskor Juhász Jenő, dr. Thuránszky Zoltán, br. Sennyey Géza, Ádám Antal és Jenik építész vonultak be egy beláthatatlan kocsisorral. E szekerekre, mielőtt a Dó- kus párti szavazók leszálhattak volna a Vörös-Ökör előtt, mint a raj csapott rájok a Buza-pártiak vörös tollas hada, megfogták, ráncigálták a gyeplőszárat, a szavazókat húzták a szekerekről, éktelen zsivajjal szidalmazták, ütlegelték őket, egy szekérre 10 —15-en felrohantak, a kocsisor elejét kantárszáron fogva húzták, a kocsira ugorva hajtot- tották, terelték a Széchenyi-tér felé. Erre tanú a vál. terembe sietett, hogy vál. elnököt közbelépésre hívja fel, de már a vál. teremben találta Schmiedt kapitányt, aki az esetet éppen jelentette neki, mire vál. elnökkel lementek a Széchenyi-térre, az elhódított szekerek közül 2 — 3 már ekkor a Szakácsy előtti szalétlinél állott. A szekerek körül zsúfolásig özönlött a néptömeg, a vál. elnök ekkor kezét felemelve »hej emberek, mit csinálnak, ezt nem szabad,« közbelépett. Miután ennek foganatja nem volt, katonasággal kellett rendet csinálni. Választási elnök kérdésére a szekeren ülő választók egyre hangoztatták, hogy ők »Dókusra jöttek szavazni.« Az inzultusok elől tanú a vál. terembe ment, hogy tovább mi történt, arra határozottan nem emlékszik. Látszott, hogy a Széchenyi-tértől végig a Rákóczy-utca torkolatáig húzódik ez az ostromállapot. Az ostromlók közt felismerte Kuccerát, Gomercsicset, Túrái Jánost, Landesmmnn Miksát, Majoros asztalost, Oroszi Sándort, Hell Jenőt, Bajusz Ernőt, id. Schön Józsefet, Lukacsovics lakatos mestert, Rein Istvánt, Hericz Sándornét, Túrái Jánosnét, Dankót, Kralik Istvánt, a többieket nem ismerte fel. A tollak huzogatását látnia kellett volna, mert elnök mellett volt, de ilyet nem látott, szerinte ilyet a vál. elnök az agyon- veretés veszélye nélkül nem is tehetett volna, különben is a legocsmá- nyabb szóbeli inzultussal illették. A választási elnök utána pár perc múlva jött fel a választási terembe, egy fekete Ferencz-József kabátban volt, széles karszallaggal. Első tanú után a mai nap folyamán Juhász Jenő, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Legeza János, Adám Antal, dr. Rosenthal Sándor, Ligeti Ignáe, Reichard Dénes és Arnótfalvy Tivadar tettek vallomást. E vallomásokról a következő számunk közöl tudósítást. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Főszolgabírói állás. Körlevelekből olvassuk, hogy a sztropkói főszolgabírói állásra eddig a multi számunkban említett Malonyay Tamáson kívül még ifj. Bajusz József árvaszóki jegyző tb. ülnök és Spillenberg Barna sárosvármegye egyik járásának szolgabi- rája is pályáznak. )( A „Hivatalos Lapp ból. A vármegye részéről f. hó 15-én és az 1901. XX. t.-c. 32. és 33. S$'_ainak rendelkezése alapján kiadott hivatalos lapnak első számában tájékoztatja a föld— mivelésügyi miniszter a szőlősgazdákát a szőlőoltványoknak állandó kiültetéséről, — közöltetik a vármegye területén levő törv. hatósági közutak 1902. évi kavicsfelosztásának kimutatásáról szóló közig, bizottsági határozat, — a föld— miv. ü. miniszter rendeleté arról, hogy a mező- és hegyőrök kezébe adott Werndl-fegyverekhez a Budapesten székelő m. kir. honvéd központi fegyvertár parancsnoksága ad élestöltényeket, — pályázatok vannak hirdetve erdősítésre, a katonai nevelő és képzőinté zetekbe, a katonai leányok soproni nevelőintézetébe,a fiumei cs. éskir.had- tengerészeti akadémiába, végül pedig a törvényhatóság homonnai közkórházának gondnoki állására. )( Az országos gazdasági (külső) munkás- és cselédsegély-pénztár ösz- szeirási lajstromainak legkésőbb március 25 éig leendő beküldése iránt a vármegye alispánja ismételten is szigorú felhívást intézett a tokaji, újhelyi, bodrogközi, homonnai, szinnai és a sztropkai főszolgabirákhoz, hogy a járásaik területén még 19 jegyzőségből hiányzó lajstromokat múlhatatlanul küldjék be, mert különben a mulasztó közegek költségére központi kiküldöttek fogják a lajstromokat beszedni. — Sátoraljaújhelynek, úgyszintén a szerencsi, gálszécsi, nagymihályi és a va- rannói járások jegyzőségeinek szóban levő lajstromai már előbb beérkeztek. )( Kivételes nősiilés megengedéséért folyamodtak : Demján Péter kolbászéi, Iívozdzik János parnói, Safrankó József minyóczi, Guttfreund Ábrahám b.-újlaki, Gúla János csibalóczi, Sikora József gálszécsi, H. Molnár István kaki, Gvoditi György csicsókái és ifj. Hu- melyik Mihály kvakóczi lakos hadköteles egyének. Folyamodásaikat f. hó 14-én tartott üléséből pártoló véle- ménynyel terjesztette fel a honvédelemügyi kir. ministerhez a közigazgatási bizottság. HÍREK. Március 15. — március 18. Mint szőlős ez országban, úgy Zemplénvármegye székvárosában és a vidékén is a szent naphoz méltó lelkesedéssel és pietással ülték meg már- cius idusát. Az ünnepélyek legelejéről, a sátoraljaújhelyi főgimnázium ifjúsági önképzőkörének ünnepélyéről, amely mélységesen hazafias érzéssel öntette el a tudomány megszentelt falait, lapunk március 15-iki számában már megemlékeztünk. Egyéb ünnepségekről szóló tudósításaink a következők: * Sátoraljaújhely társadalmának egyik része a Korona vendéglő nagy termét töltötte meg az ünneplők lelkes gárdájával, ahol id. Meczner Gyula emelkedett szárnyalásu gyönyörű beszédben méltatta a március 15-iki nap magasztos eszméit. Kitörő lelkesedés, íelzúgó hatalmas éljenzés szakította félbe a beszéd nagyszerű részleteit. Dókus Gyula a mai nap eszményének szent háromságából a »szabadság, egyenlőség és testvériség« magasztos ideáiból a »tesvériség«-ért, azért a magyar testvériségért emelt szót, igaz erős magyar lelkesedéssel, amely a nemzetek és nemzetiségek közé ékelt magyar haza fiainak legdrágább, egyik legragyogóbb kincsét képezi, éltette azt a magyar testvériséget, amely a márciusi napok gyökeréből sarjadt uj erőre, amelyről megfeledkeznünk sohasem szabad. Dókus beszéde igen mély hatással volt az ünneplőkre. Több lelkes tószt hangzott még el. A város társadalmának egy másik része a Magyar Király szállóban ülte meg a szent napot, nagy lelkesedéssel, hazafias felbuzdulással. Az ünnepi szónoklatot Matolai Etele alispán mondotta azzal a zengzetes vervvel, amelylyel a nagy idők tanúja oly szépen tud a szivekhez szólani. Azután beszéltek még: dr. Fried Lajos utána dr. Búza Barna, Hericz Sándor, dr. Schön Vilmos a magyar honleányokért é3 mindnyájan március tizenötödikének jelentőségéért lelkesedve. Erdő-Horvátiban az idei március ló-ikét is oly szépen megünnepelték a rét. iskolában, mint a múlt években. Az ünnepély körmenettel kezdődött zászlókkal és dalszóval bejárták a ref. iskola növendékei a főbb utcákat, ezzel is tudtára adni a lakosságnak a nagy nap jelentőségét. A körmenet a róm. kát. iskola előtt megálló«, hol a két iskola növendékei csatlakoztak és a tanítók vezetése alatt a ref. iskolába az ünnepély helyére vonultak föl hazafias dalokat énekelve. Ahol már elég szép számú ünneplő hallgató várakozott. A községi elöljáróság részéről megjelent Kundisz Mihály közs. képviselő; az ünnepély 10 órakor kezdődött a ref isk. növendékeinek lelkes énekével. Ima után az egész hallgatóság énekelte a »szózatot.« Ezután Mándi Pál V. oszt. ref. isk. növ. szavalta nagy hatással a »Talpra magyar«-t. Az ünnepi beszédet Qaál Endre ref. tanitó tartotta a nagy naphoz méltóan. Beszédében különösen kiemelte, hogy a 48-iki magyarok nem nézték, hogy ki melyik vallás felekezethez tartozik, mindnyájan siettek a haza megmentésére. A mai és jövendő Magyarországot is vallás gyűlölettel nem lehet fenntartani, ha nem igyekszünk a békés egyetértést megoldani és minden felekezet fogjon egymással kezet, hogy ha a haza hiv: Mindnyájan életünket és vérünket áldozzuk fel érte! A ref. iskola növendékei több hazafiias tartalmú szavalata és éneke s végül Bodnár Árpád r. kát. kántor-tanító nagy hatású beszéde után a Himnusz éneklése között a szép ünnepély véget ért. A homonnai kaszinó eddigi dicsérendő szokásához képest március 15-ikét ez évben is megünnepelte. Este a Stefánia-szálló nagytermében társas vacsorát rendezett. Reggel 9 órakor a református templomban hálaadó istenitisztelet volt imádsággal. 10 órakor a polgári és f, kereskedelmi iskola ifjúsága rendezett hazafias ünnepélyt az intézetben. D u. 3 órakor pedig az izr. filléregylet ünnepelte a szent napot. * Március 15-iki ünnepségekről hozzánk érkezett egyéb tudósításainkat következő számunk közli. — A kassai ügyvédi kamara e hó 16-ikán tartott tisztújító közgyűlésének eredménye a következő. Elnökül megválasztatott: Aranyossy László kassai ügyvéd. Helyettes elnökül: Ambrózy Nándor sátoraljaújhelyi ügyvéd. Pénztárnok: Hamar Ferenc. Ügyész: dr. Blázy Kálmán kassai ügyvédek. Választmányi tagok lettek : dr. Blanár Béla, dr. Klein Fülöp, Stekker Károly, dr. Sicherman Ber- náth, dr. Kossuth János, dr. Rosenthal Sándor, Csuka Ödön és Szalay László ügyvédek. A választás titkos szavazás utján történt. — A törvényszéki palota ügyében az igazságügyminiszter kiküldötteinek dr. Záborszky István miniszteri titkárnak és Cziegler Győző müegy. tanárnak közbejöttével, e hó 17-ikén értekezlet volt Matolai Etele alispán elnöklete mellett. Az értekezleten a vármegye részéről részt vettek Dókus Gyula főjegyző, id. Meczner Gyula biz. tag., Mizsák István tiszti főügyész, Fornszek Béla törvényszéki elnök, Hönsch Dezső az államépitészeti hivatal főnőké. Az értekezlet beható tárgyalás után, figyelembe véve azt, hogy a vármegye kiküldötteinek nyilatkozatai szerint a kir. törvényszék által használt épületekre és börtönökre a vármegyének szüksége van, figyelembe véve továbbá, hogy a börtön épülettel szomszédos területen az építkezési költségek tetemesen megnagyobbodnának, a törvényszéki palotának pedig kis gyűjtő fogházzal lo- endő felépítése a jelenlegi börtön fenntartásával csak ideiglenes berendezkedés lehet, fenntartva egyrészről az igazságügyminiszternek, másrészről a törvényhatóság és belügyminisztériumnak jóváhagyását, elfogadja
