Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-13 / 16. szám

Sátoralja-Ujlisly, 1902. március 13. 16- (S156 ) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök is szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-TJjliely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., Vastagabb betűkkel 8 fi'l. Nyílttériben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. iij. Meczner Gyula Biró Fái dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 8 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkei, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után G fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. fi legkissebb gazdák hitele. § — március 10. (P. C.) Az egész vidékre, de főleg a legkisebb gazdákra nézve rendkívül fontos újítás lép életbe legközelebb a kis birtokosok or­szágos földhitelintézeténél. A va­sárnap tartott közgyűlés ugyanis helyeslőleg tudomásul vette az igazgatóságnak azon bejelentését, hogy a legkisebb birtokosok ér­dekében a kölcsönök minimális összegének leszállítása s a kis köl­csönök igénybevételének megkön­nyítése iránt több rendbeli fontos és a kis birtokosok hitelügyének fejlesztése tekintetében nagy hord­erejűnek Ígérkező újításokat léptet életbe. Az igazgatóság ennek folytán a kormányhoz előterjesztést fog tenni az intézet alapszabályainak olyatén módosítása iránt, hogy a kölcsön-minimum az eddigi 600 koronáról 300 koronára szállíttas­sák le. Kapcsolatban a kölcsönök mi­nimumának tervbe vett leszállítá­sával megfontolás tárgyává tette az igazgatóság a kisebb kölcsönök igénybevételének megkönnyítésére vezető intézkedéseket is, s ezekre nézve abban állapodott meg, hogy a kormányhoz teendő előterjesz­tésében készségét fogja kijelenteni arra nézve, hogy megfelelő mó­dozatok mellett a 2000 koronáig terjedő kölcsönöknél nemcsak az igények méltányos elbírálásához szükséges értékadatokat saját költ­ségén szerzi be, hanem a felek kívánságára a kölcsönök bekebe­lezésével és lebonyolításával járó teendőket saját közegeivel eszkö­zölteti s az evvel járó kiadásokat előlegezi, a dijakat pedig akként mérsékli, hogy ott, ahol előzetes tkvi rendezés nem szükségeltetik, ezek a kölcsön egy százalékát meg ne haladják. Hajlandó továbbá az igazgató­ság a kisebb kölcsönök igénybe­vételét azzal is előmozdítani, hogy a kölcsönzés módozatait utólagos kamatfizetés mellett akként álla­pítja meg, hogy a felek a szoká­sos különbözeti s kamatlevonások­kal a kölcsön folyósításánál ne terheltessenek. Segítségére kíván az intézet a kisebb kölcsönigény­lőknek az által is lenni, hogy a vele szövetséges viszonyban levő vidéki intézetek számát tetemesen szaporitani szándékozik, lehetőleg bevonván ebbe a szövetkezeteket is, melyek az egyes vidékek hitel- és értékviszonyairól, valamint az egyes hitelkeresőknek személyes viszo­nyairól is megfelelő adatokat szol­gáltatni képesek. Oly pontokon pedig, ahol az igénylők tömege­sebb jelentkezése folytán ennek szüksége mutatkoznék, az intézet saját kirendeltséget állít fel. Ez intézkedések foganatosítá­sával az intézet meg tesz a maga részéről minden lehetőt arra, hogy a kisebb birtokosokat azon hely­zetbe hozza, hogy nagyobb után­járás nélkül, lehető költség kímé­léssel nyerhessenek az intézettől kölcsönt. Nem kerülték azonban el az igazgatóság figyelmét a ha­táskörén kiviil eső azon körülmé­nyek sem, amelyek a kisebb kölcsö­nök igénybevételét megnehezítik. Telekkönyvi állapotaink rende­zetlen volta, a hosszadalmas és költséges lebonyolítási procedura, a bélyeg- és illeték-dijak arányta­lan magassága, mind oly akadá­lyok, amelyeknek elhárítása jórészt a kormány és törvényhozás intéz­kedései folytán válik csak lehetővé, minélfogva az intézet a kormány­hoz intézett felterjesztésében ezekre nézve is kért orvoslást, mert úgy van meggyőződve, hogy ezek az intézet minden igyekezése mellett ezentúl is gátlólag fognak hatni a kisebb kölcsönök lebonyolítására. A kisbirtokosok országos föld­hitelintézete igazgatóságának szán­dékai teljes elismerésre méltók, mert odairányulnak, hogy a gaz­dálkodó közönség széles rétegein és különösen annak leggyöngébb részein olcsó hitelek nyújtása által segítsen. Nem kétkedünk, — Írja a Pes­ter Corr — hogy a kormány le­hetőleg elősegíti ezt az akciót, mert ama célzások, melyeket Széli Kálmán miniszterelnök ez irányban nem régiben a parlamentben tett, arra mutatnak, hogy helyesli az akciót. A közegészségügy rendezése. III. Irta: dr. Tlioraán Dávid. — márczius 10. Nunc veniamus ad fortissimum virum I Kétséget nem szenved, hogy a körorvosi intézmény a közegészség- ügy leglényegesebb részét képezi, mivel ez a nép közvetlen boldogulá­sára szolgál, ennek minden rétegébe áldásos működésével behatol. Miután e tárgygyal előbbi cikkemben eléggé kimerítően foglalkoztam, kötelességet vélek teljesíteni, hogyha a tiszti or­vosok intézményére áttérek és régi, bő tapasztalataim révén erről vélemé­nyemet nyilvánítani bátorkodom. Ezen nagyon régi intézmény két részből áll és pedig: tiszti járásorvo­sokból és tiszti főorvosokból. Mind­kettőnek működési köre körül van Írva az 1876. 14-ik törvénycikkben, a funkció, mindkettőnél majdnem egy és ugyanaz, igen csekély eltéréssel: mindkettő, mint tanácsadó van be­osztva. A tiszti járásorvosok az első­fokú, a t. főorvosok a másodfokú ha­tóság mellé. Feltéve, hogy mindenütt az illető hatóság ezen törvény szellemében el­jár, ezen hatáskör nagyon sok esetben mégis szűknek bizonyul, azon oknál fogva, minthogy rendelkezési, exekutiv hatalom hiányában a szükséges gyors intézkedések megtételében korlátozva van, mely nagyon sok esetben meg- bosszúlja magát, bol a gyors intézke­dés conditio sine qua non lenne. En­nélfogva szükségesnek tartanám, hogy a tiszti járásorvos intézkedési joggal rukáztassók fel. Hogy a tiszti járás­orvos, mint tisztviselő feladata ma­gaslatán állhasson és hogy az említett törvénycikkben körülírt teendőket lel­kiismeretesen teljesíthesse, okvetlen szükséges, hogy járásának szentelje idejének túlnyomó részét, hogy járását legalább minden két hónapban egyszer utazza, be, mivel csak ilymódon szerez­het tudomást a hiányokról és csakis ily módon ellenőrizheti a körorvosok lel­kiismeretes működéseit, de azon kí­vül is a néppel való gyakori érintke­zés bizodalmát gerjesztő hatással lesz és az orvosi intézményt megkedvel- tetheti előzékeny modorával. — Az állam feladata tehát, hogy a tiszti­orvosokat oly dotációba részesittesse, miszerint a nagyközönséggel szemben független állást foglaljon el. Miután a tíszti-járásorvosnak vajmi kevés ki­látása van magasabb hivatalba jut­hatni, aképen lehetne kárpótolni, hogy bizonyos rangfokozatot létesittetnének és bizonyos meghatározott szolgálati évek után a magasabb rang-fizetési fokozatba lépne. — Minden járásor­vos rendes évi fizetése lenne 2400 korona, lakbérilletménye 600 kor., ló­tartásra 1000 kor , ranfokozat szerinti előléptetéssel. — Mint az állam kö­zege, igen természetes, hogy a főis­pán előterjesztésére, az állam nevezi ki élethossziglanra a kijelölt helyre, ahonnan csakis fegyelmi utón lenne elmozdítható. Ily módon való szerve­zése ezen intézménynek a főorvosi intézményt nélkülözhetővé tehetné; a központban, a tiszti-járásorvos ruház- tathatnék fel a főorvosi teendőkkel. Hogy azonban a netán kívánatos el­lenőrzés ne hiányozzék az országos fel­ügyelők szaporítását hoznám javas­latba úgy, hogy 4—5 vármegyére es­nék egy felügyelő. A vizsgálat. — Ötödik és hatodik nap. — — márc. 11. Ma már hatodik napja tart a sátoraljaújhelyi képviselőválasztás el­len beadott petíció ügyében a vizs­gálat. Egy helyi újságnak, amely hó­napok óta újságjának 9 tizedrészét a petícióban érdekelt önös érdekeinek szenteli, igen zokon esik, hogy mi a tárgyilagos, minden párt tanúira egyenlő mértékben kiterjedő tudósí­tásunk mellett a közönségünket ér­deklő egyéb cikkeknek is helyet szo­rítunk. Ezért azután az ösmert mo­dorukban nekünk ugrasztanak most újra notórius alakokat, abban a re­ményben, hogy majd kihozva ben­nünket a sodrunkból újra elkezdhetik ocsmány ujságharcukat, felkorbácsol­hatják a szenvedélyeket, jobban éb­ren tarthatják a tanuk idegeit és nem fordulhat majd elő az a malőr is, ami például tegnap történt meg, hogy egyik tanujok a jegyzőkönyv alá­írása után — mikor a táblabiró az eskü fontosságára újból figyelmeztette — visszaszivta vallomásának legje­lentékenyebb részletét úgy, hogy vizs­gálóbíró aggályosnak jelentvén ki az egész vallomást, tanút meg nem eskette. Újból kéne hát a lázitó polé­mia, nehogy az ilyesmik ismétlődjenek, nehogy ehhez hasonló kijózanodás kövesse az alvó vérmésékleteket. Kijelentjük, hogy bármiféle alakok­kal és bárminő formában fognak elle­nünk támadni, minket minden taktiká­juk hidegen érint, azokat az újságírás nemesebb hí vatása érdekében észre nem vesszük és pártatlanságunk érzetében, igazságos és elfogulatlan közöségünk előtt zavartalanul fogjuk teljesíteni kötelességünket. Juhász Andor táblabiró kedden, mint már jeleztük, összesen három tanút hallgatott ki: Schmiedt Lajost Sátoraljaújhely r. t. város rendőrkapi­tányát, Benárd Jenő őrnagyot és Pa- taky Miklós városi főjegyzőt, Szerdán vallottak Slicmitt Károly, Dolenszky Josefin, Goldstein Adolf és Schönberg Sándor (Schön Sándor kereskedőse­gédei), Lukacsevics József, Králik István és Borsos János. Különösen szerdán volt több dolga a vizsgálóbí­rónak, mert amellett, hogy nagy óva­tossággal és erélylyel kellett vezetnie a vizsgálat érdekesebb attrakcióit, a hallgatóság folyton zavarta működésé­ben, amelynek soraiban a mindenütt előlretolakodó Németi Bertalan a sta- tusquo izr. hitközség jegyzője oly élén­ken vezette a morajt, mintha a piacon volna, úgy hogy gyakoribb figyelmez­tetés után a vizsgálabiró végre feléjük szólt erélyesebben is: — Szigorúan tartózkodni kell minden tetszés- és nem tetszésnyilvá­nítástól, mert különben a termet ki- ürittetem. Tudósításunk a következő: * Schmidt Lajos rendőrkapitány mintegy négy órán át tartó val omá- sában a kordonoknak előleges hirdet- ményszerü megállapításáról és azok­nak a hirdetmény szerint történt fel­állításáról nyilatkozik. Délfelé a Kell­ner- és Davidovics-ház közt volt egy katonai elhelyezés, mivel bevonuláskor nagy volt a zavargás, a Buza-pártiak erőszakoskodása, de ez nem volt kor­don, ezen teljesen szabad volt a köz­lekedés ezt a rend biztosítására a ka­tonai parancsnokság állította oda, a többieken is a szavazók mindig aka­dálytalanul közlekedtek a szavazóhe­lyiségeikkel. A vármegyeház tájékát a késő délutáni és esti órákban csőcse­lék és nagyobbrészt olyan Buza-párti­ak lepték el, akik már leszavaztak, de nemhogy eltávoztak volna, hanem sértő szidalmazással, lármával akadályozták a Dókus-párti vidéki szavazókat, ezért vál. elnök ur intézkedése folytán a kapu körül őket eltávolíttattam. Arról nincs tudomása, hogy Dókus-párti kortesek a vármegyeházi kisterembe húzták volna be a Búza párti szavazókat. Egy élelemmel ellátott szekeret, mely a Buza-párti tanyába hajtatott, dr. Fried Lajos kérelmére keresztülbocsájtattam a kordonon. Reggel a bevonuláskor a Buza-párti kortesek minden szekeret megostromoltak, a Dokus-pártiakét is és miután a taluikat erőszakkal kitép­ték a Vadászkürt felé vonszolták. Ek­kor kértem karhatalmat Barthos István százados úrtól, aki azonban ezt csak a vál. elnök utasítására adhatta meg. Ekkor mentem és tettem jelentést vá HÉp* Lapunk mai is&ma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom