Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-11 / 15. szám

Sátoralj a-Ujhsly5 1902. március 11. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BAtoralja-XJjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Biró Pál x dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. W jtiárcius idusa. Varannó, márc. 9. Előttem fekszik a varannói ka­szinó-egylet lelkes felhívása, mely a Március 15-én rendezendő ün­nepségre buzdit. Maga a meghí­vás nem oly különös esemény, mert hiszen a varannói Kaszinó fenállása óta minden „Március 15“-ét ünnepélyesen ült meg, je­lét adván hazafiságának e kicsiny de lelkes, honfiúi nemes érzület­től át és áthatott gárda. Úgy volt, mint jelenleg: mertgeneralissimus és annak „táborkara“ s minden egyes „közembere“ is egytől-egyik a ha- zafiság lánglelkü harcosa a ma­gyarságnak e határszéli városká­jában. Igen kellemesen hat meg a névsor, amelyből látom, hogy az ez idei ünnepély a múltakhoz ké­pest szélesebb mederben fog le­folyni. Ez azon örvendetes körül­mény, mely megszólalásra kész­tet, ez ragadtatja meg gyenge tol­iamat: elmélkedjünk. Hogy az intelligens magyar —• jó hazafi, nem csak abban a „Március 15-ét“ ün- komával üli meg. Hazafi­ig n\ múl minden tettében,- i elekedete, finom kritéri­um . , s ni Jen pillantásában. Hogy í . m ui szeretetét szövetnékként b : j;.i fennen embertársai között, szélit ni sötétség „purgató- riumában“ leledzenek, ehhez hoz­zájárul magasabb képzettsége, szel- ségének magasabb ní­vója, s önkéntelenül is honszere- tetre Un. „szellemi kifejlődés­be. lt“ polgártársait. Az ini a íbernek módjában van értesü'i idenről, módjában áll a agy hazafiak ragyogó mi.- n - / i lángszavu költemé­yeit hitt gens körben mozog, ■(k'm,: . livja a történelem ese- rmny’.ibví 'Ükünkbe inspirált ha- zafiságot, b gy buzdítják, lelkesí­tik egymást , De más! ép van ez a mi vidé­künkön olgár-emberrel. Kora­ié. geítő ső estig súlyos, ideg- sorvaszto inkában leljük derék polgárai:;' s ha némelyiknek volna í( hogy esténkínt szóra- k,v;hassák - teste-lelke a napi vékától , áradt, nyugalom után v ígyik, lepi! ín, szerencsés jövőről k moJva az jszakát át. Nem csoda tehát, ha emi mivelődésre nem '.ondoi. \z anyagiak foglalják le minden g olatát. S vájjon hol ajátitsu 1 íz intelligenciát? Az iskolát. gtanul magyarul, dió- íiéjban ói ’s ismeri drága magyar tői í nelmének fontosabb vuj7. vili uait s ez elég a gyermek- n t De a ielnőtt embernek ez t.í kévé Kilépvén az életbe, nincs többé vezetője, magára ha­gyatva, sokszor a mostoha sors csapásai alatt roskadozva, műve­letlen embertársainak társaságában bizonyára nem hazafiságot, hanem talán — au contrair — egyebet tanul vagy terjeszt. S hogy ezen jelenség, e szomorú való, nem hasznos a hazára, mondanom sem kell. Mert — kérdem — lehet-e ott hazafiságot feltétélezni, hol a legveszedelmesebb, világrendet fel­forgató eszmékről foly untalan a társalgás ? Kérdem : egy müveit ember szociálista elvei egy és ugyanazok-e a műveletlen ember hason elveivel ? Nem ! s ezerszer is nem! Más­kép fogja fel a müveit s máskép a műveletlen. S az természetes is! A müveit ember nem alapítja el­veit, tisztán önzésre, összhangba hozza azokat társadalmi politikai s egyéb közérdekkel, mig ellen­ben . . . S vájjon ki győzhet meg an­nak helytelenségéről, hogy csakis az intelligencia van hivatva segí­teni, tanítani, oktatni polgártársait hazafias dolgokra ? A tanitó ? Nem ! A tanítóknak hatásköre az életre nem terjed ki, ott már ő iftaga kevés, arra több ember kell, ott egyesületek, körök nevelhet­nek csak. Elvitathatlan, hogy a tanitó csepegteti bele a nebulóba a tudás elemeit, de ezek csak atomjai a közműveltségnek haza- fiságnak. Az anya imádkozni tanitja gyermekét, homályosan sejteti vele az Istenség fogalmát, később már a pap az, ki megerősíti vallásában. S a nyomorúság? Ez meg tanít imádkozni. így az életben. Az iskola anya­ként sejteti velünk az élet fogal­mát, a társadalom az, mely nevel éltet vagy elbuktat. Nem terjeszkedem ki a politi­kára, mert avval — természetben — sem foglalkozom. De vájjon képes-e engem valaki meggyőzni arról, hogy az általam elfogadott és vallott „szabadelvüség“ nem az egyedüli helyes ? Miképen sen- kisem hiteti azt velem el, hogy nem az a vallás az egyedüli he­lyes, igaz, melyet vallók, úgy nem hiteti el velem az előbbinek hely­telenségét! Oktrojálni tehát haza­fiságot nem lehet. Nem térek el tehát azon el­vemtől sem, hogy: az intelligens elemekből alakult társas-körök hi- vatvák szellemi műveltséget nélkü­löző polgártársainkat felkarolni, művelni, vezetni. Éppen azért jól eső őrömmel hatja át honfiúi lelkernet a varan­nói olvasó-egylet meghívójának névsora, midőn látom, hogy ezen, minden izében magyar, lelkes ha­zafiakból álló testület, a magyar haza szolgálatában eddig is nagy szolgálatot teljesített nemes mun­kájában egy óriás-lépéssel tovább megy. Megszilárdítván fundamen­tumát, most már a körülötte levő heterogén elemeket fogja magához vonni, nem erőszakkal, mert hiszen brutalitással semmire sem mehetne, hanem szépen, nyájásan, észrevét­lenül tesz szolgálatot a magyaroso­dás szent ügyének, szövétnekként világítani fog polgártársainak a szellemi sötétség éjszakájába, meg­tanítja őket, — megerősítve őket a jóban — arra, hogy : „e kivül, nincsen számodra hely áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell! “ Hazafias felbuzdulásomban, ra­gadtam meg gyenge toliamat, hogy e lélekemelő cselekményt a „vezérvármegye“ minden ma­gyarjának tudomására hozzam; nem oly csekély jelentőségű e mo- zanat, mint azt az első pillanatban gondoljuk; nem volna az oly je­lentékeny, ha magyar vidéken tör­ténne. De itt, a magyarság e vég­várában, hol a magyar-ellenes esz­mék a határon át, sőt egyesek által bent is büntetlenül terjesztet­hetnek : nagy dolog ez. — Csak a fundamentum legyen szilárd, s ezt szilárd anyagból építette a va­rannói derék tantestület, — a to­vább épités jó kezekben van ; s nem hiú reménynek adok ezúttal kifejezést, ha azt állitom, hogy „a magyarosodás hajléka Varan- nón rövidesen tető alá kerül“. Guseó Ferenc. — március 10. A választó lajstromok. Az ország- gyűlési képviselőválasztásoknak jövő esztendőre érvénynyel bírandó név­jegyzékének összeállítására vonatko­zólag a miniszterelnök mint belügy- mihiszter körrendeleletet küldött az ország összes központi választmányai­hoz, mely szerint a választókerületek összes választóinak névjegyzéke a köz­ponti választmány székhelyén, az egyes községek választóinak névjegy­zéke pedig a kihagyottak névjegyzé­kével együtt az illető községben máj. hó 15-ig, az észrevételek pedig ugyané hó 16—25-ig fogadandók el. Úgy a reklamációk, mint az észrevételek fe­lett a körrendelet szerint a központi választmány julius hó 20-ig köteles határozni. A közegészségügy rendezése. Irta: dr. Tliomán Dávid. — márczius 6. A „Zemplén“ ez évi 11-ik számá­ban a közegészségügy rendezéséről szóló cikkemben kifejtettem nézete­met a körorvosi intézmény miképeni rendezéséről. Szándékosan mellőztem a díjazási kérdés szellőztetését, mint­hogy csekély felfogásom szerint az alárendelt kérdés — a vagyontalanok Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. gyógykezelése ingyenes, hisz a nemes és humánus intézménynek ez a fő­kelléke ; a vagyonosak pedig kölcsö­nös megállapodásra jutnak, tehát ez­zel foglalkozni egészen felesleges. — Szükségesnek tartom azonban, még mielőtt a tiszti orvosok intézményére áttérnék, még a körorvosi ügyet kissé intenzivebben me előbbeni cikkembe ! Ságban fejtegette: speciálisan Zempl negyében jelen­legi anomális köze nnyok ból kiindulva, ví „atm hogy mennyire kit . ölni a közegészségügy Államosításának kér­dése mihamarább > cél­szerűen megoldat Miután bosszi 1 során Felső- , Zemplén vidékén, t íp‘normái járásban mint tiszti-ornis működtem, tehát alkalmam v mányozni; legyen e‘-.: sr-dik.u adatokkal kimuta' m. . . . légi orvosi körök felosztása tJZi ÜÍUVju mény kezdeti ege s, célszerűtlen jellegét magával hordja, és hogy a szegény nép ennek jótéteményét alig élvez­hette, nemcsak az orvosok elégtelen­sége, de a geográfiai felosztása miatt sem, melynek még ezeken kivül, a rósz közlekedési utak útjában állot­tak. — A felső-zempléni 6 j fásban a lélekszám összege 1552i0-re rúg és -pedig : a gálszécsi járásban a lélek- száu: 2P°1 fy a nagymiháiyiban 34083, a varannóiban 22295, a homonnaiban 32852, a szinnaiban 22955, a sztrop- kóiban 14029. Az összes még műkö­dőképes orvos száma 18; esik tehát e szerint átlagosan (?) 8634 lélekre kö­rülbelül egy orvos. Felületesen bírálva e számokat és a jutott végeredményt, akadhatná­nak olyanok, kik, ha épen nem kie­légítve, de némileg megnyugtatva éreznék magukat; ha azonban tüze­tesen bíráljuk és kutatjuk az arányt, mely az orvosok miképeni felosztá­sára vonatkozik, akkor tárul fel előt­tünk az igazi tiszta és nem csalóka kép. Menjünk sorrendben : a gálszécsi járásnak van összen 6 orvosa, azok közül lakik 4 a járás székhelyén, 2 TőkeTerebesen, két körorvos szék­helye Gálszécs, egynek Terebes. — A nagymihályi járásban működik összesen 5 orvos, körorvos összesen kettő! az egyik a járás székhelyén, a másik Málczán; 34083 lólekszámnak, melynek túlnyomó része a járás szék­helyén kivül lakik, hány orvosa van ? A varannói járásról mit szóljak ? Van összesen 22295 lélekszámmal 3, mond bárom orvos, az egyik járásorvos és a két körorvps kényelmesen Varan- nón lakik! Es a nép ? Az fizet! — A 32852 lélekkel bíró bomonnai já­rásnak van összesen 5 orvosa, 4 ho- monnán lakik, 1 Mezőlaborczon; van ugyan még egy közös körorvos, szék­helye Papina (szinnai járás) ez azon­ban számba nem vehető, mivel a na- kie beosztott községek túlnyomó ré­sze soha tudományát igénybe nem veheti, oly távol esnek székhelyétől. — A szinnai járásnak van 3 orvosa, íiz egyik Papinán lakik (a közös), a járásorvos Szinnán és egy körorvos, lakik Szinnától s/i órajárásnyira Sztak- csinban, ennek működési köre kiter­jed egész Berezna határáig; váljon a nép hasznát veszi-e ? Leginkább véres verekedés után. Mit szóljak a 14029 lélekszámmal Lapunk mai aaáma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom