Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-08 / 36. szám

gén lakó Czorovcsák András molnárnál éjjeli szállást kért, hol is az út fáradalmait kipihen- henvén, másnap reggel, egy fillért sem költve ott, Olsinkó községbe távozott. Alig érkezett meg ide már ott termett tegnapi szállásadója is és volt éjjeli vendégét abban a kellemetlen meglepetés­ben részesítette, hogy az éjjel tőle, Czorovesék­től, 420 koronát ellopott. A becsületes Polon- csák Kázmér pirult arccal bár váltig mentegette magát, azonban Czorovcsák konokul gyanúsította. A véletlen azonban kedvezett a szegény cúpec- nek, mert küldönc érkezett Világról Olsinkóra, hogy a pénz meg van! Ugyanis Holub András, világi lakos cigány-kovács, mintegy 2—3 nap­pal előbb a falusi korcsmában több embert ita­tott és vígan búcsúzott tőlük, mivel hogy ő már Amerikába megyen. A félig-meddig ittas álla­potban levők gúnynyal viszonozták, a cigány ko­vács kijelentését, mire a cigány kovács büszkén vágta ki előttük a 2 drb. 100 frtost és 1 drb. 10 frtos készpénzt. Midőn hire ment a Czorovcsák András kárvallomásának, a gyanú legott Holub András cigány kovácsra esett, kit a m.-laborczi csendőrség letartóztatott s már bűnét is beösmerte. — Feketéné-Fejér Írón, budapesti cim­balomművésznő, tegnap este a „Korona“ szálló termében szép számú közönség jelenlétében hang­versenyt adott. A művésznőt, ki a román királyi pártól, ÍYigyes kir. hercegtől, Schaumburg Lippe hercegétől és más előkelőségektől is kitüntetve lett, zajosan megtapsolták. Ma közkívánatra hangversenyét ugyanott valószínűleg megismétli és számit az újhelyi közönség szives pártfogására. — Tokaj brigantija. Bár nem rendes levelezőnktől, de ösmert és teljesen megbízható kézből vesszük a következő szenzációs tudósítást: ... Tokaj községben egy „Névtelen jóakaró“ még a múlt augusztus hó 9-én feladott nyílt levelező la­pon arra figyelmeztette Tokaj város elöljáróságát, hogy Tokajba betörők érkeztek és hogy szándé­koznak a jobb házakat „szerencséltetni“ éjjeli látogatásaikkal . . . Ugyanott feladott levelező­lapon ismét ugyanaz a névtelen „jóakaró“ már azt jelezte, hogy a betörők aug. 12-én éjjel egy úri házba ellátogatnak, de hogy melyikbe, azt nem tudja; jelezte azt is, hogy levelezőlapját mutassák meg Lantos városi pénztáros urnák is, mert nem lehetetlen, hogy a község pénztá­rának feltörését is megkísérlik. . . Az elöljáró­ság, természetesen, minden lehetőt, elővigyázatot megtett, ketőztetett őrjáratok cirkáltak a város ut­cáin, azéji őrséget a tokaji csendőrség és rendőrség karöltve és fokozott éberséggel teljesítette. Csodá­latos volt azonban, hogy a leggondosabb pre­ventív intézkedések dacára is a Lantos József v. pénztáros lakásából a vasrostély kinyitása s a , belső ablak betörése után száz korona kézpénzt, egy órát s több ékszert mégis elvittek aug. hó 12-éről másnapra viradó éjjelen a „betörők.“ A betöréses lopást azonban, mint a legerélyesebb nyomozás kiderítette, senki más nem követte el, mint városunk köztiszteletben álló pénztárosának, Lantos Józsefnek, 15—16 év körül járó Pál nevű 5 gimnazista fia, még pedig, mint azt már be is vallotta, olyképp, hogy éjjel szülői mellől fel­kelve s az utcára néző szobába átsétálva 11 és 12 óra között követte el a lopást, s hogy magáról a gyanút elhárítsa az utcára nyíló egyik ablak belső szárnyát felnyitotta, az ablaktáblát liszt­pépes papírral beragasztva kinyomta, az ablak közt feküdött kulcscsal az ablakrostélyt kinyi­totta, s a külső ablakszárny alsó reteszét, mely különben is lógott, lefeszítette, aztán az ellopott ékszereket egy levél mellékletével az udvarra nyíló szoba ajtó előtti padra helyezte a múlt hó 15-én, s hogy a rendőrség és csendőrség a nyo­mozást még jobban megtéveszsze, az elöljáróság tagjait levelezőlapok küldésével szüntelen ijeszt­gette ; majd meg fenyegető levelekben úgy tün­tette fel az egész történetet, mint ha a betörést egy szervezett banda követte volna el. Pár napi időközzel később érkezett leveleiben pedig már mint a „65 tagból álló nemes tokaji szabadegye­sület“ tagja az elöljáróság kiirtását is kilátásba helyezte. Mi természetesebb tehát, hogy a cso­dálatos módon sikerült aug. 12-iki betöréstől kezdve az egész város közönsége rettegésben élt, úgyannyira, hogy a közbiztosság fentartása tekintetéből úgy éjjel mint nappal 12 napon át az összes csendőrség és rendőrség talpon volt nemcsak, de Tokaj város képviselő testületé, a betörők kinyomozása és a köznyugalom helyre­állítására két titkos rendőr kiküldése iránt is előterjesztést tett a belügyi kir. minisztériumnál. A kétségtelenül meghibbant elméjű tettes ki­nyomozásában az érdem oroszlánrésze bizonyo­san Zavilla János m. kir. csendőrőrmester tokaji őrsparancsnoké, a ki 12 napi szakadatlan nyomozás után nem kis fáradság s szakavatott- ság révén horgászta össze a terhelő adatokat Pál, ifj úr ellen és szőtte hálóvá a nem minden­napi cselszövésekkel bonyolulttá tett eset felde­rítésére vezető kibontakozás szálait. Ezzel váro­sunkban a köznyugalom is helyreállt. — Veszett eb. Világ községben, a ho- monnai járás területén, az ez évi agusztus hó 27-én egy nőt és bárom gyermeket, Csabalócz községben pedig ugyanakkor két gyermeket meg­mart a községbe tévedt veszett eb. A szerencsét­lenül járt egyéneket Budapestre küldötték a „Pas- teur-intézet“-be gyógyítás végett. — Megverték a legénykedésért. Az újhelyi országos vásárra hajtotta gazdája juhait folyó hó 1-én Szűcs János kovácsvágási juhász. Széphalom községen is keresztülvitte útja. Itt a korcsmában meg akarta mutatni, hogy ki a legény a csárdában; de a széphalmiak, kik ebbeli virtusko­dását annyira nem jó szemmel nézték, hogy emlé­kezetnek okáért a fejéhez verték a tanulságot egy jókora éles kő alakjában, melynek nyomán olyan súlyosan megsebesült, hogy másnap reggelig fe­küdt a helyszínén eszméletlen állapotban. —■ Istencsodája. Bodnár János bányafát hozott múlt hó 31-én a Károlyi gróf erdejéből, hogy azután Ujhelybe szállítsa. Kis fiát sehogy- sem tudta lerázni a nyakáról s magával vitte. Hazatértében a falu végén levő patakon egy zökkenőn nagyot vetődött a szekér s a fa te­tején ülő négy éves fiúcska a kerekek alá ke­rült. Isten csodája, hogy a nagy teherrel épen hasán áthaladt szekér kereke alól a gyermek élve s épen került ki, mindössze a kerek némi nyoma maradt meg a testén. — Életunt öregasszony. Olasz-Liszka községben — Írja tudósítónk — folyó hó 2-ikán özv. Wald Lajosné, 83 éves izráelita asszony, korán reggel a szomszéd portáján levő kútba ugrott és ott lelte halálát. Tettének oka való­színű, hogy életuntság volt. — Késelö cigány. Kétfelé mulattak Burdi Józsi meg Sári Gyuri s mégis veszedelmes kö­zelségbe hozta őket egymásra nézve az elfogyasz­tott pálinka. Burdi Pálháza községben kebele­zett be jóformán a gyilkos italból, Sári Gyuri pedig Kovácsvágás községben öblögette a korcs- máros decijét; végeredményképp mindketten haza­felé igyekeztek a kovácsvágási nyugalmas szál­lásra. Itt következett be Sári Gyurira a katasz­trófa, mert hazatérőben rábúkkant a szintén hazatérő Burdira, ki hevenyében kést rán­tott rá s előbb a kezével védekező Sári Gyuri markán hasított egyet, mintha legalább is jóféle szalonnával lett volna dolga, azután a mellébe döfte a kést, úgy, hogy a nagyerejü cigány nyom­ban hanyatvágódott. Csalódnék azonban, a ki azt hinné, hogy ez a kis érvágás valami nagyon ár­tott a sérelmezettnek, mert már másnap boldo­gan üritgetett a „fájdalomdij“-ból. — Lóárverés Kassán. A f-é. október hó 3-án és 4-én a 6-ik vonat-osztály részéről mintegy 170 kimustrált szolgálati ló a legtöbbet Ígérőnek ár­verés útján készpénzfizetés mellett el fog adatni. Az eladás az állatvásártéren (a közvágóhíd szom­szédságában) fog megtörténni, s naponta 8 óra­kor veszi kezdetét. Az eladó bizottságnak jogá­ban leend, vevők hiányában az eladást beszün­tetni. — Mi szükséges minden hölgynek? Szép, tiszta, üde arcbőr. Ez a legkönnyebben és legbiztosabban az egész világon elismert és kedvelt Földes-féle Margit-krémnek használata által érhető el. E törvényesen védett arckenőcs sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szep- lőt, májfoltot, pattanást és az arc mindennemű ttsztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a rán­cokat kisimítja és az arcnak finom fiatal, ró­zsás szint ad. Kapható a készítőnél: Földes Ke­lemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógy­szertárban. II. Legújabb. — Mac Kinley urat, az amerikai egyesült államok elnökét, mint egy amerikai szűkszavú távirat jelenti, lelőtték. Az elnök Buffaloban volt a kiállítást megtekintendő, midőn a kiállításon szorongott óriási nagy tömegből egy ember vált ki és az elnök felé rohanva revolveréből két­szer rálőtt. Mindkét golyó az elnök hasába fú­ródott. Mac Kinley sebesülése halálos. Haldo­kolt, mikor elszállították a kiállítás területéről. A merénylőt elfogták. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egy­szersmind a VII. évfolyamnak szeptemberi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Nyílt levél a szerkesztőhöz. Irta: Friedlieber Ignác dr. — 2. Zemplénvármegye történeti földrajza. (XXXVI. közi.). Irta: Dongó Gy. Géza, — 3. Zemplén vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (67. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (67. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 5. A megyasszai ev. ref. egyház története. (I.) Irta: Zombori Gedő. — 6. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (IV.) Irta: Lojda József. — 7. Babotsay Izsák naplója. (20. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 8. Szirmay András naplója. (61. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 9. A Lónyay grófok deregnyci levéltáráról. Irta: Péter Mikály. — 10. Levelesláda. Bocs- kay-irományok, (VIII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Az 1831. évi parasztlázadás történetéhez. Közli: Demeter Jáuos. —12. Égy adat az 1805. évi nemesi felkelés történetéhez. Közli: Péter Mihály — 13. Tárca. Lórántfy Zsuzsária. (I) Irta: Szinyei Getzson. — 14. A szerkesztő postája. — 15 A kiadó póstája( A borítékon) — A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ elő­fizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története ér­dekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a köz­ségeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz dí­szes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. ■— Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 90 fillér. Martinnzzi György Ez a név egész korszakot je­lent a magyar nemzet történetében. Örökké két párt kö­zött kellett játszania hintapolitikával. Lassú és megfontolt módon kellett arra törekednie, hogy Magyarországot és Erdélyt egyesítse. És midőn abbeli célja már elérhetőnek mutatkozott, orgyilkos tőr oltotta ki életét, hogy csak mossziről láthassa az ígéret Földjét, mint Mózes. Szegény fáradhatatlan bíboros, a ki sohasem mutathatta meg ha­zájához való szeret.etét annyira, a mennyire érezte és midőn megmutathatta volna : akkor aludt ki élete. Neve Erdélyország történetét jelentette és Magyarországét. Első nagy áldozata volt annak nagy tragédiának, mely száza­dokon át letarolta hazánk legjelesebbjeit. Hazaflsága Fer- dinánd partjához vonja, sohasem bírja elfeledni Buda megvételét s midőu látja, hogy Erdély nem a magyar királynak birtoka, hanem idegen zsoldosok prédája ; ha­zaflsága megint a régi politikára készteti, a német- és török-párt közti ingadozásra. Martinuzzi Györgyről és ko­ráról szói a Nagy Képes \ ilágtörténet 131. füzete. — A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr. egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára díszes fólbörkötés- ben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Meg­jelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Ré­vai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz.) és Sátoralja-Ujhelyben is a Lővy Adolf könyvkereske­désében. Egyesületi élet. Vagyoni kimutatás, a Gálszéesen létesítendő járási kórház alap­járól. Méltóságos Andrássy Tivadar gr. úr ágyalapitása.................... 4000 K. — f. Méltóságos Andrássy Géza gr. ur ágyalapitása......................... 4000 K. — f. Készpénz egyenleg 1900. január hó 1-én ...................................... 37655 K. 22 f. Házbérben befolyt ..........................194 K. 50 f. Persely-gyűjtések..........................101 K. 33 f. Friedmann Samu adománya (Sz.- Polyánka) ............................. 10 K. — f. Gálszécsi főszolgabírói hivatal adománya ............................. 20 K. — f. 1900. máj. 29-én tartott szinielő- adás tiszta jövedelme ... 66 K. — f. Kösségek hozzájárulási . . . 100 K. — f. Méltóságos Wersebe Hartwig br. úr adománya (Bacskó) . . 200 K. — f. Nowelly Sándornó úrnő adomá­nya (Kassa)......................... 20 K. — f. Andrássy Dénesné grófné Ömél­tóságának adománya . . . 2000 K. — f. Tőkisitett kamat összege . . . 3066 K. 05 f. Összesen: .... 51433 K. 10 f. Kiadások: Alapszabályzat nyom­tatási költsége . 102K80f. Épület tűzbiztosítása 13K40f. Adó ........................61 K 43 f. Faültetés . . . . 19 K — f. Vegyes kiadások . . 31K74f. 228 K. 37 f. 51204 K. 73 f. Községek liátráléka .... 2040 K. — f. Az összes tiszta vagyon: . . 53244 K. 73 f. Gálszécs, 1901. szeptember 3-án. Obláth Mór dr., ld. pénztáros. TANÜGY II Zemplén vármegyei TaniMpllet IHos mat» — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Elnöki megnyitó.* Tisztelt egyesületi közgyűlési Tisztelt uraim 1 Nagyon köszönöm azon kitüntető bizalmat, melylyel engem megajándékoztak, midőn a * Péter Mihály ev. ref. lelkésznek, a f.-zempléni ev. ref. tanító-egyesület papi elnökének gyülósmegnyitó be­széde. Eimondatott Gálszéesen, 1901. aug. 23-án. Folytatás all. mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom