Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-08-25 / 34. szám

napon búcsút tartanak, a mikor ezer és ezernyi nép seregük össze a közel és távoli falvakból és ellepi a templom környékét, a Széehenyi-te- ret, a hol mézes bábos sátrak, gyümölcshalmok dinyepiramisok vannak elhelyezve. Délelőtt 10 órakor volt az ünnepi nagymise, melynek kez­dete előtt a vallási és hazafias érzésektől átha­tott, valóban tartalmas prédikációt Malicsky Jó­zsef s.-pataki káplán mondotta. Amisén hét pap se­gédletével Gruschka Lajos pataki plébános celeb­rált. A baloldali első padsorokban ültek Hadik Béla gr. főispán, Matolai Etele alispán, Dókus Gyula főjegyző, ÍNemthy József árvaszéki elnök, mind a négyen diszmagyarban; ott voltak még töb­ben is a vármegyei és a városi tisztikarból, to­vábbá a kir. törvényszék, ügyészség s egyéb állam hivatalok tagjai, — a jobboldali padso­rokban pedig, Benárd Jenő őrnagy parancsnok­kal, a m. kir. honvódtisztikar foglalt helyet. A templom többi padját s minden zugát szoron­gásig megtöltötte az ünneplő közönség. Úgy a templomban, mint kivül a tolongó és szorongó sokaságban a rendet, mely mindvégig példás volt, a díszbe öltözött rendőrség tartotta fenn. Nagy mise alatt a kóruson a róm. kát. énekkar, Szappanos Imre kántor dirigálásával, négyes karban szép énekdarabokat adott elő. A honvéd­zászlóalj ezen a napon is kivonúlt és pedig a diszszázad, mely ötször adott sortüzet, Neupauer főhadnagy vezénylete alatt a templom előtt, há­rom század pedig a Széchenyi-téren volt felál­lítva. Féltizenkettőkor, nagymise után, az egész zászlóalj diszmenetben vonult el a vármegyeháza előtt. Az utca tarkasága és mozgalmasága csak a délutáni órákban szűnt meg, mikor a falu­siak szent zászlóikkal és hangos énekszóval hazafelé indultak és a sátrasok is -elpakoltak. — Kelese községünkből, a sztropkai járásból, Ír­ják a „Zemplénének: István-király napján sikerült búcsú volt Kftlesén. Ft. Tutkovics Jó­zsef k.-domási r. k. lelkész mondta az énekes misét. Nemcsak a köznép, de a környék in­telligenciája is nagy számban volt jelen. Az intelligenciát ebédre Zabovovszky Kornél kör­jegyző látta igen szívesen vendégszerető házá­nál. Ebéd után az iskolában tánc volt, mely reggelig tartott. — A király születésnapja. Őfelsége, dicsőségesen uralkodó jó királyunk születésének 71-ik évfordulóját, mint mindenütt szép hazánk­ban, azonképp Ujhelyben is a szokott fénynyel ünnepeltük meg. Yiradatkor a „Hecské«-ről hangzó mozsárlövósek tudatták a nap kiválósá­gát. Az összes középületek zászlódiszt öltöttek. Délelőtt 9 órakor a róm. kát. plébániatemplom­ban hálaadó Istrntisztelet volt énekes nagymi- sével, melyet fényes segédlettel Katinszky Geyza plébános mondott. A templomban, Hadik Béla gr. főispán vezetése alatt, ki tartalékos huszár hadnagyi díszben jelent meg, ott voltak a vár­megyei, városi összes tisztviselők, egy páran a kir. törvényszékiek is Keresztessy Lajos h. el­nök mellett, nemkülönben a kir. járásbíróság és kir. ügyészség tagjai is testületben. A jobb ol­dali padsorokban Benárd Jenő őrnagy vezetése alatt a honvédségi tisztikar foglalt helyet. Mise ideje alatt a templom előtt Szepessy Kálmán honvéd-százados vezénylete alatt egy diszszázad volt felállítva, mely pompásul sikerült szalvé- lövéseket tett. A honvédzászlóalj három százada, melyet Danek Leo százados vezényelt, a Széclie- nyi-téri park felső részén állott. Templomi szer­tartás után a honvédzászlóalj a vármegye szék­háza előtt elhelyezkedett zászlóaljparancsnok, tisztek, főispán, alispán'stb. urak előtt sikerült anyakönyvi kerület székhelye, Sátoralja-Ujhely- től 39.8, Király-Helmecztől 10.4, a tőszomszédos Bély községtől 7.6, N.-Tárkánytól 3.8, Leányvár­tól 5.7 kilométernyire fekszik. Van három temploma (gkat., ev. ref. és izr.) A kát. templomot 1451-ben építették faragott kockakőből. De hogy már az Árpád-korban is volt temploma, következik abból, mert „Paulus de Agaar sacerdos* -t (vagyis az agárdi papot, Pált) említi az 1299-ből felmaradt okirat. („Akk“ II. évf. 266. lap és Knautz: Monumenta Eccl. Strigoniensis II. 320.1.) Iskolája kettő ugyanannyi tanítóval. A tankötelesek száma felül a 300-on. Lakosainak száma: 1726 Szaporodás — mi szinte esemény számba megy az amerikai kiván­dorlás nyomán depopulációnak indult Bodrog­közön— 228 lélek ! Ä mi azt bizonyítja, hogy az agárdi nép vérző szívvel is szereti szülőfölde szép határát és nem „ül fel« a kivándorlásra csábitó lelketlen ágenseknek. Vasúti állomásai: Bély és Perbenyik (6.6 klmtr.) Lakosainak főfoglalkozása a földmivelés,|téli háziipara a kosárfonás és a vászonszövés. Keres­kedője: 7, iparosa; 21. Van patikája, orvosa, kaszinója. Mind a haladás bizonyítékai! A község közigazgatási kötelékébe tartozik: Darvas puszta és még két tanya: a Nyilak és Korcsó. Ide tartozott az „Ösziszög“ (talán a tatár-, vagy vízjárás következtében elpusztult Őszöd helység nevét őrzi) nevű birtoktest is diszmenetben vonult el. — Ugyanakkor alkalmi istentisztelet volt a gkat., a ref. és az izr. „tatus quo“ hitközség templomában. Itt Linksz dr. az új magyar hitszónok mondott hatásos alkalmi beszédet. Alkalmi beszédét végezvén, emelkedett szellemű imában kérte az ég áldását jó ki­rályunkra ; minek végeztével Eibüschüsz kántor dirigálása mellett a templomi vegyes kar éne­kelte lélekemelőén, igen hatásosan az „Isten áldd meg a magyart!“ kezdetű nemzeti himnuszt. — Délután 1 órakor a honvédtiszti étkezőben disz- ebéd volt, melyen részt vettek Hadik Béla gr. főispán és Dókus Gyula vm. főjegyző sz.á. houv. huszár hadnagyok is. Az első felköszőntőt Őfel­ségére Benárd őrnagy mondotta, utána Hadik gr. főispán lendületes felköszöntőben a kir. hon­védséget éltette. — Személyi hírek. Hadik Béla gróf fő­ispán f. hó 20-án este Budapestre utazott Ujhely- ből. — Arnótfalvy István vezérkari honvédezre­des a tartalékos honvédcsapatok megszemlélése céljából tegnapelőtt d. u. Miskolczról Ujhelybe érkezett. — Arnótfalvy Alfréd, m. kir. honvéd- százados, N.-Váradon tanár a honv. hadapród iskolában, Ujhelyben élvezi szünetidejét. — Katona dolgok. A városunkban állo­másozó honvéd zászlóalj, Benárd Jenő őrnagy parancsnoksága alatti, hó 23-én reggel távozott el Miskolczra. Onnan az ezreddel később Gö- mörvármegyébe mennek, hogy résztvegyenek a Rimaszombat környékén végbemenő őszi nagy hadgyakorlatokon, a mi szept. 16-án fog véget érni. — Mint lapunk ma egy hetes számában említettük, a szatmári 12-ik honvédgyalogez­red tegnap délután 5 és 6 óra között külön- vonaton érkezett Ujhelybe. A bevonulásnak a mi zeneszóval történt, természetesen sok nézője volt és nem mindennapi mozgalmas képet köl­csönzött városunk utcáinak, a mig a 70 tisztet és 1500 honvédet elszálláselták. Áz ezred hol­napután reggelig marad itt s ez idő alatt, érte­sülésünk szerint, Ujhaly környékén gyakorlatot fognak tartani. Ebből folyólag Schmidt Lajos rendőrkapitány plakátokon hívja fel a közönsé­get, hogy mindazok a kik a gyakorlatokból fo­lyólag mezei kár címén kártérítésre igényt tar­tanak, ezt a igényűket még a gyakorlat napján a helyszínén levő csapatparancsnokánál vagy bármely tisztjénél jelentsék be, hogy a kiegyen­lítés lehetőleg barátságos utón és gyorsan le­gyen teljesíthető. — A munkácsi 11-ik honvéd­gyalogezred tegnap délben külön katonai vo­naton érkezett Ujhelybe, a hol a vasúti állomás közelében, Wallis grófné földjén, részükre tábori módon ebédet főztek, a melynek elköltése után tovább utaznak Miskolcz felé. Végül megemlít­jük, hogy az ungvári 65-ik gyalogezred a múlt héten szintén vármegyénkben végzett gyakorla­tokat és Telkibánya környékén harcszerü cél­lövést. Ezek Ungvár és Munkácsról, Kapóson át, Deregnyő, Abara, Terebes, Velejte, Lasztócz stb. községek irányában haladtak s részben ott is voltak elszállásolva. Az ezred szintén részt vesz a gömörmegyei zárógyakorlatokon. — Ünnepi istentisztelet. A gesztelyi ev. ref. egyházközség, mint már jelentettük is, a f. évi szept. hó 8-án avatja fel újjáépített templomát és orgonáját. Az ugyanakkor tar­tandó ünnepi istentiszteletnek sorrendje ez lesz: 1. A LXXXIV. Zsoltár 1. és 5. versét tem­plomnyitás előtt énekli a gyülekezet. — 2. Fő­tiszt. és méltóságos Kun Bertalan püspök úr a templom kulcsát az egyházközség gondnoká­tól átveszi és a templomot megnyitja. — 3. A 1877-ig, a mikor átkebelezték Lácza község ha­tárába.17 Névrokonai vannak az országban „Agárd“ nevezettel: Maros-Torda, Nógrád, Tolna és Fejér­vármegyékben. Á Zemplén-Agárd elnevezésben a Zem­plén előnév csak a postai és távírói szolgálat­ban járja ; mert úgy az országos, mint a várme­gyei hivatalos helységnévtárban is csak Agárd a neve. Különben ma tősgyökeres magyar község, Az agárdi gör. katolikus oroszul imádkozik ugyan, de nem ért belőle egy szót sem — mondja Ballagi Géza dr. („Megyei Monográfiák.“ 14. 1.) Anyaegyháza a róm. kát. híveknek Nagy- Tárkányban. Törvényszéke: Sátoralja-Ujhely, járásbíró­sága és kir. adóhivatala Király-Helmecz. Soroz: a 65. hadkiegészítő kerületbe, a 14. huszárezredbe, aX. honvédezredbe, tartozik a 33. népf. járásba. Postája, egyszersmind pósta-takarékpénz- tára helyben. Utolsó táviróállomása: Bély. Van „fogyasztási szövetkezetbe is, mely a „Bodrogköz attya* Mailáth József gróf elnöklete alatt már három év óta működik kitartóan, áldásosán, hogy jó és olcsó élelmi cikkek nyújtá­sával Agárd és környéke népét megelégedetté tegye. 17 Korchma M. közlése. 74-ik dicséret 1—3. verseit orgonakiséret mellett énekli a gyülekezet. — 4. Ä 37-ik dicséretet, mint fennálló éneket, énekli a gyülekezet. — 5. Karének. „Áldások Istene!“ Előadja a gesz­telyi ev. ref. egyházi énekkar. — 6. Templom- és orgona-felavató ima. Végzi főtiszt, és mólt. Kun Bertalan püspök úr. — 7. Karének. Elő­adja a sárospataki főiskolai énekkar. — 8. Ün­nepi szónoklat, úri ima és záróima. Tartja Zitás István takta-szadai lelkész. — 9. Karének. Elő­adja a sárospataki főiskolai énekkar. — 10. Úrvacsoravétel. A szertartás alatt 4beszédet mond Pálóczy József mádi lelkész az úrvacsorát kiszol­gáltató Tóth Ferenc berzéki lelkész segédletével. — 11. Házassági megáldás. — 12. Keresztelés. Végzi ifjú Keresztury József nagy-géresi lelkész. — 13. A templomépités története. Felolvasa Olajos Pál gesztelyi lelkész. 14. Püspöki meg­áldás. — 15. Gyülekezeti zárónek. — A tem­plomon kivül maradt gyülekezet előtt Bartha Gyula s.-kesznyéteni s.-lelkész tart ünnepi szó­noklatot. — Délután istentisztelet. Ennek vé­geztével a táncmulatság veszi kezdetét. Szep­tember hó 7-ik napján a hernád-németi vasúti állomásnál az Ujhely és Miskolcz felől d. u. 21/* órai személyvonattal és szept. 8-án a tisza- lúczi állomásnál ad. e. 9 órai gyorsvonattal érkező vendégeket kocsik várják. A vendégek elszállásolásáról az egyháztanács gondoskodik. — Tűz a vasúti gyártelepen. E hó 23-án este 9 órakor a vasúti gyártelep egyik raktárában felhalmozott csepü megnyuladt s a felcsapodott láng már-már a tetőbe kapott, amire az éjjeli őr a tüzet észrevette s a tűzőrséget előhívta. Ennek köszönhető, hogy a tüzet, még mielőtt nagyobb baj támathatott volna, hamaro­san beoltották. A tűz a városban is nagy ria­dalmat keltett, mert az őrség szakadozottan hi­vatta a messze hangzó kürtöt, a mi ilyenkor veszedelmet jelent. Ezrivel sietett a nép a gyár­telep felé, kivonult a városi tűzoltóság is, ha­nem mindennek vége volt. Hogy a tűz miként keletkezett, azt ki nem puhatolható. — Eljegyzés. Reichard Jenő, eperjesi kereskedő, eljegyezte Glattstein Mór helybeli kereskedő leányát Bertát. — A „Zemplén“ 1902. évi naptára, mint már jelentettük is, szedés alatt van és előre­láthatóan a f. évi okt. hó közepe táján elhagyja a sajtót, hogy mint volt eddig tizennyolc éven át, ismét házi barátja s hogy úgy mondjuk Bä- dekkerje legyen Zemplénvármegye közhivatalai­nak nemcsak, de minden intelligens családnak is Zemplén vármegyében. Naptárunk e tizenkilen­cedik évfolyamának szerkesztését is a „Zemplén“ szerkesztője volt szives magára vállalni. Felkér­jük tehát Zemplén vármegye nagyközönségét, úgyis mint naptárunknak vevő publikumát, hogy a Naptár „Hivatalos Rész“-ének tökéletesítésére vo­natkozó új adatokat legyen szives közölni a szer­kesztővel — legkésőbb a f. évi szept. hó 15 éig. A „Zemplén Naptáráénak kiadóhivatala. — Jótékonycólu táncmulatság. A Bu­dapesten már évek óta áldásosán működő „Ki­tartás“ c. kölcsönösen segítő egyesület -- mely tagjainak balesetbiztosítást, azonkívül segedelmet nyújt halálozás, betegség esetén, nemkülönben ad jogi segedelmet is — Sátoralja-Ujhelyben és­pedig a ,,Kitartás“-nak itt lakó tagjaiból alakult „Társas-kör“ alapja, valamint a helyben felállí­tandó Kossuth-szobor javára, a f. évi szeptember hó 1-én, a „Vadászkürt“ kerthelyiségben, Lu­kács és Dandás egyesített zenekarának közre- müködese mellett, világpóstával egybekötött jó­tékonycólu zártkörű táncmulatságot rendez. Be­lépődíj : személy-jegy 1 korona, családjegy 2 korona. A táncmulatság kezdete d. u. 6 órakor. — A táncmulatság pártfogója Röszner Tivadarné úrasszony. — Rendező bizottság: Röszner Tiva­dar állomásfő, diszelnök; elnök Temesváry Ala­jos, a „Kitartás“ lap szerkesztője, alelnök Proksch Jakab, pénztáros Löw S. Herman, pt. ellenőr Fazekas József, táncrendező: Hlavathy Béla. — A jótékonycélu, egyszersmind hazafias irányzatú táncmulatságot melegen ajánljuk Sátoralja-Uj- hely és egész nagy környéke intelligens közön­ségének ügyszeretetébe és pártfogásába. — Hibaigazítás. Lapunk múlt számában, az Unghváry Ede t. munkatársunk neve felett az Amerikai kivándolásról közölt cikkelyből, a második kikezdés után ez az egész pont vélet­lenül kimaradt: „Egyedüli eszköz, a mi célra vezetne, a nép boldogulásának és jólétének elő­mozdításában nyilvánul. Mindaddig pedig a mig e jobb sorsra érdemes népet a boldogulás útjára rá nem vezetjük addig, szerény nézetem szerint, dugába dől minden fáradozás. Érdeklődéssel ol­vastam mindazokat a jó tanácsokat a miket a „Zemplén“ utján e fontos kérdés megoldásával foglalkozó nemes keblek nyilvánították; de én úgy vélem, hogy mit érnek ezek az igaz szívből eredő jótanácsok ha azok gyakorlati megvalósí­tása állami kedvezőtlen pénzügyi viszonyaink miatt örökösen zátonyra jut. Már pedig ezen az egész országot érdeklő kivándorlási ügy csakis Folytatás a II. mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom