Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
lyamába lépő „Pesti Napló“ (főszerkesztője: Ábrányi Kornél.) Magyarország legrégibb napilapja. Politikájában sem pártot, sem kormányt nem szolgál, hanem az igazi, hamisítatlan szabad- elvüség elveit követi .Vezéreik keljeit, melyekben tartózkodás nélkül teszi szóvá mindazt, a mi az anyagi és szellemi élet terén a közönség és a közvélemény méltánylását követeli, a magyar közélet legfőbb kitűnőségei Írják. Tárcarovata a legjobb és legváltozatosabb. Hírrovata, távirati és egyéb rovatai gazdagok, tartalmasak, élvezetesek. Közgazdasági rovata cikkelyekben s tudósításokban, eredeti értesülésekben szolgálja a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság érdekeit. Regényei a hazai és külföldi irodalom legjavából vannak megválogatva. Tűzhely és Gyermekvilág c. vasárnapi melléklete a család számára készül, szórakoztató, hasznos közleményeivel. Á Divat rovata kedvelt olvasmánya a magyar hölgyvilágnak. A „Pesti Napló“ az idén az eddiginél is pompásabb, gazdagabb album formájában, művészi kivitelű, gyönyörű kötésben a művészien illusztrált „Költők Albumá“-t, mely diszmű egy magában 25 K. értéket képvisel, szánta olvasóinak karácsom ájándékul. A Költők Albuma közel félszáz költő műveiből közli költészetünk gyöngyeit. A Pesti Napló, amidőn e fényes irodalmi és művészeti értékű albummal akarja meghálálni olvasóinak immár több mint félszázad óta tartó támogatását, otthont akar szerezni a magyar költők újabb nemzedékének minden magyar család asztalán. A „Pesti Napló“ ára egész évre 28 K. Egy hóra: 2 K. 40 f. A Nagy Képes Világtörténetről. Az esztendő ünnepei közül a keresztény kalendárjom szerint két nap kijut a halottaknak is. Kimennek az emberek a temetőbe, feldíszítik a sírokat és a jobbak szivében egy-két negyedórára feltámad a kedves halottak emléke Jól esik tudnunk, hogy nem haltak meg egészen, hogy még emlékezünk rájuk. Mert igaza van a frán- cia költőnek, gondolom Victor Hugó mondta : Mourir ce n’est rien Étre oubl er e’est tout (Meghalni semmi, elfeledve lenni, ez minden.) Mert a halál nem a test gépezetének kémiai felbomlásával pusztít el, hanem azzal, hogy emlékünket mindenünnen eltörli. Vannak halottak, kiket annak idején egy egész korszak gyászolt, de a kikre halottak napján senki sem gondol. Történelmi nagy alakok, kik családta- lanul, elfeledve porladoznak, a kiknek az emléke nem jár vissza halottak napján, kiknek nem gyújtanak mécset, a kiknek hervatag koszorúit csak kevesen és ritkán ujitják meg. Ezeknek az emléke is visszaszáll hozzánk néha, ha nem is minden esztendőben, olykor-olykor mégis meglátogatnak ezek a hazajáró lelkek és velük lenni épp olyan jól esik, mint a magunk halottjaira emlékezni. Mit tesz az, hogy az egyik .ciZsiáan porlad, a másik talán Bretagneban és hogy köztünk egy pár száz esztendő terpeszkedik ! Ember volt ő is, lélek a mi lelkűnkből, szenvedély a mi szenvedélyünkből, egy csomó fájdalom, mint mink. Az a pár száz esztendő nem jelent semmit. A kik e világon nem önmaguknak, hanem mindenünknek éltek, a világtörténet nagy emberei: hogy meghaltak, semmi, mert nincsenek elfeledve, élnek. Feltámasztja őket, leikeiket lelkeink elé idézi a Nagy Képes Világtörténet, melynek 144. 145. és 146. füzetei most jelentek meg. Á 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik dr. egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet Írója is. Egy- egy gazdagon illusztr ált kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII. Üllőiét 18. sz.) Sátoralja-Ujhelyben is, a Lővy Adolf könyvesboltjában. A Magyar Hírlap tizennegyedik esztendeje szolgálja már a nagy magyar közönség érdekeit s ebben a munkájában egyre erősödik, izmosodik. Minden irányban teljesen függetlenül, pártszempontoknak alá nem vetve, csupán az igazság diadaláért küzd folytonosan. Politikája ideálisan szabadelvű, irányzata törhetetle- nül demokrata. Célja a magyarság minden igaz ügyének a támogatása és megvédése. Munkatársai elsőrangú irók és hirlapirók. Közleményei hitelesek, híradása gyors és megbízható. A Magyar Hírlap mindig tárgyilagos és valamennyi közleményében hazafias szempontok vezérlik. A mellett, hogy komoly dolgokban mindig magas színvonalon álló szakértelem mond véleményt hasábjain, még mulattató, szórakoztató is a Magyar Hirlap. Tárcái megannyi szépirodalmi gyöngyök. „A társaság“ című rovatában a jóizü humor nyilatkozik meg. Kedvezményekkel pedig szinte elhalmozza előfizetőit. Páratlanul áll a maga nemében a kedvezmények között is a karácsonyi ajándéknak szánt ingyen könyvtár, amit a Magyar Hirlap minden előfizetője teljesen díjtalanul kap meg Karácson- ra; annak az arányában, hogy hány hónapig járatta a lapot márciustól számítva — egy- végben, egyfolytában. A hány hónapig egyhuzamban, megszakítás nélkül előfizet valaki a Magyar Hírlapra —ha mindjárt havonként is — ugyanannyi pompás regényt kap krisztkindliké- pen, egyetlen garasnyi külön fizetés nélkül. Ezek között a regények közt Jókai Mór, Bródy Sándor, Bársony István, Abonyi Árpád, Molnár Ferenc magyar Írókon kívül még öt hírneves külföldi iró remek művei szerepelnek. A Magyar Hirlap előfizetői jelentékenyen kedvezményes áron kapják az Ország-Világ cimü gyönyörűen illusztrált heti lapot, meg a Képes Gyermeklapot. A szerkesztői üzenetek rovatában minden előfizető bármily komoly kérdésre pontos és kimerítő választ kap. A Magyar Hirlap ezenkívül könyvalakban köthető regényt közöl állandóan. A Magyar Hirlap előfizetése félévre tizennégy korona, negyedévre hét korona, egy hónapra két korona negyven fillér. A kiadóhivatal Budapesten van, az V. kerületi Honvéd-utca 10. sz. alatt. Idegen dalok gyűjteménye. A Bárd Ferenc és Testvére cég kiadásában mogjelenö nagyszabású vállalatból, melynek célja a külföldi dalirodalom Klasszikus remekeit jól énekelhető magyar fordításban közrebocsátani, megjelent a n. füzete Schubert 5 dalával. A dalok fordítása jól simul azok melódiájához ós igen könnyen óne- kelhetők. Dicséretes munkát végez úgy a fordító mint a kiadó midőn ezek kiadására vállalkoztak, Ha a közönség is oly buzgalommal fogja támogatni ezt a hézagpótló vállalatot, akkor nemcsak Schubert, de az összes f.áncia, ángol, orosz és német dalirodalom czint-java magyar szöveggel lesz kapható olcsó 60 filléres füzetekben. Érdekes egy könyv jelent meg a napokban Budapesten Wodianer könyvkiadóknál. Címe: Az akarat nevelése. írója: Geőcze Sarolta, kedves fóldink, a jeles pedagóg, ki nevének Írói téren is közbecsülést szerzett. Korunk betegségére, az akarat gyöngülésére, mutat rá ós keresi az orvoslás módját. A fölvetett kérdés nagyon aktuális. Érdekessé azonban a tárgyalás módja teszi. Nem szaktudósoknak, hanem a nagyközönségnek van szánva, írónk, a ki meleg s/.ivvol s tiszta szemmel nézi a világot, szines képet rajzol a mai társadalomról Itt-ott meg is döbbent, mert ritka erkölcsi bátorsággal mondja el véleményét (kissé mindnyájunk véleményét) a társadalmi szokásokról, intézményekről, színházról, sajtóról, irodalomról, s ostorozza azok kinövéseit. Lángoló fajszerotet szól minden szavából s az akarat nevelését is a nemzeti fennmaradás szempontjából sürgeti. »Vagy megtanuljuk magunkat fegyelmezni, vagy elvesztjük az elsőséget a velünk együtt élő nópfujok felett és lemondunk a nemzeti jövőről.* De a kétségbeejtő viszonyok kétségbe nem ejtik : rendületlenül hisz a magyar faj életerejében s ezzel a gyógyulás lehetőségében. Annak föltételét pedig az akarat nevelésében látja ; ós bőséges tapasztalata alapján meg is adja a gyakorlati útmutatást a magunk ós mások akaratának nevelésére, a felnőttekére is, — eltérve ezzel a szokott sablontól. Geőcze Sarolta sokkal erősebb egyéniség, hogy sem itt-ott ellenkezést ne keltene ; de akár érzünk vele egyet, akár nem: mindenesetre eszmólke- désre ébreszt és megfigyelésre ösztönöz ós — a mi fő dolog — kedvet csinál akaratunkat kissé nevelni. A 144 lapnyi kötet — mely a Népnevelők Könyvtárának 12. füzete — ára 1 korona. Mel gén ajánljuk t olvasóközönségünk szívós érdeklődésébe. Egyesületi élet. A zemplénvármegyei vívó- és sportklub Sátoralja-Ujhelyben, saját tőkéjének gyarapítására, f. hó 21-én, a vármegyeháza dísztermében, zártkörű táncestét rendez. Felülfízetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek kaphatók a Meghívó előmutatása mellett: Szent-Györgyi Vilmos ur üzletében és 21-én este a pénztárnál. A vigalmi bizottság elnöke Meczner Gyula, az ifjabbik ; pénztáros Klein Andor, ellenőr Legeza János dr., jegyző Bajusz Ernő. — A közel száz tagból álló rendezőség csüggedetlenül munkál azon, hogy a táncest mennél fényesebb sikerű legyen, a mint hogy lesz is! A gálszécsi kórház egyesület vagyoni kimutatása 1901. december 10-én. Az 1901. szeptember 3-iki kimutatás szerint.................... 53244 K. 73 f. Perselygyüjtés......................... 33 K. 67 f. Házbér fejében befolyt ... 27 K. 50 f. Friedman Mór dr. ágyalapitványa .................................. 4000 K. — f. Kail Antal dr. adománya . . 10 K. — f. Kende Miksa dr. adománya . 100 K. — f. Kemény Dezső dr. adománya 30 K. — f. Novák István dr. rendes tag első részlete......................... 10 K. — f. Moskovits Géza r. t e. r. . 10 K. - f. Reisman Henrik r. t. utolsó r. 10 K. — f. Kamatok ....... 1210 K. — f. Kórházi telek......................... 2600 K. — f. Összesen :..............................él285 K. ttO f. Kiadás................................... 7 K. 99 f. 61277 K. 91 T7 Gálszécs, 1901. december hó 10-én. A j. kórházegyesület. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya e hó 19-én d. u, 4 órakor Sátoraljaújhelyben a vár• Itt említjük fel, hogy a járási kórházogyesület Gálszócsen f. hó 8 án tartott ülésén a kórház építtetését elvben foganatba vette, felkérvén lliibner Jenő budapesti műépítészt, a sátoralja-újhelyi új közkórház tervezőjét, hogy a részletes költségvetést készítse ei, Szerk, megyeháza kistermében dr.Láczay László elnöklete mellett ülést tart. Az izr. szegény iskolázó gyermekeket segítő egyesület Sátoralja-Ujhelyben, saját céljaira, a f. évi december hó 31-ik napján, a zemplénvármegyei kaszinó összes helyiségeiben (Dubay-féle ház) jótékonycélu zártkörű batyubált rendez. ■ ■Tar..ir»r~-ll líTjmT.T-gjgTííir------------■ ■ "■----------TAN ÜGY. 1 Zemplén vármegyei Tanitó-Epűlet toataloswt», — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Felhívás Zemplénvármngye összes állami tanítóihoz és tanítónőihez. Kedves kartársak ! Bizonyára mindannyian elolvastátok a segesvári áll. iskola derék tantestülete által kibo- csájtott és a »Nemzeti Iskola“ í. évi 30 iki számában szóról szóra közölt felhívást, melyben az állami tanítók fizetés javításának újabb elodázása miatt elkeseredésüknek panaszos hangon kifejezést adnak s egyúttal közös bajaink együttes orvoslása céljából, tömörülésre szólítanak föl. Ha igen, — a miben egy percig sem kételkedünk, — úgy fel a munkára! >M:rt ütött a tizenkettedik óra, s a késedelmezés igazságos ügyünk egyik lelkes apostola, Földes Géza kartársunk szerint is: — vétek* Az állami tisztviselők fizetesjavitása bekövetkezik. Az általuk megindított mozgalom kellő eredményre vezetett. Minket állami tanítókat egyes helyeken, mint például itt Sátoraljaújhelyben szintén csatlakozásra, a kibocsátott ivek aláírására és a megtartott gyűléseken való résztvevősre szólítottak föl. Anyagi helyzetünk javulása reményében csatlakoztunk hozzájuk mi is. — De amint látjuk, mig az összes áll. tisztviselők fizetésének javitása kilátásba helyeztetett, addig mi e tekintetben is háttérbe szorultunk. Nem azért, mert mi is csatlakoztunk a mozgalomhoz, sőt inkább részben azért, mert a legtöbb helyen az áll. tanítókat nem is szólították fel erre; részben s legfőképen pedig azért szorultunk háttérbe, mert a tisztviselőket jogos kérelmeikkel elutasítani nem merték, s az ő fizetésjavitásukat csak úgy látták könnyebben megoldhatóknak, ha a nekünk 1902. január 1-től megígért rangsorba való beosztást egy meg nem határozott hosszabb időre elodázzák, a mi meg is történt. Ilyen újabb sérelem után most már egész jogos az állami tanítói kar elkeseredése, méltányos feljajdulása és becsülésre méltó a segesvári áll. isk. tanítói testület által kibocsátott azon felhívás, melyben minis'erünket abbeli ígéretének beváltására sürgetik, hogy az állami tanítók a XI. rangosztályba még az 1902. évben beosztassanak. A felhivás többek közt ezeket mondja: »Ébredjünk végre föl, s lépjünk férfiasán a tettek színterére. Itt az alkalom ! Lám a tisztviselők együttes fellépésének meg volt az eredménye. Bizonyára meg lesz a mi együttes fellépésünknek is.« E lelkes felhivás, — mint az országban már eddig is számos áll. iskolai tantestületnél, úgy nálunk is kellő viszhangra talált, s ugyanezért tantestületünk egyhangúlag elhatározta, hogy a segesváriak mozgalmával szolidaritást vállal. Elhatározta továbbá, hogy mindnyájunk közös ügyeinek támogatása céljából vármegyénk összes állami iskolai tanerőit a Sátoraljaújhelyben megjelenő ösz- szes lapok utján egyakaratu csatlakozásra hívja föl. Fölhívásunkhoz azon erős reményünket fűzzük, hogy vármegyénk állami iskoláinál működő összes kartársaink minden habozás és gondolkodás nélkül csatlakoznak igazságos ügyünk vezérharcosaihoz 1 Egyben felkérjük tisztelt kartársainkat arra is, hogy csatlakozásaikra vonatkozó szives beleegyező értesítéseiket tantestületünkhöz legkésőbb íolyó évi december hó 25-ig beküldeni szíveskedjenek. Idevonatkozó értesítéseikre azért van szükségünk, mert célunk vármegyénk állami tanítósága nevében megkeresni megyebeli országgyűlési képviselőinket, hogy jóindulatú pártfogásukba v gyék abbeli kérésünket, miszerint, már az 1902-ik évben beosztassunk a rangosztályba. Célunk továbbá, hogy ugyancsak az egész megye áll. tanítói nevében tudomására adjuk csatlakozásunkat a segesvári áll. iskolai tantestületnek s felkétjük igazságos ügyünk támogatására a fővárosi napilapok és a tanügyi lapok szerkesztőségeit. Azon reményben, hogy tantestületünk fentebb említett ülésében hozott határozata vármegyénk összes állami tanítóinak érzelmeivel találkozik, kartársi üdvözlettel maradunk. Sátoraljaújhelyben, 1901. dec. hó 11-én. A sátoraljaújhelyi áll. isk. tanítótestülete,
