Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
ségei közé sorozta; tekintve, hogy az országnak e tekintetben való szabad rendelkezési joga nemcsak kétségtelenül fennáll, hanem az 1899. évi XXX. t. c.-ben újból is biztosítva lett; tekintve, hogy államkormányunk kijelentette, miszerint, ha az eddiginél jobb közgazdasági kiegyezést az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokkal kötni képes nem leend, az önálló vámterület tényleges állapotára helyezkedik; tekintve, hogy az államkormányt a haza érdekeinek megóvására és biztosítására célzó működésében támogatni a a bizottság hazafias kötelessége: egyhangú határozatával kimondja, miszerint az önálló vámterület felállítását óhajtja s az országgyűlés mindkét házát feliratban felkéri, hogy az önálló vámterület felállítása iránt törvényhozási utón intézkedni s az 1903. évben lejáró kereskedelmi szerződéseknek csak az 1907. évig leendő meghosszabbításához hozzájárulni mél- tóztassék. Az alispán jelentette a vármegye általános állapotáról, egyebek közt, hogy a beérkezett jelentések szerint őszi vetéseink igen szépek; a szüret eredménye a Tokaj-Hegyalján s bortermő hegyeinken mindenütt kitűnő ugyan, de vevő csak nem jelentkezik; a szinnai járás területén takarmány hiánya fog következni; az állami segítséggel végrehajtott Ínséges munkák felülvizsgáltattak és átvétettek; közutaink állapota várme- gyeszerte kielégítő; kanyaró betegség miatt Sátoralja-Ujhelyben az áll. elemi iskola elzáratott; Amerikába kivándorolt az időszak folyamán 721 egyén, visszajött 291. Az 1901. és 1902. évi közúti költségvetés dolgában újabb megokolt feliratot intéztek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez, hogy a szóban levő két év hosszára tartsa fel a régi állapotot (vagyis hogy hagyja meg az adókulcsot, mint volt, 6, azaz hat percenttel.) Szebenvármegye átirata a vármegyei tisztviselők fizetésének és járandóságának megjob- bitása iránt az országos kormányhoz címzett hasonló szellemű felirattal pártoltatni rendeltetett. A számonkérőszék december 2-iki ülésének jegyzőkönyve, melyből megnyugvással értesült a közönség, hogy a t. vármegye közpénztárai hiánytalanúl teljes rendben találtattak, tudomásul vétetett. A vármegye törvényhozása is produkált két újabb javaslatot; az egyik a rendelkezési pénztár létesítését, a másik a központi szegényalap kezelésének módosítását tárgyazza. Az egyik is, a másik is, ha csakugyan vármegyetörvénye lesz, közszükséget pótol. — Bővebben azért nem ösmertetjük itt e szabályrendeleti tervezeteket, mert lapunk „Hivatalos Rész“-ében már legközelebb meghirdettetnek. Az 1902. évre megválasztott bizottsági tagok — kik a „közérdek, igaz érdem és képesség számbavételével“ tisztújító elhivatásukat már a f. hó 18-án kezdődő restauráción fogják gyakorolni — a vármegye minden kerületében megválasztattak ugyan, hanem az igazoló-választmány javaslata alapján és véleményének elfogadásával, két kerületben, t. i. a nagymihályiban és a görö- ginyeiben a vizsgálat elrendeltetett, egy kerületben pedig, vagyis a szerencsiben, a bizottsági tag választás megsemmisittetett. Matolai Etele alispán élőszóval jelentette a közgyűlésnek, hogy a belügyi kormány Hadik Béla gróf főispánunknak 1200 K. évi lakbért folyósítván, Öméltósága a íőispán ezt a lakbért, addig az ideig, mig a székházban lakik, a vármegye pénztárának oda ajándékozta. (Éljenzés.) Ez a pénzbeli adomány, melyért az alispán a vármegye nevében köszönetét mondott, a székház jókarban tartására, mindenekelőtt pedig a nagy- és kisterem kiparkétozására fog fordittatni. (Helyeslés.) A Szerencs községben létesíteni szándékolt második patika dolgát behatóbbb tanulmány végett kiadták az alispánnak azzal, hogy az újabb nyomozatról beérkező jelentéssel kiegészített tárgyiratokat újabb véleményadásért utasítsa a közegészségügyi bizottsághoz. Délután 3 órakor a tanácskozás folytattat- ván, megszakítás nélkül tartott egész esteli 8 óráig. A délutáni napirendnek közérdekű tárgyai közül felemlítjük, hogy az 1902. évi jan. hó 1-től induló s hetenkint kétszer jelenő „Belügyi Közlöny“ — melynek járatása a középfokú hatóságokra nézve kötelező és a melyet a nagyközségek évi 6 K. előfizetésért, a községek pedig évi 4 K. előfizetésért kapnak —• a vármegye számára kellő számú példányokban megrendeltetett; — hogy a határbejárás, háromszögelés, felmérés, mérnöki helyszínelés, szóval a kataszteri nyilvántartás kiigazításával kapcsolatos költségek — dacára annak, hogy a katiszteri eljárás állami érdekből történik — ólomsúlylyal nehezedvén a községek háztartására, e költségek összeiratására és annak kimutatására, hogy ez a szokatlanul nagy teher mennyivel rugtatta fel a községi adókulcsot, az alispán újból uta- sittatott; — hogy Sátoralja-Ujhely tanácsának megengedtetett, miként nyúgdijintézeti alapjából 2600 K.-t beruházhasson biztos bérjövedelmet hozó ingatlanság létesítésébe; — hogy a tiszti főorvos lakásául szolgáló vármegyei rozoga épületnek alapjából leendő rekonstruálása jóváhagyatott, illetve az új épületnek a kir. állam- épitészeti hivatal részéről benyújtott tervezetet a belügyminiszterhez felküldetni rendeltetett; — hogy O.-Liszka község képviselőtestületének az a határozata, melylyel az ott létesítendő áll. elemi iskola céljaira ingatlanokat és rendeltetéssel biró tőkéket ajánlott fel, azok jogi természetének tisztázása céljából visszaadatott. Végezetül a főszámvevő mutatta be több községnek bírói, illetve pénztárosi évzáró felülvizsgált számadásait és költségvetéseit, (hogy melyeket: fel vannak sorolva jelen számunk „Községi ügyek“ c. rovatában. — Szerk.) Úgyszintén az 1900. évi községi számadások és az 1902. évi költségvetések benyújtásával hátralékos községek kimutatását. Beható tanácskozás, helyen kint élénk vitatkozás, sőt az elvek erősebb ütközése után a számvevőség határozati javaslatai elfogadtattak ; Sátoralja-Ujhely r. t. v. 1902. évi költségvetése pedig, bizonyos pótlások végett, a polgármesternek visszadatott. Ezek során a két napos, az el forgásban levő hat esztendős ciklusnak ez az utolsó közgyűlése, a főispán éltetésével — ki a tanácskozás egész során ernyedetlen kitartással elnökölt — véget ért. * A vármegye öreg hajója pedig evez tovább az idők folyásán. Ma-holnap túl a lesz a XX. század első restaurációján. És akkor, ha majd azon is szerencsésen átevezett, elmondhatja magáról Berzsenyivel: A szelők mérgét nemesen kiálltam Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben ... Kívánjuk a „hajó utasainak“, hogy egyetlen egyet se nyeljenek el közülek azok a félelmes örvények 1 Es hogy reménykedésük sajkájával mindannyian szerencsésen kiköthessenek az új ciklus révpartjához 1 Felhívás a bukovinai csángó magyarok érdekében. Ausztria egyik tartományában, Bukovinában él, köztudomás szerint, négy községben mintegy 10,000 magyar. E községek egyikében, nevezetesen A.ndrdsfalva községben, van egy 371 lelket számláló református egyház is. Ez az egyház most, a belügyminister- től nyert engedelemiuel, könyörületes adományokat gyűjt Magyarországon, hogy régi, rozoga fatemploma helyére uj templomot építhessen. Az egyházat alkotó 60 család szegény földmi vés, egyre-másra alig 2—3 hold földbirtokkal, minden más keresetforrás nélkül. A maga erejéből nem képes ily nagy feladat megoldására. Magyarországi édes testvéreitől várja — mert csak innen várhatja — a segedelmet. A , Zemplén“ is — mely a székelymagyar lakosságot Bukovinában letelepített zempléni főur jogán közel álló szellemi atyafiságot tart fel andrásfalusi véreinkkel — a legmelegebben ajánlja a csángó-magyarságnak szóban levő ügyét a t. olvasóközönség szives figyelmébe, jó- akaratu támogatásába Segítsük meg kész szívvel, szeretettel idegenbe szakadt és ott magyarságukért nehéz harcokat vívó, de nemzetiségükért bámulatos erővel, odaadó hűséggel ragaszkodó csángó-véreinket, hogy egy szegény bár, de állandó jellegű templomban magyar szívvel, magyar nyelven imádhassák továbbra is a magyarok istenét! Kegyes adományokat az andrásfalusi templom javára készséggel elfogad és nyugtat kiahóhivatalunk is, mely az adakozást a szerkesztőség és a maga nevében ezennel megnyitja öt koronával. Az elmúlt baj már bút nem hoz, s tanulja meg rósz játéküoz Vig képet kell mutatni. Üsse meg a tüzes ménkő, ezt gondoltam magamban Resignáltam ;i» még sem leszek soha ön hatalmamban Én quietalt11 Szolga Biró, látom azt hogy mint vers iró Ujj kalodába estem. Pedig kutyább sints e’ földön mint az asszony kaloda Ott vatzoghatsz, tsak egy újod tsipentsék ezek oda . . . De Istenem ! mit volt tennem ? az asszony launéhez Úgy hozzá vagyok én szokva, mint Tót a cziberéhez Mint hogy már meg kellett lenni jó kedvvel kezdtem zengeni A’ Restaurátiót. Hozzá járulván szent kegyek Músáimnak, a’ mellyel Húromat illetni szokták úgy néha hellyel hellyel Néki riadt gyakran Dallom, mint duda a’ lakodalom Víg zsinatjai között. Nektek is édes Barátim, ámbár a mi közöttem ’S Mu’sáim közt esik soha bolondra nem kötöttem, Mondok valamit Dallombol, ha felserkenek álmomból Mert egy kicsit szúnyadok * # * Hatalmas Restorátió, Te egy egész Vármegye Rúgó tolla, sarkantyúja, hagymáz forró hidege Ki minden inba és érbe tüzet öntesz és a vérbe Ujj circulátiót12 kezdsz! Te hiv barát ismertető 1 Te barátság próbája 1 Te általad le hullott már sokaknak álortzája. Te takarsz sok Judásokat, és sok szép mézes tsókokat Tsúf pofokkal esmértetszl Te hatalmas torok nyitó, bor pálinka kortsolya Traktaszerző, barát halász, egésség és pénz molya, A’ viz kórság bántsa bátor, vagy lohasztó visicátor13 10 Átadtam a hivatalomat. 11 Nyugalomba vonult 11 Keringést. ” Vesicatorium = hólyaghtizó szer. A’ szegény bankótartót. Te formálsz a’ durvából is nyájas emberségtudót Minden hajlong, minden köszön, Tótnak Magyar ennek Tóth. Bé köszöntünk e’ Tavasszal mi is Tisztek egy arasszal Alább mint másszor szoktunk. Félre tész a Candidátus14 minden idegenséget Barátjának fogad mindent, barátot ellenséget A’ barát hogy jól kiáltson, az ellenség hogy ne ártson Farkat tsóvál két felé. Edjik egy rég elfelejtett barátját ölelgeti Másik ellensége előtt tetteit mentegeti Harmadik a’ borát tolja a’ por népre ’s ezt gondolja Torok kiált: hadd igyék. Itt egy ígéreteket tész Istennek és embernek Ha szive óhajtásai majd teljesedést nyernek Másik meg fogadást tészen, hogy nagy viasz gyertyát vészen A’ Rókushoz15 ha rukkol. A’ Harmadik afí'ektálja, hogy neki nagy büntetés A’ Hivatal, holott tudjuk, hogy e’ tréfás tettetés A’ bolondot el ámítja, de az okosat vidítja Quoniam risum movit.16 A’ negyedik bölcsen tudván, hogy az Asszony a fő toll A’ tág világ dolgaiban ’s Éva anyánk asszonytól Fogva máig szokás volt ez, a’ Férj tesz de Asszony végez: Asszonyokat birbitál17 Hízelkedik, tsapj’ a’ levet, Théátromba hordozza Tsalja őket — — — — — — — — — — — így tsinál magának urat a’ jámbor és illy módon hat Asszony által a Férjhez. Ötödik a kávéházba szedi a vótumokat Puntson, kávén csokoládén vásárolja azokat Vagy szerteszét küldözgeti, kikbe fő reményét veti Biztos Verbunkossait. A hatodik könyveket ir és exemplárt osztogat18 '* A jelölt. 16 Pesten a Rókus-kórháznál volt a gyülekezés a restorációkor. 16 Mert nevetésre bizgat. 17 Sugdos a füleikbe. 18 Tisztelet példányt ad._____________________________ Folytatás az X. mellékleten,
