Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
1901. November 9. I. Melléklet a „Zemplén41 45. számához király őfelségére. A hatalmas éljenek után nyomban XIII. Leó pápa egészségéért emelt poharat. — Ezután Bárczy Bendek, járási főszolgabíró úgy a maga, miut a jelenvoltak nevében, a felett érzett véghetetlen sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Szegedy, kinek e járás területén Bukócz-hegyi hegumeni minőségében aratott érdemkoszorúja hervadhatatlan — eltávozik szerető körünkből, arról a helyről, a hol őt oly állandó szeretettel és ragaszkodással vette körül az intelligencia és a köznép egyaránt. — Unghváry Ede, a Bukócz-hegyi monostorra vetett történeti érdekes visszapillantás után, pohárköszöntőjében kiemelte volt a Szegedy érdemes nevét, ki a tett embere lévén, csodás dolgokat müveit ott, a hol már minden az enyészet torkában volt és a Bukócz-hegyi ős-monostort, a magyar határszélnek ezt a számottevő szellemi végvárát, úgyszólván a romokból építette újjá; ezért abbeli óhajtásának adott kifejezést, hogy a Szegedy Bazil neve ne csupán a mi sziveinkben éljen, de buzdításul a Bukócz-hegyi monostor arany- könyvében is megörökittessék a késő utódok számára, az ő hervadhatatlan érdemeivel egyetemben. — Kapusinszky Emil, bruzsniczai gk. lelkész, szép szavakban adta elő, hogy a Bukóez- hegyen Szegedy előtt a katolikus hívek lelki gondozását is elhanyagolta a nagy fokú nemtörődömség; de a midőn Szegedy a monostor falai közé került, első dolga az volt, hogy a hívek megfelelő lelki vigaszban részesittessonek ; ezért nemcsak azt fájlaljuk, hogy ebből a mi határszéli végvárunkból egy szivvel-lélekkel magyar ember távozik el, hanem fájlalja a szegény nép is az ő istenszive szerint való lelkiatyjának távozását. — Lantos János szolgabiró szintén meleg szavakban vett búcsút a főurtól és kérte hogy az ő sztropkai tisztelőiről ne feledkezzék meg soha, egyszersmind kívánta, hogy uj otthonában is oly sikerrel munkálja a közjót, mint teljesítette szent fetadatait volt otthonában, a Bukócz-hegyi monostorban. Ezntán még többen mondtak hasonló értelemben igen sikerült felköszöntőket. Á vig cigányzene mellett a bucsuest átnyúlt a reggeli órákba, a mikor az elválás mindenkinek valóban nehezére esett, mert mindenki igen jól tudta mérlegelni, hogy mit vészit a Szegedy távozásával Sztropkó és környéke: t. i. a magyarságnak is egy buzgó apostolát. A mi némi vigasztalást nyújt az, hogy Szegedy nem távozott el vármegyénkből, mert csupán a szomszédos krasznibródi monostor vezetését vette át kölcsönös csere utján s igy vármegyénk nem veszítette őt el, sőt a Szegedy tevékenységének itt, az ő uj otthonában, még több hasznát veheti; de mi nekünk ez vigasztalásul nem igen szolgálhat, mert mi e pótolhatatlan veszteség okozta űrt egyhamar betölteui képesek nem leszünk 1 r. 1. Hírek a nagyvilágból. A kínai özvegy császárné ellen egy alattvalója gyilkos merényletet követett el. A merénylő dárdát használt fegyverül s megölte a császárnénak egyik kísérőjét. A császárné maga sértetlen maradt. A merénylőt leütötték. Li-Hung-Csang, a kínai birodalom külügy- ministere, a nemrégiben is, mikor Kina és a nagyhatalmasságok békekötését tárgyalták, sokat em- legetet főmandarin, váratlanul meghalt. Törökország nagy bajban van. Fránciaor- szág először csak fenyegetődzött, hogy megszállja Mitiléne kisázsiai szigetet, ha Törökország azonnal meg nem fizeti egy fráncia alattvalónak, Lo- rando urnák, tetemes és már vagy '25 éve halogatott tartozását. Most, hogy a török szultán végre sem fizetett, Caillard tengernagy erős hajóhad élén megszállotta Mitiléne szigetet, kitűzte ott a fráncia zászlót, elfoglalta a sziget kikötőit és lefoglalta a vámjövedelmeket, sőt megszállással fenyegeti a Dardanellákat is, melyek bevezető utjai Kons- stantinápolynak. Ha a szultán tovább is makacs- kodik,lázadás törhet ki a Balkánon és egész birodalmában. Oroszország minden ponton támogatja Fránciaország erélyes fellépését. A franciák tengeri hadi kikötőjében, Toulonban, a második hajóhadosztály is készen van az indulásra, Maigret tengernagy parancsnoksága alatt, hogy szükség esetén Caillard hajóhadának a Dardanellákon segítséget nyújtson. Oroszországban 10 fokos hideg idő jár, minek következtében az orosz Dunán, vagyis a Volga folyamon, már megindult a jégzajlás. Hírek az országból. Őfelsége a király csütörtökön Budapestről Becsbe útazott György görög király fogadására, ki akkor mutatta be fiát, György herceget, Kréta-sziget kormányzóját, királyunknak. Uj püspökök. A hivatalos lap közli, hogy a magyar országos kormány előterjesztésére kinevezte a király Várossy Gyula dr. kalocsai apát-kanonokot székesfejérvári, — Széchenyi Miklós gróf dr. jaáki apátot győri, — István Vilmos dr. felszentelt püspököt pedig szombat- helyi megyés püspökké. „Négy uj szobor. Budapesten, az Andrássy- ut köröndjén, legközelebb már felállítják a Bocskay István, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor és Pálffy János gr.,díszes szobrait, melyeket őfelsége a király adományozott székesfővárosunk ékesitésére. A választói jog kiterjesztése és a köz- ségenkint való titkos szavazás behozatala iránt — melyet annak idején képviselő korában alispánunk, Matolai Etele proponált a Tisztelt Háznak — mozgalom van kiindulóban Pozsony szab. kir. város törvényhatóságától. Máramarosban a havasokra már rátelepedett a frisen esett hó, a mi azt jelenti, hogy ott már vége az ősz haldoklásának és itt van helyébe a tél. Hunn-magyar rokonság. Régi történeti hit, eddig homályos háttérrel, melyet most kezd megvilágítani a nyelvtudomány. Legújabb bizonyosságok, hogy erkölcs, harang, hölgy, ige, tőgy, tulok és zerge szavaink élő nyelvünkben a hunn nyelv maradványai. A felszámolás alatt álló Szegi gőzmalom részvénytársaságnak 1901. évi november hó 17-én Sátoralja-Ujhelyben tartandó rendkívüli közgyűlésén a felszámolás eredményéről beterjesztendő jelentések. 1. A felszámolók jelentése. Tisztelt közgyűlés! A f. évi április hó 14-én tartott rendes közgyűlésben a társaság feloszlása kimondatván, alólirottak megbizattunk a társasági vagyon felszámolásával. Megbízatásunkhoz híven igyekeztünk a mihamarábbi lebonyolítást. eszközölni és örömünkre szolgál jelenthetni, hogy egy 8 kor. 84 fillérnyi kisebb követelésünkön kívül a társulati vagyont immár folyósítottuk és az készpénz gyanánt nagy részben egy budapesti, részben pedig két sátoralja-ujhelyi pénzintézetnél van gyümölcsözőleg elhelyezve. Említett 8 K. 84 filléres követélésünket behajthatatlannak tartván, nem kísértettük meg, sem bírói utoni értékesítését, sem pedig a közjegyző közbenjöttóvel való árverelését, mivel a költségek meghaladták volna a követelés magasságát és igy indíttatva láttuk magunkat ezen összeget a kétes követelések tartalékalapja terhére leírásba hozni. Ezen kisebb tételen kívül az összes követeléseink behajtásánál illetve értékesítésénél mindössze még egy perbeli ügyben 39 K. 20 fillérnyi felebbezési és utazási költség merült fel a társulat terhére, mely "összeg költségek címén számoltatott el. Tekintetbe véve, hogy a vállalat nagy ösz- szegü értékeinek folyósításánál csak ily lényegtelen kis veszteség merült fel, a lebonyolítás eredménye mindenesetre a legkedvezőbbnek mondható A kereskedelmi törvény 202. § ának második bekezdése értelmében a társasági hirdetmények közzétételére meghatározott „Zemplén“ cimü lapban, úgyszintén a »Budapesti Közlöny“, ben 1901. évi április 21-én, 28-án és május 5-én közzététetett a társaság feloszlása, és a társasági hitelezők felhivattak követeléseiknek a harmadszori közzétételtől számított 6 hó alatt leendő érvényesítésére; miután hitelezők a törvényes időben nem jelentkeztek és olyanok tud- tunkkal nincsenek is, a társasági vagyon felosztására nézve akadály nem forog fenn. Tudomására hozzuk a t. közgyűlésnek, miszerint a „Zemplénmegyei kereskedelmi, ipar-, termény és hitelbankkal* megállapodtunk abban, hogy a keresk. törvény 207. §-ának rendelkezése szerint a társaság könyveinek és egyóbb iratainak a felszámolás befejezésétől számított 10 éven át történendő megőrzését saját helyiségeiben elvállalja, azzal a kötelezettséggel, hogy az érdekelt részvényeseknek az azokba való betekintést minden hétköznapi délutáni 3—5 óráig tartó időben megengedi. Ennek ellenében a Szegi gőzmalom részvénytársaság azon két szekrénye, a melyekben a könyvek és iratok elhelyezvék, a bank tulajdonába megy át és a 10 év letelte után az iratok és könyvek felett a címzett bank mint sajátja felett rendelkezhetik, de az őrzésért egyébb követelést nem támaszthat. Ennél fogva folyamodtunk a sátoraljaújhelyi kir. törvényszékhez, mint keresk. bírósághoz, hogy a társaság megőrizendő könyveinek és iratainak elhelyezésére a címzett bank helyiségét jelölje ki. A fennebbi intézkedések következtében a két szekrénynek a könyvekben szereplő 404 kor. 33 fillérnyi értéke az értékcsökkenési tartalékalap számlájának terhére leírásba hozatott. Jelentjük továbbá, miszerint megállapodtunk a zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbankkal arra nézve is, hogy a társulat részvényeinek beváltását annak idejében az intézeti pénztáránál fogja foganatosítani és hogy ezen műveletért s a kezelésért 200 korona díjazásban részesül. Tudomásul adjuk egyúttal, hogy: a) a 300-ik sz. részvény után a 21. sz. esedékes szelvényre első 14 frtos osztalékot vagyis 28 kor.-át. b) a 300-ik sz. részvény után a 22. sz. esedékes szelvényre eső 12 frtos osztalékot vagyis . 24 „ c) a 300-ik sz. részvény után a 23. sz. esedékes szelvényre eső .10 frtos osztalékot v. is . . 20 „ d) a 300-ik sz. részvény után a 24. sz. esedékes szélvényre eső 6 frtos osztalékot, vagyis . . 12 „ e) a 189, 250. és 300. sz. részvények után a 25-ik sz. esedékes szelvényre eső, darabonkinti 18 korona osztalékot, vagyis összesen ............................. . 54 „ Összesen tehát . . 138 koronát mint fel nem vett osztalékot, továbbá a Török Antalnót megillető követelése fejében 40 koronát, e szerint tehát összesen 178 koronát az illetők javára a sátoralj a-uj helyi kir. törvényszéknél készpénzben bírói letétbe helyeztünk. A beterjesztett mérleg és vagyonkezelési eredmény számlájából kitűnik, hogy a felszámolás alatti társulatunk tiszta vagyona 210534 korona 79 fillért képez. Feltüntettük azonkívül, illetve számadásba hoztuk a pénzintézeteknél kamatozólag elhelyezett készpénzünk után még el nem számolt kamatokat 1901. évi december hó 10-ikóig számítva, mely összeg 4076 korona 69 fillérre rag és ekképpen 214611 korona 48 fillérnyi vagyon van kitüntetve. Azonban a számadásokban felsorolt azon tételeken kívül, melyek mint fizetendők tartalékba vétettek, illetve a mérlegben teher gyanánt vannak feltüntetve, még elkerülhetetlen költségek és különféle adók fognak a végelszámolásig felmerülni és ezek fedezetére előirányzatunkhoz képest még 2611 K. 48 f. tartalékba veendő, miért is a számadásokban ezen összegeket, mint bekövetkezhető kiadásokat teherként tüntettük fel. A számadások ekképeni összeállítása mellett a részvények beváltására 212.000 korona áll rendelkezésünkre és habár a törvény szerint korlátlan jogainkhoz tartozik a vagyon felosztás idejét és módozatait megállapítani, ahhoz mégis a tisztelt közgyűlés hozzájárulását kérjük. Azon esetre tehát, ha a különféle adó és egyéb felmerülő költségekre tartalékba vett ösz- szeg időközben valamely tény által az előirányzattól eltérőleg változást nem szenvedne, indítványozzuk, méltóztassék elhatározni, miszerint ezen közgyűlés jegyzőkönyvének a kir. törvényszékhez való beterjesztése és a kir. törvényszék jóváhagyó tudomásvétele után a feltüntetett és rendelkezésünkre álló: 212.000 korona értékű vagyont a társulat által kibocsátott 500 drb részvénynek darabonkinti 424 koronával való beváltására fordítsuk és hogy a beváltási időnek és módozatainak kihirdetése után a részvények beváltását a „Zemplénvármegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbank“ foganatosítsa. Végül felkérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a mennyiben a kereskedelmi törvény 203. §-a szerint a felügyelő bizottság ellenőrzési kötelessége a felszámolás tartama alatt érintetlen marad, viszont a felügyelő bizottság mandátuma, miután alapszabályilag csak 3 évre voltak megválasztva, 1902. évi március hó 28-án lejár, azon esetre, ha netalán előre nem látható akadályoknál vagy körülményeknél fogva a végfelszámolás ideje 1902. évi április elsején túlterjedne, hogy a jelenlegi felügyelő bizottság működése a felszámolás teljes befejeztéig meghosszabbi- tassék Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 1901. okt. 27-én. Szöllösi Arthur, felszámoló. Csink Gyula. felszámoló. Szöllősy Gyula, a felszámolók elnöke. Dr. Scliöu Vilmos, felszámoló. 2 Felügyelő bizottság jelentése. Tisztelt közgyűlés! Reánk ruházott feladatunkban a kereskedelmi törvény rendelkezéseihez képest eljárván, a felszámolás alatt álló társaságunk ügyeinek lebonyolítását és vagyonának kezelését kellőleg ellenőriztük és a felszámolók által nekünk fe
