Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
poly Izsép község összekötő útja a Varannó, Tót Jesztreb, Tapoly Izsép és gradzint vicinális közút kiágazásánál a vicinális úti közúti hálózatba vétenek fel. Á vármegye törvényhatósági bizottsága méltányolva az érdekeltség előterjesztett kérelmét. az államutat a Tapoly híddal és ez Tapoly Izsép községgel összekötő községi utat a vicinális utak hálózatába fölvezzi s utasítja a vármegye alispánját, hogy az 1890 évi I. te. 36. § a értelmében a hozzájárulási tárgyalást tartra meg. Jelen közérdekű hálózat a „Zemplén“ hivatalos lap utján 30 napig meghirdettetvén uta- sittatik Sátoralja-Ujhely polgármestere s a járások főszolgabirái, hogy a határozat meghirdetését igazoló községi bizonylatokat, esetleg a beadandó felebbezésoket további 5 nap alatt a vármegye alispánjának mutassák be. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta: Bernáth Aladár, Dókus Gyula, IV. aljegyző. főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának Sátoralja-Ujhelyben 1901. évi május hó 15 én tartott közgyűléséből. 195/8179. sz. Olvastatott a Nmgu földmi- velésügyi ministerium folyó évi 3061/eln. szám alatt az erdömunkásokról szóló 1900. XXVIlI-ik te. végrehajtása, és az eljárási szabályok tárgyában kelt rendelete. A rendelet a központi jegyzői karnak a járási főszolgabiráknak és Sátoralja-Ujhely város polgármesterének kiadatni és a „Zemplén'* hivatalos közlönyben közzetétetni rendeltetett. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Prihoda Etele, Dókus Gyula, Ill-ad aljegyző. főjegyző. hásolat. 3661/1. ein. sz. Magy. kir. Fölmivelésűgyi- mínister valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak Budapest székes fővárosnak Fiume kormányzójának valamennyi közigazgatási bizottságnak. A m. kir. földmívelésügyi minister rendelete az erdőmunkásokról szóló 1900. évi XXVIII. te. végrehajtása és az eljárási szabályok tárgyában. — Az erdőmunkásokról szóló 1900. évi XXVIII. törvénycikk végrehajtása és a törvény 45. §-a értelmében az eljárási szabályok megállapítása tárgyában az utóbbiakra nézve a m. kir. belügyi és igazságügyi minister urakkal egyetértőig rendelem, hogy az 1900 évi XXVIII. te. végrehajtása körül továbbá az eljárási szabályokra nézve, a mennyiben ez a törvény másként nem intézkedik, megfelelően az 1898. évi II. te. végrehajtása s illetőleg az eljárási szabályok tárgyában a m. kir. belügym és igazságügyi minister urakkal egyetértőén 1898. évi február hó 15-én 2000 I/eln. szám alatt kiadott rendeltemnek szabályai alkalmazandók — Kelt, Budapesten, 1900. évi április hó 14-én. Darányi sk. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának Sátoralja- Ujhelyben 1901. évi május hó 15-én tartott közgyűléséből. 123/9771. Olvastatott a vármegye főjegyzőjének a vármegye tisztviselők és más alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetésijárulékról alkotandó szabályrendeletre vonatkozó javaslata. A bemutatott szabályrendelet tervezet elfogadtatván határozati erőre emeltetik s a „Zemplén“ hivatalos lap utján 30 napig megliirdet- tetni határoztatok. A főszolgabirák és a polgármester a meghirdetést tanúsít községi bizonylatoknak és a netáni felebbezéseknek 30 nap alatti beadására, az alispán pedig a bizonylatok beérkezte után a szabályrendeletnek 3 példányban mindkét közgyűlés határozat kapcsán a nagyméltóságu Belügyministériumhoz leendő felküldésére utasit- tatik. Kmf. Jegyzetté és kiadía: Dókus Gyula, Szabályrendelet, a vármegyei tisztviselők s más alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékról. 1. §. A vármegyei tisztviselők, segéd-kezelő személyzet éz szolgák nyugdíjintézetének tagja után hátrahagyott özvegyeknek, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváknak, a 4 §-ban foglalt kivétellel temetési járulékra van igényük. 2. §. A temetési járulék az elhalt alkalmazottak után a legutóbb élvezett beszámítható javadalmazás, nyugdíjban elhaltak után pedig a nyugdíj összege alapján állapittatik meg és pedig: a) a javadalom három havi összegével, ha az alapal szolgáló javadalmazás 2000 koronát meg nem halad. b) a javadalom két havi összegével, ha az 2000 koronát meghalad, ebben az utóbbi esetben azonban a temetési járulék 500 koronánál kevesebb 1200 koronánál több nem lehet. 3. §. A temetkezési járulékra nem tarthat igénót: 1. azon nő, aki a férj halálakor férjével nem él együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés, nem az ő hibájából következett be. 2. azon nő, aki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekmény miatt hivatal vesztésre ítéltetett. 4. §. A temetési járulék az özvegy járulékát képezi és csak olyan esetekben, ha az elhalt után özvegy nem maradt hátra, vagy ha a hátra hagyott özvegynek temetési járulékra igénye nincs, illeti a temetési járulék az elhalt után hátramaradt igényjogosult árvákat és az ilyenkor a gyám vagy gondnok rendelkezésére bocsáj tandó. Ha a nyugdíj jogosult vagy nyugdíjazott vármegyei alkalmazott után, sem özvegy, sem egyenes leszármazó örökösök sem maradnak és az elhunyt oly vagyont, mely temetési költséget fedezni nem hagyott, temetésének költségeire a 2. §. szerint kiszámítandó összegből a tényleg kiadott és okmányilag igazolt kiadások a 6. §. figyelembe tartásával a temetés költségeit fedező kezeihez kiutalandó. 5. §. A temetési járulék azt az alapot terheli, a melyből az elhalt alkalmazott fizetését húzta. 6. §. A temetési járulékot az -elhalt vármegyei alkalmazottak után a vármegyei számvevő és a tisztiügyész véleményének meghallgatása után az alispán állapítja meg. Az alispán határozata a kézbesitéstől számított 8 napon belül a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűléséhez fellebbezhető. Az alispáni határozat a tiszti ügyésszel mindig közlendő, a ki abban az esetben, ha a hozott határozat a jelen szabályzat rendelkezéseivel ellenkezik, az ellen az 1886. évi XXI. t.-c. 70. §-ában megszabott hatásköréből kifolyólag, mint a törvények és szabályrendeletek őre, a vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűléshez felebbezni tartozik. A törvényhatósági bizottságnak határozata ellen az 1896. évi XXVI. t. c. 45. §-a értelmében panasznak van helye. 7. §. Az 1881. LX. t.-c. §-a értelmében a temetési járulékra, sem bírói, sem közigazgatási végrehajtást vezetni nem lehet, csakis V8 részére a gyógyköltségek és a többi részére a temetési kiadásokra. Sátoralja-Ujhely, 1901. május 1-én. Dókus Gyula, főjegyző. 2993/1901. kig. sz. A bodrogközi j. főszolgalirdjdtól Körözvények. I. Folyó évi június hó 12-én Farkas Lajos Ung megye csepelyi lakos kárára 2 drb. ló, az egyik fekete heréit, homlokán csillag, körme kerek — és egy 3 éves világos pej, jegynélküli kanca elszökött és azóta feltalálható nem volt. Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hivatalomhoz jelentés teendő. II. 3187/901. kig. sz. Folyó évi június hó 21-én Schwartz Bernát gávai lakos kárára egy drb. 12 éves N. 1. bé- lyegü fehér szőrű tehén elszökött és azóta feltalálható nem volt. Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálása esetén hivatalomhoz jelentés teendő. III. 3360/1901. kig. sz Folyó évi június hó 20-án 3 drb. 1 éves (2 ürü 1 kos) mind három nyiratlan juh találtatott Karád községben bitangságban és a községi biró által vétetett gondozásba. Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy ezen körözvény megjelenésétől számított 15 nap alatt a község birájá- nál annál is inkább jelenkezzék, mert ellen esetben a 3 drb. juh mint gazdátlan jószág, az 1894. évi XII. t.-c. 105. §-a értelmében el fog árvereztetni. Kir.-Helmecz, 1901. június ho 2-án. Bencsik, főszolgabíró 2750/1. 901. sz. A sátor alj a-újhelgi j.főszolgabirdjától. liörözvény. Stefáncsik József bodzás-ujlaki lakosnak egy barna hátú veres orrú és lábú kan kopókutyája július hó 9-én megszökött; megtalálója fenti tulajdonostól illő jutalomban részesül. Sátoralja-Ujhely, 1901. július 11-én. Horváth István, szolgabíró. Nyilt-tér. *) A .Zemplén“ f. évi 27-ik számában Tur- kinyák K. Iván h.-zbojnai gk. h. lelkésznek a E rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget A szerk. Pánszláv izgatás cimü közlemény elleni védekezést tartalmazó levelében oly kistéléi foglaltatik a „jegyzők“ tehát nem „egyes“ jegyzőkre vonatkozólag, melyet szó nélkül hagyni nem lehet; ez pedig a „jegyzők“ és utbiztosok túlkapása és ember nyuzása kifejezés. Nekem és kartársaim összességének a Felvidéki és a szerecsent mosdató gk. lelkész közötti ügyhöz semmi közünk nincsen ; azért nem értem, miért érzi magát feljogosítva nevezett lelkipásztor oly kifejezés használatára, mely nem csak a jegyzőkre, hanem a mi felettes hatóságainkra is sértő, a kik az általa jelzett gk. lelkésznek „akadémikus“ ellenőrzése (?) alá helyezett „túlkapásainkat* és „embernyuzásainkat“ eltűrik. A „túlkapás“ szót ugyan értjük és ismerjük, habár ebben mérsékeltebbek vagyunk mint „egyes“ gkatli. lelkészek, de az „embernyuzás'* szó értelmezését „akadémikus“ fejtegetésiből kifelejtette. — De alig ha rajta nem gyakorolta ezt valaki, s ezen műtét hibbanthatta meg ő tisz- telendősége eszét s ennek hiányában felejtette ki a szövegből az „egyes“ szót. Mit mondana ahhoz a gk. lelkészség, ha mi analog ezzel „lelki nyuzók“-nak neveznők ? Ezt mi nem mondjuk, nem mondhatjuk, mert hála Istennek nagyon kevés van köztük, a kire ezen „akadémikus“ kifejezés alkalmazható, de ő tisztelendősége hívei örülhetnek (?) hogy papjuk a kivételek közzé nem tartozik. Midőn tehát a velünk szemben használt idomtalan kifejezést magam és kartársaim nevében visszahárítom ő tisztelendőségére; gratulálok azon egyházmegyének, a melynek ilyen „akadémikus“ papja van. Isten éltesse sokáig! Udva, 1901. július 10. Kula István, körjegyző. a. szerkesztő póstaja. I>. I>. — Falkus. A .Nagyauyám' c. megjelenik, csak terünk engedje, hogy mielőbb. 1). M. — B.-Szerdaliely. Olyan igazolvány most célhoz nem vezetne. Ha csak lehet okkal-móddal a nélkül is besegittek. Lehet-e a férfiaknak hinni ? — Mimi szerelme — A nyári gavallér — Az első bojtár — Magda: be vannak iktatva tárcaközlendőink sorozatba, Sz. — Bukóczkegy. Máskor is szívesen. O. Cry. — most: Eperjes. A szives tájékoztatást nagyon köszönöm. T. K. J. •— urnák. Az „Alkotmányinak azt a cikkelyét mi már előbb olvastuk, s mint olyat, mely politikai meggyőződésünkkel ellenkezik, egyszerűen félretettük. B. P. — Helmecz. Mai számunkról lekésett. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás Gáza. Kiadó-tulajdonos : ÉfalQrt G-yula. SS iráetéssk. 554, 708. 715 és 812/1901. végr. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság 1901. évi V. I. 28/1, 144/1. 1900. Sp. I. 997/3. és 1900. V. II. 327/1. számú végzése következtében Dr. Tüchler Sándor, Dr. Rosenthal Sándor, Dr. Grosz Dezső és Fodor Pál ügyvédek által képviselt Wagner Emanuel, Nagy Ignácz, Horváth Mátyás és Kornstein Ignátz javára Kántor Mihály sárospataki lakos ellen 600, 400, 195 kor. 40 fillér és 44 kor. GO fill, s jár. erejéig 1900. május 11., novemb. 24. és 1901. márcz. 22. és máj. 7. foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 2540 koronára becsült következő ingóságok u. m. : házi bútorok, ökrök, vetögép és szekér nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság 1901. évi V. I. 28/9., 144/4, 162/4. és 257/2. számú végzése folytán 640 korona tőkekövetelés, ezeknek esedékessé vált 6°/0 kamrtai, *|3 °|0 váltódij és eddig összesen 394 korona 11 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Helyben alperes lakásán leendő eszközlésére 1901. évi juüus Hó 19-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felül foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. ij-a értelmében ezek javára is foganatosíttatni fog. Kelt S.-A -Ujhelyben, 1901. évi junius hó 20-án. Tomasovszky Lajos, kir. bir. végrehajtó. Kapható Malártsik György fűszer-kereskedésében Siitoralja-Ujhaly,
