Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
\ CSARNOK Erdőben. Hüs erdőben járok zöldelő fák között, A hová ki engem lelkem vágya űzött: Itt olyan jó nekem ! . . . Virágoknak száza dús illatát ontja, Madarak dalától hangzik a fák lombja S ér csobog csöndesen. A virágillatot s a dalt úgy élvezem S figyelve mereng el szemem az érvizen: Mit súgnak a habok ? S illat, dal, habzugás álomba ringatnak : : Hej, de régen tudtam magam oly boldognak, A minő most vagyok ! A mit zür-zsivaj kázt hiába keresek, Azt hirdetik: virág, dal, hab és levelek: Szeretet, tégedet 1 A mit látok, hallok, egy szép, nagy összhangzat A mely dicsőíti végtelen hatalmad’: Te, örök Szereteti Ide, ide jertek, sors-bántotta leikok: Kebletek sebére itt balzsamirt leltek S bútok édessé lesz! És ide jöjjetek, ti vidám emberek : Teljesebb, igazabb lesz itt örömetek, Hol mind velünk érez! (Eperjes.j Kerekes l*ál Közgazdaság. A. m erikáról. Ág-Csernyő, okt. !. (Mezőgazdasági kiállítás, vásár és sok mlndoufóle specialitás Amerikában.) Amerika a különlegességek hazája. A specialitás itt úgy a politikai, társadalmi, mint tudományos és minden szakmabeli életre vonatkozik. A po'itika veszedelmes miazmáit A mer ka termeszti és növeli nagyokká. Eddig iegalább igy tette. A tudománynak és a mai modern korszellemnek megfelelően sokkal reálisabb alapra van fektetve, mint Európa, a társadalom pedig egymaga a különlegességek halmozata. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha Amerika túltett rajtunk minden tekintetben. A legra- ffinirozottabb, legokosabb politikusoktól kezdve a legleleményesebb farmerig valamennyien munkás, óriási kitartó erővel rendelkező, vállalkozó emberek 1 Itt láttuk heteken át Barnum cirkuszát, mely bámulatot keltett egész Európában, annál az egyszerű oknál f gva, mert a vén Európa mindeddig még ilyet nem produkált. Ilyen zsánerű ám az amerikaiaknak minden egyes ténykedése. A kiállítások évenként rendeztetnek, folyton növekedő arányokban. A legutóbbi csikágói mezőgazdasági kiállítást Illinois állam kormánya és egy külön e célra kiküldött nagy nemzeti bizottság rendezte. Két főcsoportra oszlott a kiállítás, Egyik a kormány, a mezőgazdasági hivatal egyes szakosztályainak kiállítása a következőkből állott: 1 időjárási hivatal, 2. állati termékek hivatala, 3 vegyészeti osztály, 4. állattani osztály, 5. gyümol- Ciészeti-, 6. erdészeti-, 7. növén>tani és 8. kisérleli állomások központi hivatala. A kiállítások egyszersmind lóversenyekkel, az állatok felvonulásával, felolvasásokkal vannak egybekapcsolva, A kiállítók kiállított tárgyaik kitüntetése képen pénzdijakat, érmeket és okleveleket szoktak kapni. A pénzdijak meglehetős nagyok és egészben tekintélyes összeget tesznek ki, így p. o. low a 110 kerületi gazdasági egyesülete az 1899. évben tartott kerületi kiállítások és álla: szemlék alkalmával összesen 104,180 dollárt fordított dijakra. Csikágóban 3.240, 520 dollárt fordítottak e célra. Ilyen keretben forog az állatforgalom, kereskedelem és kisűzlet is az északamerikai egyesült államokban. Az állatvásárok központjai a nyugati álamok nagyobb városaiban tartatnak. Ennek egyszerű oka az, hogy a nagy fogyasztás részére szolgaló állatok nevelése és h z- lalása legritkábban a nyugati és a középállamokban történik. Texas belathatatlan nagyságú legelői, a Prairie óriási térségei, Ohio, Illino s, lowa, Missouri, Wísconsui nagy kiterjedésű kukoricaföldjei évenként több millió szarvasmarha és sertés felnevelését és hizlalását teszik kóny- nyüvé. Az itteni farmerek látják el hússal jóformán az egész Egyesült Államokat, sőt nagy rész jut innét a külföldre is, a texasi marhát vagy a wiscousini, illinoisi és ohiói sertéseket eladás, íddo gozás végett sem a kelet távol fekvő piacaira vagy vásárjaira nem vihetik, Ezért a természetes fejlődés következtében közelükben levő központokban, mint Chicago, Szt.-Louís, Omaha, Kansas városokban képződtek a legnagyobb e nemű vásárok. Ezek pedig valóban ritkaság zámba mennek. Mai viszonyok közt előfordul, hogy egy csikágói vásárra 40 millió darab kerül. Hogy e rengeteg summához temérdek ember is kell, magától értetődő dolog Meg is fordul 2—3 millió ilyenkor a rengeteg világvárosban, A vásárűzlet rögtön kezdőd k az állatok kirakása és megetetése után. Sem Írás, sem kép nem nyújthat arról kellő fogalmat, milyen sürgés-forgás, zűrzavar van reggelenkint az üzlelet folyásaalkalmával e vásártéren. Szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és lovakat minden irányban hajtanak az utakon, a korlátok és istállók ajtait csapkodják ; bizományosok, farmerek és kereskedők ide-oda szaladgálnak a legélénkebb gesztnsokkal hadonászva, a texasi cowboyok apró bonny lovaikon sebes ügetésben szaladgálnak ide-oda, vagy a marhacsordákat vad kiabálások, ostorpattogás és revolverlövésekkel terelik, úgy. hogy a kép a bábeli zűrzavarról nyújthat fogalmat. Nincs ember, a ki t tlenül maradna, mindenki üzlete után fut. Az amerikai élet minden fázisa egy ilyen vásár képét nyújtja. Az emberek lassan sem cselekedni, sem gondolkozni nem képesek; gyorsan, villámgyorsan történik minden ; mindenki első akar lenni a létért folytatott harcban, hogy legelsőnek mászsza meg ama bástyákat, melyekről oly kellemes nézni az alattuk nyüzsgő milliók küzdelmét, melyben oly sokan, végtelenül sokan esnek el, tiportatnak össze. Ha az amerikaiakról Írunk, rögtön tisztában vagyunk e fogalmakkal, mert ezek egyenlők Amerika nevével. Felülmúlnak bennünket mindenben, még a bűnben is, Ok élesztik az anarkisták életfáját, melyről annyi rothadt gyümölcs potyog le fejükre — és mégis tűrik őket ők, a milliomosok, kiknek nem esnék nehezére akár egy millió katonát és rendőrt tartani ellenok. Hjah : Amerika a különlegességek hazája 1 Klein Simon dr. Városi és községi ügyek. * Ellenőrzési szemle. Köztudomásúi adjuk, hogy a közös hadsereg kötelékébe tartozó tartalékos és szabadságolt katonák ellenőrzési szemléje Ujhely város részéről a jövő november 21, 22, és 23-án, az újhelyi járás részéről pedig ugyanazon hó 24 és 27 ike között, a rendőr- kapitányság épületében fog végbemenni. * A butka—szelepkai vicinális közút átkelési szakaszán levő Dusa-hid helyreállítása dolgában a vármegye alispánja úgy határozott, hogy a kilátásba helyzeti 1000 K. hozzájárulás levonása után mutatkozó 9350 K. építési költséghez Butka község 70%-el, Szelepka község pedig 30%-el tartozzék hozzájárulni. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alj a- újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. szept. 27-től 1901. okt. 5-ig a) házasságot kötött: pár; b) kihirdettetett: 2 egyén-; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 7 esetben; d) elhalálozott: 10 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1901. évi szeptember hó 17-én tartott közgyűléséből. 281/18502. sz. Olvastatott az állandó választmánynak a közmivelödési célokra kivetendő l°/„-es vármegyei pótadónak megszavazása tárgyában beadott határozati jayaslata. A határozati javaslat a mennyiben a hazai nyelv és népnevelés terjesztésében oly szép és nevezetes eredményeket elért magyar nyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület kitűzött nemes feladatának megfelelni és hazafias célját elérni csak úgy lesz képes,ha a törvényhatóság által megfelelő anyagi támogatásban részesül, a törvényhatóság pedig hazafiui kötelességét csak akként teljesítheti, ha a köz- mivelődési célokra létesített alap jövedelme pótadó kivetésével biztosítva van: Bálint Dezső, Ber- náth Aladár, Czibur Bertalan, Dókus László, Ferenczy Elek dr., Fischer Gusztáv br„ Görgey Pál, Guttmann Mór, Hiszem Kálmán, Horváth Endre Hönsch Dezső, Isépy István, Juhász Jenő, Katinszky Géza, Kellner Soma dr., Kin- csessy Péter, Láczay László dr., Molnár Béla dr., Molnár István, Moskovics Ervin dr., Nemthy József, Nyeviczkey Pál, Nyomárkay Ödön dr., Osváth Mátyás, Pilissy László, Rosenthá! Sándor dr., Róth József, Schön Vilmos dr., Schveiger Ignác, Somogyi Gerő, Sulyovszky István, Szerdahelyi Vince, Teleky László, Viczmándy Ödön, Vladár Emil, Zinner Henrik, Barthos Boldizsár, Bányay János, Csőke József dr., Dókus Gyula, Ehlert Gyula, Engel Jakab dr., Farkas Róbert dr., Füzesséry Tamás, Ganczaugh Miklós, Haraszthy Miklós, Haraszthy Vince, Horváth István, Illésházy Endre, Karczub Géza, Kemechey Béla, Kerekes Szilárd, Kossuth Elek, Kossuth János dr, Kudász Kálmán, Kun Dániel, Kovács Endre, Lehoczky Endre, Mar- kovics János, Matolai Etele, Mauks Endre, Mándy István, Miklóssy István, Mizsák István, Molnár János, Pintér István, Schmidt Lajos, Somogyi Bertalan, Szakszun Izidor, Szepessy Ede, Szladek Károly, Thuránszky László, Turián Gábor, Wetterschneider Miksa, Widder Márk dr., Zakár János, Zombory János, Dongó Gy. Géza, Évva Ödön, Görgey Géza, Prihoda Etele és Szirmay István dr., „igen* és senki „nem“ szavazatával elfogadtatván, közművelődési célokra az 1902. évre l°/o vármegyei pótadó kivetése egyhangúlag, névszerinti szavazással elhatároztatott. Ezen pótadó a föld, ház, személyes, kereseti, tőkekamat és járadék-, bányadó, nyilvánosszámadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója után lesz a vármegye által 1895. évben alkotott 160/6454. számú szabályrendelet értelmében kivetendő és behajtandó. Ezen határozat a „Zemplén“ hivatalos lap utján meghirdettetni rendeltetik, a főszolgabi- rák és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város polgármestere a meghirdetést tanúsító bizony latoknak a netaláni felebbezésekkel 30 nap alatti beterjesztésére, az alispán a főszolgabirák jelentéseinek megfelelőleg ezen határozatnak a nagyméltóságu belügyministeriumhoz leendő felterjesztésére utasittatik. A mennyiben pedig a magyar nyelvet és népnevelést terjesztő egyesület a mily zajtalanul épen oly szép és dicséretes eredménynyel működik : a vármegye közönsége az ^egyesület- nek ezen hazafias és buzgó munkájáért el- ösmerő köszönetét szavaz. Kmfent. alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. 20898. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátoralja-Ujhely r. t. v. polgármesterének. Az 1880. évi május hó 1 ről keltezett ausz- tria értékű 10 ftos bankjegyek bevonása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendeletet és az osztrák-magyar bank erre vonatkozó hirdetményét a legszélesebb körben leendő közhirrététel végett kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1901. szeptember 20. Matolai Etele, alispán. Másolat. Rendelet az o. é. 10 forintos bankjegyek bevonása tárgyában. Az ősz!rák-magyar bank a jelenleg forgalomban levő 1880. évi május hó 1-ről keltezett ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket behívja és bevonja. Az osztrák-magyar bank alapszabályainak (1899 évi XXXVII. t. c.) 89. cikke alapján, a m. kir. kormány és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya az osztrák-magyar bank főtanácsával egyet- értőleg elhatározták, hogy a bevonás az osztrákmagyar bank mellékelt hirdetményében foglalt ha- tarozmányok szerint történjék. Budapesten, 1901. évi szeptember hó 2-án. Hirdetmény az osztrákmagyar bank 1880. évi május hó 1-ről keltezett o. é. 10 forintos bankjegyeinek bevonása tárgyában. A jelenleg forgalomban levő 1880. évi május hó 1-ről keltezett ausztriai értékű lO forintos bankjegyek behivatnak és bevonatnak. E tekintetben a m. kir. kormány és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs és kir. kormánya az osztrák-magyar bank főtanácsával egyet- értőleg a következőket állapították meg: 1. A jelenleg forgalomban lévő 1880. évi május hó 1-ről keltezett ausztriai értékű 10 ftos bankjegyek«, t az osztrák-magyar bank fő- és fiókintézetei 1903 évi február hó 28-ig fizetéskép és átváltás végett fogadják el 2. 1903. évi március hó 1-től augusztus hó 31-ig ezeket a bankjegyeket az osztrák- magyar bank budapesti és bécsi fiókintézetei ugyan még fizetéskép és áltváltás végett, a többi bankintézetek azonban már csak átváltás végett fogadják el. 3 1903. évi szeptember hó 1-től kezdve a behívott 1880. évi május hó 1-ről keltezett ausztriai értékű 10 ftos bankjegyeket az osztrák-magyar bank többé fizetéskép nem fogadja el, úgy, hogy 1903. évi augusztus hó 31-én a bankjegyek bevonásának utolsó határideje lejár. Ettől az időponttól kezdve a behivott bankjegyeket már c-ak az osztrák-mag) ar bank budadesti és bécsi főintézetei átváltás végett fogadják el. A fiókintézetek 1903. évi szeptember hó 1-től kezdve ily bankjegyeket csak külön kérelemre az osztrák magyar bank főtanácsának engedélye folytán téritik meg. Ezen engedély kieszközlése végett a megtérítendő jegyek a fiókintéztt knél jegyzékkel nyújtandók be. 1903. évi augusztus hó 31-ike után az osztrák-magyar bank többé nem
