Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

Sátoralja-Ujhely, 1901. szeptember 29 39. (2127.) Earminckettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS Ara : Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 30 fill. A nyilttérben minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉK'-VÁHMEGrYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANITÖ-EGYESÜLET“-NEK HIVATALOS LAPJA. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél : Minden szó után 2 fiU. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzet­tel ellátott hirdetmények­ért térmérték szerint min­den négyszög centim, után 6 fill, számittatik. Állandó hirdetéseknél ked­vezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzkülde­mények a kiadóhivatalhoz intézendők. MEGJELENIK 2vL 1ID E S -Á. ES 1ST .A. 3?. Az országos képviselőválasztások uj rendje. (Ua.) Az ismeretes hármas jelszónak, — „törvény, jog, és igazságának — gyökere, az elmúlt 1896/1901 országgyűlési ciklus helyreállított békéjének határmutatója az 1899. évi XV. törvénycikk, mely közönsége­sen A kúriai bíráskodás neve alatt ismeretes. Ennek a biztosítékaival nyugtatta meg az uj kormány annak idején a felzudult pártokat; ennek a jegyében kezdte törvényalkotá­sait s e törvény oltalma alatt történnek most először a tiszta választások. Az a körülmény, hogy a most javá­ban felyó választási küzdelmek már e tör­vény sorompói közt vivandók, hogy azok már e törvény szerint fognak megbiráltatni, tehát már e szerint is kell folyniok; kínálja az alkalmat, hogy erről az aktuális-tör­vényről'most, a 12-ik órában, megemlé­kezzünk, mégpedig különösen a választó polgárok szempontjából. * Arra a kérdésre felel legelső sorban is a törvény, hogy milyen legyen a választás, hogy érvényesnek elismertessék. Vagyis megmondja, mit nem szabad tenni, mik az érvénytelenségi okok, mely a kerület és a képviselő között létre­jött házasságot felbonthatják. Ezek a felbontó okok legvilágosabban a szereplő személyek szerint osztályozhatók és pedig három osztályba, a szerint, amint: a meg­választott képviselő, vagy a választók, vagy pedig a választás hivatalos vezetői követték el a tör­vénytelenséget. Erény télén a választás, ha : 1. a képviselő a választás idején nem vol- választható; ha vesztegetett pénzzel, vagy elő­nyök igérésével, fenyegetett jogos előnyök elvo­násával, fenyegetett erőszak alkalmazásával, szat vázatokat, hivatali hatalmával visszaélve, erő­szakolt ki, a megvesztegetés szándékával etet és itat, ha a választás eredményének befolyáso­lása érdekében, azt megelőzőleg 3 hónapon belül, szóval, vagy nyomatásban a törvények, az állam területi épsége és intézményei ellen izgat, ha ugyan ezen időn belül vallásos szer­tartási helyeken, vagy gyülekezetben, vallási eszközök felhasználásával, kegyszerek ígéretével, azok megvonásával való fenyegetéssel kierősza­kolta a választók szavazatát. A képviselő terhére tudatnak be fenti cse- lekvények, ha azokat korteseik az ő megbízá­sából, vagy legalább tudtával követték el, sőt az itt felsorolt, meg nem engedett „befolyási esz­közök“ — bárki használta is azokat — a vá­lasztás érvénytelenségét eredményezik, ha bebizo- nyittatik, hogy a megtámadott választás ilyen eszközök használatának eredménye. Ebben tehát maguk a választók is köteleztetnek a válasz­tások tiszta rendjének megőrzésére, nemcsak a képviselő és a kortesek. Ami a közhivatalnokokat, a választási közegeket és eljárásvezetőket illeti: nem szabad a közhivatalnoknak hivatali hatalmával a választókat befolyásolni, csendőri és rendőri fedezetet pártok segítségére, vagy korlátozására, vagy éppen körülzárolására használni; ugyan­azon beszámítás alá esik, ha a rendőrség vagy csendőrsóg e törvénytelenségeket utasítás nélkül önkényesen követte is el. Nem szabad a válasz­tókat a választási helyen való megjelenésben, a szavazat leadásában gátolni.* Nem szbad a vá­lasztási elnöknek a bevonulásra, elhelyezésre, rendfentartásra vonatkozóan oly intézkedést tenni, mely a választás menetét a képviselő ja­vára befolyásolta. Nem szabad a választást más, mint a kitűzött helyen és napon megnyitni. A megnyitás törvényes ideje reggeli 8 óra, szükség esetén ez elhalasztható, de nem d. e. 9 órán túl. Érvénytelen továbbá a választás, ha a vá­lasztási elnök a szabályszerű tiz választó alá­írásával Írásban, a megnyitás után félórán be­lül beadott ajánlást el nem fogadja, vagy ha a megválasztott nem volt igy jelölve; ha nem engedi meg bizalmi férfiak alkalmazását, az el­távozottak pótlását, ha egy jelölt van s a félóra leteltével az eljárást be nem rekeszti, ha nem rendeli el minden jelöltre a szavazást, ha a köz­ségeket, melyék a megállapított sorrenben nem jelentek meg, később fel nem hívja szavazásra, ha a szavazás nem nyilvánosan, élőszóval tör­tént s természetesen még akkor is ha az jelen­tetett ki képviselőnek, ki az érvényes szavazatok többségét el nem nyerte. Mindezekben az esetekben tehát, ha vala­mi olyan követtetett el, ami nem szabad, a Kú­ria érvénytelennek mondja ki a választást, sőt megállapíthatja a másik jelölt képviselővé választását is, kimondván, hogy amennyiben a választás szabályai megtartattak volna: az el­lenfele választatott meg képviselővé, tehát tör­vényszerűen ez a kerület képviselője. Természe­tes ez, mert ha már a Kúria megvizsgálja egy­felől azt, hogy a megválasztott képviselőre adott szavazatok közül melyek érvénytelenek, másfe­lől hogy hány polgárt akadályoztak meg abban, hogy a megválasztott ellen szavazhasson, kitű­nik, hogy a másik jelölt javára hány szavazat esett volna, tehát ennek többsége a választó­jegyzék alapján egyúttal megállapítható. Pontosan és szigorúan kodifikálva van úgyszólván minden érvénytelenségi ok, mégis — a dolog természeténél fogva — sok és ne­héz kérdés marad a Kúriai bírák bölcs belátá­sára bízva. Hogy többet ne említsünk: ott van a csendőrsóg és rendőrség alkalmazása. Kényes és nehéz feladat lesz eldönteni, ho^y hol nem terjedt túl ezek alkalmazása a rendfentartás szükségén s a választói jog gyakorlásának ol­talmán s hol használtattak pártok korlátozásá­ra, kortesmenetek védelmére. Meg kell említenünk, hogy a törvény — kifejezettén megengedi: a választási helyre szállítás és hazaszállítás szabályrendeletileg megállapított fuvardíjainak megfizetését, a vidéki választóknak a választás ideje alatt történendő ellátását (mely azonban pénzzel meg nem váltható), zászlók és csekély értékű jelvények kiosztását pl.( nehogy 20 koronás aranyból készíttessenek jelvényt a bőkezű jelöl­tek). Az érvénytelenítésre irányuló eljárás meg­indításában a választókat illeti a kezdeménye­zés joga. Az erre vonatkozó kérvény a válasz­tást követő 30 nay múlva adandó be a Kúriá­hoz, legalább 10 választó aláírásával; az alá­TARGA. fi nyári gavallér. — A »Zemplén« eredeti tárcája. — Irta: Damjanovicli Miklós. Sok szép hölgyolvasónőm bizonyára régi jó ismerősként fogja üdvözölni ezt az urat, mert ő a szép hölgyek előtt éppen olyan ismert foga­lom, mint a kánikula. Többnyire egy ábrándos tekintetű, hoszúra felnyúlt, bajusztalan, cingár ifjú, a ki a szüni­dőre lejött vakációzni a ki máskülönben, inás évszakokban a padok közt sző álmokat a jövendő boldogság. Ez ő. Mikor belepi az utcapor a zsalugátereket, mikor sütőkemencévé változnak az utcák az izzó nap hevétől és komoly párti számba menő fia­tal emberek elbújnak a világ és a meleg elől, akkor^megkezdődik a nyári gavallér aranykora. O sétál nyári holdas estéken a leányokkal, ő pótolja a farsangi gavallérok helyét, vele ka­cérkodnak a nagy lányok, ő pedig halálosan beleszeret valamelyikbe. Miután azonban a nyári gavallér abban a hiszemben van, hogy a szerelmet prózában le­hetetlen kifejezésre juttatni, ideáljának rendsze­rint nem is hozza tudomására a szive mélyén dúló vulkánt, hanem szonettekbe, madrigálokba és népdalokba önti ki érzelmeit titokban s hol­das estéken ideálja mellett sétálván, csak diskrét sóhajtásokkal igyekszik kifejezésre juttatni, hogy minden pillanatban kész érte piciny lábaihoz dobni életét. A nyári gavallér a farsangihoz úgy viszony- lik, mint sör a pezsgőhöz. Az egyiknek világa a báltermek forró, ér­zékingerlő* légköre, a másiké a holdvilágos, tücsök cirpeléssel, levélrezegéssel vegyitett lan­gyos nyári esték szentimentálizmusa. A nyári gavallér mostoha fia a társadalom­nak. Neki nincs se bajusza, se diplomája, neki csak érző szive van s ez pedig bármily tiszte­letreméltó tulajdon is, nem hoz kamatokat s azért a leányok előtt csak időleges ázsióval bir, komoly számba nem veszik. Pedig ha valaki, úgy ő komolyan gondol a házasságra és hitvallása az, hogy: „Ö vagy a halál I“ Ha minden nyári gavallérnak megadat­nék a mód és eszköz a megházasodáshoz: Ma­gyarország összes anyakönyvvezetői hivatalai­nál személyszaporitást kellene behozni s feles­leges lenne a nőemancipáció. Sajnos azonban, mire a nyári gavallérnak megnő a bajsza és diplomához jut, vagyis ko­molyan házasulandóvá válik, akkorára a szándéka nem lesz komoly és igy maradnak a lányok pártában. A nyári gavallér hűségesen végig sóhajtja a nyarat, megír három tucat verset, háromszor főbe akarja magát lőni és mire annyira jutna, hogy megvallaná szerelmét annak az „isteni lény“-nek, a kiért szeptemberben megbukik a javító vizsgálaton: eljön a komor, lombhullató ősz. A falevelek leperegnek, a fecskék elrepül­nek s levélhullással, fecskevándorlással együtt eltűnik az ő ázsiója is. A leányok, a kik nyá­ron szívesen látták a szurrogát gavallért, keresz­tül néznek a feje fölött, a fürdőből hazatérő igazi gavallérok elfoglalják régi helyeiket, a holdvilágos nyári esték poetikus varázsa helyett ridegen zörgeti a zúgó szél a száraz leveleket, ő pedig egy összetört világgal szivében búsan megy beiratkozni a gimnáziomba, vagy pedig az egyetem valamelyik fakultására. Ez a nyári gavallér tragikus és rövid sze­replése. * * * Á nyár közepén járhattunk és a vendéglő kerthelyiségében naponta hat hordó sör fogyott el. A hőmérő 28 fokot mutatott, az uszodák tömve voltak reggeltől estig, a cukrászdában pedig nem győzték a fagylaltot szeletelni. Egyik este- az utcán egyszere csak a ka­rom alatt érzek egy kezet és . . . (kérem nem puha kis kacsó volt) Sándor Ernő, az én nyári gavallér barátom, a ki most pótérettségire ké­szül — egy hatalmas szervuszt dörög a fülembe. — Adjon Isten I — Feri — szólt hozzám — akarsz-e ne­kem egy nagy szívességet tenni? Miután nem nagykorú az én barátom és igy biztosra vettem, hogy váltóaláirására nem kér fel, azt mondtam rá, hogy: — Persze, nagyon szívesen I — No hát gyere be velem egy pohár sörre! Hát bementünk a kertbe. Az egy pohár sörből hat lett, aztán a sörből bor, és a hete­dik üveg leánykánál egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy Ernő már egy órája igyek­szik velem megértetni, hogy Karcsay Emmi a leányok legszebbike, nem is lány, hanem is­tennő, a kinek egyetlen mosolyáért érdemes az embernek leugrani az Ájfel toronyról. — Milyen leány, micsoda szőke haj, egy hullámzó aranytenger! Láttad már a karját? Mikor fölhajtja a piros blúzt könyökéig, csak Zemplén mai s/áma tiz oldal. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom