Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-27 / 4. szám

1901. január 27. I. Melléklet a „Zemplén“ 4. számához. méréséül az ezüst érdemkeresztet legkegyelme­sebben adományozni méltóztatott. — Főúri jótékonyság. Andrássy Dénes gróf, a jótékonyságáról országosan ösmert főur és kegyes neje a grófné, a nagymihályi állami iskola szegény tanulóinak ruhával való fölsegi- tésére 600 (hatszáz) koronát küldött. Minthogy az állami iskolai és a dedós növendékeket 600 korona értéket meghaladó ruhaneművel ezidén már elláttuk — és hogy a nemes grófi pár neve az iskola évkönyveiben meg legyen örökítve — az állami iskola gondnoksága és tanítótestülete elhatározta, hogy a most vett összegből alapít­ványt létesít, melyet „ Andrássy Dénes gróf és neje alapítványa“ néven fog kezeltetni, az alapítványi tőke időközi kamata pedig minden év Karácson előestéjén két szegény tanulónak fog kiadatni. A gondnokság és tanítótestület ebbeli határozatának tudomásul vétele végett fölirt a nemes grófhoz. | f Kovács ev. János | oki. főgimná- ziomi tanár, a szegedi kegyesrendi ház tagja, 60 éves korában, tanárkodásának 40-ik évében, várat­lanul meghalt. Halálhíre nálunk is megdöbbenést és fájó részvétet keltett, mert a közszeretetü, költői szellemű férfiú, ki a 70-es években az újhelyi piarista-háznak volt tagja és az akkor még „nagy“ gimnáziomnak éveken át kitűnő igazgatója, igaz ragaszkodásunkat és becsülésün két mindenha megérdemelte. Váratlan halála üszkösödni kezdő lába operációja közben történt és Szegeden is nagy és fájdalmas részvétet kel­tett. Ny. b. — Halálozás. Teljes részvéttel hozzuk köztudomásra a következő gyászos jelentést: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szereteU édes anyjok, a legjobb anyós és nagyanya, Özv. Rácz Lajosné, szü­letett Turányi Klára asszony, hosszas szenve­dés után, életének 64-ik évében, f. hó 24-én este elhunyt. Az Úr súlyos megpróbáltatást mért reá, midőn 18 év előtt 7 kiskorú gyermekkel özvegyen hagyta; de ő erős lélekkel fogadta a csapást, éjét napot egygyé tett, hogy gyerme­keit fölnevelje s célhoz segítse. S az Űr meg­hallgatta imáját, megáldd fáradozásait! Szerete- tének, önfeláldozásának emléke örökké élni fog hálás sziveinkben! — Temetése f. hó 26-án d. u. 3 órakor volt a ref. egyház szertartása sze­rint. Áldás poraira! Rász Otília, Rácz Katalin, férjezett Nagy Kálmánná, férje és gyermekei, Rácz Lajos, főiskolai tanár, felesége és gyer­mekei, — Rácz Vilma, férjezett Ajtay Sándorné, férje és gyermekei, — Rácz Klára, férjezett Bi- hary Gézánó és férje, — Rácz Endre, tanító. — Álszerzetes sorsa. A minap egy Fe- rencz-rendi csuhás barát állított be az újhelyi rendőrségre, előadván, hogy ő a kecskeméti ház kolduló tagja (fráter) s a rendház részére könyör- adományokat gyűjt s arra kér hatósági engedel- met. Mivel azonban a borotvált képű tisztelendő ur okmányait és gyüjtőkönyvét Schmidt Lajos rendőrkapitány nem találta rendén, a frátert a rendőrségi laktanyán tartotta ebédre, s azalatt a kecskeméti rendőrséghez telegrafált, a honnan délutánra megjött a válasz, hogy Wilck János a Ferencz-rendi barátok frátere, még 1891-ben távozott el onnét és azóta nyoma veszett és hogy okmánya, útlevele, gyüjlőkönyve mind hamisak. „A megboldogult földi maradványi január hó 20-án, az uj temető halottas házában fog­nak beszenteltetni és ugyanezen temetőben örök nyugalomra tétetni.“ .. Mily nagyon szomorúan hangzik ez, mi mindent sejtet e rövid egy pár sor. Hiszen minden gyászlevél szomorú benyo­mást tesz, bus hangulatot okoz az emberben, ha másért nem, azért, mert mindmegannyi egy- egy emlékeztető a végenyészetre. De másnál legalább ott Iája az ember a gyászoló családot, a meleg családi fészket, melyben a szerető hit­ves, a gyermekek fájdalomtól remegő kezekkel zárják le a körükből örökre távozó szemeit — s aztán . . . térdre borulnak az eltávozott lélek üdvéért egy imát rebegni. Itt senki — semmi! Nem volt szerető hitvesi kar, melynek öle­lésében az egykor oly szépen fénylő büszke te- kintetü, most már megtört szemek örökre le­csukódjanak. Nem volt a ki fuldokló zokogását magába fojtsa, hogy a porhüvelyét elhagyó lé­lek távozását meg ne nehezítse ! Csak a ,zord hónapos szoba rideg sötétsége öleli át a haldoklót. Pedig lehetett volna, mert nem egy gyön­géd női szív dobogott érette soká. — Egy ki­tartóan szerető nemes lélek még bukása szélén is várt reá s csak egy szavába került volna, hogy vagyonát, mindenét megmentse. Férfi büszkesége nem engedte, hogy a sze­rető nő kezeiből fogadja vissza azt, a mit el­vesztegetett — s inkább elbukott. Thuránszky László. Ezután a szélhámos, a ki oly jóízűen mulatott és tapsolt a baba előadásán, már vallott. Beis­merte turpisságát, hogy mint világcsaló fráter űzi a kéregetést hanem ez csak mellék-kere­sete, mert mesterségére nézve aranyozó és Salgó- Tarjánban állandó lakással bir. Hát ez csak­ugyan igaznak is bizonyult. A csaló különben kaszai születésű, teplicskai illetőségű 33 éves egyén, a ki rajtavesztett üzelmeiért most elveszi megérdemelt büntetését. — Főgimnáziomunk ifjúságának táno- mulatsága. Az újhelyi főgimnáziom tanuló­ifjúsága február hó 12-én, kedden, a városi szín ­házban hangversenynyel és szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendez, melyre a meg­hívókat a jövő hét elején fogja szétküldeni az intézet igazgatósága. A mulatság nemes célja, a kedélynemesitésen kívül, a főgimnáziomba járó szegény tanulók segítő-egyesületének anyagi tá­mogatása. A múlt évben rendezett hasonló célú vigasság kitűnő erkölcsi és anyagi sikerrel nyi­totta meg a főgimnáziom ilyen irányú működé­sét, azért a legjobb reményben vagyunk az idei mulatság iránt is, mert az érdeklődés a városban és az előkészület az intézetben egyaránt nagy. Minden tekintetben legyen az a siker is! — „Színházi Lapok“ c. alatt egészséges és városunkban is nagyon életrevaló eszmét való­sított meg két fiatal ember. Szinlap helyett már jókor reggel közre adnak egy szellemesen szer­kesztett, négy oldalra terjedő lapocskát, mely első oldalán az aznapi előadás szinlapját közli, második és harmadik oldalán pedig gazában mint versben nagyon ügyes dolgokat és dolgo­zatokat, ezek között az esti előadásra kerülő darabnak rövid meséjét is, a mi igy okosan hozzájárul ahhoz, hogy a szinházjáró közönség már a priori helyes fegalmat formálhasson ma­gának a színházi est történetéről. A lapocská­nak negyedik oldalát u. n. apróhirdetések fog­lalják el. A „Színházi lapok“ előfizetése az egész szezonra potom 5 korona. Talán nem követünk el indiskré ciót, ha eláruljuk, hogy a szerkesztő Beppo álneve alatt Bíró Pál és Gabányi László lappanganak. A„ Színházi Lapok“-at a ^Zem­plén“ gyorssajtóján nyomatják. — Jégszüret. Az idei kemény tél, a mi­nőhöz hasonló hidegére nézve már évek óta nem volt, hatalmasul befagyasztotta folyóvizein­ket, pláne a Ronyva vize imitt-amott fenékig fagyott. Két hét óta nem is csináltak mást fu­varosaink, mint kora reggeltől késő estig szál­lították a pompás jó acélos tükörjeget a Ronyva mentéről a jégvermekbe, melyeket szinültig meg­töltettek tulajdonosaik: a vendéglősök, kávésok, cukrászok, mészárosok, kercsmárosok, hentesek s a többiek. Szóval meg volt — a jégszüret. — Csörgött Vince! „Hogy ha csorog Vince — megtelik a pince“ ! mondja a példaszó. Nos: az idén kora reggeltől késő délutánig ra­gyogott a nap sugára s az egész idő alatt úgy csörgött, hogy szinte ömlött; miből arra kell következtetni, hogy a Tokaj-Hegyalján bő szüret lesz az Úrnak ebben az 1901. évében. Úgy legyen! — A bírósági végrehájtók mozgalmat indítottak egy kölcsönösségen alapuló csoport- biztosításra — halál vagy munkaképtelenség esetére; erre az eljárásukra — mint a Bírósági Végr. Közlönye Írja, indította őket az a körül­mény, hogy az államkincstár nem szívleli meg panaszaikat, s a többi állami tisztviselőkhöz mérten semmi kedvezményben nem részesittet- nek. A csoportosítás tervezetéta fent említettük közlöny egész terjedelmében hozza. Az üdvös mozgalomban kívánatos lenne, hogy az összes végrehajtók egyesülve és vállvetve járjanak el. Ugyancsak a fent említett közlöny foglalko­zik a „helyettesi rendszerrel“ is, vagyis hogy hivatalos munkáikban akadályoztatásuk esetére helyettesíthessék magukat a végrehajtók egy oly munkaerővel, mely a törvényben előirt képesí­téssel bir; ez is jogos kívánságuk a végrehaj­tóknak, mert sokszor önhibájukon kívül beteg­ség stb. miatt esnek el kereseteiktől. — Nagy lopás. A miskolczi rendőrkapi­tányság tegnapelőtt táviratban értesítette az új­helyi rendőrséget, hogy Klein Sámuel ottani órás és ékszerész boltját 24-én éjjel feltörték és tizen­négyezer korona értékű ékszert, órákat és lán­cokat elloptak. A nagy lopás tetteseit ország­szerte nyomozzák. — Betörés az adóhivatalba. Tokajban ismeretlen gazemberek a múlt héten merész tettre vetemedtek. Az adóhivatalt akarták kirabolni, melynek külső vasajtaját már fel is törték; ámde a belső szintén vasajtóval már nem bírtak, vagy pedig megzavarták őket gonosz munkáiákbau, mert reggel csak a külső ajtót találták feltörve. A tetteseket máig ki nem nyomozták. — Amerikáról. A Clevelandban megje­lenő „Magyar Hírmondó“ (Hungarien News) ez évi jan. 3-iki számából olvassuk: „Magyaror­szág kivándorlásának ügye uj, szomorú kor­szakba lépett A kivándorlás zöme kezd eltere­„lődni Észak-Amerikától Dél-Amerika, nevezete­sen Brazília és Argentína felé. Nemcsak hogy „ez országok nem nyújtják a megélhetésnek „azokat a módjait, mint az Egyesült Államok, de „rosszabb az éghajlat, szokatlanabb az életmód, „nehezebb a megfeneklett kivándorlónak ismét „hazakerülni, szó sincs pénzmegtakarításáról és „amaz országok intézményei sem olyanok, me­lyekben öröme telhetnék a magyar embernek, „a mitől tanulhatna valamit és a mik meg­védenék őt .... A Braziliába kivándorló „szerencsétleneket a „Ligure Americane“ vagy „Ligure Braziliane“ nevezetű olasz hajózási vál­lalat lelketlen ügynökei csalják ki avval a „hazug ígérettel, hogy ott az államtól földeket, „nagyobb mennyiségű szarvasmarhát s más házi „állatokat, jelentékeny mennyiségű szerszámo­dat stb. stb. fognak kapni. Csak megérkezésük- „kor tudják meg, hogy sem földet, sem a többi „ígért kedvezményt egyáltalán nem kapják meg, „hanem legfeljebb mint napszámosoknak kell a „kávé-ültetvényeken dolgozniok; de még ilyen „napszámhoz sem igen tudnak jutni. Látva csa­lódásukat, a szerencsétlen kivándorlottak azon- „nal haza kívánnak térni és összetett kézzel „kérik a konzult, hogy azonnal szállitassa őket „haza. A konzulnak azonban e kérelem teljesí­tése módjában nem állván, kénytelenek nap­számba állani. A szokatlan életmód és éghaj­tat mellett azonban, mihez még a nyelvbeli ne­hézségek járulnak, azt eredményezi, hogy ezen „bevándorlottak teljesen elzüllenek, mindenük­től kifosztva, éhezve és rongyosan kisseb-na- - *^obb csoportokban kóborolnak az ország bel­sejében 51 nö^ erkölcstelen életmódra adják "magukat,gyeih^^ elhagyják, kiket azu­tán az ültetvényesek vesznek magukhoz, hogy „belőlük olcsó munkaerőt hyenenek. Színház. A szezon teljes három hete, mely immár lepergett, bevezető., alkalma volt közönségünk nekibuzdulásának. Örvendünk, a midőn konsta­táljuk, hogy Sátoralja-Ujhely műpártoló közön­sége immár bebizonyította, hogy lelkesen tud neki­buzdulni a hivatásos színészet szolgálta szépművé­szet élvezetének és csüggedetlen pártfogásának. Nap-nap mellett sokan élvezik a színházunkban kínálkozó szép alkalmat és látogatják az elő­adásokat szorgalmasan. A mit Halasy igazgató programjában Ígért „becsületes munkát, egyön­tetű, összevágó, díszesen kiállított előadásokat“ felében, t. i. az operetek dolgában, beváltotta. A másik felében (dráma és színmű) szeretjük hinni, hogy szintén beváltja majd. A hét története ez ; # Vasárnap, január 20 án két előadás. Dél után, sok jó gyermek örömére, a „Csipke Rózsi- ká“-t adták majdnem telt ház előtt. (Csak az előadás precízebben folyna!) — Este egészen telt ház előtt a „Boszorkányvár“. — Halasyné (Co- ralie) ma excellált, énekszámait mind meg kellett ismételnie. — Gönczi Bellát (Yerus) most láttuk más szerepben is, mint a babában, de a baba alakítása jobb volt. — Nagy Margit (Marcsa) di­cséretét érdemel háládatlan szerepének nagyön ügyes megjátszásáért. — Rédey (Józsi) Halasy (Andris) voltak a két főszereplő; énekben, mint játékban nagyon tetszettek. — Gabányi L. (La- raotte udvarmester) kitünően alakított. — Gulyás (Kónyaváry) Gabányi István (Kakasdi) kis szere­peikben is észrevétették magukat. Hétfőn, január 21-én, félhelyárakkal, Csiky Gergely rég nem látott remekművét, a a „Cifra nyomoruságo“-t adták és csak sajnálni tudjuk, hogy kis számú közönség előtt, mert a darab is, előadása is nagyobb érdeklődést érde­meltek volna. — A szereplők sorából kiemelen­dők Latabárné (Mézesné), ki a szakácsnéból lett „tekintetes asszonyt“ remek alakításban mu­tatta be, kapott is tapsot rengeteget. — Rápolthy Katinka (Eszter) megint nem érvényesült sze­repében olyan hatásosan, mint a hogy tőle jog gal elvártuk volna. — Gyurmán (Bella) sem találta magát eléggé otthonosan szerepében. — A három férfi szerep jó kezekben volt. Gulyás (Csomó) háladatos szerepét ugyancsak kiaknázta, de tetszett is hatalmasul, — Gabányi László (Poprádi), kitől tavaly már láttuk ezt a jó szere­pet, a mostani többszörösen jobb alakításban rövid idő alatt nagy haladásról tanúskodott jóízűen jel­lemző játéka, — Gabányi István (Mádi Simi) szintén örvendetes haladás mellett nemcsak ügyesen, de élvezetesen is játszott. Különben ő róluk ragad a jó kedv nemcsak a nézősógre, de partnereikre is! Kedden, január 22-én, harmadszor ment A baba, most bérletszünetben, elegendő közön­ség előtt s örülünk neki, hogy nem fogyatékos tetszés mellett. —Ez alkalommal a novicius ba­rát (Lancelot) szerepében a kedves direktornét Nagy Margit helyettesítette — dicséretes igye­kezettel. Nyílt színen is, felvonások végén is biztató tapsokkal tüntették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom