Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-17 / 7. szám

Iában, nemcsak irodalmi nagyságukra, hanem arra is figyelemmel kell lennünk, hogy életük követendő példaképül legyen állítható a gyermek elé.

Különösen mi magyarok vagyunk e tekintetben szerencsések, mert irodalmi férfiaink leg- kiválóbbjai nemcsak egyesitik a fenti kellékeket, de életük többnyire összeesik hazánk történelmének legszebb, korszakalkotó eszméivel. Tehát életviszonyaik tanulságosak és lelkesítők.

Á mondottak alapján a megfelelő költői müvek tárgyalásával kapcsolatban: Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi S9ndor, Tompa Mihály, Arany János, Fáy András, br. Eötvös József... továbbá élő költőink közül Jókai Mór és Pósa Lajos ismertendők meg a népiskola növendékeivel.

Lesz alkalmam lejebb bővebben indokoí- nom, miért választottam ki Íróink közül ép a most elősoroltakat. Megelégszem itt csak annak constatálásával, hogy költőink már csak azért is tanitandók ilyen sorrendben a népiskolában, mert a kellő törtelmi folytonosság csak igy lesz meg s csak igy fog Íróink ismertetése összhangzatos, harmonikus egészet képezni.

A mi már most a mikéntet illeti, ki kell jelentenem, hogy a költői művek már a népis- iskola III. és IV. osztályaiban tárgyalandók, de csak a tanulóra ható jellem és erkölcsi vonatkozással. Más szavakkal : a gyermek ezen osztályokban megismerkedik kiválóbb Íróink egyes termékeivel, ezeket költőileg tárgyaljuk is; a költők életrajza, illetve ennek ismertetése azonban elmarad, csak az említendő meg, hogy ezt vagy azt a müvet ez vagy az a költőnk irta. A földrajz tanításával kapcsolatban pedig az egyes helységek ismertetésénél megemlítjük a gyermek előtt, hogy itt vagy ott, ez vagy az a költőnk született.

A költők biográfiájával a tanulót csak a népiskola V. és VI. osztályaiban ismertetjük meg.

Hogy pedig tanításunk a gyermek szellemi fejlődését kövesse, hogy semmi olyat ne adjunk a tanulónak, a mi eddigi ismeretkörével össze nem függ s tőképen, hogy a tanítás igazi célját elérje: e fokon is az ismertről az ismeretlenre fogunk haladni. Ennélfogva nemzeti Íróink életrajza az előbbeni osztályokban tanult megfelelő költemények alapján készítendő elő.

Könnyebb eligazodás végett álljon itt egy kis tananyag kimutatás:

1. Kazinczy Ferenc ismertetésénél alapul veendők sok szellemmel, szikrázó elmésséggel megirt epigram mjai.

2. Kisfaludy Sándornál dallamos, festői nyelven irt dalai.

3. Kisfaludy Károly ismertetésénél a magyar nép életéből kikapott lantos költeményei mint „Rákossi szántó,“ „Szülőföldem“ stb. veendők kiindulási pontul.

4. Berzsenyi Dániel tárgyalásánál kiinduló pontul társadalmi fenségben és alaki tökéletességben tündöklő, megrázó hatású hazafias ódái veendők.

5. Kölcsey Ferenc biográfiája előkészithető a sóvárgásban, panaszban, elégiái merengésben nyilvánuló költeményei p. o. „Hymnus“, „Zrínyi dala“ stb által.

6. Vörösmarty Mihály életrajza előkészithető olvasó-könyveinkben bőven képviselt költeményei által, melyek világosan tükrözik vissza a költő képzelő erejét, teremtő lelkét, verselésének szépségét. Ezek közül főképen a „Szózat“ emelendő ki, mint a mely költemény a nemzet mindennapi imájává lett.

7. Petőfi Sándor életrajzának az ismertetésénél alapul veendő mindig természetes, tartalmas és erőteljes nyelven irt költeményei u.

m. „Talpra magyar“! „Honfi dal“, „Ki volt Árpád“? „Halvány katona“, „Az alföld“ stb.

8. Tompa Mihálynál kiindulási pontul állhatnak az édesen vonzó, könnyű menetű,tartalmas és versalakban kidolgozott népregék, nép mondák, népdalok. Ilyenek: „Népdal“* „A kereszt- utról“ „A föld alatt“ stb. Továbbá a letiport haza fájdalom kiáltását tolmácsoló allegóriái: „A gólyához“, „A madár fiaihoz“ stb.

9. Arany Jánosnál „A rab gólya“, „Vi- segrád“, Mátyás anyja“ stb. erőteljes és választékos nyelvezettel megirt költeményei.

10. Fáy András életrajza előkészithető az ifjúság legképzőbb és legélvezetesebb meséi által: „A Duna“, „A csóka és a méh“ stb.

11. Báró Eötvös József biográfiája mély érzéssel, költői tehetséggel, nemes életbölcsességgel, jó szerkezettel, bár némely részben sötét életnézettel irt állandó becsű költeményei: „A megfagyott gyermek“, „Mohács“ stb. által készíthető elő.

12. Jókai Mór életrajzánál kiindulhatunk részint leírásának élénksége, nyelvének gazdagsága és magyarossága által jellemző „Tisza- menti étet“, „Az alföldi puszta“, „A mohácsi vésznapok“ stb. cimü prózai dolgozataiból, melyek olvasókönyveinkben is feltalálhatok, részint mély tanúságot magukban rejtő szép költeményeiből, mint „A nagylaki iskolás fiuk“ stb. végre:

13. Pósa Lajos életrajza akár igazi haza- fiságtól áthatott költeményei: „A haza“, „Haj- dánkor“ stb., akár pajkos, könnyű nyelven irt kedves gyermekversei, mint „A póruljárt vereb“ stb. által készíthető elő.

(Folyt, köv.)

Iftene Gyula, áll. isk. igazgató.

A közönség köréből.

Kérelem a polgármester úrhoz.

Azok nevében, a kik kénytelenek a kórház-közön végig a Dörzsik-utcán járni, — azon kéréssel fordulok a rend. tanácsú város nagyon tisztelt polgármesteréhez: legyen szives — de még ma — ezen az utcán végig sétálni és meggyőződni arról, hogy ott egy cseppet sincsenek rendezett viszonyok. A kik évek hosszú sora óta ott lakunk, tudjuk, hogy a nagyközség idejében ott mindég és folytonosan rend volt és ember emlékezetétől ez az első tél, mikor ott tűrhetetlen állapotok jöttek létre. Valóban isteni csuda, hogy a roppant keresletnek örvendő kút meg nem telt a bele hullottakkal. Különben nem tudjuk, hogy miféle ázalékot iszunk, s ha a polgármester úr vendégeit egyszer ezen kút- ból hordott vízzel kínálná meg, bizonyára kétségbe vonnák azt, hogy házánál a vizes edények tisztántartására valaki csak a legkisebb gondot is fordítja.

Az ottani állapotokért — higyje el — nem is szidnak mást, csak a polgármester urat. Pedig azt hiszem, hogyinkább szeretné, ha a háta megett is dicsérnék. Reményiem is, hogy az ottani állapotok rendezésével megnyugtatja a kedélyeket és nera fogja tűrni, hogy a rendezett tanácsnak úgy is sok átkozója az arra járókkal folyton szaporodjék! Dörzsiki,

CSARNOK.

Egy elzüllöttnek**

Hallom, lefényképeztetéd magad! Beteljesült hát régi hő vágyad.

Tükör hijján, mit elkóty’vetyéltek, Bámulhatod rajt’ birkaképedet.

Hogy fényképed ne álljon magába :

— Hol függni fog a kép s a rámája — Függeszd oda e második képet Testedet az, s lelkedet festi ez.

Ha kérsz címet is e kép fölibe „Elzülött élet“ ez lesz a cime.

Mert mást minden nap bölcsebbé nevel,

Te napról-napra bolondabb leszel.

Fizetésed fél, egy negyed eszed,

E kettő együtt ép három negyed.

Egész legyen, nincs mást hozzátenni,

Mert karaktered annyi mint semmi.

Ám azért annál nagyobb hűséged, Áldozatod két oltáron végzed.

Bakhusé egyik, Eriszé emez,

Ez oltáron tiz másnak megfelelsz.

A felkelő nap már részegen lel,

Ha eljő az est’, részegen fekszel,

A nap közét ám kitöltőd ezzel,

Persze, civódol az emberekkel.

Lesz még eszed, Jean, nem hiszem én azt Mert ki is látott ily elzüllött gazt!

A romlás, züllés legvégső foka,

Mikor egy gaznak nincs bátorsága.

Önneve alatt Írni vádakat,

A jobb kezével, miként várható az.

Bátor férfitól, — s te Írsz balkézzel Hogy elmenekülj, te vén — gazember.

(K -Azar)

Péter Mihály.

* A ki, mint információnk mondja, már odáig sü- iyedt, hogy névtelenül Írott hazug levelek gyártásával dolgozik a társadalmi béke megrontásán. Szerk.

Közgazdaság.

Néhány szó

a Tokaj-Hegyalján létesítendő borértékesitő vállalat kérdéséhez.

Irta: Évva Ödön.

I.

A tokaj hegyaljai borkereskedelmünkben létező pangás, mely — különösen a kölcsönpénzzel telepitő bortermelőinket fenyegeti veszély- iyel — köztudomás szerint a borhamisításon kivűl

főképp az alacsony vámdijtételek mellett behozható s aránylag olcsó olasz borok beözönléséből, ezeknek keveréséből s az ilyen keverékeknek hegyaljai pincéinkből a külföldi piacra hegyaljai borként való forgdombahozatalából származik, — kétségtelenül az ebből következő azon oknál fogva, mert külföldi vevőink az olasz borral való ily manipulációk tudatában a hegyaljai borok eredetisége és tisztasága iránt való bizalmukat teljesen elveszítvén, más beszerzési forrást kerestek; — hitelvesztett tokaj-hegyaljai borunk pedig kere setlenné vált oly annyira, hogy a tavaszi fagy kár következtében csak igen korlátolt mennyiségben termett, de a maga nemében kitűnő minőségű 1900 évi termésünk is már csak kevés kivétellel talált illendő áron vevőre, éspedig ez sem idegen, hanem a még fehér holló gyanánt létező 1—2 helybeli szolid borkereskedőnél.

Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a ma fennálló olcsó olasz bor vámdijtételek sem csodatevéssel, sem varázsütéssel meg nem sem- misithetők, — de ha még ezek a vámdijtételek annak idején a bortermelők érdekeinek megfelelően módosulnának is, az olasz borral üzérkedő borkereskedők előreláthatóan több évre elegendő olasz bor készlettel látandják el magukat, — továbbá, hogy a termő területnek rohamos növekedése mellett jó középszerű termés esetén túltermelés is következhetik be : kétségtelen, hogy a borkereskedelmünkben már is érezhetően fellépett pangás gyakran ismétlődő és sokkal tartósabb lehet s a veszély pedig sokkal nagyobb, hogy- sem abból — különösen a hitelművelet utján telepítő bortermelő — tekintettel arra, hogy az Agrár-banki annuitás fizetésének kötelezettsége már ez évben kezdetét veszi — sikerrel gázoljon ki, ha csak önvédelmünkre gondos tervszerűséggel a cselekvés terére nem lépünk s a kibontott zászló alá tömörülve, a borászati szakosztály ini- ciativájára „a Tokaj-Hegyalján egy borértékesitő vállalatnak részvénytársulati alapon tervbe vett létesítése céljából Sátor alj a-Uj- helyben a f é. jan. 27-én megtartott értekezleten fölvetett eszmék labirintuszából a leg- üdvösebbeket kinyomozva s megfelelően kiegészítve és módosítva azok diadalra vezetésére sürgősen nem szervezkedünk,

De felismerte a bortermelők szövetkezeti alapon való szervezkedésének szükségét még 1899. évben a magas kormány is, midőn a m. kir. löld- mivelésügyi nmélt. Minister ur a 8141/99. számú leiratával a törvényhatóságokat »Alapszabály minták« megküldése mellett pinceszövetkezetek alakítására buzdítván, a többek között ezeket mondja : »Egyszersmind a Pénzügyminister Úrral valamint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságával érintkezésbe léptem az iránt, hogy azok a pinceszövetkezetek, melyek a gazdasági és ipari szövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően alakulnak, az idézett törvény értelmében az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe felvétessenek s a szőlősgazdáknak a termés értékesítéséig nyújtandó előlegek fedezésére szükséges összeget az Országos Központi Hitel- szövetkezettől kölcsön utján szerezhessék be.

Ha már most meggondoljuk, hogy az idézett törvény érrelmében keletkezett s az Országos Központi Hitelszövetkezetbe rendes tagul belépett ily szövetkezet az 1898. évi XXIII te. 47. §-a szerint fölmentetik:

1. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adója; az ezután kivethető általános jövedelmi pótadó, törvényhatósági és községi adó, az útadó, úgyszintén az ipar- és kereskedelmi kamarai illeték alól,

2 a bélyeg- és illeték kötelezettsége alól (lásd a 47. §. a) b) c) d) e) és f) pontjában jelzett eseteket),

hogy az alakítandó borértékesitő vállalatnak és tagjainak főként olcsó és könnyen hozzáférhető pénzre és hitelre van szüksége, s hogy ezen nélkülözhetetlen feltételek az 1898 évi XXIII t. cikk 78. §-ában körülirt s az országos »Központi Hitel- szövetkezet«-nek — hivatása teljesithetése céljából — megadott s mii iókra menő állami kedvez mények révén és a m. kir. nagymélt. földmivelés- ügyi Minister urnák 8141/iso» szám alatt kiadott intézvénye szerint már is biztosítva vannak: csupán már ezeknél az eddig elsoroltaknál fogva is a szóban levő borértéksitö vállalat szövetkezeti és nem társasági alapon lenne megalakítandó!

Mikor bokrosodik jobban a búza?

Bokrosodás alatt a gabonaféléknél azt értjük, hogy a főhajtáson kívül mellékhajtások keletkeznek. A bokrosodás oka a növényben, illetve a vetőmagban reljik, de külső hatások által erősen befolyásolható. A mi a belső okot illeti, érérdekes, hogy a gabonanemüek nem egyformán növelkednek, sőt nagyon is eltérnek. így pl. az árpa már eredettől fogva nagyobb hajlandóságot mutat a bokrosodásra, mint pl. a zab. Ä mi pedig a külső befolyásokat illeti melyek a bokrosodás- nál érvényesülhetnek, mindenekelőtt az éghajlat bir szereppel, a menyiben nedves, hűvös éghajlat