Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-17 / 11. szám

hohárt. — Szemere Emil saját alkalmi költe­ményét olvasta fel. — Krasznai Ernő, szinész, Pósa Lajostól szavalt el szépen egy alkalmi költeményt. — Bajusz József, az idősebbik, szin­tén saját költeményét szavalta — és igy tovább még számos felköszöntö következett: hazáért, nemzetért, szabadságért, egyenlőségért és testvé­riségért. A lelkes hangulatú vacsora alatt a gyár­telepi zenekar és Dandás bandája felváltva játszott. Éjfélre járt az idő, mire a banketnek vége lett s ezzel az ünneplés végett ért. * Varannóról hosszabb tudósítást vettünk, melyből térszüke miatt csak a következők köz­lésére szorítkozunk: Március 15-ét megünne­pelte a dalosainknak lelkes csapatja, mely csak nem rég renovált alapokon indult útra . . . Mi­kor az ismeretes szólamot énekelte, melytől min­den igaz magyar szeme könybe lábad, hogy: »De Istenünk segitni fog . . .* »Ne sírj, ne sírj .... Kossuth Lajos . .. szivünk megremegett az örömtől, lelkünk kéj­ben úszott. . . íme! a mi lelkes dalosaink él­nek, működnek ; hatalmas és hazafias szólamuk magával ragadja a hallgatók szivét. A nép él­jenez, tapsol. „Hogy volt, hogy volt 1 . . kiáltá­sok szelik át a levegőt s ismét felhangzik a magyar igaz imája: .Isten áldd meg a magyart . .. .* majd meg a: .Hazádnak rendületlenül.« * A sátoralja-ujhelyi rk. fogimnáziom ifjúsága az intézet rajztermében szép, lelket nemesitő ünnepet ült március 15-én. Az ün­neplés műsora a következő volt: 1. A magyarok bejövetele, Dankó Pistától. Előadta: az ifj. zene­kar. — 2. Ünnepi beszéd. Tartotta: Farkas Dezső VIII. o. t, az ifj. önképzőkör főjegyzője. — 3. Honfidal, Doppler Károlytól. Énekelte: az ifj. énekiskola vegyeskara.—4. „Szép ünnep újra itt vagy“ . . . Ábrányi Emiltől, szavalta: Gombos Bertalan VII. o, t. — 5. Kuruc nóták. Előadta:, az ifj. zenekar. — G. Inzurgensek in­dulója. Énekelte : az ifj. énekiskola férfikara. — 7. „Március 15.“ Endrődy Sándortól. Szavalta: Várkonyi Flórián VIII. o. t. — 8. „Kölcsey Himusza.“ Énekelte: az ifjúsági énekiskola vegyeskara. — 9. Ilunyady-induló. Erkeltől. Előadta: az ifjúsági zenekar. — Mind az ének, mind a zenedarabok oly kiválóan sike­rültek, hogy e téren is örömmel konstatáljuk a haladásnak azt a fokát, mely már műélveze­tet nyújt; ez pedig biztos jele annak, hogy a vezetés szakavatott és ambiciózus tanárok ke­zében van. Igen szépen sikerültek a szavalatok is, két temperamentumos tanuló előadásában. S kiváltképpen meg kell dicsérnünk Farkas Dezső VIII. o. tanulónak komoly, magas szín­vonalon álló, igazán tartalmas és maradandó nyomot hagyó ünnepi beszédét. A tudomány és a szív szava, a komoly gondolkodás és a lel­kesülés egyaránt és együttesen nemesit. Ez volt a tónusa Farkas beszédének. — Az ünuep- lést díszes hölgyközönség hallgatta végig'; után, Mészáros Lázár, hadügyminister és a felső tiszai sereg fővezére, Miskolczon rendezte szét- züllött seregét, midőn a csapatok lélekerejét még jobban lehangoló az a megdöbbentő hir érkezett: hogy Windisch-Grätz hg., a császári ha­dak fővezére és teljes hatalmú császári biztos, Budát és Pestet megszállotta és a magyar nem­zetgyűlés és honvédelmi bizottmány Debreczenbe menekült. A felső tiszai magyar hadsereg fel­adata ekként — t. i, hogy Schlicket Galliciába visszaszorítsa — megváltozott; mert immár Schlicknek Windisch-Grätzel való egyesülését kell vala gátolnia, de legfőképpen pedig a to- kaj—debreczeni utat elállania, hogy a nemzet­gyűlés székhelyét az ellenség háborgatásától megvédje. Mészáros Lázár tehát seregének egy részét, a Dessewffy-dandárt, Miskolczon hagyva, a Bulharin-, Schultz- és Gedeon-dan- dárokat Gesztelyre és Szerencsre utasította, hadi szállását pedig Tokajba tette át. Január 12-én (1849.) Mészáros Lázártól Klapka György vette át a hadtest vezényletét, a ki a szántói előőrsi csatározás után, január 21-én, Dessewffyt is magához rendelve, bevo­nult tarczali hadállásába; a Schultz-dandárt a Sárospatak felől közeledő Helczmanóczky csa­pata elébe Olasz-Liszkára küldötte. Jan. 25-én a Dessewffy-dandár még a Tisza mellett állott, a Bulharin-dandár a had­állás közepét foglalta el, a Gedeon-dandár, mint tartalék, Tarczal és B.-Keresztur között a hegy nyergén helyezkedett el; egy különítmény, a borsodi nemzetőrök, Zalkod és Sárospatak között cirkált. Olyan sürü köd borította a tájat, a minő­ről csak annak lehet fogalma, a ki abban benne volt. Tíz lépésre az embernek csak körvonalai láthatók. megjelent a komoly intézet falai között egy nagy tudományú és magas műveltségű férfiú is, hogy mint a nagy idők tanúja példát adjon az ifjúságnak lelkesedni az önzetlenül szeretett ha­záért: Matolai Etele vármegyénk hőn kegyelt és szeretett alispánja. —m. Vármegyei ügyek. Mennyi a vármegye népessége ? Végre beérkezett a legutolsó hivatalos kimutatás is a legközelebb ez évi jan. hó 1—10 megtartott népszámlálásról, melyből lapunk utján érte­sül a vármegye közönsége, hogy határainkon belül, a mi szükebb körű hazánkban, Zemplén- vármegyében a népszámláláskor jelen volt lé- lekszám összesen: 329,974, vagyis a tiz évvel ezelőtt talált állapothoz mérten (a mikor a je­lenvolt népesség 299,197 lélekszámból állott) a szaporodás gyenge 10° o. A távollevők száma — legnagyobbrészt Amerikában — fájdalom, hogy a jelenlevőnek talált népesség számához viszo­nyítva szintén : 10%. Megdöbbentő, hogy vár­megyénknek négy járásában, u. m. a gálszécsi, a n.- mihályi, a homonnai és a sztropkai járásokban, a lélekszám tiz év múltán nem bogy szaporo­dást nem mutatna, de erős apadásban van. Addig is, mig a részletesebb statisztikát közre adjuk, ide nyomatjuk a fő eredményeket: Népszámláló körletek Népszámlá­láskor jelen volt egyén • Távolle­vők szá­ma külön 1 A szerencsi járásban 43,382 1343 A tokaji „ 25,704 858 Az újhelyi 30,822 2673 A bodrogközi „ 46,029 3315 5 A gálszécsi „ 29,443 3858 A n.-mihályi „ 33,805 4674 A varannai „ 28,247 4432 A homonnai „ 33,703 5054 A szinnai „ 27,353 3033 10 A sztropkai „ 14,845 1326 Sátoralja-Ujhely 16,641* 469 i-ii Összesen: 329,974 31035 A részletesebb és pedig községenkint tá­jékoztató statisztikai adatok közlését elkezdi majd jövő számunk. 25,000 korona. A f. évi febr. hó 22-iki törvényhatósági közgyűlés felterjesztésére és főis­pánunk hathatós közbenjárására a belügyi kir. mi­nister 10,000 korona állami segedelmet küldött a vármegyebeli sztropkai és szinnai járások ínsé­geseinek felsegitésére. A jeleztük célra most már, a kereskedelemügyi kir. ministertől régeb­ben érkezett 15,000 korona hozzáadásával, 25,000 korona állami segedelem fölött rendelkezik a t. vármegye, A „Jósziv“ egyesülettől kért és re­mélt segedelem még nem érkezett meg. — La­punk nyomatása közben jelentik, hogy az inség­* A kik 139S lakóházban ós 3747 háztartásban élnek. Szerk. Jan. 22-én támadta meg a magyarok had­állását Mád felől Schlick. Közeledésének hírére Bulharin azt a ren­deletet kapta, hogy Dessewffy megérkezéséig tartsa fel az ellenséget; ő tehát jobb szárnyá­nak biztosítására Thvorniczky alezredest három század lengyellel, két század abauji, két szá­zad hevesi önkéntessel a Kápolna-előhegyre küldte, maga pedig a 34. zászlóaljjal és az 52. z. alj két századával a középben állt meg. A Zombor felé terülő síkot négy század huszárral fedezte és az 52. z. alj két századát tartaléknak Tarczalon hagyta. A középben a 34. z. alj, Zákó őrnagy ve­zetése alatt, higgadt bátor vitézséggel verte vissza a császáriak túlnyomó erejének meg- megujuló támadásait, és, mert a Dessewffy- dandár megérkeztére kelle várakoznia, mint a kőfal szilárdan állott helyén. Azonközben a jobb szárnyon Thvorniczky szuronynyal verte el a neki állodásul kijelölt de már ekkor az ellenség megszállta Kápolna­dombról a császáriakat. De a császáriak vezére Schlick is azt a pozíciót, mint a csata kulcsát, törik szakad, vissza­foglalni akarta, s e végből egy erős dandárt indított előre. A császári hadoszlop élén Fied­ler cs. generális lovagolt, a ki az előre bolyongó Thvorniczkyt felismervén, hozzá lovagolt s kezet fogott vele, mondván, hogy két galíciai zászlóalj van vele, a kik nem örömest harcolnak a len­gyelek ellen. Ennek bizonyságául az utána jövő zászlóaljjal, lábhoz téteti a fegyvert. Thvorniczky egészen elvábult, el se tudja képzelni, ő lenne-e hát a fogoly vagy a császá­riak adták meg magokat ? Azon közben ropog e hó és több-több csá­szári csapat érkezik, azok közül egy a hevesi ügyi központi bizottság intézkedéséből a jövő heteken egy kocsirakomány kukorica és tiz vagon burgonya érkezik a homonnai, illetve a mező- laborczi vasúti állomásokra, honnan az élelmi cikkeket késedelem nélkül tovább szállítják az Ínségtől fenyegetett községekbe. A Kossuth szobor bizottság Sátoralja­újhelyben f. hó 25-én (huszonötödikén) d. u. 2 órakor, a vármegyeháza kistermében, ülésezik. A bizottság tagjait lapunk útján is kérjük, hogy a tárgyalás alá kerülő és eldöntendő kérdések fontosságára való tekintettel az ülésre megje­lenni szíveskedjenek. A máre. 25-iki tanácsko­zás sorrendje : 1. tárgyalása a kérdésnek, hogy a szobor a város mely részére és hol állittassék fel és a legalkalmasabb hely megválasztásához szakértőidül kik hivassanak meg? — 2. határo­zat a felett: mely utak és módok lennének fel- használandók a szobor-alap lehető pénzbeli nö­velésére, — 3. a szobor felállítása idejének meg­állapítása, •— 4. a városi Kossuth-szobor bizott­ság elnökének részletes jelentése a Kossuth- szobor felállításában eddig tett minden intézke­désről, az eddig összegyűlt összegről készített kimutatás, s végre a városi szoborbizottságban történt megállapodások tudomásul adása. Véglegesítés. Bárczy Gusztáv tisztár- sunk, a szerencsi járásba ideiglenes minőségben megválasztott szolgabiró, a törvényben előirt mi­nősítést t. i. az (államtudományi államvizsgálatot — szerk.) megszerezvén és az arról tanúskodó bi­zonyítványt bemutatván : szolgabirói állásban őt a törvényhatóság legközelébb tartandó közgyű­lésén véglegesíteni fogja. Az iszákósság megszüntetése, vagy lega­lább meggátlása ügyében alkotandó vármegyei szabályrendelet anyaga felett is folyt eszmecsere a márc. 11-iki közig. biz. ülésen, mely alkalom­mal ’Sennyey Miklós br. azok ellen a korcs- márosok ellen emelt szót, kik a pálinkát hami­sítják s pedig vitriolt itatnak a néppel! — A közig. biz. utasította a szabályrendeleteket ké­szítő bizottságot, hogy javaslatában a pálinka- hamisító korcsmárosok példás megfenyitéséről is gondoskodjék. Az emberegészség állapota vármegyénk területén az elmúlt hóban rosszabbodott; töme­gesen az influenza észleltetett. Az állategészségügy állása — mint Pap Sándor kir. állatorvos, e minőségben a közig, bizottságnak uj tagja, jelentette — ked­vező ; a sertésvész apadóban van s mindössze is csak 20 község területén van fertőzött udvar. A lovak, közt rühkór jélenléte állapíttatott meg. Régi marhalevelek. A forgalomból ki­vont és a községi kezelők részéről a t. vármé- gye számvevőségéhez annak idején beterjesztett marhalevél-űrlapokért a kir. pénzügyigazgató­ságnál megállapított összeget a vármegyei szám­vevőség már szétosztván, kártérítésül kapnak : Sá­toralj a-Uj hely r. t. város 2 K. 40 fillért; a sze­rencsi járásban érdekelt kezelők: 68 K. 19 f.; önkéntesekre bukkan, a kik jól irányzott sortüz- zel fogadták a németeket, mire azok hasonlóval válaszolnak és mindkét részről „árulás“-t kiabál­nak. Erre az abauji hevesi önkéntesek és a len­gyel légió szuronyra kelnek ós a szurony előtt megzavarodott ellenség eszeveszetten menekül az átláthatatlan ködben­Mig a mondottam verekedés folyt a Thvor­niczky- ós a Fiedler-dandár közt, azzal kombi­nálva, egy erős lovassági osztály, a csász. svalizsé- rek kisértették meg a 34. z. alj csatárainak szót- robbantását; de a lovas rohammal is kudarcot vallott; mert a huszárok a császári lovasok elé vágtattak és visszaverték őket, a kik aztán ve­zénylő-tisztük és több sebesült és halott hátra­hagyása után csúfosan iramodtak el a csatatérről. Harmadszor is neki fogott Schlick a Ká­polna-domb elfoglalásához, még pedig úgy, hogy a gyalogság rohamát két század vértessel támo­gatta. A lengyelek ós magyarok tüzelése a vér­teseket visszaverte, a kik saját zászlóaljaikat meggázolván annyira megfélemlítették a ro­hamra küldött gyalogságot, hogy azokat azután lehetetlen volt ütközetbe vinni. Meggyőződvén Schlick zászlóaljainak el­ernyedéséről, megszüntette a harcot és seregét Mádra és Tállyára húzta vissza. A három óráig tartott ütközet befejeztetott, mielőtt a Dessewffy dandár megérkezett volna. A tarczali győzedelmét maga a Bulharin-dan­dár 2500 embere vívta ki a császáriak két dan­dárja ellen. A nap hősei voltak: az ütközetet vezénylő Bulharin alezredes, Thvorniczky al­ezredes, Zákó és Tzdikovszki őrnagyok, Czakó és Bárczay Mihály századosok és a 34. h. z. alj a lengyel légió, az abauji és hevesi önkéntesek, mind közönségesen. (Vége köv.) Folytatás as I. melléklete n

Next

/
Oldalképek
Tartalom